Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 99. szám

hó 15-u* a szerző lakására (Budapest, Koronaherczeg-utcza 16. sz. földsz. 3.) küldendők. Gyűjtőknek 1B példány után tiszteletpéldáimyal szolgálok. Perényi Kálmán.

Amikor fogorvos voltam.

(Valóságos történet.)

Kora reggel, mielőtt még szende sevillai ■borbélyom bekopogtatna, vagy irodalmi színvonalon álló merengő takarítónőm a maga ■saját külön ajtaján belépne, komoly és nagyszabású lépteket hallok vékony dongája lépcsőmön.

— Ah ismét valami rablógyilkosság eshetett az éjjel! — sopánkodtam magamban •s besiettem ama bizonyos kis gugyis pa- laczkórt, a melyből gyalog újdonság hordóimat szoktam honorálni.

Egyszerre csak kinyílik az ajtó s egy kacagtató alak áll előttem.

Hétköznapi falusi paraszt ruhába volt öltözve, állát egy asztalterítő nagyságú kendő •kötötte föl, sapkáját a kezében tartotta, mert már nem fért a fejére Bajusza komikusán fel volt peczkelve s olyan kétségbe- ■esott arezot vágott, mintha legalább is ötven krajczárba Hezitálták el volna hat kapás szőlejét.

A felebaráti szeretet búrjai azonnal meg- aeudftlte'k^szivemben s néma részvéttel tekintettem tisztelt polgártársamra, a ki majdnem flvöltve sóhajtotta :

— Adjou Isten jó reggelt.

Ah, ez bizonyosan régiségeket hoz. Például pengő krajezárosokat vagy iskolás korbeli patkóit. Ismerem már ezt a tónust. Szakértő régiségkereskedő vagyok.

— Egészségire kívánom az éjszakai nyugodalmat.

— Hasonlatos képeu János gazda.

— Márton a nevein kérem átossággal. De jobb szeretnék János lenni. Jaj, jaj, jaj uekem.

— Hát uii lelte polgártárs ? — kérdeném olyan bizalomteljesen, hogy sirbavaló titkait is kivallhatta volna. — Ugy-e bár a felesége! . .

— Dehogy a feleségem, jaj, jaj, jaj.

— Hát az anyósa Márton bácsi.

— Dehogy az anyósom, jaj, jaj, jaj.

— No hallja Márton bácsi, most mindjárt beszéljen ára. Ugy-e betörtek az éjjel és meg akarták gyilkolni?

— Jaj ne izéljen tekintetes ur, aj, jaj, jaj.

Kezdett unalmassá fajulni a vidáman indult história.

— Hát mi a baja az Istenért ?

— Hát szegény vagyok kérem alássan ..

— Hiszen az nem is baj, hanem szerencse. Legalább nem fájdul bele a feje.

— De a fogam teusur, jaj, jaj nekem.

— Ah hát a foga. Nos mi történt ?

— Fáj a fogam tensuram.

— Hát azután hogy jutok én a maga fájós fogához ?

Márton bácsi fájdalmai csillapulni kezdtek. Egész bizalommal nyúlt a gugyis flve- gecske után és kedélyesen öntött. Sőt ivott is fesztelenül és kétszer.

— Hát aszonták, hogy maga doktor, nos aztán a szegény embereket ingyen kúrálja.

— Hát hiszen nem hazudtak Márton bácsi, hanem azért nekem is leuuéuek olyan fogaim, a melyeket szeretnék kihúzatni,

— Hát maga nem fogathuzó doktor ?

— Eszem ágába sincsen. De talán jobb lenne, ha foghúzó vagy tyúkszem Operateur volnék.

Márton bácsi akkorát bámult, hogy kínzó foga óriási zajjal pottyant ki.

A vízözön előtti képletet mohón ragadta föl s belekötötte a zsebkendője csücskébe. Azután tedeumi hangulattal rebegte :

— No hála Isteuuek. Engedőimet kérek, hogy néhány házzal odébb nem mentem. Most sejtem csak, hogy eltévesztettem a járást. No Isten áldja meg.

Engedőimet kérek, hogy hát maga nem fogliuzó doktor.

AUCUN.

A nőkről s a nőknek.

Broglie báróné, St.ael asszony leánya, kitúllő szépség volt. Herczeg Talleyrand annyira el volt ragadtatva bájaitól, hogy miatta az anyját többször elhanyagolta. Bizonyos vizikirándulás alkalmával Sfcael enyelegve kérdezó a herczeget, hogy azon esetben, ha a csónak lyukat kapna s elmerülne, kit mentene ki, őt e, vagy leányát ? A herczeg rögtön föltalálta magát és igy felelt: asszonyom, ön oly láugészszel és annyi ügyességgel bir, miszerint sértés volna önről fel tennem, hogy nem tud úszni : azért kötelességemnek taitanám mindenekelőtt leányát kimenteni.

*

Egyszer Miklós orosz nagyherczeg Berlinbe utazott. Egy udvari ebód alkalmával a szép porosz herczegnő mellett ült és közelebbi visszautazásáról beszólt. „Csak öntől függ, bogy tovább is itt maradjak“ mondá többek közt a kerczegnőnek.“ — És mit kell arra nézve tennem ? kórdó a herczegnő, ,Nem kellene visszautasítani hódolato mat.“ — Egyebet nem kellene tennem ? — „Bátoritnia kellene azon törekvésemben, hogy tetszem önnek.“ — Ez már nehéz, A pillanat nem alkalmas. „Nem szükség szóval beszélni, elég lenne, ba ön nekem egy zálogot adna. önnek kis gyűrű van ujján, mely engem boldoggá tenne, ha nekem adná! — Itt minden ember előtt! „Megtörténhetik anélkül, hogy valaki észrevenné. Nyomja egy kenyérdarabba, melyet hagyjon tányérja mellett, én majd magamhoz veszem a talizmánt.“ — Valóban talizmán ez, én már rég sejtéttem. — A gyűrű a nagyherczeg kezébe jutott s házasságuk, mint tudva van végbe ment, Miklós sohasem hagyta el e gyűrűt, de minthogy ujján nem hordhatta, kis nyakláuczou visel to.

Sejler Károly.

Nagy gyászunk van. Seyler Károly, a főszékesegyház hírneves karnagya, a kitűnő zeneköltő meghalt. Halála híre nem érkezett váratlannl, mert már régóta haldokalt, de azért mindenkit lesújtott.

Az esztergomi művészi világ az ő fejedelmét vesztette el.

Egyházi zeneköltészetünk egyik legtevókenyebb apostolát gyászolhatja.

Egy nagy szellem szállt sz-.írmazása helyére, a kit nem fog elfelejteni az utókor.

Közel fél százados zeneirodalmi működését a következő adatokban vázolhatjuk :

Seyler speciális egyházi zeneszerző volt. Irt 35 nagy misét, rendkívül sok offertóriumot, graduálót, Tedeumot, hymnust, antiphonát, ves- perát, requiemet és libériát. Alig van egyházi zeneköltészetünknek olyan ága, mrlyetSey- lerünk avatottan es termékenyen ne müveit volna. Kenetteljes egyházi szerzeményei Europas zerte megzendíílnek a dómokban s mindenütt gyarapítják a religió áhítatát.

De jeles művelője volt ő a világi zenének is.

Symphoniái, septertejei, quartettejei, triójai, nyitányai s egyéb zongoramüvei, melyek közül néhányat Lisztnek, Schuraánni.k és Thalbergnek ajánlott, rokonszenves fogadtatásban reszssiiltek mindenütt.

Esztergom négy év előtt ünnepelte meg ze- nészeti működése negyvenesztendős jubileumát.

És most ravatalára koszorút teszünk.

Koszorút az elismerés babárleveleiből s az emlékezet nefelejcseiből.

Hivatását betöltötte, küzdelmeit végig küzdötte és most elhagyott minket örökre. Odafönt a seraphok kara ihletett szelleme alkotásaival fogja őt üdvözölni s idelent még sokáig áhita- tosabban imádkoznak az emberek, ha az ő ma- lasztos miséit hallják megzendiilni.

Nem halt meg ö. Csak szenvedése. Szelleme halhatatlan.

HÍREK.

— Seyler Károly a főszékesegyház nagyérdemű karnagya hosszas szenvedéssel tegnap d. u. ötöd fél kor, hetven éves korában jobblétre szonderült. Nagy veszteség éri halálával egyházi zene- költésünket s főszékesegyházunk zenekarát. De még nagyobb e gyász, mely leányát, Bellovitsné Karol int s két fiát, Károlyt, a ny.-ujfalusi segódlelkószt s Vilmost, a letkési gazdatisztet sújtja. Mély részvéttel fogadtuk a nagyszelle- mü férfin elhunytat, kinek ravatalát őszinte fájdalomulU s veszteségünk leverő tudatával vesszük körül.

— Aranymise. Feichtinger János kanonok ur, a főszékes egyházi könyvtár rendezője szombaton reggel tiz érakor fogja mondani aranymiséjét a vízivárosi templomban. Bubla Károly püspök ur lesz a félszázados áldozó pap vezetője. Az aranymisós áidozóuak az áldások örök kútfő írásából még nagyon sok örömöt és boldogságot kívánunk,

— Családias estélyt rendez a dales zenekedvelők egyesülete karácson má sodik napján. A tombolával, ének és zoneelőadásokkal összekötött estély teljesen családias jellegű lesz, a melyre a meghívások legközelebb szétmennek.

— Uj ezredesünk kineveztetésót ment megköszönni. Tizenkettedikén vagy tizenharmadikán már körűnkbe érkezik.-- Arena. Szombaton este a tisztikar tagjaiból alakult műkedvelő társaság ismét előadást fog tartani az arénában. Ez úttal a rablógyilkos czirnü magyar vígjáték is színre kerül, melyben Szj'bó Mihály es Hulónyi Győző urak mint vendégek működnek közre. Az egy felvonásos német vígjáték czirne Er ist nicht eifesrüchtig. Az ismert közreműködőkön kívül ebben lép föl először Widmannó úrnő. Az előadás kezdete hét órakor.

—• A szombati műkedvelői előadások után a Parisból Konstan ti nápolyba villámvonatozó világhírű Riviere czir- kusz nevezetességei is be lesznek mu tatva.-— Meghivó-ügy. A tiszti műkedvelő előadásokra szóló meghívók az összes estélyekre érvényesek. Annál inkább hajlandó tehát az előzékeny rendezőség figyelembe vonni azok igényeit, a kik eddigelé minden előkelő társadalmi mozzanatra meghívót kaptak, de ez esetben a meghívó tévedésből elmaradt. Szerkesztőségünk szívességből készséggel közvetíti a felszólalásokat.

— Tisztikarunk társadalmi életünket annyira megelevenítő estélyei és vigalmai adventtői böjtig a következő napokra esnek : decz, 13-án arenai műkedvelő előadások; jan. 10 én ismét arenai gyönyörök ; jan. 31-én Kraenz- chen ; február 21 én és tnárcz. 14-én műkedvelői előadások. Sohase halunk meg !

— Lányi Adolár lapunk munkatársának költeményei a napokban kerülnek ki sajtó alól s az előfizetők karácsonig kézhez kapják köteteiket,

— Költségvetési közgyűléseink vannak most napirenden. Az érdekes tárgyalások végső eredményét pentosan fogjuk közölni. Most csak annyit jegyzőnk meg, hogy a viták gyakran juJiusi hévvel folynak.

Összeköttetés. Táviró hivatalunknál a napokban lényeges változás történt, a mennyiben közvetlen összeköttetést nyert a szobbi, nagymarosi és váczi állomásokkal. Eddig ugyanis Budapest közvetítette a fenti állomásoknak szóló táviratainkat.

— Két nagy estélyt rendez farsang alatt a dal- és zenekedvelők-egyesülete a „Fürdő“ vendéglő nagy termében. Az elsőt január 10 ón, a második pedig február 16-án. A nagyszabású estélyek programmját valószínűleg fővárosi vendégek is fogják emelni.

—- Helyettesítés. A Pór Sándor halálozásával beállott pénztáros állásra helyettesül Koditek Károly derék pri- matialis tisztviselő küldetett ki.

— Angolok látogatták a napokban városunkat a vasút s egyéb vállalkozások ügyében s mint halljuk vendégszereplésük nem csekély eredményekkel járt.

— Korcsolyázó vi'ág. A tisztikar több tagja korcsolyázó clubb szervizé sén gondolkozik. A clubbnak jól gondozott jégterülete, alkalmas szolgálata s olykor katonai zenéje is lenne a korcsolyázó közönség számára. Az esztergomi téli világ mindenesetre csak előnyöket vonhatna ki a korcsolyázó clubb megalakulásából.

— A vágóhíd. Ismét ez a dániai fogalom. De most az egyszer méltatlanul esik rajta egy kis csúfság. Mert mint szakértő szemlélők erősitik, a levágott marhát nem szokták a hévvizből merített „nedvvel“ leönteni. Kár tehát megzavarni a rostélyosok, rosbenu- fok és beaufsteakok nagy tisztelőinek illusióját, — Lapunk zártakor értesü-1

Ifink róla,- hogy a vágóhíd kérdése á körünkben időzött főispánt is rendkívül érdekli s az orainosus „központi intézet“ ügye e szerint falán nemsokára el is lesz intézve a közönség meg a jó ízlés érdekei szerint.

— A CSavargőzÖ's megérkezett Komáromba. Első útját múlt csütörtökön délután tette s még az nap kétszáznál több személy kelt át rajta. Az átkelést a két part között oly könnyűséggel és gyorsan közvetíti, hogy a személy- és podgyász forgalomra nézve alig fogják érezni a hid hiányát. Legújabb megegyezés szerint a vitelbér az első helyre 10 kr, a második helyre 6 krban álla- pittitott meg. — Ugyan mikor írhatunk mi is ilyen sorokat ?

— Iparosok figyelmébe. Az ipar- művészeti múzeum váltakozó kiállítási termének berendezésekor szabályzatában különös súlyt fektetett a karácsonyi kiállításokra,amennyiben kimondotta, hogy az illető terem deczember 16-tól kezdve két héten át a délutáni órákban is 4 —8-ig nyitva marad. Ez intézkedést örömmel fogadhatja úgy a közönség, mint az iparosvilág, melyek közül az első a váltakozó kiállítási termet gyakran látogatta s rövid fennállása alatt is meggyőződött arról, hogy az ott elfogadott és kiállított tárgyak minden tekintetben megfelelnek ama követelményeknek, melyeket a vevők a fővárosi ipar termékeihez kötnek Az iparosok viszont e rájuk nézve sok előnynyel járó kiállításból megtanulták, hogy a közönség a szép és czélszerü mfíipari czikkeket első sorban a muzeum kiállítási termében keresi. Ez örvendetes tapasztalat következtében szólítja fel a muzeum vezetősége hazai iparosainkat, hogy a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmából kész tárgyaikat a muzeum kiállítási termébe minél számosabban és minél előbb küldjék be, mert, az elfogadásra a korlátozott hely miatt a bejelentések sorrendje a mérvadó. Megjegyzendő különben, hogy a felállítást és elrendezést a muzeum díjtalanul vállalja magára sőt e 14 nap alatt az eladást is díjtalanul közvetíti.

FELELŐS SZERKESZTŐ:

Dr. KŐRÖS Y LÁSZLÓ.

Eladó,

Széchenyi téren levő emeleti ház, a melyben a városi gyógytár van, szabad kézből eladó.

Bővebb értesítést ád Greff Gyula fűszerkereskedő Esztergomban.

KARÁCSONYI és UJE7I kiilUtíil BRUTSY GYULA

norinbergI-, diszmű- és rövidáru üzlete ESZTERGOMBAN.

Fiókraktár Léva és vidéke számára : JANSON és TARCZALY

könyvkereskedésében

LÉVÁN.

Ajánlja a n. é. közönség figyelmébe, legújabban megjelent, a mai kor igényeinek megfelelő csínnal kiállított

diszmű norinbergi áruk

ezernyi választékát.

Alpacca, china ezüst, nickel, bronz, Cuiverpolie, fa és bőrből készült árukat: asztali állványokat, felszerelést, kosarak, tükrök, visitkártya tartókat, utazó tekercsek, berendezett varró- és úti készletek, selyem» plüseh. vagy bőrből készült keztyil tartó é- iró mappákat, albumok, ó-nemet ízlésben kiállított iró készletek, hamu tartókat stb., ma, jolika, porczellán, terra kotta fajence és bronz virágtartókat, erfurti csokrok, Flobert-féle madár fegyver, revoLer, vadász tarsolyok, dohányzó - készletek, ebenfa csibukszárak, fali képek és függő lámpákat.

Mindennemű hímzések és gyermekjátékok nagy választékát legolcsóbb árak mellett.