Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 86. szám

Városi s megyei érdekeini( közlönye. Mi SGJEL.EN1K HETENKINT KÉTSZERI VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre............................................ü *(r­fél évre ... ............................3 . — , ne gyedévre Egyes szám ára 7 kr. r»o lm i SZERKESZTŐSÉG 35­jbZECHENYI TÉR ip «•/.«*11 «>nii n*87,«*l illető közlemények kiiltlemlSlr. KIADÓHIVATAL: |SzÉCHENl-TÉR hová a hivatalos s a magún hirdetések, a liyiltt-c.oe szánt köz­lemények, előfizetési pén/.oli és reelamálásolc intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIBDETESEK : 1 szótól 100 szóig — fi t 75 Icr. 100—200-ig . 1 n f,0 „ 200—HOO-ig -. 2 „ 25 „ Bélyegdíj 30 kr. MAG ANWBDETBSKK megállapodás szerint lehető legj Hiányosabban közöl tétnek. NYILTTEIt sora 20 ar Katii, muzeum. Esztergom, okt. 24. Esztergom mulljának nagy jelentősége van hazánk történetében. A keresztény­ség elterjedésének korában mar az ;u- pádkori műveltség első bástyája volt, melynek falait a nyugoteurópai civili- satió s a kereszténység nmgszilárditá sáliak legnagyobb apostola, Szent István születésével, koronázásával és életével szentelte meg. Az első Árpádok alatt az ország leg­rangosabb királvi varosaihoz tartozott s a civiíisatió terjesztésének tradícióját később is örökségül bírta. Hazavédő s vallásszolgálő főpapjai, kiket a kettős hivatás oly királyi java­dalmakkal, oly fejedelmi tekintéllyel s oly páratlan befolyással ruházott föl, majd mindig elocsatárai voltak a tudo­mányoknak' s az európai művelődés tér jesztésének. A katbolikus vallás magyarországi történetében Esztergom az első város volt és maradt, inig a török félhold ki nem szoriiotta az ősi vár ormairól a fényes kettős keresztet, a magyar val­lás és civiíisatió nagy jelentőségű sím­ből urnát. Innen kezdve Esztergom a hanyatlásé volt. El is hanyatlott egészen. Műem­lékeit lerombolták a törökök, neveze­tességein török lovak tiportak. A fejlődés megzavarása, a török ura­lom pusztító hatása Esztergomon még most is megérzik, pedig már kétszáz óve muH. Yégie szebb uapok kezdenek ránk hasadni. A főpapság magyar Siont emel Esztergomból, fényes templomok, drága egyházi kincsek, nagybecsű műtárgyai s egyéb culturális emlékek liirdetik ezer szebb jövőre biztató korszakot. Herczogprimásunk egy katholikus mu zeum fölállításának eszméjével foglal­kozik, bogy székvárosa jievjű ország; vi 1 ág' előtt ii.evHzetesel)bé'teg|i^^-l|^t^ múzeum a katli. v; Ills történelíi^ditu^- tráló műtárgyakból es régiségekből állana, Olyan gyűjtemény lesz ez, mely ritki tani fogja párját. Herczegprimásnnk magasztos tervét tehát nagy örömmel registráljuk s nem kívánunk hozzá mást csak teljes egész­séget s bosszú életet. Mert a katli. múzeum Esztergom fényére és nagysá­gára lesz felállítva. Hgprimásunk legújabb műve. Pulszky Ferencz a prímás által fel állítandó kalb, muzeum eszméjéről ezt írja : Nálunk ismételve fölmerült azon kér­dés, mi kép tehessen a műipart kifej­leszteni s a miniszterek hírlapi levele­zése napirendre hozta még egyszer ezen kérdést. Szomszédjaink sikere mutatja az utat, melyen ezen czélt elérhetjük, mert mi sem tehetünk egyebet, mint követni példájukat, annál is inkább, minthogy e tekintetben az első' lépések már meg­történtek s gyűjteményeink, habár a külföldiekhez képest szegényesek, mégis befolyással vannak műiparunkra, éppen úgy, mint a könyvkötő és ötvös kiállí­tás nem maradtak eredmény nélkül a műiparra nézve. Az utóbbinál elmaradt ugyan az olasz renaissance legkitűnőbb ötvösműve, mely azon időkből maradt fenn s páratlan Európa összes gyűjteményeiben, az esz­tergomi székesegyház kincsei közt őrzött úgynevezett kálvária., mely Mátyás ki­rály számára valószíniileg Flórencben készült s maga is megérdemli, hogy minden műbarát csak ennek megnézésére .Esztergomba zarándokoljon. j A mint fájlaljuk, hogy ezen rendkí­vüli remekmű s a többi esztergomi mű­kincsek, elmaradtak az' ölvösműkiálli- tásból éppen úgy örülünk most, hogy értésünkre' esett, mikép a biboruok-pri- más keresztény múzeumot szándékozik alakítani Esztergomban, illően felállítani a káptalan kincseit s vételek által gaz­dagítani azokat. Ugv halljuk, hogy Németországban régi egyházi szöveteket, kereszteket s kelybeket egy hires kölni gyűjtemény­ből megszerzett s ez irányban tovább is működni szándékozik. Ipolyi és Császka a beszterc-zei és szepesi, tehát mindketten szegényebb püspökök, szerény eszközökkel szép ered­ményt tudtak eddigeló is előidézni, a mint azt az ötvös múlnál lit ásnál láttuk. Mennyivel többet tehetnének hát gaz­dag káptalanaink és püspökeink, ámbár itt is el kell ismernünk Dankó kanonok rézmetszeteit s Babies kanonok holitsi, pápai, tatai s egyéb magyar városok keramikáját, melynek egyrészét múlt vasárnap a műiparmuzeum uj termeinek megnyitásánál szemléltük. Szőlő-gyógyhely. Az esztergomi szőlőt újabban messze külföldre viszik ki s eladják és magasz­talják „marosi szőlő“ név alatt. Mert arra sem mer a mi vállalkozó szelle­münk kiterjedni, hogy legalább magunk1 lépnénk egyenes összeköttetésbe a kül­I földi piaczokkal. Nem, hanem még erre is közvetítés szükséges. I A szőlőkúrára városunk kitűnő egy hely lenne. Nem volna szükséges egye­lőre hozzá semmi egyéb, mint egy kis vállalkozó szellem. Mert maga a sző- 15 gyógymód nem is igényel milliós' beruházásokat. A meráui szőlő-gyógymódról például tájékoztatásul a következő vázlatot ol­vastuk, mit a t. olvasóknak röviden be-' mutatunk : A szőlőgyógymódot azok használják, kik légszervi bántalmaknak vaunak alávetve, kik az aszkór első stádiumába vannak, vagy egyéb oly betegségben szenvednek, a melyek ellen a minden orvosszerek között a legkellemesebb a szőlőgyógymód van elrendelve. A legelső a mit a pácziens Meranbá érkeztekor tesz, az : hogy szőlő kosarat vásárol, melylyel másnap reggel 7 óra­kor megjelennek az utczákon, hol ma­gukat mint újonnan érkezetteket be­mutassák, a szőlő evésnek átadják és a szőlő olcsóságát csudáiják. A szőlőt minden reggel taligákon és kosarakban hozzák a városba, mely nagy halmokban látható az utcza sar­kokon. A 1 egüdébb és legpompásabb szőlő látható mindenütt, minden halmon és kertben. Mindenki, a ki Meránba jo, annyira aláveti magát a szőlőgyógymódnak, hogy több szőlőt eszik mint valaha. A beteg fél—1 kilóval kezdi na­ponkint, mely mennyiséget 3 adagra osztva annak egy részét reggeli előtt a másikat reggeli és ebéd közt inig a harmadikat délután vagy este fo­gyasztja el. 2ía Tu3ná3„. Lecsókoluám szép szemednek Arnnyos pilláját. Hogy ne lássad fájó szivem Kínos busongását; Mert ha látnád, hogy szerelmem Milyen igaz hozzád, — A szivedet, az euyimért, — Mindjárt ide adnád ! PALÁSTHY ERZSI. & s&e-p o&erna'fi. (Lenau.) Oly szép szemeid vaunak te néked S én őket olyan nagyon szeretem, Hiszen egesz ártatlan tiszta lelked Ott tükröződik vissza szemeden. E szelíd, kedves, ragyogó szemekbe Oly jól esik belé pillantanom, Azjt gondolom, az egyik az én esti, A másik meg a hajnal csillagom. Oh, tündököljetek hát mind örökké Oly tiszta égi fénnyel én nekem, Mert hogyha e két csillag elborulna, Örök sötét csillag lenne életem ! LITHVAY VICTÓRIA s&aúadiácjs'kós estébe. (Apróságok Bátori Sekulz Bódog tábornokról. *) Görgei rehabilitációja óta sűrűbben kéz clették emlegetni a szabadságharc egyik ne­vezetes hősét, Bátori Schulz Bódog tábor­nokot, aki olyan viszavonultan és csönde­sen éli világát, mint Toldi Miklós, mikor estéje beköszönt. Az ugg tábornokból egy napilap szapo­rán nyilatkozó hírlapírót akar csinálni, aki heves polémiákba bocsátkozik s meglehető­sen összeszidja kortársait, de különösen Görgeit. A nyilatkozatok folytonosan csörgedeztek. ! Bátori Schulz Bódog neve a rehabilitálás ellen polemizálók közt nagy tekintéllyé nö­vekedett, melyre igen alkalmasan és szen­zációsan lehetett hivatkozni. Végre Klapka György vére is forrásba jöu s a népszerű szabadságból szintén egy modern csatát kénytelen megvívni egy méterhasábra terjedő nyilatkozat alakjában. Ez a nyilatkozat egyenesen a vén orosz­lán-társhoz. a kövesdi remetéhez van czi- mezve. Meg is jön a postán ajánlott levél­ben s olyan kemény és kellemetlen izü, mint a keserű mandula. A kövesdi remete nyugalma meg van za­varva. Klapka fájdalmas kifakadásainak for­rása pedig épen nem Kövesden fakad. Hi­szen amit Klapka védelmez, azt Ő sohasem kisebbítette ; hiszen amit Klapka szemnek és bozzáférhetetleunek hirdetett, azt ő is A Budapesti Hírlap múlt vasárnapi számából. annak tartja. Mert valóban szent és hozzá­férhetetlen az a nemes viszony, mely Klapka és Bátori között eddig fenállott. Erre természetesen KövesdróT is nyilat­koznak, A szabadságharc vén oroszláua nyiltau kijelenti, hogy nem irt egy sort se, nem támadott meg senkit bajnoktársai kö­zűi, Klapkának ma is rendületlen barátja. E délcezteti arra, hogy a kölcsönösen vég­rehajtott dicsőséges hadi tettekben mindig eey véleményen voltak, ami nehezebb, mint most szépen megférni. Szóval az ő nevét szenzációs firmának használták föl, ami ellen tiltakoznia kell. A jó öreg ezt a keserű poharat valóban nem érdemelte meg. A kik ismerik az ő jó szivét s aranytiszta jellemét, azok tisz­tában is lehettek ama gyár firmájával, honnan azok a patentos hamisítványok ki­kerültek. A kövesdi remete estéjét a kegyeletes ember nem is zavarja meg. Általános sze-! retet és tisztelet tárgya Ő a kis lionti falu- I ban, mely Esztergomhoz oly közel esik,I hogy a jó öreg minden tizedik nap berán-! dúlhat. j Vaunak neki Esztergomban is jó emberei,! akik közül néhányat azután meg is szokott! ’átogatni. I Az érdekes megjelenésű öreg úrral nem esik igen könnyű társalgás, mert még az - ágyú dörgő' szavát se igen hallaná, de ked­velt embereivel mégis szívesen elbeszél s nagy figyelemmel olvassa a hozzá intézett írott kérdéseket. Negyvennyolcas vonásai nem igen változ­tak meg. Csak a szakálla és a haja vált ga­lambfehérré. Hangja még mindig érczes, heve még mindig tábornoki, lelkesedése még mindig hősi; sőt szemeibe is vissza-vissza- tér a régi láng, ha a dicsőség- képei lá­gyulnak fiatal lelkében. Alakja nem görnyedt, hanem olyan katonás, hogy ember legyen, aki lépést bir tartani vele. A napokban ismét beköszönt a tizenhá­rom templomos Esztergomba s mikor már végig látogatta régi jó ismerőseit, akkor be­tért hozzám legfiatalabb ismerőséhez. Az októberi hamis idő' ellen gondosan be­gombolt télikabáttal fegyverkezett föl. Ke- zébeu hatalmas botot tartott s ujjai teli valának érdekes régi gyűrűkkel, melyeket mint katona kapott emlékül. Fiatalos könnyűséggel lépdelt föl a lép­csőkön s lelkes hangon fogadta üdvözletemet. Bátori Schulz Bódog tábornok mindig kurta katonai stylben beszél. Nagyon értett az ilyen buzdító rövidségekhez : — No fiaim előre ! — A honvéd sohase retteg ! — Nézzünk szeml e a halállal ! — Utánam hős honvédéim ! Ritkán mondott többet, mikor diadalra vezette oroszláuait ; de a mit mondott gyújtott is meg csodát is művelt. Most is ilyen aforisztiknsan beszól. Mi­kor tavaly nyolczvan esztendős évfordulóját üunepeltük, akkor se mondott többel, csak ennyit: — Éljen uegyvennyolcz, éljen a haza. él­jen a király ! No jól van ! Mikor szobámba lépett, nyájas mosollyal, de katonás hangon mondta : — Ittvagyok megint. Mit csinál ? No jól vau-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom