Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 69. szám

mert hisz megtörtént az a különös dolog, bogy Renan a „Krisztus Pilátus előtt ez. kép előtt, fölkiáltott, irae ez az é Jézusom, a miut kutatásaim után vastag könyvekben leírtam és jellemeztem és itthon, nálunk Ipolyi püspök ugyanez alakot úgy magasz­talta s annyi igaz, hamisítatlan vallásossá­got talált benne, mintha Munkácsy kezét Fiesole vagy Perugino vezették volna, a mi­kor Krisztust festé. Mi ebből a tanulság? Az, hogy a „val­lástalan“ korszakban is tetszik mindaz, a mi vallásos ; csak igaz és költői legyen s hassa meg a kedélyt, mely mindig fogékony marad a művészet és irodalom tökéletes al­kotásai iránt. Klopstock „Messiás“a már csak irodalomtörténeti kuriózum ; mert fölösleges volt megírni, a mikor a Biblia mind azt sokkal egyszerűbben és sokkal szebben mondja el s a Biblia ma is csak oly szellemi há­zikenyér, mint a kereszténység első száza­dában. Dr. Kőrösy László nemcsak a bitterjesz­tés, hanem a pogány vallás korszakához is visszanyúl. Röv.den említi az utolsó táltoso­kat, az ősi vallásos énekeket- Ezeket csak a keresztény énekek szoríthatták ki s így vál­tozott át lassankiüt egószakkori költészetünk. Eredetére nézve ez három csopoitia osztható. Vaunak latinból átültetett, vagy latin izü egvházi és vallási euekeink, továbbá egyes vallásos költőinktől származott vallásos ver­seink s végül a uepies vallásos költemények, melyek közül most is sokat énekel a nép a templomokban. Az első egyházi latin írók közt találjuk (Jeliért Csanádi püspököt, Escandelinust és Pált. Nagy fordulat állt be a Szent-Istváu kultuszszal, a mely sziute külön költészetet teremtett s mely a tizenegyedik század egyik íőjelleravonása. Későbbi ereklyék a Königs­berg! töredék, a Mária ima, Halotti beszéd! s a Könyörgés. A bibliai tárgyú raysteri- umok is szokásban voltak már. A tizenhar­madik században éltek : az olasz származású Bernát, Herbardus de Hungária, Ágoston, Ragusai Gergely és Margit királyi hercegnő. Mindez irók műveinek s az akkori isme­retlen szerzőktől eredt éuekeknek méltatása után a reformáció idejében keletkezett vallá­sos dalokat ismerteti a szerző. Jól, bár rö­viden, jellemzi aztán Balassa Bálintot, ki­nek vallásos költeményei lyránlc legszebb gyöngyei kö/.é tartoznak s forma tekinteté­ben is korszakos haladást jeleznek. Amaz ideig az ősi tizennégy tagú, négysoruésnégy- rimíí versek voltak elterjedve, közbe-közbe nyolez soruakból, de Balassa Bábut válto­zatosságot hozott be uj formáival s élénk­séget és elevenséget ojtottaz egyhangú ma­gyar verselésbe. Majd a tizenhatodik század küzdelmeit rajzolja dr. KŐrösy László. Ismerteti Páz­mány Péter működését,; kimutatja Zrínyi Miklós érdemeit s főleg a „Zrinyiász“ hatá­sát,,, aztán Rimái János, Beuiczky Péter és gr. Kohári István müveiről szól. A tizennyolczadik század már hanyatlást jelez. Csak később zengnek ismét szépeu F<i- ludi, Amadé, Rádai és Baróthi Szabó Dá­vid, kiknek jellemzése után a mai század s e mostani kor jobb egyházi költőit veszi kritika alá a szerző. Fejtegeti a század ve­Utolsó pillanatában is olyan nagy gazem­ber volt, mint egész életében. A skót özvegy megint házasságra lé­pett és most Londonban él a második fér­jével. Csak aztán egészen az övé legyen az a mostani férje ! Még M. Mecke úrról is meg kell emlé­keznem néháuy szóval. A lelkészt azonban az izgalmas napokban egészen elfeledtük.Annyit mégis megtudtam róla, hogy elhagyta a plébániát és egy kül­földi anglikán-templomnál uyert hasonmiuő- ségben állomást. Minden évben levelet ir úrnőmnek, midőn gyöngéden tudakozódik ál­lapotáról és hogy létéről. Úrnőm mindig válaszol neki. Csakis ezen az egyetlen egy utón érint­keznek ők egymással. A zongora azonban, — mely mellett egy­kor játszottak s mely talán minden bajt oko­zott — úrnőm termeiből mindörökre szám­űzve lett. __________________G ASTON. — Tartalékosok holnap reggel öt órakor indulnak Komáromba, hogy on­nan a marchvölgyi gyakorlatokra vo­nuljanak. Tartalékosaink száma közel ezernyi. Ma már mindannyian berukol- tak, köztük lapunk belmunkatársa Lá­nyi Adolár is, a ki a gyakorlatokról kü­lön tudósításokat fog küldeni. — Az orsz. k*ál itásra a szövő- fouó ipar csoportjába városunkból Ba­yer Ágoston ismert jóhirnevtl iparosunk küld festett pamutkelméket. zéreszmélt, az uralkodó szellemet s ízlést; s kimutatja, bogy a felekezeti hangulat mily has'ónnal és kárral járt a vallásos költé­szetre. Tárkányi Béla müveinek bírálása után, főleg Mindszenti Gedeonnal foglalko­zik. E kétségkívül jeles tehetségű költő ma­ga-magát ekkép jellemezte egyik barátjához irt levelében. „Neked tudnod kell, hogy a vallásos költészet azon faját, melyet a leg­újabb nemzedék müvei, én honosítottam m eg irodalmunkban. Addig volt egy pár hymnus és legenda, de meg az avatottakis azt hit­ték, hogy a vallás érzelmei csak a temp­lomban szólalhatnak meg. Hogy az élet bármely mozzanatát ihlettel megdallani, hogy magába az életbe kell bevinni az onnan kiűzött hit érzelmeket s igy az életet mint­egy összeroköuitani s megszentelni a vallás által, sőt a hazafiság dicső színeit, is a val­lás speetrumában szemlélni: ilyen lyra nem volt s én erre példány képet nem találtam magam előtt.“ Ez ugyan nem nagyon szerény, de azéri egészen igaz. Mindszenti Gedeon nem elé­gedett meg a szűk korlátú érzelmekkel s nem irt hivatalos egyházi verseket, hanem a vallásos hangulattal összeegyeztette a szabad eszméket sigy nemcsak a papoknak, hanem a közönségnek is irt. Mellette Su- jánszky, Nyilassi, Pájer, Kuthen s Garai Alajos második- és barmadrendüek. Az újabb generálóban csak Várady Antal emelkedett föl hozzá, a kinek egész sor igen szeren- osés vallásos költeménye tanúsítja ez irány­ban való tehetségét s a kinek „Isknrioth„-ja, bér mint vélekedjenek róla úgy a (protes­táns, mint a katholikus lelkészek : a val­lásos szellemet a drámába is bevitte ismét, mely merészségét a siker nemcsak menti, de igazolja is. íme lyránlc egyik nagyérdekü irányának fejlődési menete. A „forrástanulmány“ nem hiábavaló munka s az irodalomtörténet ba- rátjainak nem egy eszmét ad, a mikor a szép kiállítású füzetet átlapozzák. PRÉM JÓZSEF. HÍR HK" — Szent elmélkedésre soreglettek össze nagy egyházmegyénk áldozó pap­jai szerdán városunkba. Az imák a sze minárium kápolnájában három napig fognak tartani. — Kossuth Lajos névnapját váró sulikban vasárnap este szokott kegye­lettel ülték meg. Hatvankárman gyüle­keztek össze a Magyar Király vendéglő termében, hogy Kossuth névnapjának elő estéjét megünnepeljék. A fogadós jeles konyhája és pinezéje vidám han gulatba hozta a jelenvoltakat, kik nem egyszer érzékenyen szólták meg a tá­vollevőket. Az első fogás után Beliczay Gyula poharat emelt s Kossuth Lajos nagy nevének varázsáról megemlékezve, a nagy száműzött egészségére mondott lelkes köszöntőt,. Utána Burián Pál ügyvéd, az esztergomi függetlenségi párt ues tora éltette Kossuthot s kérte az Istent, hogy ha a zivataros idők úgy kívánják, adjon nekünk még egy Kos­suth Lajost- Bódogli Kálmán a megje­lentekre emelte poharát, kiket a Kos­suth cultus hozott együvé. Hiibsclil An­tal elszavalta egy régi verses toasztját a hazáról. Szóda Imre a földművelők részéről beszélt s hosszasan éltette Kossuth Lajost és elveit. Szóda indít­ványára Kossuth Lajosnak a következő táviratot küldték el. „Kossuth Lajos nagy hazafi ! Fogadja Esztergom város összegyűlt polgárainak névnapja előes teje alkalmából lelkesültség szülte üd­vözletét. Beliczay elnök.“ A felköszöu- tők árja éjfélig szakadatlanul csörge­dezett s a társaság csak éjfél után oszladozott szét. — Ekkert irma aradi ig. tanítónő már elhagyta városunkat. Volt tanítvá­nyai érzékenyen búcsúztak el tőle. Szer­kesztőségünkhöz intézett levelében a kö­vetkező nyilatkozatot tette : „Visszapil­lantván tizennégy évi működésemre Esz­tergomban, nincs mit szememre vetnem. Megtettem mindenkor mi személyes erőm­től kitelt és intézetem jó híréért áldo­zatoktól sem riadtam vissza, De váro­sunk intelligentiája kevés arra, hogy egy magán iskola fönnállbasson s igy kedves szülőföldemet elhagyni vagyok kénytelen.“ Ügy érfesülünk, hogy több család a fővárosból képzett tanítónőt fog felkérni az oktatás folytatására. — A Szondi ünnep A Hontmegye közönsége állal Szondi György drégelyi hős emlékére tervezett ünnep úgy lát­szik igen sok akadályba ütközik. Pon- grácz Lajos alispán, az ünnep egyik elnöke, nagy buzgóságot fejtett ki, de ennek dacára vajmi kevés eredmény várható. A hercegprímás által emelt Szondi emlékkápolna csaknem teljesen kész. Megindult már a mozgdom a hon ti nők körében is, de úgy látszik a legújabb választások által megzavart társadalmi viszonyok o térre is átha­toltak s az ünnepet, melyet már amúgy is elodázva, szeptember 7-én kellene megtartani, most ngy látszik újból hát­rább tolják. A Szondi-ódára kitűzött pályázat határideje is lejárt s a fővá­rosi irók körében általános feltűnést keltett az eljárás, hogy a költemények mogbirálását megyei emberekre bízták, ami semmikép sem válik előnyére az ünnepélynek, melyről kívánatos volna, hogy ne csak megyei, hanem országos jelentőséggel bírjon. — Uj tanév. A beiratkozások már több tanintézetünknél megkezdődtek. Kiválóan ajánljuk második czikkünket a szülők figyelmébe. Ott összes tanin­tézetünk beiratkozó napjai s a tanév megnyitása meg vannak említve első kézből vett adatok alapján. — Papirkereskedés. Özv. Berényi Zsigmondné papirkereskedóse folytono­san gyarapodik a legújabb és legkel le mesebb czikkenkel. A tanulóifjúság tel­jes fölszerelést találhat a jutányos pa- pirkereskedésbeu. — dsülyedt malom. Mihalusz dunai malma kedden éjjel a Dunába sülyedt. Nyolczvan zsák búza, volt ugyanis ben­ne összehalmozva s a baj tókerék annyi vizet fröccsentett reá, bogy a búza át­ázva, alásülyedt. A malom kiemelésé­hez azonnal hozzá fogtak. — Öngyilkosság. Purtol János szt- tamási lakos sekogysem bírt a világ folyásával megbarátkozni, el is hatá­rozta már két Ízben, hogy megszabadul az élet nehéz terhétől s e végett fel­kötötte magát, de felesége mindig, — még pedig saját kárára, mert ilyenkor kijárt a bot végéből —- leoldozta. Va sárnap azonban ugyancsak sok búfelej­tő t talált inni s mikor senki sem volt ótthou, atyja példáját követte s a mes­tergerendára kötötte fel magát. A kor­helyt ez úttal senkise mentette meg. Hulláját felbonczolták. — A tatai kir. járásbíróságtól 1327. B. 884. sz. a. a következő sorokat kaptuk : Tekintetes Szerkesztőség. Fo­lyó évi augusztus hó 20 án tisztessé­ges paraszt ruhában öltözött egyén megjelent több helybeli ügyvédnél, — s mindegyikénél azt terjesztette elő, hogy ő Kaltwasser Antal tarjányi la­kos, hogy neki Schmidt József tarjányi lakos a f, évi szeptember 1 én lejárandó váltóra 210 írttal tartozik, s mert előre láthatólag fizetni képtelen lesz, avval úgy egyezett meg, hogy ez adós­sága fejében átengedi neki tarjányi szőlőjét s ő még 50 frtot fog ráfizetni és egyúttal az említett váltét az ügy­védnél hagyva azt megkérte, hogy nézné meg a telekkönyvet és készítené el a szerződést — ő majd adóssával együtt jövő szombaton el fog jönni a a szerződése aláírni. Ez történt Szent István ünnepnapján, a midőn már a telekkönyvet megtekinteni nem lehetett. Másnap reggel — még a telekkönyvi hivatalnak megnyitása előtt ismét meg­jelent az említett paraszt az illető ügy­védeknél és egy csomó bankót kezében ta.tva — azt mondotta, hogy vett Tóvároson egy lovat, azonban a véte­lárból hiányzik 15 frt és nehogy e miatt kényteleu legyen az előnyös vé­telt elszalasztani, meg kérte az illető ügyvédet, hogy a hiányzó 15 fii or, adná neki kölcsön. Az illető ügyvédek bízva becsületes kinézésében — kérését teljesítették s ő ily kép 45 frtot sze­dett össze, de bűnös (Izéiméit folytatni akarván gyanút keltett és elfogatott. Most az illető azt vallja, hogy ő Le­rer János, előbb budapesti most, bud.v keszi lakos és a nála talált 100 frtot meghaladó pénznek szerzési módját sem igazolni sem valószínűvé tenni nem képes. Igen közel fekszik annak gya­núja, hogy nevezett egyén a nála ta­lált pénzt is hasonló fortéllyal szerezte és pedig annál is inkább áll ezen gyanú, mert elfogatása alkalmával még több hasonló váltó is találtatott nála. Ezen csalónak leálezázása végett a segítségét kívánván igénybe venni, tisz­telettel megkérem, hogy amennyiben ezt dij nélkül tehetné ezen esetet be­cses lapjának hírei közé oly felszólítás­sal felvenui szíveskednék, hogy a ne­talán hasonló módon károsítottak a ta­tai kit. járásbírósághoz forduljanak. Ta­tán, 1884. évi augusztus hó 21-én. Páber Ferencz kir. járásbiró. — Uj tanítónő. Az izr. hitközség uj iskolájába tizenhét jelentkező tanítónő közül Schlesinger Etelt választották meg, ki állomását azonnal el is foglalta. — Letkésen hu°zonnyolcz vaddisz­nót olvastak meg a legközelebb tartott hajtóvadászaton. Egy hatalinasagyarast el is ejtettek a falkából. — Boszantó sajtóhibával jelent meg múltkori hírrovatunk első hire. Nem királynénk, hanem herczegprimásunk születés napját akarta jelezni uj- doneágirónk, a mit is utólagosan kija­vítunk. — A Nyiltterek hitele nagyon le­járta magát városunkban. Mindamellett válaszolunk Bártfay Géza urnák, mint az Egyetértés levelezőjének. Levele­zőkkel ugyan nem szók,uiik polemizálni, de Bártfay urnák, akivel különben sem­miféle összeköttetésben nem állunk, egész röviden megfelelünk. Hogy átol- lózzuk híreit. Ez a vád. Egyetlen új­donságát vettük át a Budapesti Hír­lapból, mely az Egyetértésből „ollózta“. És azt is csak azért, mert el akartuk olvastatni azokkal, a kik velünk egye­temben az Egyetértés esztergomi híreit olvasatlanul hagyják. Egyébiránt mi nem Bártfay Géza urnák irtuk múlt­kori sorainkat, hanem az Egyetértés azon fel ültetőjének, a ki a párkányi pórlázadásról harctéri tudósítást irt s ezt is a Budapesti Hírlap számára, honuau távirati tudakozódást vettünk a három csőm kacsa ügyében. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ. Lepll is MM koszén. Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy mindenféle hirde­tésekre, mely a szén elárusitás terén tör­tént semmit sem adni, mivel a valódi bűznélküli porosz- V csakis egyedül nálam kapható. Kőszén métermázsája, Schönbec'c ur üz­leténél lévő mérlegen megmérve a következő árakon kapható : 1.29 kr a kőszén métermázsája akkor, ha a t. vevő a vasúttól saját költségén szállíttat­ja el. 1.45 kr raraázsája akkor, ha a t. vevő esztergomi raktáro?nból, (Szécheuyi-tér 36.) saját költségén szállíttatja el. 1.50 kr ramázsája akkor, ha én szállítom a t. vevő lakására. Kocsiszámra is szállítok szenet s akkor a t. rendelőknek házhoz szállítva mmázsája 1.45 kvba kerül. Tudatom a n. é. közönséggel, hogy több fajtája szenet is szállíthatok sokkal olcsóbb áron, de azt, mint használhatatlant, bűzöst és éghetetlen egyátalában nem ajánlom. A n. é. közönség minél tömegesebb ren - deléseit alázattal kérve maradtam teljes tisz­telettel Windholcz Ignacz. (Széchenyi tér 36.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom