Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 69. szám
mert hisz megtörtént az a különös dolog, bogy Renan a „Krisztus Pilátus előtt ez. kép előtt, fölkiáltott, irae ez az é Jézusom, a miut kutatásaim után vastag könyvekben leírtam és jellemeztem és itthon, nálunk Ipolyi püspök ugyanez alakot úgy magasztalta s annyi igaz, hamisítatlan vallásosságot talált benne, mintha Munkácsy kezét Fiesole vagy Perugino vezették volna, a mikor Krisztust festé. Mi ebből a tanulság? Az, hogy a „vallástalan“ korszakban is tetszik mindaz, a mi vallásos ; csak igaz és költői legyen s hassa meg a kedélyt, mely mindig fogékony marad a művészet és irodalom tökéletes alkotásai iránt. Klopstock „Messiás“a már csak irodalomtörténeti kuriózum ; mert fölösleges volt megírni, a mikor a Biblia mind azt sokkal egyszerűbben és sokkal szebben mondja el s a Biblia ma is csak oly szellemi házikenyér, mint a kereszténység első századában. Dr. Kőrösy László nemcsak a bitterjesztés, hanem a pogány vallás korszakához is visszanyúl. Röv.den említi az utolsó táltosokat, az ősi vallásos énekeket- Ezeket csak a keresztény énekek szoríthatták ki s így változott át lassankiüt egószakkori költészetünk. Eredetére nézve ez három csopoitia osztható. Vaunak latinból átültetett, vagy latin izü egvházi és vallási euekeink, továbbá egyes vallásos költőinktől származott vallásos verseink s végül a uepies vallásos költemények, melyek közül most is sokat énekel a nép a templomokban. Az első egyházi latin írók közt találjuk (Jeliért Csanádi püspököt, Escandelinust és Pált. Nagy fordulat állt be a Szent-Istváu kultuszszal, a mely sziute külön költészetet teremtett s mely a tizenegyedik század egyik íőjelleravonása. Későbbi ereklyék a Königsberg! töredék, a Mária ima, Halotti beszéd! s a Könyörgés. A bibliai tárgyú raysteri- umok is szokásban voltak már. A tizenharmadik században éltek : az olasz származású Bernát, Herbardus de Hungária, Ágoston, Ragusai Gergely és Margit királyi hercegnő. Mindez irók műveinek s az akkori ismeretlen szerzőktől eredt éuekeknek méltatása után a reformáció idejében keletkezett vallásos dalokat ismerteti a szerző. Jól, bár röviden, jellemzi aztán Balassa Bálintot, kinek vallásos költeményei lyránlc legszebb gyöngyei kö/.é tartoznak s forma tekintetében is korszakos haladást jeleznek. Amaz ideig az ősi tizennégy tagú, négysoruésnégy- rimíí versek voltak elterjedve, közbe-közbe nyolez soruakból, de Balassa Bábut változatosságot hozott be uj formáival s élénkséget és elevenséget ojtottaz egyhangú magyar verselésbe. Majd a tizenhatodik század küzdelmeit rajzolja dr. KŐrösy László. Ismerteti Pázmány Péter működését,; kimutatja Zrínyi Miklós érdemeit s főleg a „Zrinyiász“ hatását,,, aztán Rimái János, Beuiczky Péter és gr. Kohári István müveiről szól. A tizennyolczadik század már hanyatlást jelez. Csak később zengnek ismét szépeu F<i- ludi, Amadé, Rádai és Baróthi Szabó Dávid, kiknek jellemzése után a mai század s e mostani kor jobb egyházi költőit veszi kritika alá a szerző. Fejtegeti a század veUtolsó pillanatában is olyan nagy gazember volt, mint egész életében. A skót özvegy megint házasságra lépett és most Londonban él a második férjével. Csak aztán egészen az övé legyen az a mostani férje ! Még M. Mecke úrról is meg kell emlékeznem néháuy szóval. A lelkészt azonban az izgalmas napokban egészen elfeledtük.Annyit mégis megtudtam róla, hogy elhagyta a plébániát és egy külföldi anglikán-templomnál uyert hasonmiuő- ségben állomást. Minden évben levelet ir úrnőmnek, midőn gyöngéden tudakozódik állapotáról és hogy létéről. Úrnőm mindig válaszol neki. Csakis ezen az egyetlen egy utón érintkeznek ők egymással. A zongora azonban, — mely mellett egykor játszottak s mely talán minden bajt okozott — úrnőm termeiből mindörökre száműzve lett. __________________G ASTON. — Tartalékosok holnap reggel öt órakor indulnak Komáromba, hogy onnan a marchvölgyi gyakorlatokra vonuljanak. Tartalékosaink száma közel ezernyi. Ma már mindannyian berukol- tak, köztük lapunk belmunkatársa Lányi Adolár is, a ki a gyakorlatokról külön tudósításokat fog küldeni. — Az orsz. k*ál itásra a szövő- fouó ipar csoportjába városunkból Bayer Ágoston ismert jóhirnevtl iparosunk küld festett pamutkelméket. zéreszmélt, az uralkodó szellemet s ízlést; s kimutatja, bogy a felekezeti hangulat mily has'ónnal és kárral járt a vallásos költészetre. Tárkányi Béla müveinek bírálása után, főleg Mindszenti Gedeonnal foglalkozik. E kétségkívül jeles tehetségű költő maga-magát ekkép jellemezte egyik barátjához irt levelében. „Neked tudnod kell, hogy a vallásos költészet azon faját, melyet a legújabb nemzedék müvei, én honosítottam m eg irodalmunkban. Addig volt egy pár hymnus és legenda, de meg az avatottakis azt hitték, hogy a vallás érzelmei csak a templomban szólalhatnak meg. Hogy az élet bármely mozzanatát ihlettel megdallani, hogy magába az életbe kell bevinni az onnan kiűzött hit érzelmeket s igy az életet mintegy összeroköuitani s megszentelni a vallás által, sőt a hazafiság dicső színeit, is a vallás speetrumában szemlélni: ilyen lyra nem volt s én erre példány képet nem találtam magam előtt.“ Ez ugyan nem nagyon szerény, de azéri egészen igaz. Mindszenti Gedeon nem elégedett meg a szűk korlátú érzelmekkel s nem irt hivatalos egyházi verseket, hanem a vallásos hangulattal összeegyeztette a szabad eszméket sigy nemcsak a papoknak, hanem a közönségnek is irt. Mellette Su- jánszky, Nyilassi, Pájer, Kuthen s Garai Alajos második- és barmadrendüek. Az újabb generálóban csak Várady Antal emelkedett föl hozzá, a kinek egész sor igen szeren- osés vallásos költeménye tanúsítja ez irányban való tehetségét s a kinek „Isknrioth„-ja, bér mint vélekedjenek róla úgy a (protestáns, mint a katholikus lelkészek : a vallásos szellemet a drámába is bevitte ismét, mely merészségét a siker nemcsak menti, de igazolja is. íme lyránlc egyik nagyérdekü irányának fejlődési menete. A „forrástanulmány“ nem hiábavaló munka s az irodalomtörténet ba- rátjainak nem egy eszmét ad, a mikor a szép kiállítású füzetet átlapozzák. PRÉM JÓZSEF. HÍR HK" — Szent elmélkedésre soreglettek össze nagy egyházmegyénk áldozó papjai szerdán városunkba. Az imák a sze minárium kápolnájában három napig fognak tartani. — Kossuth Lajos névnapját váró sulikban vasárnap este szokott kegyelettel ülték meg. Hatvankárman gyülekeztek össze a Magyar Király vendéglő termében, hogy Kossuth névnapjának elő estéjét megünnepeljék. A fogadós jeles konyhája és pinezéje vidám han gulatba hozta a jelenvoltakat, kik nem egyszer érzékenyen szólták meg a távollevőket. Az első fogás után Beliczay Gyula poharat emelt s Kossuth Lajos nagy nevének varázsáról megemlékezve, a nagy száműzött egészségére mondott lelkes köszöntőt,. Utána Burián Pál ügyvéd, az esztergomi függetlenségi párt ues tora éltette Kossuthot s kérte az Istent, hogy ha a zivataros idők úgy kívánják, adjon nekünk még egy Kossuth Lajost- Bódogli Kálmán a megjelentekre emelte poharát, kiket a Kossuth cultus hozott együvé. Hiibsclil Antal elszavalta egy régi verses toasztját a hazáról. Szóda Imre a földművelők részéről beszélt s hosszasan éltette Kossuth Lajost és elveit. Szóda indítványára Kossuth Lajosnak a következő táviratot küldték el. „Kossuth Lajos nagy hazafi ! Fogadja Esztergom város összegyűlt polgárainak névnapja előes teje alkalmából lelkesültség szülte üdvözletét. Beliczay elnök.“ A felköszöu- tők árja éjfélig szakadatlanul csörgedezett s a társaság csak éjfél után oszladozott szét. — Ekkert irma aradi ig. tanítónő már elhagyta városunkat. Volt tanítványai érzékenyen búcsúztak el tőle. Szerkesztőségünkhöz intézett levelében a következő nyilatkozatot tette : „Visszapillantván tizennégy évi működésemre Esztergomban, nincs mit szememre vetnem. Megtettem mindenkor mi személyes erőmtől kitelt és intézetem jó híréért áldozatoktól sem riadtam vissza, De városunk intelligentiája kevés arra, hogy egy magán iskola fönnállbasson s igy kedves szülőföldemet elhagyni vagyok kénytelen.“ Ügy érfesülünk, hogy több család a fővárosból képzett tanítónőt fog felkérni az oktatás folytatására. — A Szondi ünnep A Hontmegye közönsége állal Szondi György drégelyi hős emlékére tervezett ünnep úgy látszik igen sok akadályba ütközik. Pon- grácz Lajos alispán, az ünnep egyik elnöke, nagy buzgóságot fejtett ki, de ennek dacára vajmi kevés eredmény várható. A hercegprímás által emelt Szondi emlékkápolna csaknem teljesen kész. Megindult már a mozgdom a hon ti nők körében is, de úgy látszik a legújabb választások által megzavart társadalmi viszonyok o térre is áthatoltak s az ünnepet, melyet már amúgy is elodázva, szeptember 7-én kellene megtartani, most ngy látszik újból hátrább tolják. A Szondi-ódára kitűzött pályázat határideje is lejárt s a fővárosi irók körében általános feltűnést keltett az eljárás, hogy a költemények mogbirálását megyei emberekre bízták, ami semmikép sem válik előnyére az ünnepélynek, melyről kívánatos volna, hogy ne csak megyei, hanem országos jelentőséggel bírjon. — Uj tanév. A beiratkozások már több tanintézetünknél megkezdődtek. Kiválóan ajánljuk második czikkünket a szülők figyelmébe. Ott összes tanintézetünk beiratkozó napjai s a tanév megnyitása meg vannak említve első kézből vett adatok alapján. — Papirkereskedés. Özv. Berényi Zsigmondné papirkereskedóse folytonosan gyarapodik a legújabb és legkel le mesebb czikkenkel. A tanulóifjúság teljes fölszerelést találhat a jutányos pa- pirkereskedésbeu. — dsülyedt malom. Mihalusz dunai malma kedden éjjel a Dunába sülyedt. Nyolczvan zsák búza, volt ugyanis benne összehalmozva s a baj tókerék annyi vizet fröccsentett reá, bogy a búza átázva, alásülyedt. A malom kiemeléséhez azonnal hozzá fogtak. — Öngyilkosság. Purtol János szt- tamási lakos sekogysem bírt a világ folyásával megbarátkozni, el is határozta már két Ízben, hogy megszabadul az élet nehéz terhétől s e végett felkötötte magát, de felesége mindig, — még pedig saját kárára, mert ilyenkor kijárt a bot végéből —- leoldozta. Va sárnap azonban ugyancsak sok búfelejtő t talált inni s mikor senki sem volt ótthou, atyja példáját követte s a mestergerendára kötötte fel magát. A korhelyt ez úttal senkise mentette meg. Hulláját felbonczolták. — A tatai kir. járásbíróságtól 1327. B. 884. sz. a. a következő sorokat kaptuk : Tekintetes Szerkesztőség. Folyó évi augusztus hó 20 án tisztességes paraszt ruhában öltözött egyén megjelent több helybeli ügyvédnél, — s mindegyikénél azt terjesztette elő, hogy ő Kaltwasser Antal tarjányi lakos, hogy neki Schmidt József tarjányi lakos a f, évi szeptember 1 én lejárandó váltóra 210 írttal tartozik, s mert előre láthatólag fizetni képtelen lesz, avval úgy egyezett meg, hogy ez adóssága fejében átengedi neki tarjányi szőlőjét s ő még 50 frtot fog ráfizetni és egyúttal az említett váltét az ügyvédnél hagyva azt megkérte, hogy nézné meg a telekkönyvet és készítené el a szerződést — ő majd adóssával együtt jövő szombaton el fog jönni a a szerződése aláírni. Ez történt Szent István ünnepnapján, a midőn már a telekkönyvet megtekinteni nem lehetett. Másnap reggel — még a telekkönyvi hivatalnak megnyitása előtt ismét megjelent az említett paraszt az illető ügyvédeknél és egy csomó bankót kezében ta.tva — azt mondotta, hogy vett Tóvároson egy lovat, azonban a vételárból hiányzik 15 frt és nehogy e miatt kényteleu legyen az előnyös vételt elszalasztani, meg kérte az illető ügyvédet, hogy a hiányzó 15 fii or, adná neki kölcsön. Az illető ügyvédek bízva becsületes kinézésében — kérését teljesítették s ő ily kép 45 frtot szedett össze, de bűnös (Izéiméit folytatni akarván gyanút keltett és elfogatott. Most az illető azt vallja, hogy ő Lerer János, előbb budapesti most, bud.v keszi lakos és a nála talált 100 frtot meghaladó pénznek szerzési módját sem igazolni sem valószínűvé tenni nem képes. Igen közel fekszik annak gyanúja, hogy nevezett egyén a nála talált pénzt is hasonló fortéllyal szerezte és pedig annál is inkább áll ezen gyanú, mert elfogatása alkalmával még több hasonló váltó is találtatott nála. Ezen csalónak leálezázása végett a segítségét kívánván igénybe venni, tisztelettel megkérem, hogy amennyiben ezt dij nélkül tehetné ezen esetet becses lapjának hírei közé oly felszólítással felvenui szíveskednék, hogy a netalán hasonló módon károsítottak a tatai kit. járásbírósághoz forduljanak. Tatán, 1884. évi augusztus hó 21-én. Páber Ferencz kir. járásbiró. — Uj tanítónő. Az izr. hitközség uj iskolájába tizenhét jelentkező tanítónő közül Schlesinger Etelt választották meg, ki állomását azonnal el is foglalta. — Letkésen hu°zonnyolcz vaddisznót olvastak meg a legközelebb tartott hajtóvadászaton. Egy hatalinasagyarast el is ejtettek a falkából. — Boszantó sajtóhibával jelent meg múltkori hírrovatunk első hire. Nem királynénk, hanem herczegprimásunk születés napját akarta jelezni uj- doneágirónk, a mit is utólagosan kijavítunk. — A Nyiltterek hitele nagyon lejárta magát városunkban. Mindamellett válaszolunk Bártfay Géza urnák, mint az Egyetértés levelezőjének. Levelezőkkel ugyan nem szók,uiik polemizálni, de Bártfay urnák, akivel különben semmiféle összeköttetésben nem állunk, egész röviden megfelelünk. Hogy átol- lózzuk híreit. Ez a vád. Egyetlen újdonságát vettük át a Budapesti Hírlapból, mely az Egyetértésből „ollózta“. És azt is csak azért, mert el akartuk olvastatni azokkal, a kik velünk egyetemben az Egyetértés esztergomi híreit olvasatlanul hagyják. Egyébiránt mi nem Bártfay Géza urnák irtuk múltkori sorainkat, hanem az Egyetértés azon fel ültetőjének, a ki a párkányi pórlázadásról harctéri tudósítást irt s ezt is a Budapesti Hírlap számára, honuau távirati tudakozódást vettünk a három csőm kacsa ügyében. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ. Lepll is MM koszén. Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy mindenféle hirdetésekre, mely a szén elárusitás terén történt semmit sem adni, mivel a valódi bűznélküli porosz- V csakis egyedül nálam kapható. Kőszén métermázsája, Schönbec'c ur üzleténél lévő mérlegen megmérve a következő árakon kapható : 1.29 kr a kőszén métermázsája akkor, ha a t. vevő a vasúttól saját költségén szállíttatja el. 1.45 kr raraázsája akkor, ha a t. vevő esztergomi raktáro?nból, (Szécheuyi-tér 36.) saját költségén szállíttatja el. 1.50 kr ramázsája akkor, ha én szállítom a t. vevő lakására. Kocsiszámra is szállítok szenet s akkor a t. rendelőknek házhoz szállítva mmázsája 1.45 kvba kerül. Tudatom a n. é. közönséggel, hogy több fajtája szenet is szállíthatok sokkal olcsóbb áron, de azt, mint használhatatlant, bűzöst és éghetetlen egyátalában nem ajánlom. A n. é. közönség minél tömegesebb ren - deléseit alázattal kérve maradtam teljes tisztelettel Windholcz Ignacz. (Széchenyi tér 36.)