Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 100. szám
Esztergom VI. évfolyam. 100. szám.' Vasárnap, 1884. deczember 14Városi s megyei érdekeink I özlönye. JA egjel.emik hetenkint kétszer VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. FILŐ FIZETÉSI ÁR: egó*7. évre........................................................ij fit — fái ívre ...................................................................3 , — n egyedévre ..................................... I I crEjjyes szám ára 7 kr. »0 lio SZERKESZTŐSÉG: Széchenyi tér '55. i\ lap szolimái Tószék illeti) l(özleinényok InibiemUJIr. KIADÓHIVATAL: jSzÉCHENI-TER hotií a hivatalos s !i magán (ünletések, a, íiyilíic.ne szánk Iiöz- leményelf, előli/.etási pénzeli és rcelaináRsolc iutézeiulölc. rn f at a r,os hirdetések ; 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. 100—200-ig . I „ 50 „ 200—000-ig . 2 „ 25 „ Hélyegilíj 30 kr. HIRDETÉSEK. MAGÁNrirnr ’ésék megállapodás at lehslS legjntáuyosabbar közölketiiek. NYIIjTTIÍR tora 20 Kr Síelőink pusztulása. Esztergom, deoz. 12. W Megdöbbentő képet nyujt megyénk legszebb sz-610vidékeinek siralmas pusztulása. A phylloxera folytonosan terjed * népünk adóforrásai szomorúan vesznek. Az országos phylloxera felügyelő a következő sötét képet vázolja szőlőinkről: I. A köbölkuti infectió-csoport A köbölkuti infectio-csoporthoz a következők tartoznak : Köbölkutli, Sárkány, G-yiva és M.-Szölgyén, Az infec- tió-kiindulási pontja Köbölkút. 1. Köbölkút község szőlőiben a phylloxera jelenléte először 18S2-ben «oustatáltatott, leginkább ki van téve a veszélynek az u. n. Kunyorhegy és Ks-völgy, hol 1882-ben a szőlő még szépen díszlett és erős fával bírt, mig az utóbb eszközölt vizsgálat alkalmával a szőlő minden tekintetben vissza maradt, úgy hogy felerószét czólszerílbb- nek találták kivágatni. Kevésbé pusztult el a Kis-Harasztos, hol még két évig is fenfcartkató szőlők vannak, végre a Tíagy-utczer nevű dűlő ez ideig teljesen vész mentesnek' mutatkozik. Köbölkút jelenlegi szőlőterülete mind kedvező fekvése, mind pedig jó talaja folytán átalakítható szántóföldekké. 2. Sárkány, az előbbitől keletre fekszik, 37 holdnyi szőlőterülettel. Az 1883. konstatált phylloxera az egész határban szórványosan találtatott, elpusztult szőlőterület 10 hold. Itt különben a szőlők a nélkül in rossz mi- velésben részesültek, mihez még a kihasznált sovány talaj járul, tehát a vén tőkék phylluxéra nélkül is pusztulásnak néznek elébe. 8. Gryiva Sárkánytól északra fekszik, szőlői a sárkányi phylloxera lepett szőlőkkel határosak és a vész mégis más részen constat áltatott, némileg elkülönített helyen a telteiken, hol uj francai a vesszők ülfetvók. E község 37 holdnyi szőlőterületén az in fee ti ó 3 lio’dat foglal el. 4. M.-Szölgyén szőlői az infectio csoport északi részét kepezik. 1883-ban felfedezett infectió csak a vadkerti sző lő ben mintegy másfél holdnyi területen pusztít, mig a többi szőlőben semmi sem észlel tetett Ez infectio csoport táblás kimutatása: Infic. Elpuszt, Kiv. A község neve: Szőlőterülete reiz rész rész összes holdakban Köbölkút . . 140 80 20 30 Sárkány . . 37 20 17 Gyiva . . . 37 3 — ___ M agyar-Szölgyén 60 3 3 — Összesen . ■ 247 106 40 30 II. A tokodi infectió csoport. Ezen csoport két község szőlőiből áll u. m. Tokod és N.-Sápból. A ragály itt még nem öltött nagy mérveket, minthogy az inficiált terület csak 4 hold kiterjedésű. Valószínűleg a N. Marossal létező iizloti összeköttetés hozta ide a veszélyt. 1, Tokod szőlőinek azon része hol 1882. a pbylloxora tulajdonképen észleltetek, Path szomszéd község birto kosainak tulajdonát képezi, kik saját határukban szőlőheggyel nem bírnak. Ezen részt a kis-völgyi szőlők képezik, melyek Tokod többi szőlőitől el vannak különítve. Föl fedeztetése óta a vész nem haladt nagyobb távolságra és az 1883-ban megejcett vizsgálat szerint az egész inficiált terület másfél holdra tohotő. 2. N.-Sáp 200 holdnyi szőlőterülettel. Iufectiója 83-ben lett ismeretessé, a szilvásvölgyi szőlőhegyen körülbelül 2 és fél holdnyi területtel. A fertőzés ; uj lévén, eddig csak csekély mértékben hatott a megtámadt szőlőkre. Infic. Elpuszt. Kít! A község neve : Szőlőterülete re'sz rész rész összes, koldakcan. Tokod , . . 240 1 s fel — - 240 Nagy-Sáp . 200 2 s fél — — 200 Összesen , . 440 4 — — 440 III Különálló infectió. Bátor kész 412 kát. holdnyi szőlőterülettel. Itt a pusztító rovar Síben fedeztetett fel és azóta annyira terjedt, hogy az egész határ a pusztulás képét mutatja. Hol a tőkéknek még hajtásuk van ez is igen elsatuyult, azonban ilyen is már kevés van, mert a s?ő!ős gazdák kényszerítve voltaic a legnagyobb részt kivágatni és szántóföldekké átalakítani. Iit-ott találkozunk még ugyan szőlőkkel, melyek azonban egy évi termésnél többet alig igéinek. Legtöbbet pusztított a jakicshegyi szőlőben, hol 125 holdnyi szőlőből 107 már ki van vágva, a többire ugyanez a sors vár. A S3, évi vizsgálatkor a vészmentesnek hittGrebis-dülőben istaáltatott phylloxera, holott ' ez a többi szőlőtől a falu északkeleti részében elkülönítve fekszik, féltéin tni tehát, hogy ide a vész a rovar szárnyas alakja által hurczoltatott. Bátorkeszin az összes szo- lőinivelés alatt volt és levő dűlők szántóföldekké alakíthatók át, mi rövid idő múltával meg is fog történni. A dűlő neve : Kiv terület- Művelés alatt levőszőlők, Jakicshegy . 107 hold 413 n.öl 14 hold 408 n.öl Derókhegy • Dalmány-oldal Sz.-László-dülő 21 Borkúti dűlő Gebis-diilő Összesen 207 hold 1,084 rröl 141 nőid 38Í n.öl 57 „ 869 , , 60 „ 123 9 „ 684 , , 19 „ 4 21 , 1,459 „ , 28 „ 188 11 „ 859 „ 12 „ 1,494 — ,, — n T „ 1,364 Fővárosi levél. (A tekintetes várme*. érői.) (B.) Elborítva sugaraitól a népszerűségnek, egy alak áll előttem ; egy elbeszélő iró alakja a százszor kigu- nyolt s ezerszer megohajtott talapzaton, az olvasó közönség tenyerén. Jó kedv vei mosolyog le a magasságból s füstöt bocsáj.t a verőfényos légbe. Mikszáth Kálmánt látom végig menni az utczán. Látom és hallom amint neve a járó kelők ajkáról ellebbeu : „Ni Mikszáth, Mikszáth . . !“ Hölgyek és hölgyecskék félre téve az etikettet utána néznek a legnépszerűbb tárczairónak. Képviselők köszöntik messziről Valóságos excel 1 énei ás urak kerülnek elébe, fogják karon s nem szégyelltek .vele (a magyar hírlapíróval) végig menni az utcán. Hát csakugyan romlik a világ ! Az iró pedig mosolyog s fújja a füstöt az utcza fagyos levegőjébe. Telt széles arczát ki pirosítja a hideg, szőszke haját s bajuszát megősziti a zúzmara. S a tömzsi, igénytelen nagyon is ma- i gyáros alak lassan lassan központja lesz az utczának, eseménye a járdának, bőse a kirakatoknak, s mint liarczi jelszó el és visszahangzilc neve, „Mikszáth . . . Mikszáth . . . !“ Vájjon mit gondolhat az iró, midó'n füleihez megerősödve jut el saját neve? Es magam, arra az időre eszmélek vissza, midőn egy pár év előtt Jókai nagyobbszabású regényekbe kezdve abban hagyta a novella Írást, midőn Porzó dicsősége alábbhagyott, s nem volt egyetlen egy beszély s tárczairó, ki a magyar közönség osztatlan hajlamát bírta volna. Egy könyv jelent meg ekkor. „A Egyszerű koporsó feketére festve, Tíz szál viaszgyertya küzködik mebette, Tíz szál viaszgyertya pislogó sugára Vet árnyat a szegény Zsidó Simon Lázár [lialavány arcára. Jehova agg papja feketében gyászol Halkan imádkozik a szent bibliából, Beesett szemében egy-egy köuy megrezdül; Nehéz szőnyeg ajtón síró özvegy jnjja hallatszik keresztül.. Siró özvegy jajja, hangos zokogása Rémesen hat át a halottas szobába, Künn a toronyóra éjfélt veri épen... Reszket a biblia Jehova vén papja luaszott [kezében. Tizenkettőt ütött kin a toronyóra, Halvány sugár esik rá a koporsóra... „Mondd meg nekem, hallod! Jehova szent [papja A vén Simon Lázárt krokodil könnyűvel kicsoda siratja?“ „Te vagy a’ Náftáli ? távozz’fiam innét! Átok van e házon, jaj, magaddal vinnéd !“ Szőnyeg ajtón által tompa zörej baliszik, Tíz szál viaszgyertya pislogó sugára hirtelen [kialszik. Didergő fogakkal és remegő térddel ' A koporsó előtt az árva letérdel, Suhanó léptekkel komor, sötét éjjel A gyászoló özvegy bolyong szerte-széjjel... Egyszer csak odamegy a hol a nagy gyász van, Ahol Simon Lázár fekflszik csendesen a sötét [szobában. „Oly édes gondolat, hogy te itten fekszel Meghidegült szívvel, merevedett testtel ; Szivemben élet kél, mig tebenned gyász van, Eljöttem még egyszer, hogy hideg tetemed [utoljára lássam.“ „Hallottad e szókat ! és ez anyám volna! Ah ! Mily fagyos szellő lehellett arezomra.“ „Távozz’ fia innen, Istent ne kisértsed, Mert főikéi ellened s föltépi kebeled a lel[kiösmeret ! Koporsó födele betoppan bezárul... Reszkető ima száll Nátfáli ajkárul. „Nem illettél te már Simon Lázár hozzám, Elhervadt vón’ nálad lángoló hő szivem, el [két piros orcám !“ Fájdalmas sóhaj kél ifjú kebeléből, Tűzben égő feje hirtelen megszédül, A vén pap szeme is titkos fénytől lángol ; „Térdre hullva kérlek, mentsd meg őt Jo- [’íova az elkárhozástól !“ „Hallottad szavait. Jehova szent papjai Jaj, ez a vad érzés szivem úgy <lkapja... Megkell lenni; kezem, ah! mint sajog reszket..* * * * Ifjú özvegy asszony piros meleg vére Patakzik le a vén Zsidó Simon Lázár hideg [tetemére. VESZPRÉMI SOMA. Iliim, (1815-1884.) Az esztergomi basilika fenséges kriptájába pénteken délelőtt egy nagy halottat temetlek. Nem tartozott az egyházi rendbe s az egyház mégis pótolhatatlan veszteséget szenvedett. A magyarországi főpapok temetőjének ez a legújabb csöndes embere Seyler Károly, az esztergomi főszékesegyház karnagya, a legtevékenyebb magyar egyházi zeneköltő. Meghalt 70 esztendő terhe alatt, hosszas szenvedés s kínos haláltusa után. Seyler Károly neve a külföldön sokkal ismeretesebb, mint idehaza. Mert az a tér, melyet a zeneköltésben elfoglalt hazánkban nem a könnyű népszerűség tere. Az egyházi zeneköltés napjainkban '.nár ni ka kiválóság s különösen népszerűtlen ott, a hol a közönség figyelme és érdeke egyesegyedül a világi zenére van irányítva. Seyler Károly sok tiszteletben s nagy- elismerésben részesült, de a dicsőség pál- ; mája s a kitüntetés mai zajos öröme mégse volt pályabére. Csöndes visszavonnltságban, békés magányban, de termékeny és emésztő mnukábun töltötte életét. A várhegyen álló] főszékesegyház minden elemnek különösen exponált természete már régebben megrongálta egészségét, feldúlta idegzetét s a buzgó férfiú, mint hivatásának nemcsak valódi liar- ezosa, de áldozata is, tiszteletet és részvétet hagyott örökségül emlékének. Budán született 1815-ben aug. 7-én. Atyja József, szintén esztergomi székesegyházi karnagy volt. Zenei tehetségét, mint családi örököt, már kora ifjúságában ritka szorgalommal művelte s iskolai tanulmány»! mellett legkedvesebb foglalkozása volt a zene tanulása. Tizenkilencz esztendős korában az alapos gyakorló zenész Becsbe ment, hogy Seyfried lovagtól, aki ez idő szerint a zeneelmélet v leghíresebb professorai közé tartozott, a szer- ' zéstanból alapos leczkéket vehessen. Első alkalmaztatása ez időre esik. Seyfried pártfogásával bejut a Kaeruthner-színház zenekarába. Egy igen érdekes kis epizód előzi meg bécsi élményeit. Középiskolai tanulmányai elvégezte után ugyanis édes atyja a fiatal embert primatiális gazdatisztnek szánta. Kelletlenül engedelmeskedett atyje, akaratának, de azért mégis elfoglalta helyét a száraz szellemű iroda egyik zugában s mint szerény másoló nagy lelki har&okkal fogott irnoki hivatalához. De a rideg munka se- högyse tetszett neki. Ha a princzipális nem ügyelt az irodára, akkor a mi fiatal zenészünk szóba állott Euterpóvel, aki az unalmas hivatalban ilyenkor mindig megjelent biztató mosolyával. Es Seyler Károly gazdasági akták és mindenféle terménykimuta- tá*ok másolása helyett ötvonalas iveken kéz-