Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 14. szám

Eszteraom, VI. évfolyam.

szám.

Vasárnap, 1884. február 17-én

Városi s megyei érdekeink közlönye.

^Megjelenik hetenkint kétszer

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

egész é V I 0

fél én tö .

•legyedéi i e

ELŐFIZETÉSI AR

Egyes szám ára 7 kr.

0 fit :i 1

k r

SZERKESZTŐSÉG:

ßzECHENYI TÉR

hová n hip B7.i»llt>ini rés'/.nt illi'lí lj«'»•/. I »»in «*it y < ■ !f li ííI.1i.mh1«"I;,

KIAOtílll VATAL:

^SzÉCI I ENI-TÉR r; . ,

11ov:í. H hivmImIom s a níMgán liii• 1 «.*t«•Hislc, a nyill.térbo szánt I;öy- 1 onu*11voI»', előfi/.eli'si [HMi'/.i’k i!s reeln múlásuk inlé/.en.lők.

HIRDETÉSEK.

HIVAT,\r.OS imiDIOTIÍSKK ■

1 szótól 100 s7,óijj — frt 75 kr. I ')0 — 200-iíí . 1 „ 50 „

200—ÍIOOhíjí • 9 „ 95 „

BéJyegtlíj ÜO kr.

M AG ANIII ItDIOTKSKK

megái lapod úb szárint lufiét5 legjutáiiyosnliban k<>sr,ültetnek.

NYII/mín Sora 20 icr.

■§B*i

A vízivárosi olvasókör.

(Dr.W.Gry.)A megyei tüzolíó-egyosülo választmányi illésén bátor voltain in dilványt tenni az iránt, törekednék a> egyesillet oly kört alakítani, mélynél' kebelében a t. tagok a munka utál kellemes pihenőt, a mindennapi fáradalmak és gondok után kellemes szó niko'/ást, üdülést és végro oly helyei és alkalmat találhatnának, hol az anyagi érdekeket érintő kérdések szol lő/.totest által az ipar, kereskedelem és földmű velés előmozdítása és igy az anyagi viszonyok javítása tekintetéből is lehetne előnyök re számítani.

Hogy a társulás nagy előnyöket nyújt a társadalomnak, fölösleges bővebben vitatni ott, hol ezen igazságot tettel látjuk elismertetni.

.-V kérdés nem az, vájjon jó-e. hasznos o, szükséges e egyletüket, alakítani, hanem az, vájjon küzd-o elegendő indok egv olvasó-kör megalapítása mellett.

Az első érv, mely legalább olőttem igen nyomósnak Iátszott, azon körülmény, melynél fogva az olvasó-kör alkalmat nyújthatna arra, hogy tagjai a jó könyvek és jó hírlapok segélyéről a ma oly bámulatosan haladó világgal lépést tart hassanak a. szellemi műveltség pályáján. Es ez igen szükséges. Nem tudósokhoz, de az állam közpolgáraihoz intézte egy nagy franczia (Gramholta) o szavakat : „Mimién nap keit előmenetelt tenni.“ A hatalmas angol nemzet nagyságának legbiztosabb eszköze gyanánt szinten a műveltséget tartja és ezért mondotta ki fő elve gyanánt : .A műveltség hatalom.

Tagadhat.lan tény, hogy a népek boldogsága. nem a talaj termékenységéről,

nőin az éghajlat szelídségétől, nem ; természet gazdaságától függ. A né[ értelmisége nélkül a legtermékonyebl talaj csak rejtett kincs, melynek hasz 1 mát senkisom élvezi.

A népek boldogságát szellemi érett sógöknek, műveltségüknek foka hala

I ° °

rozza meg.

° ,

gyönyörűen és igazan mondja a híres történész Micnlay: „Elragadhatja! 'tőlünk a koriuánypálc/át. Előreláthallar j vélollensógok meghiúsíthatják a legmélyebbre ható politikai tervezeteket. A I győzelem elhagyhatja zászlajukat. De j vannak diadalok, melyekre vereség nem knvétke hetik. Yan egy birodalom, mely védve vau a hanyatlás minden természetes oka ellen. Ezen diadalok az észnek győzelmei. Ezen birodalom inog nem semmisíthető birodalma a műveltségnek és erkölcsösségnek.“

E hires férfin szerint a népek boldog ómnál lábának két múlhatatlanul szükséges feltétele van : a mílvoltség Ős

erkölcsösség. E két feltétnek egjütt kell járnia. Egyik, a másik nélkül nem csak hiányos, de veszélyes is lobot, ki sem tagadhatja, hogy az élőt azon sivár képe, melyet jelenlegi viszonyaink felmutatnak, onnan ered, hogy sokan vajmi könnyen teszik túl magukat a tiszta erkölcs örökérvényű törvényein.

A tapasztalás szomorúan bizonyít,|a, hogy igazak Maculay e szavai :

„Nincs szerencsétlenebb látvány, mint hatalmas művel tség erkölcsösség nélkül.“ Hasonló ói telemben monda csak néhány nap előtt Irányi Dániel is : „Jaj azon nemzetnek, mely az erkölcsiség helyreállítására irányzott törekvést — idealizmusnak nevezi.“

E kettős czélra, a műveltség előmoz

ditására és az erkölcsösség ápolására, volna hivatva a tervbe vett olvasó kör.

A kör jó hírlapokat, szak-küzlönyö két tartana, gondoskodnék könyvtár létesítéséről és közhasznú felolvasások rendezésű által is törekednék tagjainak eszaiekörét minél inkább széloshitoni.

A közerkölcs érdekében remélhető olŐnyei az olvasó körnek volnának a további orvok, in-Ivek a kör leendő felállilása mellett harczolink.

Az olvasó-kör alapszabályai hivatva volnának eltiltani a kör kebelében a a szeszes italok élvezőiét.

Meg volna, továbbá szigorúan tiltva a kör helyiségeiben minden hazárdjáték. Alig lesz valaki, ki no tudná, hogy a hazárdjáték egyike a legvészesebb időtöltéseknek.

Kossuth mondja az ily játékról: „A gondos okosság kárhoztatja, a jóakaró el n h e r s z e r e t e t e r k ö I c s I e I e 11 s é g n o k kiáltja, a közvélemény o drágán fizetett élvezetre rányomta a gyalázat bélyegét, a törvényhozás pmlig büntetést szabottra.“

Szólhatna továbbá az olvasó-kör megalakítása mellett azon könnyűség is, mellyel kebelében egy oly kötelmet tel jesithotűnk, melyet minden honfi tartozik leróni, de a mely kötelmet magunkra, hagyatva, gyakran nem teljesíthetünk kellő és óhajtandó mértékben, E kü'e- lem a magyar nemzeti irodalom párté lás,a. Ismeretesek o szavak : „Ny el vében él a nemzőt.“

Hogy irodalmunk nem tosz a jelenleginél még nagyobb haladást, egyedül az irodalom iránti közönynek, a pártolás hiányának tulajdonítható.

Ezek volnának azon érvek, melyek alapján a vízivárosi olvasó-kör megalakulhatna.

Polgármesteri jelentés, nr.

A tanügymiuiszter ur, mi.,t a reáliskolák valóságos barátja, limit év ilecz. hó 19-én Szász Károly min. tan. és Lutter Nándor tankerületi főigazgató kíséretében magas látogatásával szerencséi tot to városunkat és reáliskolánkat s a talált eredmény folytán jól esik kinyilatkoztatnom. hogy ő Excello:iti»íj;t a látottak s tapasztaltak fölött megelégedését nyílváuilolta ki.

Az összeírt tankötelesek és fanonezok összes száma volt 1295. Ebből fin vol t 748. leány 547, fin volt rom. Katii. 13 évig 46S, leány 454, 13 —15 évig fin 61, leány 46. Görög keleti 6 —12 évig fin 1, leány 2. Protest, vallása 6 — 12 évig fin 6, leány l. Izraelita 6 —12 évig fin 51, leány 34, 13—15 évig fin 11, leány 10.

A mi az iskolába járást illeti e téren is folyton haladás jelezhető s a tankö teles gyermekek közül csak is azok maradtak el az iskola látogatásától, kik szegónységfikiiól fogva melegebb ruházattal nem rendelkeztek.

Középiskolák.

T. katli. főgymnasiiim. A 8 osztályt látogatta az 1882[3ik tanévben 2S3 tanuló éspedig I. oszt 71, II. oszt. 42, III. oszt. 30, IVÓ oszt. 32, V. oszt. 40, VL. oszt. 30, VII. oszt. 21, Vili. oszt. 17. r.mitott 14 rendes be ti ez és tanár s egy világi a tornát

II. városi aIreál tanoda. A négy ősz tályba járt 100 tanuló, még pedig az I. oszt. 30, H. oszt. 26, a III. oszt. 29. a IV. oszt. 15. Tanított 4 rendes, egy helyettes tanár és egy hitoktató.

Ili. Elemi iskola. Az öt osztályba

As^Esztergoffl és Vidéks“ tárcája.

l\aíícja:o a izivzt !

Lányka, ha majd ábrándos alkonyon Szived egy kedvesért epedre remeg És rózsa pir ömlik el arezodou S szivedben egv fájón édes búr rezeg,

Oh emlékezz intésemre :

,Lányka, no hallgass a szívre!“

Majd kedvesednek karja fon körül Az első édes csók csattan ajkadon,

Lelked a jelen gyönyörén örül S szemeid kéjtelve függnek ifjúdon,

Kérlek vigyázz intésemre :

„Lányka, ne hallgass a szi\ro‘ !

Hogyha délibáb lesz boldogságod S arezod pírját könyek árja mossa el Eresztve a hazug mennyországot Szemeid megtelnek fájó könnyekkel Sírva gondolsz intésemre:

.Lányka, ne halgass a szívre !“

T. J.

cl fű iaaoán-- Karczol at, —

Ők boldogok voltak ; boldogok, mint a mező virágai, melyeknek szirmairól a uap- sugár szárítja fel á harmat gyöngyeit, örömkönnyeik a boldogság mosolya közt tűntek

I

el. Boldogok voltak, mint. a vadgalamb, mely ! az erdő mélyében párjával turbókéi.

| Szerették egymást az első szerelem hevével és szenvedélyével, szerették egymást oly szerelemmel, mely akadályokat nem ismer, mely megfeledkezve mindenről, a mi földi egy képzeleti világot teremt magának,

Számtalanszor megfogadták, hogy egymáséi lesznek, történjék bármi, számtahmszor esküdött Aladár örök hűséget Klárának,számtalanszor momlá, hogy csak vele, csak általa élhet, nélküle nem lesz boldog soha.

Ily boldog és boldogító szerelem közt teltek el a nyári esték. Aladár napi teendőit bevégezve, sietett imádott Klárájához, s a holdvilágos esték, édes suttogások és boldog fervezgelések közt teltek el. Klára szülei szívósén látták Aladárt, mert a komoly törekvésű szorgalmas és kellemes modorú fiatal embert örömest tekintették leányuk jövendőbeli férjének. Ha valami tánczmulut- ságba, vagy estélyre m atek, Aladár mindig Klára körül forgolódott s a legkisebb alkalmat is felhasználta, hogy Klára iránt gyöngéd figyelmét kimutathassa.

Ily körülmények közt nem lehet csodálkoznak, hogy a kis \ árosban sokat suttoglak s többnyire nem a legkedvezőbben.

— Mini ha bizony az én Mariskám nem volna derekabb lány, mint Klára — mondja édeskés mosolygással Zátony iné kedves barátnőinek a kávé mellett — de nem is tudom mit tud rajta szeretni ez az Aladár“.

„De még hagyjáu ha a leánynak vagyona volna — jegyző meg Berta, egy vagyonos aggsz— de hisz tudjátok, hogy semmijük sincsen“.

„De biz én olyan eiiibi,ni>,k nem is adnám a lányomat, kinek ninc-nui biztos jövedelme ; ki tudja mikor lesz állami mérnök“ monda jóakaratiling egy harmadik kávéué- niko . . Ily modorban „eldicsérik“ a boldog szerelmes párt.

Jóllehet városszerte beszélnek o dologról, Aladár szülei legkésőbb hallják möge,pletykát. Ok nem tulajdonítanak oly kiváló fontosságot ez ügynek ; azt hívén„ hogy Aladár ugyan szívesen beszélget Klárával, mint gyermekkori játszótársával, de komolyabb összeköttetésre) nem is gondol, hisz még van ideje, aztán a mai világban jó! meg kell gondolni magát a fiatal embernek mielőtt a nősülésre szánná el magát.

Minthogy azonban e hírek mindinkább terjednek; Aladár apja felette magában, hogy fiát kérdőre vonja.

Közvetlen obédután Aladár rendesen elszóló tt menni, hogy fekete káré mellett a napilapokat elolvassa. Egy alkalommal atyja visszalarlóztatja s e szavakkal :

„Néhány szóm volna hozzád“ dolgozószobájába hívja. Aladár mindig kiváló tisztelettel és szeretettel viseltetett szillei, de kiváltkép atyja iránt s eleinte nem tudta elgondolni mit akarhat atyja.

— Fiam —- keidé kemoly hangon az atya — városszerte azt beszélik, hogy te Klárával igen szoros ismeretséget kötöttél, sőt. komoly összeköttetés lehetőségéről is hallottam említeni. Szólj nyíltan, mi alapja van e mende-inondáknak ; szeretnék tisztában lenni ez ügyet illetőleg !

— Atyám — feleié Aladár hévvel, már í’égtdiben készültem ez ügvben szólni veled

js örülök, hogy magad hoztad elő. Tudd I meg tehát kedves atyáin, éti Klárát forrón, kimondhatatlanul szeretem ; nélküle boldog nem lehetek s a leghatározottabb szándékom őt nőül megkérni.“

Az atya eddig sima homlokát e beszéd hallatára süni redőkbe vonja, majd erői tolóit mosolygással válaszol ;

„De fiam, ugyan mit gondolsz, gyermekkori ismerettség csak nem szerelem ? Azt hiszed, hogy Klárát szereted, mert más nőt nem igen ismersz közelebbről, ismerkedjél meg csak más nőkkel is, tildém máskép fogsz gondolkozni. Aztán nem olyan könynven lehet ám csak azt mondani,hogy elveszem feleségül. Meggondoltad-e, hogy Klárának, nincs vagyona ? Ha majd az n képzelt szőreim! mámor elpárolog s előáll a pió/ó valóság ; mit fogsz tenni ? Szerelemből nem lehet, ám megélni !“

„Eu csak azt tudom mondói határozottan Aladár —-Tjiogy Klárát szeretem s képes vagyok érte fáradni, dolgozni s kerüljön bármi áldozatba ő lesz nőm, vagy senki“.

— „De te az nem tudod — szól egészen kikelve sziliéből az atya, hogy én e szeren- esetlen gondolatodat helyeselni sohasem fogom ; te nem tudod, hogy ebbe a házaságba beleegyezni sohasem fogok ! Űzd el magadtól e gyerekes gondolatokat ! Még gyermekkorodban kezet adtam Szőllősy ba rátomnak, hogy az Ő lányát fogod elvenni ; itt az ideje, hogy az adott szót beváltsuk. Neki van birtoka is; látogasd meg őket minél előbb s tudom, hogy el fogod Klárát fel j- teni !“

— ,De atyám ! csak nem leszek azért