Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 15. szám
tanítja -nz ókor nagy Iwtlcwv Pythagoras ki a testi dolgokban nagy és kritieus jelentőséget lul;i jdonitotl. a hot.es s/,áiu nak. —- Sokkal fontosabb az orvosi tu do ultin y azon vívmánya mely alapos kutatás után kimutatta,, hogy az emberi testben a hőváltozások hét napi cyclus ban kő vetkőznek be. “ÍÜWÜW VAUlIáflYE statisztikai, törté istái és helyrajzi leírása, vázlatosan összeállítva egy történetkedvel«'5 esztergomi polgártól 182 7. (Latinból fordította P. J.) (12. Kö/biuén V.) RÉSZE K T E S L E I R Á S. A vezén-k azonban a, veszély olőtt annyira el voltak bizakodva s az el- lensdlgel oly kérkedőleg nézték le. miszerint. nyíltan azt merték állitad, hogy ők még akkor is, ha a tör kük és a rómaiak hadvezérei egyesült, erővel akarnák megszállni a várat, annak kivívásaiéi legkevésbé sem félnek ; és mindnyájan magukban bízva várták az ellenséget, ámbár mindössze alig ha ladták meg számra nézve az 1600 at. De midőn az ellenség megérkezett s a tábort mindenünnen előre mozdította s a mezőt, a közel fekvő doni bokát valamint a szőlőhegye két. is számtalan sátort, fölállítván, ellepto, midőn továbbá az igen jól felszereli I hajóhad láthatóvá lön, felhagylak az I elbizakodottsággal. Mielőtt Szolimán j seregének zömével s az ágvuké.szjrfctel kikötött, volna, még nem volt, annyira körülzárva a vár, hogy Unguad János, ki hajón hatszáz katonát, pénzt, eleső get és puskaport hozott, társaihoz szerencsésen el nem juthatott volna. Ugyanazon időben a keresztények a várból kitörvén, a tábort üoudtalainil vizsgáló törököket, megtámadták s oiy roppant zavart idéztek elő, hogy igán sok törik a csatatéren maradt A kö vetkező napon m^gérUzik Szolimán s Esztergomot szorosabban körülveszi, a vár átadását követeli, a, vonakodókal. pedig halállal fenyegeti. Liscanns azt válaszolta, hogy mig ő és társai élnek, a várat föl nem adja. A törökök az értekezés ideje alatt, a vár áléi Imiében fekvő szí. Tamás dombra, felvonszolták a nagyold) ágyú kát; a mieink Isütvén az ágyúkat, az ellenség erődítéseire, a törököknek nagy kárt okoztak. Az alatt Liscanns és Salamanka a külvárosi erődítések ben és a város nagyobb részébon nem bízván, a várba visszavonultak. Az_ őrség, mintán az ellenségnek bárom rolnin i: vissza verte a török bajé hadat is legyőzte. Étkor a feliemül t, törökök a viz tornyot lerombolják s tűz aknákat, készítenek, sőt a várat, is rohammal he akarják venni. Hétszer megújítják a küzdelmet s a m i ei ti k tő i úgy a na n ny iszor v issza v eretnek. Az ellenség vissza veretese után ft mieink bátorságukat visszanyerve, a a víztorony vízvezetékén kitörnek s a törökök k ízül uémelyokot megsza- hiszt.alink, inasokat a falak alatt fel- konczol na,k és a. hajók elírni intézett hirtelen támadással tizenhármat elsülj esztenek. Ámbár nagy volt az öröm az elért győzelem fölött, mégis mivel sok bajtársi, vesztvén, számuk igen csekély.m leapadt s távolról som vala reményük, hogy valahonnan segítséget nyerhet nőnek, megtörve a véggyőzelem miatt aggódni kezdtek. S minthogy a törökök szünet nélkül követelték, hogy adják fel a várat, az olasz zászlótartó Mássá János, a nélkül hogy a parancsnokokat megkérdezte volna, feladja a várat; inijd Sznlatuanka reményt: vesztve az ellenség közzé megy, hogy mél lányosabb feltételeket eszközöljön ki. De csak annyit tudott kivinni, hogy vagyonuk bántódása nélkül szabadon távozhattuk. A kapuk feltárulnak, a, törökök belépnek s mindent elfoglalnak. Esztergom keresztény védői gúny tárgyává leltek, majdnem egész nap éhséggel és szomjjal küzdve a nap hc- : vonok kitéve, egy részük egymástól kölcsönösen búcsúzik, más részük az elhagyandó helyeken utoljára körültekint, más részük a jelen s nem közönséges haláltól hala vány s bágyadt | arccal irtózik. Vegro kónyszeritél?, i hogy a meghalt baj társak mik s a megölt, törököknek rothadásnak indult hul- i Iáit eltemessék, a sáncok árkait kitisz- Nógassák s az ágyúkat helyik e vonják. Utoljára a legnyomorultabb állapot- j ban fegyverük — ruháik —s pénzo- jikiől kifosztva, féllioltan, meztelenül, hajóra, szállítják s a, túlsó partra viszik. i Midőn Pozsonyba értele. LPeanus és Sz í lámán ka s mások, kiket árulással gyanúsítottak. Ferdinand para w csá r a őrizet alá helyeztetnek Szolimán Esz ; torgoin követel« után alig. 10 én tö I tök szokás szerint hálát adott Allah- nak s a vár keleti oldalán a templom t, übin pénzük, rángj ok, állások? Féltek a valódi nőtől, mert az átlátja telketeket ; léitek a házi fegyelemtől és az erénytől ! Gyávák, önzők, erőtlenek az ilyen emberek. Leányok, őrizkedjetek az ilyenektől! Ezek azon faliak az érettebb években, a kik komolyabb ismeretség czélja nélkül gyakran nőiesen, disz bábu módjára fölékesitvo gokon magukat, a legtisztább fehérneműben, kivarrott ingben, újaikon drága kövekkel elborítva, közétek vegyülnek, zsebkendőjüket illatszerrel hintik be, a táneztennet kölni vízzel locsolják meg ; a hízelgésből kifogyhat lanok s jól esik nekik, ha az ifjúságra hatást gyakorolhatnak. De tetteikben, viseletűkben semmi reális sincs ; magános nők iránt. !? int házibarátolc, gyanús részvétet és gyöngédséget, mutatnak s elmondják, hogy mily boldogok lettek volna ők, ha valaha eg.V lényt találnak az életre utitársul ! Mind hazugság, képmutatás, szemérmetlen alakoskodás ! Hogy ily körülmények között százezer ifjú lány marad pártában, magában még nem volna nagy szerencsétlenség, Erejök bölcsen képezve és czélszeriileg vezetve a nemzet munkafolyamára, a legnagyobb kincs lehet -íi családra és az életre nézve. Csak azon áldási .említjük melyet némelyik n.gv- néne a csilládba visz, a jótéteményeket, melyok általa a házra kiterjednek. Sokkal rosszaid) lenne, ha ilyen derék teremtések oly férfiakkal kötnének viszonyt, :i kik bennük csak valami magasabb cselédet. a szükséges rosszat, vagy betegápoló- nd|, akarnak ismérni. Mulassák meg nekik az előnyt, melyet helyzetük nyújt, a helyet, hogy valamely melt,at,hm linziissi'igra lépj one le : mutassák meg ily férfi a kn de a nők, mint kell kormányozni a járómüvet, mely Őket a létnek kiméit arasznyi térségen átviszi ; lássák el a hölgyek magukat aranytűvel, kormáiiyrud- dal és vitorlával, paizszsal és fegyverrel, hogy azon helyzetből) legyenek, hogy tna- segitsenek. s vessék img az oly férfiakat, kik csak önzésből, érdekből vagy végszükségből akarnak házasodni. v_? & cíiai cíc pcau craaue. (Farsangi visszaemlétezés.) A farsangi élet már vége felé jár ugyan, ile annál hevesebben folvik. Azért, mégis el mondom a következő kis tört.énetecskét. Régen nagyon régen volt. a midőn egyik legjobb barátomhoz kővetkező sorokat irtain : — Kedves Samukéin ! Ma van a jogászbál s daczári, hogy nein szerelek hálózni, (bocsánat drága hölgyeim ez csak úgy csúszott ki a toliamból) ma mégis el kelI mennem. Hogy miért ? azt könnyű lesz neked kitalálnod. Ott, lesz ő ! Kérlek kölcsönözd chapeau claque-od.it. Holnap sértetlen állapotban vissza kapod. Samu barátom rögtön ezt. válasz® ta : — Egyeli n barátom! Nagyon is sokra becsülöd elaqiieoinal. Nem érdemli meg e kitüntetést. Szívesen elküldtem volna szolgád által, de nem lehet,, mert. én nekem is erős szándékom a jogászbálra menni. Tudni fogod, hogy magam se tápczotok szívesen (ezért meg kérjen Samu barátom bocsánatot) s korán vissza vonulok az — éttermekbe, a hol az ember a claqueot nélkii- !ö/heti, akkor szívesen rendelkezésedre bocsátom. Viszon*látásig ma este. Véletlenül a ruhatárban találkoztunk. Samu épen létévé nemezka lapjáét-, mig frakkja alöl kihúzott egy chapeau claque-ot a mi kicsinált, chapeau claque-unkat. A mig Samu a tánczleremben volt, addig vissza vonultam egy mellékterembe, várva őt, ki biztosilőtt, hogy egy kis fél óra múlva vissza j'n s akkor átadja nekem a claqueot. A csői Lit ö keringő hangjai átlopóztnk a mellékteremekbe is, utána egy polka következett, majd egy lengvelkét tánczol tak, végre egy gyors polka zendült meg. Vágyva gondoltam Alicere (ez volt, az ő neve.) Hűha Samu barátom épen ő vele tánczolja a gyorspolkát s ezáltal akadályozva van szavát beváltani. Végre mégis eljött. Kalapot cseréltünk. Samu barátom nem épen bálképes czilimler kalapomat felhevülten fejére teve s gyorsul az étterembe futott. Gyorsan össze szedtem magamat sbeléptem a lánczterembe. Persze hogy rögtön megtaláltam őt. Szerencsére csak most érkezeit s■ tánozrendjón volt még annyi hely, hogy nevem Lele fért. Ki fogja tőlem rósz néven venni, hogy most minden egyébbre gondoltam inkább mint Samu barátomra az éttermekben. Ha úgy most kéri vissza c'que- ját in out bel ellen ül végem van. Szerencsére igen jól mulató It az étteremben mert közöttünk épen nem mutatkozott. noA bálunk vége volt. Azok gosig ott, maradtak, szintén a kik kivilii,- eltávozta!;. Ó is elhagyá mamaja\al a íanC/Jermet s Kern meg volt engedve az e kisérés. Távozásom előH Sunn bar «to mat kerestem, de hiába nem talalli ittam sehol. Végre is neki meg volt a saját kalapja, meg az én czilinderem is. De számomra nem maradt más hát e, mint hogy az ő chique-jávai szépen hazafelé indultam. Az előcsarnokban fel akartam tenni a claque-ot, de szörnyűség! sehogysem pattant föl. Egy párszor megkísértem hölgyeim háta mögött, de mind hiába nem sikerült. Már a lépcsőig értünk. A kalapot egy gázláng elé tarkám s borzasztó f* fedezést tettem a régi cl.apeau claque fed le erősen oda volt ragasztva a kalap karimájához, a cziliiuler belseje és. a im*cha «izmus teljesen hiányzott Félhangosan össze szidtam a kalapot, do ez mit. sem használt. Fülözetlen fővel kellett leinemiem a lépcsőn.Bizonnyal boíoud- nak tartottak. — Még egy lépcső lejárat, olt gyorsan ajánlod magadat és eltávozol — határoztam el magamban — egy perez alatt beszállnak a kocsiba, te meg fejedre kötöd az universalis claque-ot s gyorsan haza sietsz. Ekkor már le is értünk. A kis Alice felém hajolt s ezt, susogta; — Majd gyalog megyünk, nem akarná a mamának karját ír uitani ? Halálra ijedtem. Mielőtt magamhoz tértem Alice és mamija már karjaimmal osztozkodtak s igy kiértünk a szabadba. Szerencséro szép holduhigos, nem épen hideg éj volt s logkevesbe sem féltem, hogy meghűlöm magamat. Az éji szellő hajamat arezomba lengető, úgy, hogy alig láttam A vasárnapi miinkasztlnet. (Ivazagészsiígl Fzeiiipontból.) ILI Miután ilyen fuvarosok naponkint csak néháuv mérlföldny'ire mennek, az első vasáruij) :i nem pihenő 4—5 mértfölddel megelőzte a másodikét és és igy tovább, de a 6 ik hétben utol éit,e ez utóbbi jól kipihent lovaival a, másikát és a kitűzött célt hamarább elérte, mig a másik lovai clsalnyúlva és sokkal később érkeztek meg. —- A mit ezen gyakorlati példa bizonyít, azt Fáró orvos, a britt parlamentben már évtizedek előtt kifejtette, midőn a gyári munka idő korlátozását, követelte, mondván : „Eu a vasárnapot iiélkíilözhotlen ünnepnapnak tartom, mely által a testi erő megújul és kiegészül. Ha ezen testi erő meggyengül, nem állítja azt li'dyro semmiféle orvosság. Az éjjeli nyugalom az erőt, megu jitja ugyan részben, do ez nem elő goiidő. Azért rendel az isteni gondvi se lés egy napot, a nyugalomnak és az éjjeli nyugalom kiegómilóscüi, bogy a testi erő teljesen megújuljon. A foly ionos szünet nélküli munka káros hatása nem vehető oly gyorsan észre az embernél mint az állatnál, de ha az embernél egyszer a bajok beállónak akkor rohamosan következnek egymásután, — hat munkanap után egy pi benő természeti szükség, nem pedig önkényles rendelkezés. Az emberi szervezet már úgy van alkotva, hogy hat. napi munka után egy napi szellemi és testi pihenőre van szüksége.“ Egy másik orvos következőkép nyilatkozik: „Azt tapasztaltam, hogy a vasárnapot mogüuneplő munkások, hét, közben a legpontosabb munkások és azon meggyőződésre jutottam, hogy özek hat nap alatt többet és jobban dolgoznak, mintha hét napig dolgoznának.“ Vi 1 son angol jogtudós halálos ágyán igy szólt barátjához : „Minden kezdő ügyvédnek mondd meg, hogy hasikért akar elérni, vasárnap ne dolgozzék,- — a vasárnapi munka nem hoz áldást, — csodálatos, vasárnapi munkáim mindig roszul sikerüllek.“ A Themse folyón egy gőzhajó kazánja szélről bant, a Uiolőségio vont gépészek a bíróság előtt azzal védő kozt.ek, hogy a folytonos munka, el- tompáitokká és rósz kedvűek ké tette őket. Hasonló eset fordult elő 2000 angol munkásnál, kiknek ügyét, ÍR 43-ban 0 rgyalta a bíróság. — E munkásokat ugyanis több éven át arra kényszer! tették, bogy a vasárnap is dolgozza nak s o napokon kettős bőrt kaptak, de a Folytonos munka, folytán elharapódzót, t általános erkölcstelenség, iszákossá g és erőtlenségnek az lett az eredménye, hogy a munka, mindig rosszabbul folyt, — a hatóságok aztán a munka időt, hat napra ,szorították s nem sokára meggyőződtek, hogy 6 nap alatt több és jobb munka készült mint azelőtt hét nap alatt. — Még számos ily gyakorlati példát sorolhatnánk fel, de hisszük az eddigiek is elegendők arra, hogy a ti zielt, olvasó beláss,i, miszerint a vasárnapi munka- szüuet kérdése már nem lehel vélemény tárgya, sőt az orvosi tudomány által elfogadott tétel ez. Túlhaladná egy hírlapi czikk szűk keretét ha bővebben bele bocsátkoznánk azon károk orvosi fejtegetéseibe, melyek a szünet nélküli munka folytán kelet köznek s igy csak röviden fogj k elő sorolni a tudományos tapasztalatok sa stat isliká nak e téren nyert eredményeit. A szünet nélküli munka, következtében a vérvegyülés hiányossá válik u.m. vizvérüség áll be, melynek látszó hatása a lest halvány szi .ében beesett szemek stb. nyilatkozik. — De sokkal veszélyesebb következménye a száraz köhögés,— a tüdő nem nyer elég él-ny iarta’mu levegőt, a, vérnyomás fokozó dik s ez a test. többi szerveit lassa n- kint megtámadja. — Még fontosabb ezeknél, a szellemi erők eltompulása és és iszákosságra, való hajlam. — Ezen károk együttes hatásai folytán az egész test rugékonysága mintegy elhasználó dik, elkopik miáltal az életerő a munkaképesség s igy az élet tartalma is ni eg rövidül. Hogy tehát az elősorolt, bajok he ne következzenek, vagyis hogy testi" és szellemi r u g é k e 11 y s á g u 11 k a I, megőrizzük, több más közegészség! tényezőn kívül főszerepet játszik a vasárnapi munka- szünet. A tisztelt olvasó) joggal kérdezhetné mért, épen a vasárnap a 7-ik legalkalmasabb a, munkas/iünelelésre ? Erre sokféllé a válasz. Már Mózes is az Ur istent álüláfel mintaképül ki hat. nap alatt teremlé a világot, a hetedikén nyugodott. — Hogy iizonhan a hetes szám nem csak erköl isi, hanem értelmi jelentőséggel is Dir
