Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 90. szám
hogy előkelő katonai körökből miiuleu oldalról érkeztek részvét nyilatkozatok. így rótták le a boldogult ezredes övéi, a tisztikar tagjai s Esztergom összes társadalmi osztályai őszinte rész- vétőket azon veszteség fölött, mely inéi - tán őszintén átérzett közös ‘veszteségünk mondható. &ij ö vi c^jé'Cel. Pörpatvarcsi Karcsi, hazánk nagy pőrpatvarko- dója a múlt héten fejezte he hires nagy pőrét s kezdte el a másikát. Minden hétre jut egy sensa- tios monstr* — pör. A járásbíróság fenyitő osztályát három uj biró- yal, hat uj Írnokkal, két uj börtönmesterrel s négy mejlékszoba áttörésével kellett megnagyobbítani. Es Pörpatvarcsi Karcsi kevesli ezt a rettentő reformot s a fenyitő osztály tökéletlenségei ellen is pört kovácsol. Miniature vezérczikk. Tűzoltóink között fájdalom, kiütött a testvérháború. Ennek a csatának sehogy se óhajtunk kitartást. A nemes ügy, melyért zászlajuk alá sorakoztak egyetértést diétái s épen azért nyújtsanak egymásnak kezet s nézzék el egymás gyöngéit Ha már nem is barátságban, de legalább kartár- sakhoz illő fegyverszünetben éljenek egymással. Különben ők, akik már annyi veszedelmet meg tudtak fékezni, meg bírják talán fékezni azt a ve szedőmet is, mely derék soraik közé he tudott fósz- kelődni. Oltsák el a pártviszály tüzét az elsőnek érkező legniagarább természetű fecskendővel ! Ez a mi tűzoltóink hivatása most egyéb emésztő tűzvész hiányában. 4.UCUN. HÍREK. — Borromaei sz. Károly halálának íiáromszázadik évfordulóját ünnepel te kedden este a helybeli érseki papnővel ő ifjúsága. A díszes ünnepély az intézetnek virágokkal feldíszített nagytermében folyt le, hol a papnövelő tanári kara és a klérus nehány tagján kívül szép számú közönség is gyűlt egybe. A változatosan összoalkotott programra minden pontja lekötötte a hallgatóság figyelmét, mely élénk tapsokban adott kifejezést tetszésének. Az ünnepély hét óra után ért véget. — Meghívó. Az esztergom járási kath. tanitó-egyesfilet 1884. nov. 13. 9 órakor helyben, a főelemi tanodában tartandó őszi közgyűlésre az egyesület tagjait s n tanügy barátokat tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgyai : 1. Elnöki megnyíló; 2. Jegyzőkönyv felolvasás. 3. Jelontés a pénztár állapotáról. 4. Dr, Valter Gyula tanképző tanár felolvasása a népiskolai közegészség- ügyről. (Folytatás) 5. Major János értekezése : Milyen legyen az ismétlő iskolák könyve falun és milyen városon. 6. Az „orsz. kath. segélyilapw gyűjtő bizottság választása. 7. Tisztválasztás. — t Lónyai gróf temetésére a város bizottságot küldött ki* mely neki, mint Esztergom díszpolgárának, koszorút is lielyzett ravatalása következő felirattal : Lónyai Menyhért grófnak — a hálás Esztergom város. A bizottság tagjai voltak: dr. Helcz Autal, Takács Géza és Brenner József. — A Zenei kör tegnapestére hirdetett hangversenye, az ezredes elhalálozása miatt elmaradt. — Megyei rendk. közgyűlés lesz szerdán, melynek sorrendjét, még múlt számunkban mutattuk be olvasóinknak. — Rendkívüli közgyűlést hiv ina egybe a városi tűzoltóság elnöke. Az érdekesnek Ígérkező közgyűlés a vá rosház nagy termében lesz. — Közigazgatási ülés lesz Kedden a főispán elnöklete alatt. — Aranylakodalom. Köbölkuthról írják nekünk, hogy ott nemsokára megható és lélekemelő ünnepélynek lesznek, tanúi a hívők, mert az általános köz-; tisztelet és szeretetheti részesülő Kubicza ' házaspár a napokban fogja megfinne-i pel ni 50 éves házaséletét a r. kath.; egyház szertartása szerint. Az érdemes házaspár arany lakodalmához szerencseki vánhtunkkal járulunk. — t. — A temetesre érkezett katonai celebritások ternap este a casinóhan ! adtak egymásnak találkozót s ma dél-! ben már eltávoznak. A boldogult ezredes rokonai a hgprimás vendégei voltak. — Búcsú ésiskolaszentelés Bajóthon. Október 28-cán mint sz. Simon és Júdás apostolok napján, a ba- jóthi hívek kettős ünnepre ebredtek. E napon tartatott meg ugyanis a szokásos egyháznapi búcsú, melyen a templomi ájtatosságot Krotky József apátkanonok végezte és e napon lei t fölszentelve azujonan épült díszes iskola is, mely hgprimásunk bőkezűségének, a községi hívek áldozatkészségének és az elöljáróság részéről az építkezés körül tanúsított lankadatlan buzgalmának köszöni létét. Szent mise végeztével körmenetileg vonult a hivő nép ájtatos énekszóval az uj iskolához, melyet a fent említett apátkanonok ur, az egyház szertartása szerint megszentelt. A megszentelési ténykedés végeztével ke- ' netteljes beszédet intézett az összesereglett néphez, melyben a jó nevelés és tanítás hasznait ecsetelte. A kitűnő, szívből jjött intézkedések meghatották a jelenvoltakat annyira, hogy mindnyájan elérzékenyiilve , könnyes szemekkel tértek vissza a templomba. A I szentelési szertartás után a helység elöljárói élén a községi jegyző mondott hálás köszönetét art apátkanonok urnák szives fáradságáért, aki e napi szent ténykedését még azzal tette emlékezetessé, hogy 15 forintot hagyott a helybeli plébánosnál a hiányzó fali táblák beszerzésére. N. Y. — Dr. Walter Gyula a S zent Győr-j meksóg czimű jótékony egyesülőt érdé-' kében az adakozó közönséghez felhívási; intéz, melyet rendkívül terjedelme miatt mai számunkban nem közölhettünk.! — Hübschl Sándor derék elemi ta-| nitónk az elemi tanuló ifjúság számára csinos szövegű és dallamú gyermek ki rály-hymnust irt. —- Tűzoltóink viszályát legszomo- ruaban illusztrálja a következő okirat, melyet minden megjegyzés nélkül közlünk ; Tekintetes Polgármester ur! Az esztergomniegyei önk. tűzoltó század az alapszabályainak 7. §-a értelmében kö- 'tele« a kir. város területén előforduló tüzeseteknél megjelenni és a vész elnyomása körül segédkezni. Tekintve azonban az összes polgárság által ismert s tovább neui tűrhető fogadtatásunkat a kir. városi tűzoltók, de különösen annak főparancsnoka részéről, elhatároztuk, miszerint sajnálattal bár, de jövőre a várost elválasztó határt át nem lépjük önként. Tiszteletteljesen van szerencsénk felkérni a tek. polgármester urat, legyen kegyes jelen átiratunkat a képviselő testület elébe terjeszteni, azt pedig kérjük, miszerint tekintve a hekövetkezhető felelősséget, az alól bennünket feloldani és ezt velünk tudatni szíveskedjék. Végül megemlít jük, miszerint tiiz esetén a Kispiaczou sorakozunk és a városi hatóság külön felhívására készséggel teljesítjük elvállalt emberbaráti kötelességünket. Alázatos szolgái Esztergom, 1884. nov. 6. Tóth József s. k. elnök, Víz János s. k. főparancsnok. — Iparos Ügy. Az állami középipartanoda igazgatóságától a következő sorok közlésére kérettünk föl : Az építő iparosok téli tanfolyamára az állami közép ipartanodában (Budapest, Bodzafa ulcza 28. szám) a tanulók még nov. hó 16 ik napjáig felvétetnek. — Halálozás. Grossmann Hermann régi esztergomi kereskedő hosszabb be- tegsége után élete 82 ik évében elhunyt. Temetése holnap délután 3 órakor lesz. — Állatsereglet ékezett városunkba, mely tanyáját a Simor János utczán ütötte fel. Bővebbet hirdetési rovatunkban talál az olvasó. — A Fürdő nagy terme már elkészült. Igen Ízlésesen van kifestve. Tizennyolc/ oszlopot festettek a falakra. A ventillátorok fenyegetően fognak működni^!) — Lapunk kiállítására nézve már legközelebb olyan reformok fognak bekövetkezni, melyeket olvasóink mindeneseire elismeréssel üdvözölnek. A nyomda ugyanis uj fölszerelésen megy keresztül, úgy, hogy lapunk nemcsak tartalmilag, de külsőleg is az első vidéki lapok közé lesz sorolandó. * Mai számunkhoz mellékelve költeményt. Szondi emlékezetét nemzeti tör- ténetünkmég sokkal bővebben tárgyalja, mint költészetünk. Történeti adataink azonban Czu czornál elég hűségesen vaunak feldolgozvas igy Drégel vesztét külön históriai elbeszélésben nem is tárgyaljuk. Ali, a budai pasa, 1552. júniusában szállotta meg Drégelt, mely hősi védelme által csak olyan örökre buzdító példa marad, mint később Szigetvár. Drégel esete azonban a közeli várakat ■nem buzdította hősi feláldozásra, hanem élet- és vagyoumeutő feladásra. Egymás után minden komolyabb ellenállás nélkül hódolt meg Ipolyságig Balassa-Gyarmat, Széchény, Hollókő és Buják. Szondi várának visszafoglalására az európai gyámolitásbau meglehetősen szűkölködő Fer- diuáud még 1552. nyár közepén Teuffel Eraraust küldte ki körülbelül tizenkét ezer mindenféle német, olasz és cseh katonával. A hadvezér biztosan számított arra, hogy a Füleken táborozó felső-vidéki magyar nemesség, mintegy bét ezerből álló táborával csatlakozni fog. De útközben Palást mellett majdnem váratlanul a győzelmes Alival találkozott. A budai pasa rövid tusa után megszalasztotta az egész hadat. Rendkívül sok halott födte a csatatért. Köztük volt Sbardellati Ágoston váczi püspök is, az utolsó magyarországi főpap, a ki csalaléren halt meg. A foglyokkal magát Teuffelt.is Konstantinápolyba lmr- czolták, hol a Bosporusba vetették. Ilyen katasztrófával végződött a drégeli vár visszahóditásának kísérlete. Szondi hősi szelleme azonban lélekemelő éldákban is nyilatkozott. Alig néhány hónappal Drégel pusztulása után jönnek az egri diadalmas napok s 14év múlva Zrínyi Miklós hal meg a hazáért. Drégel-várátkö ülőéiül 40 esztendő múlva hős Pálffy Miidós foglalta vissza. Szondi váráuak romjain ismét magyar lobogó leu- gett, de a vár történetének fénykora már leáldozott. Szondi emlékezete nemzeti történetünkben és költészetünkben már régóta meg van örökítve, de a drégeli földön még nem hirdette valami jel a nagy idők nagy hősét. A lelkes hontiak kezdeményezésére Simor János hercegprímás elhatározta, hogy az érseki birtokon, Drégel-Palánkán Szondinak emléket fog állítani. Az emlék-kápolna összes költségeit maga a hgprimás viselte, sőt a hontiak háromezer frtos gyűjtését is visszaküldte. Az emlék-kápolnát, melyet a „Magyar Salon“-ban Majer István v. püspök, az irodalom kedvelt István bácsija sajátkezüleg raj zolt képben mutat be, Lippert herczegpri- raási műépitc terve után román stylbenFeig- ler Ignácz pozsonyi építő emelte. A díszes Szondi-kápolna egy olyan magaslaton áll, honnan hazánk egyik legföl- ségesebb panorámájában a drégeli romok s a közeli hegyek, melyek egyikén Szondit eltemették, pompásan láthatók. Az emlék-kápolna üvegfestményü oltár ablakát s két színes üvegablakát * Kratzmaun budapesli mííintézete készítette. Az oltár süt - tői sötét piros márványból való. Az oltár előtt fog állani Szondi György szobra, Kiss György jónevű képfaragónk műve. Veleáta- leuben Várday esztergomi érsek szobrát tervezték, de Szondi hősi halála idején az esztergomiérseki szék üresedésben voltsigyVárday szobrának Szondi mellett nem lenne jelentősége. Szondi szobrával széniben méltán foglalhatna helyet Sbardellati Ágostou váczi püspök, ki szintén Drégelért áldozta föl életét. Az emlékkápolua hossza hét öl es két láb, szélessége három öl es bárom láb. A torony magassága tizenhárom öl. A parkozott halom emelkedése negyven öl. Ä tetők palával s a kápolna mozaikkal vau burkolva. Igen érdekes emlék lesz a honti honleányok Szondi-zászlaja is, melyet a kápolnában fognak elhelyezni. A drégeli romokhoz följutui meglehetős fáradalmasi A hús düledékek egy meredek hegy ormán hirdetik Drégel zivataros történetét. Útközben vízmosásos homokban pompás gránátokat szedtünk s apróbb nagyobb vastöredékeket találtunk. A drégeli romokból a nép sok épités-kö- vet legördített s elharács olt, de ezt a kegyetlen munkát a prímás drégel-palánki gazdasági tisztje szigorú, i nfcéz kedések kel már egyszersraiudenkorra megakadályozta. A cisternát még egész épen találtuk, de egyebet semmit. Szomorú kietlen omladékok mindenütt, melyek némán bámulnak le az ipolyvölgyi kies és termékeny rónákra. A kilátás valóban föuséges. A várak és hegyek közül szabad s/emmel láthatók Ghy- raes, Trebics, az újbányái hármas begy, a selmeczi hegyvidék, a szentkereszti hegy, a zólyomi hegység, a csábrághi vár, a nógrádi hegyágazat, a váczi hegyvidék, a Magos-fa, a Bugyiké, a Miklósbércz, Godóvára és Huntvár romjai. A panoráma festői részlete még a követveszik olvasóink a es űz és köszvány ellon való biztos orvosság hirdetését, melyet is figyelőmbe ajánlunk. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖS Y LÁSZLÓ. Gazdasszony. Egy középidejü művelt özvegy nő keres egy magányos urnái vagy bárhol létező plébánián gazdasszöuyi állomást —• belgazdaság vezetésében és főzésben teljesen jártas — tudakozódhatni az „Esztergom és Vidéke“ cimil lap kiadó-hivatalánál —Esztergomban . Kubimi József urnák ! — Ön az „ Esztergom és Vidéke“ czimü lapnak múlt szájában közzé tett azon jelentésemet hogy a 2-áni tűzhöz a szttamási fecskendő érkezett elsőnek — valótlanságnak nyilvánította — és ön után ezt egylete tagjai is átvették. Ezzel szemben utalom önt a mai napot! az Esztergomi közlönyben több városi birtokos és képviselő által kiadott nyilatkozatra melyben jeleutésem állítása bízónji- tatik; továbbá. Fekete Gyula, Butankó, Kovács, Ékesy,- Hübner, Liszkai, Androvics, Seidl, Hertl, Szerencsés, Iványi Géza, Grószuer, Dobro- nyi, Liszkai urak városi polgárok előtt f. hó 7-én estve Brutsy János ur Ház és földtulajdonos. gyáros, megyei és városi képviselő, a kereskedő ifjak Elnöke stb. kijelentette miszerint mint ottani háztulajdonos otthon leven a tüzkeletkeztekor — látta hogy a szttamási fecskendő buzatott oda először a tűzhöz. Ezek után a közönségre bízom megítélni hogy ki szava hihető a fentebbi urak közöl. Esztergom, 1884. november 8-án VIZ JÁNOS. Nyilatkozat. Alólirott múlt hő 26-án a szigeti vendéglőben Viz János és Laiszky Jáuos urak társaságában lévén, bizonyítom miszerint nevezett urak közt folyt társalgás közben Laiszky ur Viz urnák szemrehányásként előhozta hogy miért erőszakolta tűzoltó tisztté Nagy Ferenczet, — Viz ur azzal védekezett miszerint jót akart tenni az okból, hogy Nagy Fereucz ur a házban lakik az őrséget ellenőrizheti, — de (ezt mondta Viz ur) különben hagyjuk ezt a dolgot ; — és ezzel is már másról beszélgetünk : ott megsértve senki sem lett, Esztergom 1884. november 8-án. KODITEK KÁROLY. Ezen lap 89-ki számának nyílt terében Nagy Fereucz annak bebizonyítására hiv fel, a mit múlt hó 26-án a szigeti vendéglőben Laiszky urnák mint személyét sértőt mondtam. Határozottan kijelentem, miszerintróla sértőt nem mondtam és becsületét nem sértettem. Ha Laiszky ur neki ilyet mondott volna az valótlanság, de felhívásomra i i ■ ~ ~~ ■— kező hatalmas kiterjedésű helyekés falvak: Szántó-vidéke, Léva,!Ipoly-Pereszlény,Gyerk, Ipolyságig Felső- és Alsó-Szemerád, Tes- mag, Drégel-Paláuk, Hidvégh, Szécsény, Nagyfalu, Nyék, Ipoly-Vece, Balogh, Imám, Nagy- és Kis-Csalomja, Kővár, Balassa- Gyarmat, Dejtár, Patak, Vadkert, Nagyoroszi, Borinké, Nőténcs és több kisebb-na- gyobb helység és puszta. Ilyen rámában van Drégel képe. Ilyen áldott vidék fölött őrködött Drégel. Drégcl-vára ormáról Szondi sírját kerestem. A hagyomány a legközelebbi hegyet jelöli meg, mely a várral átelleubeu fekszik. Ilyen begyet azonban hármával lehet látni. Mind a három majdnem egyforma távolságban áll, közel a várhegyhez. Az első az Arany-gomb a paláuki és oroszi szolok felett, hol állítólag arany dolmány gombokat is találtak, a második az Oroszi-kopasz hegy, a harmadik a Kecske-hegy. Vájjon melyik orom rejti Szondi sírját, melyet. Ali láudzsával jelölt meg s melyet az apródolr úgy megsirattak ? A zivataros idők lélekemelő emlékeit a Szondi-kápolna fogja egyesíteni és megőrizni, melyek oltára előtt áll a vértanú szobra. Szondi emlékezetét tehát megőrizte az utókor. És a jövő nemzedékek, mig csak magyar történetet fognak irui, mindig kegyelettel zarándokolnak üregeire hazafiságot és föláldozást tanulni. DR. KŐRÖST LÁSZLÓ.
