Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 18. szám

Városi s megyei érdekeink közlönye.

Regjei.Emik heten kint kétszer:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész év 10

........................................1} írt —

l

éi év io..........................................................-‘.I „ —

tiogyotlév i o........................................I „ r,0

E

gyes szám ára 7 kr.

I; r

IlO \

SZERKESZTÜSEG:

jSzÉCHENYI TÉR ci)r-).

p y pzollumi részét-iHeti* közleményéi I:íil<loml51r.

KIADÓHIVATAL:

Sz É

GHENI-TER

11ov,-í. ;i Itivnlalos s a. utasán liirdoléselí, a. nyillIélbe széni köz- lemöiiyok, <‘löliz<*l.<íRi pénzek és reeliimsílásiik iiilézendök.

HIRDETÉSEK.

MIVATM,OS llimiKTÉSÉIí : 1 szótól 100 «zóiir — f] h 7ö kr.

too—2oo-i<í . 1 n r»o „

2oo—noo-ig . 2 „ 2r* „

Helyeid íj í’O kr.

MAfiÁNIIIIIDBTÉSlíK

inéiról lapod .is szerint lehető 11 ■ uj 111: ti i y o s a I >1* a n k ö zö I le 111 e Ir.

NY II,TTIÍH sora 20 rcr.

Tanulságok

{i múlt évi esztergomi terménykiállitásból.

(Ali.) Nálunk a szőlőnek, mint gyümölcsnek értéki'silése, különösen azon időtől kezdve, a mióla Nagy Maros szőlőhegyeit a, phylloxera pusztilani kezdte Nagy-Maros község élelmes lakosainak közvetítésével szép lendületet nyert s kétséget nem szenved, hogy ez évről - évro emelkedni fog, nem csak az által mert N -Maros községe az általa, külföldre importálni szokott mennyiséget saját, szőlőhegyének terméséből fedezni nőin kepes, hanem azon okból is, a mennyiben bizonyos, hogj ugyanazon mennyiségű szőlő mint gyümölcs sokkal magasabb árért értékesíthető, mintha az bor alakjában adatik cl.

De nem szenved kétséget továbbá, j hogy a, szőlőnek mint, gyümölcsnek értékesítéséből befolyó jövedelem sokkal nagyobb volna, ha a Nagy-Marosiak élelmességét eltanulnánk s magunk iparkodnánk a külföld fogyasztóival köz vétlen érintkezésbe jutni, mert ha va-! lóban azt akarjuk, hogy a, mi lányaink ^ nak selyerr. kaezira, arany függőre, meg' bársony függőre jusson, mely erszényt ürítő és a családapa gondját oly nagyban súlyosító divat, nálunk is oly nagy mértékben lábra kapott, akkor minden tétovát félre fedi lennünk s ezt az élelmességet meg kell tanulnunk, még' pedig mielőbb, ha azt akarjuk, hogy ez a drága pénzbe kerülő divat tönkre jutásba, ne vigyen.

Dicséretére legyen mondva, társadalmi életünk előkelőinek, akartunk mi csinálni vaspályái, gőzmalmot gyártelepet, gyufagyárat, aztán iodeölifink már rengeteg sok pénzt banya kutatásba is es | mindezen iparkodásnak semmi látszatja 'nincs, mert oly kocsi után futottunk moly nem akart felvenni berniünket, nein volt alap, melyro az építés foganatosítható lett volna, j Szőlőhegyünk még mindig elég biztos alapot nyújt arra, hogy jövcdel- mü n ket nieglíáromszorozhássuk.

Azonban hogy a szőlőt mint gyilmöl csőt., saját zsebünkre dolgozva és nem másnak adva a jövedelmet, külföldre importálhassuk, első sorban is kettős foladutot kell megoldanunk. Első es legfőbb feladat az, hogy olyan szőlőt termeljünk mely mint asztali szőlő szállításra alkalmas, a második pedig, hogy azon fűzfából készült kosarakat, a melyekben a szőlő szállittatik, mi tudjuk készíteni s ne kelljen még ezért is a pénzt idegennek oda adni s ez -által is jőv“dőlmfink<*t kevesbíteni.

A kivitelre képes szőlőnek előállítása magának a szőlősgazdának kell hogy gondoskodása tárgyát képezze, ellenben a kosarak kötésére alkui inas fii/vosszők előállítását termelését nem csak köz gazdasági szempontból, de a házi pénz tár érdeke is parancsolja, hogy a hatóság vegye kezébe.

Anélkül miszerint magamnak vindikálnám azt megmondani, hogy mely szőlőfaj legalkalmasabb a kivitelre, ide jegyzőin azon fajokat, melyek mint asztali szőlők k i vitel képesek s a melyek nálunk is (ismeretesek, u. m. a kék bogyóinak közül : a budai szagos kadarka, fürtje nagy, tömölt, bogyói közép nagyok, húsosuk, rövidre metszve jól te rom. Géuimi kék (őre,- kadarka) fürtje nagy, bogyói nagyok, húsosak, hosszú metszést, s erőteljes talajt kíván. Kecskecsecsü kék, fürtje nagy, bogyói nagyok, hossznak és mindkét végükön hegyenek. Vörös bogyósok : kecskocsecsü piros, fűi t je nagy, bogyói nagyok, igen hossznak, vastaghéjuak, hosszú metszést és lapos fekvést kivan, igen tartós szőlő. Kocskocmcsii korai piros, fürtje nagy, bogyói nagyok, hosszúkás tojás alaknak, röviden metszve jól terein. Fehér bogyóju : Kecskeesecsii feli ér s fehér gallér és mézes fehér stb.

Önérdekünk tesrá kötelességünkké te hát, hogy a midőn szőlőinkből egy egy állást kivágunk s a talajt ily kivitol képes szőlő termelésére alkalmasnak találjuk, no messünk abba ismét száz féle fajt, hanem olyat, a melyet, Ausztria , Nemet-és Oroszország szőlőkedvelő közönségének asztalára rakhatunk.

Az, ki a múlt évi termény kiállítást szemű gyro vette, láthatott, ott egy cső mag füzveszszőt ő Eminentiájának baj esi uradalmából kiállítva, mely a laikus emberre nézve nem valami nagy bordérévé! hirt, dl annál fontosabbak reánk esztergomiakra nézve, a hol oly nagy szükség van a jövedelem szaporítására, a hol különösen maga a város, nvut erkölcsi testület annyi sok haszaavehe tétlen mocsáros talajjal biró földterülettel rendelkezik.

Ha valaki csupán csakúgy passzióból felmegy a kálvária hegyére s végig tokiét a város külterületén, látni fogja, hogy mennyi t.ófenékül siippedékes földje van ennek a városnak, melyet sem felszántani nem lehet, do meg a csordára hajított marha som járhatja, mert térdig merül a sílppedékbc, ezek a hasznavehetetlen földet nemesebb fül/vessző ved beültetve, nemcsak elMnozditólag hat unnak a szőlőnek mint gyümölcsnek ki

vitelére, nemcsak hogy a fűz fa kosaraknak készítésével munkát és kenyeret adnánk télen át szegényebb lakosainknak, de házi pénztárunk is nevezetes mennyiségű jövedelembe tenno szert, j Fia azok az uradalmak, melyek száz ezrekre menő jövedelmet tudnak produkálni egyéb terményekből, nem vetik meg a közgazdaságnak őzt az ágát som, mennyire inkább kívánatos ez nálunk, hol pótadó utján vagyunk csak képesek |a közigazgatást s közn övei észetet fen tartani. Azután ez a fűzfa oly csekély pénzért szerezhető be, oly egyszerű annak eiültetési módja, hogy az a 12 éves gyermek, ki mi. csak fogyasztani, de produkálni mit sem képes a fűzfa ültetésre könnyen alkalmazható.

Iparkodjunk a közgazdasági ágnak mind azon részét meghonosítani, mely nálunk s általunk haszonnal űzhető, mert csak igy leszünk képesek a folyton emelkedő szükségletnek anélkül eleget tenni, hogy apáinkról maradt csekély vagyonúnknak nyakára kellene li ágúi.

Iparosaink mozgalma.

Tarosunk lelkes iparos öleméi hétfőn népos mozgalmit tartottak a városház nagy termében, melyet Dóczy Feroncz hivott egybo s nyitott meg.

A mozgalom az uj ipartörvónyjavas- lat ügyében óhajtott a magyar iparnak használni.

Iparosaink érzékenyen érzik az uj i p a r t ö r v é 11 yj a vasi a t hi á u y a i b ó l származandó bajokat, előro tudják a magyar ipar veszteségét, eleve látják az ipar- ügy újabb csatavesztését, ha a nemsokára napirendre kerülő tetemes törvény- javaslat egészen a. mostani szöveg sze©Lemce c&zitófi

(E)r. Vállas Rezsi) kézirataiból-) Hét szilvafa árnyékában Nemes Bartók ül magában, Ősökről maradi pipái bot Szörnyen nagyokat szápákol.

Pipa füst hogy széjjel árad Beföd körül völgyet, tájat S nemes Bartók semmit se lát Csupán azt a hét szilvafát.

Körüljár a kis szilvásban Nagynak véli bejártában,

Mert a kövülkeringést.ül Szegény fője beleszédül

Beleszédül, belekábul Hét szilvát lát a világlml S boldog bit ringatja lelkét :

Hét szilvata a miudenség.

*

Szép dolog az ős pipája Érdemes ügyelni rája,

De csak úgy szabad használni : Nem keli na-gv füstöt c-ánálui.

ŐLö efelvtzonvo^oá^tó t.

Tudomására jöttem olyan fölfedezéseknek és találmányoknak, melyeket különösen no- olvasóimnak tudomására hozni kötelességemnek tartok.

Szerei'csein voll. ugyanis jelen lenni azon a bizottsági gyűlései), a melyben ezeket a háztartás körül alkalmazandó, sőt még a házas élet rejtélyeibe is hatoló találmányokat bejelentették.

„Tudvalevő dolog, — igy kezdi az egyik felfedező hogy a civilizáció mai fokánál a szakácsnék sem zárhatók ki az újságolvasás szellemfeUzaóaditó foglalkozásából és igy szükségesnek tartottam olyan gépezet összeállítását, mely a szakácsáénak olvasó szobájában jelzi a leves, tej vagy egyéb Ing főzet forrását.“

A készülék rendkívül egyszerű. A fém- fi)dot. a forrás által keletkező gőzök fölemelik és ez emelkedés zárja azt az elektromos áramot, mely a szobában elhelyezett csengetyükészüléket működésbe hozza. Áta- lánosan ismert dolog ugyanis, hogy ha sa- i vnnyu vizbe mártott, kétféle fém, például horgany- és rézlemezek kiálló végein mege- iŐsitett drótokat a cscngetyökésziiíekbe vezetünk, akkor ez folytonosan csenget. Ha a drótot valahol elszakítjuk, akkor az áram meg van szakítva és az egész készülék holt, tehetetlen, inig valamely vezető a két drótvéget újra össze nem kapcsolja. E kapcsolatot eszközölné itt a felemelkedő fémfödő.

Egy másik felidéző sokat szokott mér-1 gelődni azért, mert szakácsirája nem tudja eltalálni az ételek kellő savanyúságát. A megízlelés csak olyan megbízhatatlan eszköz, mint egyéb érzéki próba. Tudjuk például, hogy kezünkkel a fürdővíz megvizsgálása nem megbízható, mert a meleg vagy hideg érzése átlói fiigg, hogy előbb kezünk hideg j vagy meleg volt-e. így a megízlelés ered-1

menye is átlói függ, imgy elold» édes vagy j keserű étel volt-e szánkban. A füidőviz megmérésére hőmérőt használunk: az étel savanyúságának megmérésére az elektromosság nyújt biztos módot.

Ugyanis a fönt jelzett módon előállít) tfc áram annál erősebb (egyenlő lemezek és drótok mellett), minél savanyúbb a folyadék, melyet használunk.

A savanyú főzetből tehát bizonyos meny- nyiséget pohárba teszünk, belementjük a fémlemezeket s megmérjük az áram erősségét. Ha egyszer eltaláltuk a savanyúság kellő fokát, azt mathematikai pontossággal bármikor újból elő lehet állítani. A szakácsnő addig önt belé ecetet, inig ade.lejfű, melynek eltérése az áram erősségét méri, a kellő fokot nem nnítatja. Ki volna annak megmondója, hogy az ilyen tudományos mérések, müven befolyással lehetnek még ülő- jártával a szakácsművészet fejlődésére V

De íiniifU még sokkal fontosai)!) az, hogy épen ily módon lehet a megsózás fokát megmérni ; úgy hogy az elektromosság korszakában asztalunk független lesz szakácsnőnk gyöngéd érzelmeitől.

Nem kevésbé czélszeríí eszköz az auto- malikus ringató.

A gondos és szerető anya ugyanis alig fogja megengedni, hogy gyermeke az éjszakákat a cselédség közt töltse, ha csak különös ok. mint, gyöngélkedés, arra nem kényszeríti Másrészt meg igen terhes feladat a gyermekeket ismételten, néha óra hosszúkig álomba ringatni.

„Ezt, uraim — igy szól. fejét büszkén felemelve, az amerikai felfedező — ezt fei leslegessé teszi az automatikus ringató“. A gyermek ugyanis, ha felébred, mozgolódik, ez a mozgás elengedő arra, hogy a könnyen mozgó bölcső kissé ingjon. Ez a kis ringás egy áramot zár, mely a bölcső előtt elhelyezett két lágy vas körül vau vezetve, a mi által ezek mágnesekké válnak. Ezek a mágnesek a bölcsőhöz szegezett vasat magukhoz vonzzák. De a mint e vonzás következtében a bölcső nagyobb ingásfc tett, az áramot megszakította, a mágnesek működni megszűnnék és egy rugó a bölcsőt viszszataszitja ; a mint a bö1 cső a másik oldalra tér ki, az áram ismét záródik a mi az első irányú mozgást idézi elő. A bölcső tehát szépen egyenletesen inog, a nélkül, hogy bele kellene tanulni abba a mit némely anya -gesz a virtuozitásig visz, hogy szundikálva elringatja csecsemőjét.

Ez a találmány azonban heves oppoziciót szült, nem akarták neki a kellő belvet a kiállításban megadni. Mert — igy s zól a bizottság egyik tudós tagja — a bölcsőben való ringatás az orvosok egyhangú véleménye szerint hódító szer, mely a gyermek fejlődésére káros hatással van, mi pedig meg nem engedhetjük, hegy az elektromosság károsbefolyásu eszközök készítésére alkalmaztassák.

Jó — feleié a föltaláló — találmányomat épp oly egyszerűen lehet a most divatban levő gyermekkocsi ide-oda hajtására alkalmazni. Az elektro-mágneseket a kocsi elébe állítom, ha a kocsit magukhoz vonzották, akkor az áram megszakad, és a rugó a kocsit viszalasv.itja, ez által az áram ismét záródik és a kocsi tlőve megy. Ez csak