Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 17. szám
k raj»-7.il n a 1 többel koros, mi a munkaadó ra' fői in I ok ha u számlál, do ha az állna, 11<>*iy n vaséri• aj) dolgozók többet, keresnek, akkor azoknak gazdagabbale • ak is kellene lenniük, mint olyanoknak, kik a va áa napot megtartják. do lényiesí nioii’forditva. iíll a. dolog. A iiglia ős Anurika, hol a vasárnapot a leg- szigorubhau megtartják, úgy a munkaadó, mint a. munkás sokkal nagyobb jólétnek örvend. mint pl. Németország - haii va*ry nálunk. Igaz uuyan, hogy a lonristák pl. Londont vasári ap nagyon unalmasnak tartják, do más árnyoldalt omlitoui nőm tudnak, másrészt a hires ! pofa, nagy morvti javutasnaic angol történész .Macii lay mondja. : „ Ha I Az elmúlt óv bon som a tisztviselők nálunk 300 óv óta mm tartól Iák volna som a képviselők soréiból son kisom meg a vasárnapot, ha itt is dolgoztak hall cl. volna, népünk szegényebb és kevésbé j A város képviselő területének no Czivilizált volna.“ j vezetesebb intézkedései körül a követNoiiicsak liogsg anyagi kárt; vem okoz közöket j< gyzem fel. hátralékos s 1883. évi folyó kamat volt 16129 fit 04 kr. 1883. óv végévid maradt 10622 frt 70 k*-. A város tulajdonát képező alapítványok 1882. év végével hátralékos és az 1883. évi folyó kamat összege volt 6581 frt 59 kr. 1883. év végével maradt 3654 frt 26 kr toli it- a kamat hátralék majdnem felére leapadt. Végre ha figyelembe vételik azon hátrányos körülmény, mely a múlt évben történt tisztviselői választásoknak elhalasztásával felmerült, méltán elmondható hogy a város pénzügyi állaa. vasárnapi niilnkaszünet, hanem nemzetgazdasági szemponthói is hasznot; hajt, ezen haszon a munkaerő meggazdagodásában s igv az élet meghosszabbilá sábál) rejlik. Flovercus, a hires éligttau-j melyekkel tudós kimutatja, hogy oly ember a kL magasabb idejét a munka és üdülésre egyenlően oszt ja meg i emlős körülmények közt 100 éves életkort is érhet el s erre van számos példa, különösen Amerika és Angliában. Az európai continensen, hol a munkás osztály az összes népek SO százalékát, képezi, az átlagos életkor 26 és 40 év közt ingadozik, igy a. Flovcreus által felvett 10J évnek fo'ót sem éri el. Már pedig az eddigiekből tudjuk, hogy az ember munka, ereje csak 6 napig tart el lankadatlanul és a 7 ik nap a pihe ncsre legyen szánva, hogy a jövő hétre újult erővel dolgozhassunk, ezt nemzetgazdaságilag értelmezve annyit tesz : A vasárnapi munkaszünet fentnrlja a munkaorőt, az egészséget és az életet meghoS'Zabitja, a tulmnnkásság a munka. erőt idő előtt felemészti, az az egészségnek' árt. rövidíti az életet. Az eddigiekben talán siket ült némi halvány képét adni a vasárnapi szünet> lasztja, a nagymélt. Belíigyminiszteri- szükséges-égének és röviden jelezni azon j unthoz fel terjesztés tételűi liatároztatolt módokat, miként lehelne a szabad idői| 9. A városi plébánia templom gyö legczélszerübben felhasználni. A hiuna- i keres kijavítására július hó 26-án nismtis korszakában élünk, a társadalom 6000 fi t megszavaztatott, minden egyes mozzanatában a Immunis- j 10. Augustus hó l ső napján csz- n ni s t hangoztatják, de sajnos, csak szép közöl tetett a tisztviselők választása,, plirasisokkal, állatvédő egyesületeket alkot a hmnaiiismiis feltűnési 1. Elrendelte, hogy a vészbizottság tüzetes javaslatot adjon arra nézve, hogy jövőben melyek volnának azon szükséges és sürgős intézkedései,, a város veszedelme inog vízállás mellett is kikerül belő Imme. 2. Elfogadta a megye és a város közt létrejött egy zászlóalj laktanya építésére vonatkozó szerződést. 3. 8 ik szám alatt kelt határozattal végleg megállapította . az 1883. évi költségvetést. 4. 75. szám alatt a 24. választolt képvisoIő választása elrendeltetett. 5. Megaikotfatolt, május hó 1 én tartott közgyűlésben a város szervezési szabályzata. G. Május hó 17 én tarlatott meg. az egészen újonnan megválasztott képviselők részvételével az alakuló közgyűlés. 7. Julius hó 2 án tartott közgyűlésben a 4-ik leány iskola felállítása elhatároztatott. 8. A szervezési szabályzatnak akiién ti jóváhagyása, ellen bogy a segéd és kezelő személyzetet. a tanács váviszket* g11. Augusztus hó 13 án 196. sz a. kelt határozattal Szolóczky Gizella sege, de ember védő egyesületeknek még tanítónő a IV. leányosztály tanítónő- eddig nem vetettek meg alapját. Ilyenjévé léptettelek elő. egyesületnek az lenne a feladata, min-I 12. Augusztus hó 13 án 197. sz, den eszközt, fel ha-zilálni arra, hogy a a. hozott határozattal He 1 ez Mariska a törvényhozás a vasárnapi munkaszünetot j leány tanoda III. osztály tani tó nőjévé köfelezoleg hozná be, hiszen mindenki választatott. belátja, hogy mily fontos tényezője ez a közegészségnek, hogy ez által az állam munkaképességű gyarapodik, a polgárok hosszabb élelet élnek, maga az állam nyugalmat és békét élvez. Ezen ember- védő egyesületnek feladata lenne még, mindenütt oda hatni, hogy a közegész seg törvényeit megtartanák. De ha a jelen ily egyesületet nem hozott létre, hisszük és reméljük, hogy korunk moly- 11r11 az egyesülés, eszméje oly élénk visz- liangra talál, ez intézményt sem fogja szem elől téveszteni s a közel jövő meghozza azt, mi a multhan még nem volt meg s akkor nálunk is megtartják majd a vasárnapot, mint Angliában. Dr B.Gy. Polgármesteri jelentés. — Vége. — De magánál az árva és alapítványi pénztárak kamatainak beszedésénél is javulás tapasztalható, mert még az ánapénzláriiál 1882. év végével kamat o/Hmén hátralékban maradt 7348 frt 19 kr. — 1883. év végével a hátralék 7112 frt 4 8 kr. Míg az alapítván] i pénztárnál a 13. Augusztus hó 13 án 199. sz. a. kelt határozattal a plébánia templom kijavítására 7001 frt 54 kr végleg megállapiltatott. 14. A ugusztus hó i 6 án ojleteti, meg a kapitány választása. 15. Augusztus hó 31-én 208. szám alatt kelt határozattal mogala- ki It attak a bizottságok. 16. Augusztus hó 31. tartott közgyűlésben olvastatott fel 0 Eminenliá- jálioz intézett oly értelmű levél tartalma. mely szerint Esztergomba 3. zászlóalj katonaság fog elhelyezte)ni. 17. Október Hó 4-én tartott közgyűlésben olvastatott fel s hozatott tudomására a város képviselő testületének a nagymélt. honvédelmi Minis- toriuninak 40625 szám alatt -kelt magas intézménye, mely szerint Esztergom na egy gyalogsági ezndtörzs, bárom gyalogzászlóalj és egy zászlóalj kiegészítő keretével állomásozand. 18. Október 4 én Fekete György volt lanitó lemondása folytán megiirc- siilt állásra Szülgyémi Gyula választatott meg. Végül engedje meg a tekintetes közgyűlés, hogy társadalmi életünkben figyelmet keltő mozzanatokról is megemlékezhessem. Nevezetes ünnepnek volt tanítja Esztergom sz. kir. város közönségo múlt évi októior hó 27. 28. Ekkor ülte meg ő Emi non fiája bíboros fő pásztorunk kezdeményezésű folytán a város a török iga alóli felmentésének kétszázadon évford111 ójáI. Nemcsak Esztergom, nemcsak lía zánk, do egész Európára nézve világtörténet i fontosságú volt Esztergomnak felmentése, mert ezzel a keresztény világ felszabadult azon rémes és nyomasztó lolior alól, melyet a félhold gyakorolt a kereszt felett, mert, ezzel kezdődött inog azon dicsőséges hadjárat, a melynek következtébo.i hazánk és buntiü városunk a török iga alól végkép főimen tetőit. Társadalmi életünk minden rétege megünnepel lo e napot s különösen fokozta, azt a benezés rend által a zenekedvelő egyesület közreműködésé vei rendezett estély. Adja a Mindenháié, hogy hazánk soha so lássa azokat a szomorú napokat, mely a magyar nemzetet századokra létéi ítélte a haladás útjáról. Az ember akként van teremtve, hogy társas életet éljen, a, természet nagy alkotója által együvé hozott ein beriség csak úgy le^z képes magasztos feladatának megfelelni, ha mind az mi szép és nemes felkarolja s ezzel értelmi fejlettségét kiművelni iparkodik. Tly feladatra vállalkozott a múlt évben alakúit „Dal és zenekedvelő egyesület.“ Nagy nyereségnek tartom társadalmi életünkre, hogy városunk oly nagy disz,érő való, do később teljesen szét- mállott dalárdánk, mely egykor hazánk első ily nemű egyesületei közé Boroztatott — új életre ébredt, mert meg vagyok győződve, hogy a maga elé kiszabott czél teljesítésével a uemosobb ízlés nagy mértékben fog fo közt a t n i. Nemkevésbó kívánatos, hogy a kereskedelmi tár, illat, a kaszinó, a gaz dasági egyesület, a polgári olvasókör, a tűzoltó cgyl. a hath, önképző és betegsegélyző egyl. és a többi társa latok folyton virágozzanak s emelked jenek, mert mindezek a tényezők együttvéve az anyagi és szellemi elő- haladás iskolái lévén az emberiség s különösen városunk polgárainak érdekét képviselik. Ekként midőn városunk múlt évi történetét röviden egybefoglalva, előterjesztet tóm volna, magam és a tisztikart n a gy be csű j ói nd illatok ha jö v őre is aj án 1 va, maradok tekintetes közgyűlésnek hivatalos szolgája PAP JÁNOS polgáraié« tor. statisztikai, történelmi és helyrajzi leírása, vázlatosan összeállítva egy történél kedvelő esztergomi polgártól 182 7. (Latinból fordította P. J.) (13. Közlemény.) RÉSZ L K T ES LE ÍR Á S. 1556 szopt. vége felé Gál Ádám, Győrnek főkapitánya, katonáival éjjel Esztergomot megtámadja s a törökök és a. szökevényekből igen sokat fel konczol. 1590. az esztergomi Szakot o vies Mén bégje, Tlmrzó Gyöngyöt és ér- sekujvári őrségét Esztergom közelében megtámadván Zaj Andrást és Lőrin- czet, Jakusics Imrét, Posty Zsigmon- dot Hagymásy Kristófot, Lakányi Jánost és Huszár Mátyást fogságba ejti, sok hires katonát IcöI, maga Thin zó is alig tudott futással menekülni. Mátyás főherezog 1594. május 4-ón seregével a várat és a várost megszállta. A törökök a külvárosokat és a mágiánkat felégetik és a védelemhez készülnek. A mieink néhány napon át ágyazzák a várat; szent Adalbert templomát és más épQletekot felgyújtanak, az ellenseget megtámadják do minthogy több mint 30 baj társat, vesztettek, azon felül igen sokan megsebesültek, vissza tizeinek. Azalatt a t h rákok nagy ígéret árán a várost elárulják, zord éjjel Pálfiyt magyarokkal és németekkel he- bocsájtják, kik a török őrséget le ,ié szároiváu vagy foglyul ejtvén a/ igen jól megerősített várost könnyű szerrel beveszik. Mivel azonban a sz. Tamás őrödéin szóló ágyúzás miatt a városban senki som lehetett, biztonságban, azt a SJom- széd dombról ágyúkkal összolŐvölJözik, szétrombolják és kétszáz védőjét föl- konczolják. Miután a törökök nagy veszteséggel, de a mieink még nagyobbal ötszörös rohamot vertek vissza és a mi hajóhadunk gyávasága következtél)' n ötszáz janicsárral szaporodtak, úgy látszott, hogy a megszállókat semmibe so veszik. Mátyás főhercegnők értésére jutván, hogy Sinán a pasák főnöke, nagyszámú csapatai .al Pesthez érkezett, azonnal fölhagyott a, megszállással. Gróf Mansfeld Károly a császári csapatok fővezére 1595. július 1. a semmit nem sejtő esztergomiakat 60 ezer katonával körülveszi s igen hevesen ostromolja. Páiffv által Párkányt bevéteti és feldúlja, Hasszán budai parancsnoknak, ki harminc/ ezernyi sereggel a megszállottaknak segilségill jött, tizenégy- ezer katonáját leölvén és táborát feldől ván, legyőzi es megválasztja. De Mansfeld a csatában úgy vezéri, mint katonai kötelessége teljesítése közben kimerül vén, megbetegszik s ki ben hosszabb életre méltó lett augusztus 15. életének 52. meghalt. főhad vezér a tovább folytatja Viz ivarost. A társaiknak hozni, szétveri ; a várat, őrség szept. 2-án feladott, a kereszténységnek vissza hódítja s azt erős katona, őrséggel ol látva, Pálffy Miklós gondjaira bízza. 1600-ban Pálffy M. Esztergom és Újvár parancsnoka, övéinek nagy szomorúságára kimúlt az élők sorából, az esztergomi parancsnokságban pedig a császár Altban Adolfot novezto ki utódjául. Midőn 1604 ben a császárnak értésére esett, hogy az E>ztergomot megszállni akaró ellenség már úton van, Basta Györgyöt nevezte ki seregének vezérévé, ki Esztergomnál két hidat készíttetett s azok végpontjait sáncczul és árkokkal erősítette meg szept. 19 én Hasszán hotvenezernyi seregével Esztergomhoz érkezett, s három helyen sáncokat hányatván, a várat a várossal együtt ágyuzliilja. A megszállás nyol- czadik napján a mieink kitörnek s véres küzdőiéin fejlődik, a melyben mindkét részről igen sokan elestek vagy megsebesültek. A törökök láttak hogy sem az ostromlással, sem a lű/aknák kai nem mehetnek semmire és hogy cserébe sem kaphatják meg Egeréit vagy Kanizsáért Esztergomot, oh t. 10 ón erős és utolsó rohamot intéznek, azonban visszafizetve Badara térnek v issza. 1605-bon aug. vége felé Meheniod fővezér, ki egy tized előtt ezen várat Mátyás fővezérnek feladta, magával hozván a városok kivívására szolgáló nagy készletét, Esztergomot megszállta, A hely védelmét miután Alt- lián a parancsnokságról lemondott YilMátyás erélyesen beveszi a meüszál It akarnak melyet segéd külön - volna, évében megszállást s nemsokára törököket, kik csapatokat az
