Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 9. szám
Esztergom, VI. évfolyam. 9. szám. Csütörtök, 1884. január 31-éu Városi s megyei érdekeink közlönye. MteGJEI.ENlK HETENKINT KÉTSZER’. VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. F.I .ŐFIZFTÉ'.Sl AH £ás 7. t1 u 0 fél é\u< . \ \ i e I) fit i 1 r.o Egyns szám ara / kr SZERKESZTŐSÉG: Széchenyi tér 35. Iiorá a lap szollumi lészót i11<*f,<» kíi/.lymttiiyi'k IliiMimiiIül;, KIADÓHIVATAL: jSzÉCIIENl" T É R ^ rv , |„ivá a hivatalos s a luanán liinliTtisiik, a ií\ ill Iim In; s/ánt lii"z- IeiiitMivoh, elöli/.i'ITsi p<• ir/.oh <:s iovil.-im.-ihisuk iulú/.ianlök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIIÍDKTLSEIC :! MAfiANIIIlíDKTIÍSIíK 1 sy.i’it.'il lou N'/.niir I:i() —200- i o.iiu—:!U0-|V . 'i liólyegdíj t»tt kr.- fi t. 70 ki.; moiiálInpoO-íh sv.«rint. kihűlő 1 fit) „ li*Kjul.áiijosahh:tn Icii’/.oltotuek. í a 5 , f ’ ---N Y 1 LT I LL noi a 20 nr. Közbiztonság. (V. L.) F lmii,gzolos kifojozósii szó midőn n,Q gs/ii le tett., mindjárt utána keletkezett o, rom dór s csendőr szó, hogy u fenljo'ze'.t 'or’'ölöm valódi jolontőségót kiegészítse. Mily csudálatos az emberi természet, tudja,, hogy a. munka, szorgalom, kitartás, türelem az, mely megtenni valódi gyümölcsét, melynek eredménye a lelkiismeret nyugalmi, -a szellemi és anyagi téren való folytonos gyarapodás | s mégis igen gyakran mi vagyunk; azok, kik a munkát, lia csak lehet ke-, vilijük, a szorgalom nemes ösztöne ig-’u sokunknál hiányzik, a megkezdett inuii- kában kitartás nincs, a türelem fonala j idő előtt elszakad. Kp azért, vannak .a társadalmi élet : nek selejtes tagjai, úgy az egyik, mint a másik pályán, pedig csak a valódi ! iskolázottság, a szakismeret az, mely' megfelelni kép >s a kötelmeknek és aki ■csak félig-meddig Idr valamely pálya talontuniával, mint az Írás kifejezi,'az fél művelt, az több kárt, tesz, mint hasz-( not, az nem képes sem önmaga, sem j családja, sem az egész emberiség javát! •előmozdítani. Ép ez okozza időnként a vihart s mind addig örök béke nem is lesz,' inig a félmivel tek nagy táborát nem .apasztjuk. Mert az életre való eleinek henye- sége, felszeg gondolkodása, türelmetlensége megteremti a. különböző faltyuki 1 növéseket, milyenek pl. a nibilismiis, | socialismus, eonnuiiisiniis, melyek nem béke alkotó, hanem rendbontó elveket hirdetnek. Ezen elvek következménye, azon ,sokmilliók feláldozása, melyeket az egyes államok, a börtön lakói és fegyintézetek számára a költségvetésben megszavazni kénytelenek. Ép ezek az okai. hogy nincs köz biztonság, ép ezek okai, hogy kell rendőr és csendőr, a ki a törvény ne,vében korlátozza a fékezetleu indulatot és rósz szenvedélyt. Az emberi természet oly tantárgy, melyet az ős időktől fogva kutattak s bizonyos elvek szerint kormányozliatóvá tel tek. Az erkölcsös és egész művelt ember természete mindenesetre el fog térni a félmtm.lt vagy műveletlen természettől, melyok ön kormányzatra képtelenek. Oktassunk, tanítsunk szóval és példával, nyesegessük az emberi természet hajtásait. Ez a munka saját békénket és nyugalmunkat szerzi meg. Úgy veszem észre, hogy a csendőr-’ég országszerte eredményesen működik s megyénkben is hatalmasan védi a köz- biztonságot. A jövő mutass 1 meg, bugyiiéin a, kezdő buzgalom rövid föllobba- nása dolgozik náluk. A nép tivornyái meg fognak szűnni ; a véres verekedéseknek korlátot szabnak. A szigora esendőn intézmény arányban áll a büntető tvköuyv szigoru paragraphusaival. Fájdalom, hogy mind kettőre szükségünk van ez időszerűit azok ellenében, a kik a nemzet javára s önmaguk díszére épen nem válnak Az ipariskola. Az ipartanodái bizottság elnöke, Scliönbeck Mihály ur teljes odaadással azon volt, hogy az ipartanoda eszméje ue csupán elterjedést nyerjen az iparos körökben, liánom minél előbb testet is öltsön magára.. E végből mindent megtett a mi hatásköréhez tartozott s várta a záros batáridőre beérkezendő mesterinasok névlajstromát mind fi négy városrészből. A kir. város és Víziváros megértette és meg is tette kötelességét, mert mint egy 227 inas Ion a két városrészből Összeírva. Ámde Szenttamás és Szent* györgymező elöljárósága., nem tudni mi okból, még a mai napig sem nyújtotta be a névsort, noha a. fent nevezett elnök ur által annak beszolgáltatására záros határidő mellett újólag felszóli ta11 ak, Ezen köiülmóny folytán maradt el az ipariskola megnyitása, is január hóban, melyet azonban JágÓcsi Péterffy Jó zSef miniszteri biztos szigorúan meghagyott, hogy eszközlésbe vétessék. De miülán az említett városrészek indoko lathii késedelme miatt az iskola ügy parlagon hever : jónak láttuk ezt a kÖMjnség tudomására, hozni, egyúttal reá niu'atui, hogy hol rejlik a, hiba, mert a tanulók névsora nélicül nem lehet semmit sem kezdeni és különválva ezen iskola fölállítása sem vihető keresztül még pedig azért, mivel a fölajánlott államsegély közössége az iskola óllá fási költségeit lehetetlenítik. Midőn o részben szót omdüiik,- felhívjuk az illető felsőbb hatóságot figyelmét is, miszerint szíveskedjenek ez ügyben a két városrész elöljáróságát megkeresni s a vázolt hiányok kiegyenlítésére szorítani ! Előre is kijelentjük, hogy ha ez nem használna, — úgy kénytelenek leszünk a magas min is téri u in «> t, a kellő orvosolás iránt megkeresni. Több bizottsági tag. statisztikai, történelmi és helyrajzi leírása, vázlatosan összeállítva egy türténetkedvelő esztergomi polgártól 1827. (Latinból fordította, P. J.) (7. Közlemény.) KÉSZ L L T ES LEIK Á S. i A város a, 396 pozsonyi mérő magnak megfelelő nagyságú közös szántó földet három három évi időre ki szokta adui a polgároknak, van 310 kaszása rútság-, 3278 hold erdeje, moly 50 vágásra vau felosztva s évenként vagy ikót ezer öl tüzelőfat vágnak, ezt ogt J részt közös .szükségletekre fordítja kmásrészt a házakkal biró lakosok köx- kiosztják. Legelője kitosz 4548 477- 1200 ad holdat, melyen nemcsak a váy rosbelieknek nyájai legelnek, hanem bi, zonyos taksáért idegenek is kihajtják marháikat. Magánosok birltfka 503 l p. mérő magnak megfelelő szántóföld, 1312 kaszásu vétség, 150 két harmad hold kenderföld és k<*rt 9099 kapásu vagy 1137 bárom nyolczad hold szőlőhegy, hol különöseit némely dombokon nemes bor terem. A várost kormányozza a, tanács, mely I iz tagból all, a bíró, a, polgár.nos tor lés a kapitány választás mindén két ‘év- bon, sz. György napján a polgárok szavazata szerint történik, ide tartoznak ! a főjegyző, az aljegyző és a városi ügyész. E tanács tárgyalja a város ösz- jszes ügyeit, hotenkint pénteken, vágyba a szükség ügy hozza magával, t-öbb- i szőr jönnek össze a tanácsterembe tanácskozni. Az egész várost sújtó és a gazdasági ügyekben a tanácskozásokban részt vesz egy 60 tagból álló polgár- j bizottság egy núptribun, vagy annak 1 helyei tese vezérlete alatt. Az iroda U tpcjmj' c-pvz-a Látó t. (Visszaemlékezésük a gazdabálra.) Jókaival kezdem, a ki azt Írja, hogy sok- éjszakát lehet csinálni egy éjszakából. Különöset! olyanból, a milyen az a szom- hali éjszaka volt a Fürdő vendéglő nagy' termében. j Az ember alig győzi eleget visszaálmodni. I Egy kitűnő szobrász kellene hozzá, hogy azt, a remek vigalmat megörökítse. Mert láttam olyan jelenségeket, a kik kész mintákul szolgálhatnának a legclassi-J cusabb szobrokhoz. Csakhogy hát mit, ér a milói Aphrodite egy nagyon szép eleven menyecskéhez vagy I egy gyönyörű kis leányhoz képest, a ki cseugőseu beszél, bűbájosán mosolyog, el- ] ragadom! tánczol s ellenállialatlauul hódit ? Vannak ugyan ele\en szobrok is. Isme- j rek akárhány nőt, a ki nem érez többet, a ’ medici •Venusnál, pedig aiimik a szive is, I meg- az ajka iá márványból való. Nincs szebb a világon-egy szép nőnél — mondja az aesMíetikus: Nincs jobb a világon j egy jó nőnél •— mondja n moralista. Hát ezek az egyesileil magas igények csakugyan 1 össze lrigjesiiMek azon a szép estén. Szép is, jó is, meg egy kicsit In mis is volt olt mindenki, a kinek a kezét megfoghattam s a termetét átkarolhatl; m, mikora zene taktusai ana a sok nuéinhtre föl- lia lalíi'Hztak. De Iliit most, már térjünk a részletekre, Nagyra voltak a nagv teremmel. Hogy milyen remekül díszítették. Még azEsztergon i Közlöny is megdicsért érte egy jóravaló zsidó kereskedőt. Pedig hát a Közlönytől az már valóságos elvbeli áldozat volt. His/en azok a rózsaszínű függönyök nem fognak replicára kelni ellenem, mért ne mondjam el hát róluk, hogy olyanok voltak, mint egy vén leány piperéi. Sehogysem il lellek bele a komor terembe, melynek falai olyan szomorú szürkék, mint egy agglegény szemfödője. A termihez ugyan nem, de a teremben valókhoz, pompásan illettek azok a rózsaszínű díszletek. Hiszen rózsaszínű volt ott minden. Az arcz a vállak, a karok, a jókedv a mamák. Magasztaljuk hát a teremben voltakat. Kezdve az. első hálózó leány kákon s végezve a legiinnepélyesebb gardednmesokon. Legszebb a leány mindeneseire az oltár előtt, de legérdekesebb mikor először a báli terembe lép. Egy fényes kiitériiun elé, egy hatalmas hadsereg elé, melynek jelszol a íi zonban mindig az, hogy hódoljon. A szívnek külön nyelve vau és ez a dobogás. Ha kihallgatliattuk volna, mit beszéltek azok a szivek még a bál előlt, hogy milyen félősen és tartózkodóan, milyeu édes aggódással s drága örömmel dobogtak, bizo wynsau kitelt volna néhány kötet nagyon szép lyrai vers belőle. Hát még a bál alatt. Akkor mondhattak legtitkosal'bakat, legédesebbeket. És mindezt leírni csak egy erő lehetne képes, a mely különben még a csillaguk járását is meg birná változtatni : a szerelem. A szerelem inai napság tudomány. Tanulnunk kell azt, bele kell buknunk, újra neki kell mennünk, mig végre le tesz- szülr belőle a vizsgálatot a pap előtt. Hanem egész az oltárig nagyon sokszor meg kell fordulnunk egy nagy előszobában a mit báli teremnek nevezünk. A báli termekben mai napság sokkal jobban meg lehet ismerkedni a jói/,lósfí szabókkal, mint a szerelemmel, mely nem dolgozik megrendelés szerint. A gyönyörű zűrzavar, az ömledező táncz, s az ajánlkozó alkalom nagyon előmozdítják azoknak az érdekeit, n kik' még nem szerelmesek, vagy a kik már nem szerelmesek. Magamról tudom, mert mind a két osztályba tartozom. A szerelem nagyon önző s a ki nagyon önző, az nem szereli, ha mások is olyan jogokat élveznek, a milyeneket ő. Egy nagyon szép könyvben, mely Negyven év Yiszliaugja olvastam a következő sorokat. — Tudod-e bogy mi a szerelem ? Egy zsarnok meg egy rabszolga szövetsége. — Légy te a zsarnok, én leszek a rabAz is sok luainapság, mikor már ali g hogy divat tánezolui, különösen ott, á ho 1 a fiatal nemzedék már egészen elvénült. Nem ilyen a mi generatiónk. Az arauyifjuság kitett magáért emberül, a fiii azt jelenti, hogy még nem vénültünk el egészen s még miuáluuk mindig divat a bálokon tánczolni. A szombatesti fényes bálon azonban nagyon sok szép ellenségre tettem szert. Az első igy nyilatkozott. No nézd csak a gőgöst, nem akar i szolga Ezzel a szóval csaltak már meg annyi asszonyt a hány fövény szem vau a tengerparton. De hát nagyon csalódnék az, a ki báli teremben egy kellemesen eltöltendő éjszakán kív ül egyebet- is keresne. észrevenni! A második ezt mondta : — Még csak egy tekintetre se méltat ! A harmadik ezt parancsolta : — Bámulj meg és imádj ! A negyedik igy nézett le ; — Fogalmad sincsen értékemről l Az ötödik igy sértegetőzött : — Nincs Ízlésed ! No még a hatodikat is cxitálom : — El foglak buktatni! Azt hittem már hogy el kell pusztuluom ennyi sok szép ellenség előtt. Mert nincs veszedelmesebb, mikor :» nem méltatott toi 1 ettek összeesküszuek valaki ellen. Azért van annyi elbukás, mert a lenézett drága uszály halálos boszút vett magáuak. I De hát ki fogja észrevenni legelőször a 'szép csoko• gvémáutos fogóját, ki fogja , méltatni el ős Mm a gyémánt foglalatját? ] A remek ruha csak szebbé teszi a nőt, de nem széppé ; azután a fényüzésuek eu- , hasé jó propagandát csinálni, mert még juhiban elbizakodik.
