Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 72. szám
Esztergom VI. évfolyam. __________72. szám. V asárnap, 1884. szeptember 7-é.i T Városi s megyei érdekeink közlönye. Megjelenik hetenkint kétszer: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG: JSzÉCHENYITÉR . HIRDET ÉS EK. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre......................................................0 Irt lcrho vá a Inp szellemi vészét illető közlemények kiildendSki HIVATALOS HIRDETÉSEK: MAGÁNHIRDETÉSKK KIADÓHIVATAL: O / ' 1 szótól 100 szóig — fi t 75 kr. megállapodás szerint lehető 100—200-ig . 1 „ 50 „ legj Hiányosabban közöl tétnek. fél évre....................................................... • ^ ■ * OZECHENI-TER 200—1100-ig . 2 " 25 l( negyedévre......................................................* • 50 l iovií a hivatalos 8 a magáit hirdetések, a nyiliJ.droe szánt közBélyegé íj 30 kr. NYILTTER sora 20 ar Egyes szám áru 7 kr. lemenjek, előfizetési pénzek és reelamálások intézetniük. — — • Reliabilitatio. Esztergom, szept. 5. Az esztergomi volt negyveunyolczas honvédek is hozzászólnunk holnap Görgey rehabilitatiójának kérdéséhez. A kérdés országszerte nagy-hullámo- fcat ver. Vaunak sokan, a kik a keserűség szaváu szóliiak hozzá, vannak a kik élvekkel bizonyítják be Görgey szerencsétlen lépésének — menthetetleu- ségót s vannak egyesek, a kik föl akarják őt oldozni még halála előtt a legborzasztóbb vádtól, a hazaárulás vádjától. A kik részt vettek a dicső emlékezetű szabadságharcz diadalaiban s végső gyászában, azok a tapasztalatok nyelvén szólauak a kérdéshez. A kiknek nem adatott a szabadságharczbau való részvétel koszorúja, azok a történet oktatásaiból tauulják meg, hogy milyen eszmék s milyen emberek intézték akkor létünk sorát. A müveit Magyarország tehát egészen tájékozva van Görgey szerepléséről s gyászos utolsó lépésének örökre szomorú történetéről. Mért nem vetették föl a kérdést előbb? Mert akkor még több élő szemtanu nyilatkozott volna ellene. Mért nem vetették fel később ? Mert „kortársak“ nélkül lehetetlen lenne rehabilitálni Görgey t s a kebel - barátok örömének a trónörökös ország- leiró vállalatának megjelenésig meg kellene érkeznie, hogy Görgey ott már „rehabilitált“ legyen. Kérdezzük meg csak a szegény honvédet, hogy vissza fogja-e neki adni Görgey rehabilitálása azt a sok veszteséget, kárpótolni fogja e azt a sok szenvedést, a mibe Világos sodorta ? Kérdezzék meg csak a hontalanná tett számiizöttekefr, a kik idegen földön nyomorogtak Világos után, vagy börtönökben sínylődtek, hogy alá tudnák-e Írni reszkető kéz nélkül Görgey roliabilitá- tióját ? Kérdezzék meg csak az aradi tizenhárom vértanút, hogy lehet-e rehabilitálni Gürgeyt ? Azok is kortársai voltak. Görgey a halhatatlanságban s a hősi halálban mért nem maradt társuk ? — Akkor nem szorulna rehabilitatióra. Az esztergomi honvédek ezt az or- szágraszóló kérdést nem tekinthetik közönnyel. Nagy dologról vau szó. Meg kell változtatni az u j a b b m a- gyar történetet; rá kell fogni a hazaárulásra, hogy csak k a- t a s t r ó f a; a li a z a á r u l ó r a, hogy csak elkerülhető 11 e n szerencsétlenség sodorta a világosi vészbe; a kor tár sakszenved fisét meg kell hazudtolni; Aradra fátyolt vetni, a száműzetés történetét mesének, a rabság keservét humbugnak decla- r áln i ; m á s s z ó v al: Görgey A r t h u r t rehabilitálni! Amerikái kilátások. (Az „Amerikai Nemzetőr“ legújabb számából.) — Befejezés. — Van itt egy nép, melyről Európa keveset, vagy semmit sem tud, ez az ajris (irlandij. Sokban hasonlít tótjainkhoz. Arcvonásaik kiválóan barbárok, pálinka kedvelők, részegesek, burgonya és kényéi falók, szidják az angolt, folyton ki akarják őket űzni a britt szigetekről, éppen úgy mint a pánszlávok bennünket. Nincs nép a föld kerekségén, mely annyira bigott, fanatikus és türelmetlen volna valaki iránt mint ez minden nemzetiség és minden vallási és politikai meggyőződés iránt. Soha sem találkoztam közülök még olyannal, a ki uem azt hinné, hogy az ajris a legdicsőbb nemzet a világon. A legmagasabb állású senatortól a legutolsó szolgálóig és utcaseprőig egytől-egyig meg vannak győződve — és hogyan ! — hogy ők polgárosították Európát; ők a római egyház oszlopai, ők egyenkint szentek és királyok ivadékai, — tény ! — az ő iskoláik, az ő katonáik, tengerészeik, termékeik, hazájuk, erkölcseik, zenéjük, művészetük átaljában, szóval minden tőlük származó, vagy náluk lelhető a legjobb a kerek világon. Dubliuban beszélnek angolul is legjobban Ezt a népet jellemezni sem lehet, ngy meghalad bigottsága minden fogalmat. Ezekből kerülnek ki a hires dynamics fémek. Beszéltem már előkelő politikusokkal közülök s ha elkezdtük a bölcsészeton, — náluk egyébiráut ismeretlen — ethnogríiphián stb., a vége mégis csak az „irish race“ volt. Belőlük áll a csavargók (tramp) a gyilkosok és minden gonosztevők hada itt Amerikában, azért mégis ők a legdicsőbb nemzet! Gyiilöluek miudeukit a ki nem közülök való s ha szó van valakiről, rögtön a nevét kérdik, vájjon nem ajris-e. A vasúti és bányamunkások legnagyobb részét ők szolgáltatják, magyarjaink és tótjainknak mindig ezekkel vau dolguk. Léteznek titkos munkás társulatok közöttük, melyek az idegenek kiküszöbölésén dolgoznak. Nem is fog idegen munkás itt soha boldogulni, mert ez az elem itt mindenkor túlsúlyban leend. Sokszor gondoltam magamban, volna, ha otthoni magyarjaink esküdnének így összo a hazánkba beliurczolt német, cseh és olasz munkások ellen. De hát a magyarban hiányzik az ön becsórzet. Elhiszik az itteni magyarok, hogy Pennsylvania bányáiban dolgozó tótjaink itt valaha rendes gyarmattal fognak bírni és megtelepülnek ? — Soha ! — Az itt levő tótság mihelyt valamit angolul megtanul, nagyon is függetlenné lesz, tovább néz, ha vau néhány dollárja, vagy elszóródván beolvad, vagy hazamegy. Még a sok millió német is elkeveredik és beolvad, mert ellenállási képessége csak addig tart mig „zöld“, ezentúl vége. Magyar telepekről ábrándozni balgaság, ha csak egy millió tiszta magyar nem választ magának bizonyos helyet, ahol már kész magyar társadalmat alkot, függetlenül minden mástól, de még ekkor sem zárhatja ki a mindenüvé beszivárgó angol elemet. Egyesek lassaukiut haza fognak menni, hogy odahaza az idegent játszók számát szaporítsák, a többi beolvad, elvész. Csak a létérdek költözteti az egyeseket, úgy mint a nemzeteket. Ha a magyar nemzet idovetődött fiait elveszteni uem akarja, ha van benne még némi fajszeretet, ha ismeri előnyeit, mely a magyar faj megszaporitását sürgeti első sorban, csak egy mód vau ennek elérésére. Törvényekkel a kivándorlást megakasztani akarni gyermekesség; csupán a visszatelepítés segíthet, ámde nem olyan, mint a csángóké ! Van Magyarországon annyi miveietleu föld, mint sehol Európában. Kinek számára tartogatják ? Szászokat és poroszokat tevét. (Mutatvány az Emlékeim czimü kötetből.) Hát szárnyra keltek dalaim, El a világba messze el ! Csak aztán senki odakinn A szárnyatok ne messe el. Az első út! Bizonytalan, Zsibajra kél a kis sereg, Repülne már oly nyugtalan, Tipeg-tapogva csicsereg’ A kis fészekből meune már Az ismeretlen vész elé, Hol annyi ábránd várva vár, A messze kéklő bérez felé. Hát szálljatok. el, szánjatok, Kis madarak, ti dalaim, Az útra mást nem adhatok, Csupán intő tanácsaim : Szerényen szálljatok tova, Sas útja nem a tietek S ne szálljatok le, csak oda, A hol megértnek bennetek. S ha zord napok köszöutenek, A nagy világ fagyos, rideg, Kis fészketekbe jöjjetek, Oh csak hozzám siessetek ! Mert uéktek ott kinn, kis dalok. Sok bajjal kell megküzdeni S nem lesz olyan a sorsotok Reményetek, hogy festi ki. Hát szálljatok, repüljetek, Kis dalaim, ti madarak, ügy féltelek, ab, beuuetek, Hisz véremmel ápoltalak ; Hát szálljatok csak, szálljatok Jó sors kisérje útatok ! LÁNYI ADOLÁR. SViO&ta/i {zvetzfi. I. Egy boldogságtól sugárzó ifjú pár hagyta el a vasúti kocsi azon kis celláját, melybe a vezető betolt, mondom sietve, mert majdnem hogy csak le uem maradtam. S miért? Két halványsárga rózsáért, melyet megvételre kínált egy szegény ágról szakadt. Egyikével aztán megajándékoztam magamat, eltávozásom emléke gyauáut, a másik aztán nem tudom mily sorsra juthatott . . . Egyedül maradtam a coupébau egész Érsek-Újvárig. A fiatal házaspár hagyott thé- raát gondolkozni arról, a miből oly kevesek számára jut ki i a boldogságról. Ez pedig elég szép frásis ! Mintegy másfél órai robogás után a szokásos cigány zene fogadott, ősi szokásuktól eltérőleg nem a Rákoczyval. Egy reám nézve emlékezetes nótát keserítettek, mely a milyen szomoru, azért sokak előtt talán oly unalmas is. Bántott is ez a vasárnapi kivétel, miután idáig majdnem elég hosszú volt az idő arra, hogy a bucsuzás emlékeit újból felidézhetem. Már pedig minden bucsuzás, még ha csak rövidített időre is rendesen némi elfogadö- I dottsággal jár, s igy lehaugoló, kivált ha linég egyéb oly emlékek is társulnak hozzá, melyeket az érsek-újvári iudulóbáz gyenge söre uem igeu birhat meggyöngiteui. Észre is vette ezt a rövidlátásom miatt hamarjában általam észre nem vett Imre barátom, ki a szomszéd ablaktól egyszerre csak mellettem termett. Rég uem láttuk már egymást s a 15 pereznyi szünet alatt sok miudeut siettiiuk egymástól kérdezni, a melynek aztán alig lett vége hossza, egész Nyitráig, a hol jobbulást kívánva egymásnak, elváltunk. Nem először jártam be már ezt a várost melyre oly nagyon kezdenek büszkék lenni itt a felvidékek. Nyitra fekvése tagadhatlau, hogy festői szép, de hogy Esztergom vidéke még is csak szebb, inkább festőibb, ezt az, valójában csak akkor tapasztalhatja, ha kiutazásaiban elfogultan összehasonlítást tesz és keres. De találhat még egyéb tekintetben is különbséget. Például utczái : ( az igaz, hogy alig csak 3—4 utcából áll a város ) de sokkal rendezetlenebb és piszkosabb mint nálunk, ámde azért a haladás irányát lehetetlen megvonni tőle, mert az uj épületek mind a modern Ízlés stylusát hordják magukon ; s itt aztán eszembe jut a vízivárosi tanító képezde. Kereskedelmi forgalma mihozzánk képest, óriási. Az egyes kereskedések azonban mégis nagyon falusias berendezésíiek. Csupa vegyes kereskedés. Mindenki — mindennel. Még a nem tiszta ezukrász bolt is közös egy piszkos kávéházzal. De az állandó színház előtt már kalapom emelem. i Erről azonban jobb lesz hallgatni... Esz~ tergomban állandó színházról még csak gondolni is sokan bűnnek tartják. Pedig Nyitra 4—5 ezer lakossal kevesebb lelket számlál. Azért hogy vagyonosabbak ? Van nekünk is elég, akik módosak — még se tesznek a város érdekében soha semmit! De mortuis... Nálunk pedig ez meghalt eszme. Kocsira ültünk, hogy a még jó távol fekvő ezéluukat, a pusztát, az est szállta előtt elérhessük. De világoson már még sem érhettünk ide. Mert egyszerre csak beborult az égboltozat, s a hires Zobor hegye pipára gyújtott a sötét felhőkből, melyek magas ormaiu füstölögtek. Megcsalt még az idő is, mely elindulásunkkor derült kék színével állandóságot Ígért. A szürke lepelből permetezui kezdett — s éu öumegadással tartottam fel botomat, mig az esőernyőt tartójából kiszabadították. Közel a vámhoz a temető felé egy gyász- menettel találkoztam. A kik még a babonában is hisznek rósz ómennek tartják. Szerencsére én nem tartok tőle, s miután már oly sok rniudeu rosszon átestem, hiszem tehát, hogy a mi még hátra van, az inár csak a legjobb lehet... A városon kívül még egy uj, alig 3 hónap alatt épült csinos kis városrész lepett | meg. A barakk kaszárnya, mely minden lek in- ! tetbeu ritkítja párját. Észre sém vettük amint lassau ceuk el-
