Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 99. szám

hó 15-u* a szerző lakására (Budapest, Koronaherczeg-utcza 16. sz. földsz. 3.) küldendők. Gyűjtőknek 1B példány után tiszteletpéldáimyal szolgálok. Perényi Kálmán. Amikor fogorvos voltam. (Valóságos történet.) Kora reggel, mielőtt még szende sevillai ■borbélyom bekopogtatna, vagy irodalmi szín­vonalon álló merengő takarítónőm a maga ■saját külön ajtaján belépne, komoly és nagy­szabású lépteket hallok vékony dongája lép­csőmön. — Ah ismét valami rablógyilkosság es­hetett az éjjel! — sopánkodtam magamban •s besiettem ama bizonyos kis gugyis pa- laczkórt, a melyből gyalog újdonság hordó­imat szoktam honorálni. Egyszerre csak kinyílik az ajtó s egy ka­cagtató alak áll előttem. Hétköznapi falusi paraszt ruhába volt öl­tözve, állát egy asztalterítő nagyságú kendő •kötötte föl, sapkáját a kezében tartotta, mert már nem fért a fejére Bajusza komi­kusán fel volt peczkelve s olyan kétségbe- ■esott arezot vágott, mintha legalább is öt­ven krajczárba Hezitálták el volna hat ka­pás szőlejét. A felebaráti szeretet búrjai azonnal meg- aeudftlte'k^szivemben s néma részvéttel te­kintettem tisztelt polgártársamra, a ki majd­nem flvöltve sóhajtotta : — Adjou Isten jó reggelt. Ah, ez bizonyosan régiségeket hoz. Pél­dául pengő krajezárosokat vagy iskolás kor­beli patkóit. Ismerem már ezt a tónust. Szakértő régiségkereskedő vagyok. — Egészségire kívánom az éjszakai nyu­godalmat. — Hasonlatos képeu János gazda. — Márton a nevein kérem átossággal. De jobb szeretnék János lenni. Jaj, jaj, jaj uekem. — Hát uii lelte polgártárs ? — kérde­ném olyan bizalomteljesen, hogy sirbavaló titkait is kivallhatta volna. — Ugy-e bár a felesége! . . — Dehogy a feleségem, jaj, jaj, jaj. — Hát az anyósa Márton bácsi. — Dehogy az anyósom, jaj, jaj, jaj. — No hallja Márton bácsi, most mind­járt beszéljen ára. Ugy-e betörtek az éjjel és meg akarták gyilkolni? — Jaj ne izéljen tekintetes ur, aj, jaj, jaj. Kezdett unalmassá fajulni a vidáman in­dult história. — Hát mi a baja az Istenért ? — Hát szegény vagyok kérem alássan .. — Hiszen az nem is baj, hanem sze­rencse. Legalább nem fájdul bele a feje. — De a fogam teusur, jaj, jaj nekem. — Ah hát a foga. Nos mi történt ? — Fáj a fogam tensuram. — Hát azután hogy jutok én a maga fájós fogához ? Márton bácsi fájdalmai csillapulni kezd­tek. Egész bizalommal nyúlt a gugyis flve- gecske után és kedélyesen öntött. Sőt ivott is fesztelenül és kétszer. — Hát aszonták, hogy maga doktor, nos aztán a szegény embereket ingyen kúrálja. — Hát hiszen nem hazudtak Márton bá­csi, hanem azért nekem is leuuéuek olyan fogaim, a melyeket szeretnék kihúzatni, — Hát maga nem fogathuzó doktor ? — Eszem ágába sincsen. De talán jobb lenne, ha foghúzó vagy tyúkszem Operateur volnék. Márton bácsi akkorát bámult, hogy kínzó foga óriási zajjal pottyant ki. A vízözön előtti képletet mohón ragadta föl s belekötötte a zsebkendője csücskébe. Azután tedeumi hangulattal rebegte : — No hála Isteuuek. Engedőimet kérek, hogy néhány házzal odébb nem mentem. Most sejtem csak, hogy eltévesztettem a já­rást. No Isten áldja meg. Engedőimet kérek, hogy hát maga nem fogliuzó doktor. AUCUN. A nőkről s a nőknek. Broglie báróné, St.ael asszony leánya, kitúllő szépség volt. Herczeg Talleyrand annyira el volt ragadtatva bájaitól, hogy miatta az anyját többször elhanyagolta. Bizonyos vizikirándulás alkalmával Sfcael enyelegve kérdezó a herczeget, hogy azon esetben, ha a csónak lyukat kapna s elmerülne, kit mentene ki, őt e, vagy leányát ? A herczeg rögtön föltalálta magát és igy felelt: asszonyom, ön oly láugészszel és annyi ügyességgel bir, miszerint sértés volna önről fel tennem, hogy nem tud úszni : azért kötelessé­gemnek taitanám mindenekelőtt leányát kimenteni. * Egyszer Miklós orosz nagyherczeg Berlinbe utazott. Egy udvari ebód al­kalmával a szép porosz herczegnő mel­lett ült és közelebbi visszautazásáról beszólt. „Csak öntől függ, bogy tovább is itt maradjak“ mondá többek közt a kerczegnőnek.“ — És mit kell arra nézve tennem ? kórdó a herczegnő, ,Nem kellene visszautasítani hódolato mat.“ — Egyebet nem kellene tennem ? — „Bátoritnia kellene azon törek­vésemben, hogy tetszem önnek.“ — Ez már nehéz, A pillanat nem alkalmas. „Nem szükség szóval beszélni, elég lenne, ba ön nekem egy zálogot adna. önnek kis gyűrű van ujján, mely engem boldoggá tenne, ha nekem adná! — Itt minden ember előtt! „Megtörténhe­tik anélkül, hogy valaki észrevenné. Nyomja egy kenyérdarabba, melyet hagy­jon tányérja mellett, én majd magamhoz veszem a talizmánt.“ — Valóban ta­lizmán ez, én már rég sejtéttem. — A gyűrű a nagyherczeg kezébe jutott s házasságuk, mint tudva van végbe ment, Miklós sohasem hagyta el e gyű­rűt, de minthogy ujján nem hordhatta, kis nyakláuczou visel to. Sejler Károly. Nagy gyászunk van. Seyler Károly, a főszé­kesegyház hírneves karnagya, a kitűnő zeneköltő meghalt. Halála híre nem érkezett váratlannl, mert már régóta haldokalt, de azért mindenkit lesújtott. Az esztergomi művészi világ az ő fejedelmét vesztette el. Egyházi zeneköltészetünk egyik legtevókenyebb apostolát gyászolhatja. Egy nagy szellem szállt sz-.írmazása helyére, a kit nem fog elfelejteni az utókor. Közel fél százados zeneirodalmi működését a következő adatokban vázolhatjuk : Seyler speciális egyházi zeneszerző volt. Irt 35 nagy misét, rendkívül sok offertóriumot, graduálót, Tedeumot, hymnust, antiphonát, ves- perát, requiemet és libériát. Alig van egy­házi zeneköltészetünknek olyan ága, mrlyetSey- lerünk avatottan es termékenyen ne müveit volna. Kenetteljes egyházi szerzeményei Europas zerte megzendíílnek a dómokban s mindenütt gyara­pítják a religió áhítatát. De jeles művelője volt ő a világi zenének is. Symphoniái, septertejei, quartettejei, triójai, nyitányai s egyéb zongoramüvei, melyek közül néhányat Lisztnek, Schuraánni.k és Thalbergnek ajánlott, rokonszenves fogadtatásban reszssiiltek mindenütt. Esztergom négy év előtt ünnepelte meg ze- nészeti működése negyvenesztendős jubileumát. És most ravatalára koszorút teszünk. Koszorút az elismerés babárleveleiből s az emlékezet nefelejcseiből. Hivatását betöltötte, küzdelmeit végig küz­dötte és most elhagyott minket örökre. Odafönt a seraphok kara ihletett szelleme alkotásaival fogja őt üdvözölni s idelent még sokáig áhita- tosabban imádkoznak az emberek, ha az ő ma- lasztos miséit hallják megzendiilni. Nem halt meg ö. Csak szenvedése. Szelleme halhatatlan. HÍREK. — Seyler Károly a főszékesegyház nagyérdemű karnagya hosszas szenve­déssel tegnap d. u. ötöd fél kor, hetven éves korában jobblétre szonderült. Nagy veszteség éri halálával egyházi zene- költésünket s főszékesegyházunk zene­karát. De még nagyobb e gyász, mely leányát, Bellovitsné Karol int s két fiát, Károlyt, a ny.-ujfalusi segódlelkószt s Vilmost, a letkési gazdatisztet sújtja. Mély részvéttel fogadtuk a nagyszelle- mü férfin elhunytat, kinek ravatalát őszinte fájdalomulU s veszteségünk le­verő tudatával vesszük körül. — Aranymise. Feichtinger János kanonok ur, a főszékes egyházi könyv­tár rendezője szombaton reggel tiz éra­kor fogja mondani aranymiséjét a ví­zivárosi templomban. Bubla Károly püs­pök ur lesz a félszázados áldozó pap vezetője. Az aranymisós áidozóuak az áldások örök kútfő írásából még nagyon sok örömöt és boldogságot kívánunk, — Családias estélyt rendez a dal­es zenekedvelők egyesülete karácson má ­sodik napján. A tombolával, ének és zoneelőadásokkal összekötött estély tel­jesen családias jellegű lesz, a melyre a meghívások legközelebb szétmennek. — Uj ezredesünk kineveztetésót ment megköszönni. Tizenkettedikén vagy tizenharmadikán már körűnkbe érkezik.-- Arena. Szombaton este a tiszti­kar tagjaiból alakult műkedvelő társa­ság ismét előadást fog tartani az aré­nában. Ez úttal a rablógyilkos czirnü magyar vígjáték is színre kerül, mely­ben Szj'bó Mihály es Hulónyi Győző urak mint vendégek működnek közre. Az egy felvonásos német vígjáték czirne Er ist nicht eifesrüchtig. Az ismert közreműködőkön kívül ebben lép föl először Widmannó úrnő. Az előadás kezdete hét órakor. —• A szombati műkedvelői előadá­sok után a Parisból Konstan ti nápolyba villámvonatozó világhírű Riviere czir- kusz nevezetességei is be lesznek mu tatva.-— Meghivó-ügy. A tiszti műkedvelő előadásokra szóló meghívók az összes estélyekre érvényesek. Annál inkább hajlandó tehát az előzékeny rendezőség figyelembe vonni azok igényeit, a kik eddigelé minden előkelő társadalmi mozzanatra meghívót kaptak, de ez esetben a meghívó tévedésből elmaradt. Szerkesztőségünk szívességből készség­gel közvetíti a felszólalásokat. — Tisztikarunk társadalmi életün­ket annyira megelevenítő estélyei és vi­galmai adventtői böjtig a következő na­pokra esnek : decz, 13-án arenai mű­kedvelő előadások; jan. 10 én ismét arenai gyönyörök ; jan. 31-én Kraenz- chen ; február 21 én és tnárcz. 14-én műkedvelői előadások. Sohase halunk meg ! — Lányi Adolár lapunk munkatár­sának költeményei a napokban kerülnek ki sajtó alól s az előfizetők karácsonig kézhez kapják köteteiket, — Költségvetési közgyűléseink van­nak most napirenden. Az érdekes tár­gyalások végső eredményét pentosan fogjuk közölni. Most csak annyit jegy­zőnk meg, hogy a viták gyakran juJiusi hévvel folynak. Összeköttetés. Táviró hivatalunknál a napokban lényeges változás történt, a mennyiben közvetlen összeköttetést nyert a szobbi, nagymarosi és váczi ál­lomásokkal. Eddig ugyanis Budapest közvetítette a fenti állomásoknak szóló táviratainkat. — Két nagy estélyt rendez farsang alatt a dal- és zenekedvelők-egyesülete a „Fürdő“ vendéglő nagy termében. Az elsőt január 10 ón, a második pe­dig február 16-án. A nagyszabású es­télyek programmját valószínűleg fővá­rosi vendégek is fogják emelni. —- Helyettesítés. A Pór Sándor halá­lozásával beállott pénztáros állásra helyettesül Koditek Károly derék pri- matialis tisztviselő küldetett ki. — Angolok látogatták a napokban városunkat a vasút s egyéb vállalkozá­sok ügyében s mint halljuk vendégsze­replésük nem csekély eredményekkel járt. — Korcsolyázó vi'ág. A tisztikar több tagja korcsolyázó clubb szervizé sén gondolkozik. A clubbnak jól gon­dozott jégterülete, alkalmas szolgálata s olykor katonai zenéje is lenne a korcsolyázó közönség számára. Az esz­tergomi téli világ mindenesetre csak előnyöket vonhatna ki a korcsolyázó clubb megalakulásából. — A vágóhíd. Ismét ez a dániai fogalom. De most az egyszer méltat­lanul esik rajta egy kis csúfság. Mert mint szakértő szemlélők erősitik, a le­vágott marhát nem szokták a hévvizből merített „nedvvel“ leönteni. Kár te­hát megzavarni a rostélyosok, rosbenu- fok és beaufsteakok nagy tisztelőinek illusióját, — Lapunk zártakor értesü-1 Ifink róla,- hogy a vágóhíd kérdése á körünkben időzött főispánt is rendkívül érdekli s az orainosus „központi inté­zet“ ügye e szerint falán nemsokára el is lesz intézve a közönség meg a jó ízlés érdekei szerint. — A CSavargőzÖ's megérkezett Ko­máromba. Első útját múlt csütörtökön délután tette s még az nap kétszáznál több személy kelt át rajta. Az átkelést a két part között oly könnyűséggel és gyorsan közvetíti, hogy a személy- és podgyász forgalomra nézve alig fogják érezni a hid hiányát. Legújabb meg­egyezés szerint a vitelbér az első helyre 10 kr, a második helyre 6 krban álla- pittitott meg. — Ugyan mikor írhatunk mi is ilyen sorokat ? — Iparosok figyelmébe. Az ipar- művészeti múzeum váltakozó kiállítási termének berendezésekor szabályzatában különös súlyt fektetett a karácsonyi ki­állításokra,amennyiben kimondotta, hogy az illető terem deczember 16-tól kezdve két héten át a délutáni órákban is 4 —8-ig nyitva marad. Ez intézkedést örömmel fogadhatja úgy a közönség, mint az iparosvilág, melyek közül az első a váltakozó kiállítási termet gyak­ran látogatta s rövid fennállása alatt is meggyőződött arról, hogy az ott el­fogadott és kiállított tárgyak minden tekintetben megfelelnek ama követel­ményeknek, melyeket a vevők a fővá­rosi ipar termékeihez kötnek Az ipa­rosok viszont e rájuk nézve sok előny­nyel járó kiállításból megtanulták, hogy a közönség a szép és czélszerü mfíipari czikkeket első sorban a muzeum kiál­lítási termében keresi. Ez örvendetes tapasztalat következtében szólítja fel a muzeum vezetősége hazai iparosainkat, hogy a közelgő karácsonyi ünnepek al­kalmából kész tárgyaikat a muzeum kiállítási termébe minél számosabban és minél előbb küldjék be, mert, az elfogadásra a korlátozott hely miatt a bejelentések sorrendje a mérvadó. Meg­jegyzendő különben, hogy a felállítást és elrendezést a muzeum díjtalanul vál­lalja magára sőt e 14 nap alatt az eladást is díjtalanul közvetíti. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖS Y LÁSZLÓ. Eladó, Széchenyi téren levő emeleti ház, a melyben a városi gyógytár van, szabad kézből eladó. Bővebb értesítést ád Greff Gyula fű­szerkereskedő Esztergomban. KARÁCSONYI és UJE7I kiilUtíil BRUTSY GYULA norinbergI-, diszmű- és rövidáru üzlete ESZTERGOMBAN. Fiókraktár Léva és vidéke számára : JANSON és TARCZALY könyvkereskedésében LÉVÁN. Ajánlja a n. é. közönség figyelmébe, leg­újabban megjelent, a mai kor igényeinek megfelelő csínnal kiállított diszmű norinbergi áruk ezernyi választékát. Alpacca, china ezüst, nickel, bronz, Cuiverpolie, fa és bőrből készült árukat: asztali állványokat, felszerelést, kosarak, tükrök, visitkártya tartókat, utazó tekercsek, berendezett varró- és úti készletek, selyem» plüseh. vagy bőrből készült keztyil tartó é- iró mappákat, albumok, ó-nemet ízlésben ki­állított iró készletek, hamu tartókat stb., ma, jolika, porczellán, terra kotta fajence és bronz virágtartókat, erfurti csokrok, Flobert-féle madár fegyver, revoLer, vadász tarsolyok, dohányzó - készletek, ebenfa csibukszárak, fali képek és függő lámpákat. Mindennemű hímzések és gyermekjá­tékok nagy választékát legolcsóbb árak mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom