Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 91. szám

A műrészét temploma ez, süt még gondosabb megtekintés után azonnal magyarázatot nyújt arra is, hogy milyen művészi felekezet temploma..

Az üvegfostós művészetét hazánkban legérdekesebben képviseli Kratzmann intézete, hol Chauvinismus nélkül rendkívül tanulságos és gyönyörködtető sétát tehetünk.

Az első terem óriási ablakai teli vaunak kész művekkel. Gyönyörű ti vég- festésű ablakokkal s pompás történeti, vagy mythologiai tárgyú üvegfestésekkel, A falakat hatalmas kartonok födik el.

De a műtermek leírásánál érdekesebb lesz lapunk olvasóinak elmondanom, hogy miképen dolgoznak az „üveges művészek.“

Az üveg technikája eltér minden egyéb művészeti technikától. Színekben és árnyalatokban állítja elő a képet s voltaképen nem annyira üveg , mint inkább mozaik- munkát végez.

Az egyik terem állwinyai teli vannak rendkívül kemény s meglehetős terjedelmes vastag, színes üvegtáblákkal, melyek Tirolból származnak, hol az üveget csakis Uvegfesto műinlózetök számára készítik elő.

A több száz lemezre menő készlet között minden féle szinti üveglap áll az üvegfestő művészet rendelkezésére.

Már most a nagyobbszabásu üvegablak igy keletkezik :

A kész kartont különféle szabályos mértani figurákra vagdalják össze. Ezek utáu a papír minták után metszik a színes üvegtáblákat s illesztik azután össze a megjelölt papiros mozaik szerint.

A mozaik részleteit azonban nemcsak színezni, hanem árnyalni is kell. Az árnyalás már étetés által történik.

Vesznek pl. egy vörös szinti üveg részletet. Erre rá kell vetni sötét ár nyalást. Vagy vesznek fehér üveg részleteket s azokra rá kell vetni az arcz színeit.

Ez a munka tisztán az üveg étetése által megy végbe. Vannak ugyanis üvegtáblák, melyek sziuöket csak az egyik lapon és pedig Iemezszeriileg viselik.

A sziulemez lepattogtatása, világos zöld üvegszint mutat.

Ezt a lemezes szint, mely az üveg színét különben meghatározza, bevonják bizonyos anyaggal. Az ecset a minta törvényei szerint dolgozik. A bevont részletek már most az etetés után megtartják az eredeti szint, mig a szabadacz, a nő tökéletesebb lény miut a férfi' Amaz hajlékony s törékeny anyag, ez meg- kövesült csont.

— Megkövesült csont?! Hol vau ez megírva kisasszony ? — Uérdé Kapor s meglátszott rajta, hogy e két szó az összes la- vaterizmusát röpíté légbe.

— A nő elnyomatásában — feleié büszkén iZsana.

— A nő megkövesült csont, uj fel fedezés. így irta le Kapor reszkető kézzel jegyzőkönyvébe.

— Mennyi megkövesült csont ! sóhajtá ^ámultában, midőn az állatkák előbujkáltak.

— összesen nyoiczvanhat.

Kapor háta borsódzott.

— Nagysád, ha szíveskednék.

— (Bátorság uram ! Üljön mellém !

— Én húsz éve laktam ön fölött.

— Én húsz év óta ön alatt, kedves Kapor.

— Én nem voltam erre érdemes.

— E fölötti véleményadást bízza reám. Boldog idők !

— Cseudeskéu, tudományokkal foglal- Síoztcm.

— Én soha sem zavartam.

— Ismerem a nőnek elméletileg minden po^zikáját, testi és lelki erejét, szellemi képességét, ön azonban e pillanatban olyat moudoít, a melynek alapján az én tudományom vízzé vált. Tehát az a ragyogó ezem —

— Ab!

— Az a mosolygó szájacska —

— Igazán ?

— Selyem hajzat —

— Ah!

— Gömbölyű kacsók —

— Milyeu kedves!

dón hagyott területeket a maró szer áteszi s az üveg anyagának színét hozza előtérbe.

Szilire szint már nem etetéssel, hanem égetéssel csinálnak. Az elővett mozaik üvegdarabot megfestik s a ke- menezébe teszik, hol a festek beég s eltörülhetlenné válik.

Ilyen mozaikszerben darabrul-darabre, pedáns pontossággal készül az üveg fostés. A részleteket azután ólom foglalatba szorítják s kész az üveg remek.

Kisebb terjedelmű tivogképeket rendesen szinbeógetéssel dolgoznak ki. A festés ott csak olyan művészettel megy végbe, mint a vásznon. Hanem mégis azzal a technikai különbözettél, hogy kemeueze számára.

Színtelen tükörüvegre fehér homályos rajzokat és feliratokat étetés által vezetnek s mind ebben, mind a festésben a műintézet a tökély olyan magaslatán áll, hogy a magyar művészet Kratzman üvegfestő műintézetében egyik legue vezetesebb statióját bírja.

Széles e hazában, sőt már külföldön is ösmerik hazai ftvegfestésünk kitűnő hírnevét » igy Kratzmann már vaíóbau szerzett olyan érdemeket, hogy a her- czegprimási palota üvegfestészeti műn kálatait, mint páratlan művész méltán teljesíthetné.

ügy értesítenek, hogy a herczegpri- más díszes palotáját üvegfestésekkel fogja még művésziesebbé avatni.

Ezek az üvegfestések már idehaza is elkészülhetnek olyan művészi tökéletességgel, mint Európa akármelyik legnevezetesebb üvegfestö műiutózetében.

És ez Kratzmann Ede érdeme, kit a hazai művészet előkelő bajnoka gyanánt lelkesen üdvözlünk s derék törekvéseihez teljes diadalt kívánunk. AUCUN.

Esztergomi levél.

(A meleg szoba költészete-)

Egy feketekávézó philiszter már bárom esztendő óta bámul azon, hogy szeretem mikor a higany zéruson áll hálószobámban.

Hogy újabb théraával cseréljem ki rozsdás ámulatát, elhatároztam, hogy betűtök s a meleg szoba hatásáról külön levelet Írok.

Kisfaludy Sándor regéiben a fűtött szobának nagy emlegetése vau. így például : Ülj mellém a kandallóhoz Fel van szítva melege... lm halljad egy agg rege.

Vagy Petőfinél :

Én a tavaszt csak annyiból kivánom,

Mert melegebbek lesznek a napok S mint mostan, akkor hűlt rideg tanyámon Kopott ruhámban fázni nem fogok.

— A lázasan emelkedő kebel —

— Jaj, Kapor —

— Az ölelésre tárt karok —

— Ah, Kedves Kaprom !

— Mindeu, minden megkövesült csont! Brrr! Irtózom a megkövesült csontoktól —

— De kedves Kapor —

— Hiába minden fáradság !— Nyugtázza kérem, itt a lakbér.

— Ember, gondolja meg !

— Nem lehet ! Felmondom a lakást.

— Oh! hálátlan, oh szörnyeteg ! férfi a neved !

Kapor lemondott.

Zsaua mindenről, csak elvéről nem.

KIES HERMIN.

Hérám.

(Mythologiai karczolat )

A haragos szemöldökű Zeus felesége, a legkényesebb és legelegánsabb istenné, kinek szépségénél csak hiúsága volt nagyobb s kinek cultusát beraeákban és juuoniákban két testvrnemzet ünnepelte.

Az én Hérám sziutéu istennő, de nem Zeus felesége. Férje egy mindennapi ember, a kit nem szeret, mert ő maga nem mindennapi teremtés.

Álmadozó leány volt szép álmokkal és csúnya csalódásokkal, aki álmadozó maradt még kietlen házas életében is.

Lehet-e álmadozui egy egyszeregy mellett ? Lehet-e ábrándozni egy rideg fejő s hideg szívű ember mellett ? Lohet-e üdvözölni szerelem nélkül, hinni remény s szeretni szeretet nélkül ?

Hérám nem felejtett el.

Forró szcielmem megédesítette férje csókAzutáu ki ne ösmerné azt a mesteri költeményét. a Téli világról, melynek refraiuje ez: Hol a boldogság mostanában ?

Barátságos meleg szobában.

Barátságos meleg szobában,.. Ebben a három szóban nagyon sok poézis van. Sokkal több mint akárhány szerelmes versben, a mit a poéta rideg tauyán irogat s a mit az olvasó hült helyen élvez.

Vígan lobog az éli kályhámban is s a rozsé lángja ezer és ezer pletyka között emészti meg az ostoba fat.uskót, mely kietlen némasággal várja halála magyarázatát a vidáman meghaló venyigéktől.

A barátságos melag szoba legédesebb eszményeim közé tartozik. Mikor oda kint éles téli szél sivit végig a fák seprőjén s csikorog a hó a befagyott szájú emberek lábai alatt, akkor mi úgy hármacskán letelepedünk a kandalló mellé. Én mesélek valamit, ő mosolyogva tekint reám s egy kis angyalfei áhítattal borul a kis mama ölébe. A pattogó lángok olyan hatásosan illusztrálják elbeszéléseimet, akár csak Dóré a bibliát. És a barátságos meleg szoba ilyenkor nem a fűtéstől, hanem a boldogságtól meleg. És a vidáman locsogó lángok ilyenkor nem egy fiatal agglegény kietlen magányát világítják és melegítik meg, hanem egv boldog < mber szentélyét, a mely olyan elragadó

átmenet a földi boldogságból a menyországba.,. *

Eleven múmiámnak, az én jó takarító dajkámnak kiadom a parancsolatot, hogy maradjunk csak a réginél.

Ne fű tsünk.

Legalább nem jutnak az ember eszébe olyan bolond gondolatok, melyeket a barátságos meleg szoba kelt egy fiatal agglegény kietlen magányában. GASTON

Olvasó-asztal.

(E rovatban említett miivak a Buzárovits-fele könyvkereskedésben rendelhetők meg.)

— E r, e r e g y éjszaka. Ismét három füzetet kaptunk az „Ezeregy-éj- szakából“ Nádor Kálmám könyvkiadótól; alO, 11, és 12-iket. Örömmel látjuk a főzetők ily gyors megjelenését, mert a vállalat életrevalóságát és sikerültét tanúsítja. De meg is érdemli a mű hogy meunól melegebb pártfogásra találjon ; kiállításuk egyre díszesebb a füzeteknek s mig az első kötetet Dóré mesteri illusztrácziói diszitették, a másodikban is a legkiválóbb franczia művészek sikerült rajzaival találkozunk. Sok érdekes elbeszélést foglalnak a fönti füzetek is magukban. A tizenegyedikben végződik a Nuroddin Ali és Bed- reddin-Hasszáu szövevényes története s kezdődik egy uj. igazi humoros elbeszélés „A kis Púpos.“ Komikus helyzetek s a legfelső fokra csigázott érdekes jelenetek váltakoznak ebben az elbeszélésben, de a tetőpontot még is csak a végén éri el a benne nyilatkozó

ját, gondolataim ott révedeztek nála mindig, valahányszor boldognak érezte magát.

A házuép nem érthette meg. Hiszeu még a mi szavunkat se értette, mikor először találkoztunk.

Lehet-e édesebb és kínosabb találkozás, mint mikor kedvesünkkel egy idegen tűzhely mellett találkozunk ?

Beszéltünk hevesen, éreztünk forróan és sóhajtoztuuk kifogyhatatlanul.

— Nem értenek m gyárul!

Ez volt a vigasztalás meg a bátorítás, mikor az unalmas környezet a mellékszo- hában trécselt.

Hérám szemei ompásan ragyogtak, kis keze megt (Ízesítette kezemet.

Megcsókoltam.

A csók elcsattant, megdöbbentünk, Héra arcza lángba borult, szemei ijedten tekintettek körül, a szomszéd szobában elcsitult a trécselés.

Megcsókoltam Hérát még egyszer s mosolyogva vigasztaltam :

— Hiszeu nem értenek magyarul.

*

Zeus ezenközben egy szivarfíistfelleges irodában villámokat rögtönöz s Hérámra gondolva cigarettere gyújt.

És beletekintve egy tükörbe, szellemtelen szemeivel, büszke mosollyal hiteti el magával, hogy ő is tudott egy egész életrevaló

istennőt hódítani magának.

*

— Az istenért — rebegi Hérám forró csókjaim közt — no olyan csattanósan mert még megtanítjuk a liáznépet arra, hogy megértsenek bennünket!

KELETI LAJOS.

komikum. Egy magát hallgatagnak hívó, fecsegő vén borbély jóízűen rajzolt alakja adja meg az elbeszélések sorozatában a kellemes kihangzást; ugyancsak megrengető kaczajra fakasztva bohóságai által a legvizenyősebb vóral- katút is. Újra meg újra ajánljuk a vállalatot az olvasó közönség figyelmébe. Az egész mű 36 füzetben lesz teljes és egy füzet ára 25 kr. Tiz füzetre való előfizetés mellett bérmontve küldi meg a kiadóhivatal a füzeteket, de minden könyvárusnál is megrendelhetők.

U j naptárak 1 8 8 5 -i k évre A »Franklin Társulat* által most küldettek be szerkesztőségünknek a következő közkedveltségben részesülő, csinosan és a legnagyobb gonddal szerkesztett 1885 ik évre kiadott naptárak. Valamennyi a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumban összeállított legújabb adatok nyomán szerkesztett országos vásárok kimutatásával van ellátva.

István bácsi naptára, vagyis családos házigazdáknak és gazdasszonyokuak, népnevelőknek, helysógi elöljáróknak, iparosoknak és földművelőknek való képes kalen- dáiium 1885-ik évre. Alapitá Mayer István, szerkeszti Kőhalmi Klirastein József. 30-ik évfolyam. Ara—.50 kr.

Protestáns uj képes naptár 1885-ik évre szerkesztette Dúzs Sáudor tanár. 31-ik évfolyam. Ára—.50 kr.

Falusi gazda naptára A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanítók számára szerkeszti Sporzon Pál. Ára —.80 kr,

Honvé d-naptár (Egyúttal katonai naptár.) A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. Ára —.60 kr.

L i d é r c z-uaptár. Tartalmaz bűneseteket, csodálatos tüneményeket, mindenféle tündérregéket, vadász- és úti kalandokat stb.

Ára —.60 kr.

K o s s u t h-naptár. Szerkeszti Honfi Tihamér. Ára —.40 kr.

A »Népzászlója* naptára. A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. Ára —.40 kr.

Nevessünk! Mulattató naptár a gyönyörűséges 1885-ik évre. Megcsinálta vala egy Astromókus. Számos illusztráczióklcal. 16-ilr évf. Ára —.40 kr.

A magyar nép naptára. Képes kalendárium sokféle hasznos és mulattató olvasmánnyal ellátva. Toldalékul Paprika Jancsi „Nevessünk* czimü tárcája. Szerkeszti ifj. Tatár Péter. Ára —. 25 kr.

A primási palotáról.

(István Bácsi Naptára után.)

Nagy története van hazánknak ; any- nyi szenvedés és öröm ragyog át reánk a múltból, annyi küzdés életerő ! — S mi büszkék vagyunk erre, büszkék vagyunk a helyekre, melyekhez az emlékezet az események hosszú lánczo- latából egész történetet alkotva miud- ezt fii zó.

Esztergom is tanúja volt egész történetünknek, részt vett a múlt dicsőségében ép úgy mint annak fájdalmaiban, falai látták az ezredév múlandóságát, de ami mindig fő dicsőségét alkotá, az azon körülmény volt, hogy nyújtott hosszú századokon át székhelyet. Mert igy tanújává lett azon nagy emberek működéseinek, kik a honsze- retet munkáját végzek a nemzet lété- uek biztosítása és tartós boldogságának előmozdítása érdekében, kiknek lakásuk g-j ül helye volt mindig a magasabb műveltségnek, a tudomány, művészetnek, ügy hogy a külföldi utazó már századokkal előbb kiváncsi érdeklődéssel koressó föl palotájukat, mely a2 idő viszontagságai szerint a város más és más helyein állott.

Geiza fejedelem Esztergomot választván székhelyül, az általa itt épített királyi palotában született fia szent István, ki mint első magyar király s a kereszténység megalapítója szintén Esztergomban lakott. A király körül képződő természetes díszkor, az ország főnemesei is itt igyekeztek maguknak állandó lakhelyet szerezni, 8 igy épültek az Alsó- most Vízivárosban a kir. palota körül az egyesek magán palotái is, s ezek között természetesen az esz-