Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 63. szám

kosugat mcgmagyarositaui, hanem ebbő soha sem lesz semmi és pedig azért hon fi társaink nem képesek magukat nélkülözhetetlenné tenni; ha a német <i tót, az oláh, a rácz stb., a magyarra rászorulna, pl. ha a magyar adná meg neki, gyáraiban, malmaiban, bányáiban kereskedelmében műhelyeiben stb, az ő mindennapi kenyerét: ama népség rö vid 25 év alatt mind magyar volna Azonbau a magyar csak a falvakban és mezőkön él, az nem hódit; a magyar nak gyárai, malmai, bányái stb. nincsenek, ott mind^idegeiiek működuek elanuyira, hogy a magyar nyelv saját hazájában is egészen ismeretlen, mert nélkülözhető minden vasúton, gépek gyárak stb. mellett, hogyan lehet hát magyarosításról ott szó ?

Az irodalom ? — az csaknem kizárólag idegen. Vegyen a kezébe Kőrösy László tr. ur, vagy bárki más egy magyar könyvet vagy hírlapot; amint tapasztalni fog, az a következő: A könyv papirosát Ausztriában gyártották ; hetüket magyarországi bányából szlávok és németek által kiásott ólomból németek öntötték német miniára Ausztri ában hetükké ; németek nyomtatták német módra (ilyenek pl. a szórt hetük, a tojásdad alak stb.); német könyvkötők fűzik német — néha francia — módra, Ausztriában készült „angol“ vászonba ; és a magyar ? — az fizet érte. Ha olvasgat belőle rögtön föltűnik az irály német volta: németül gondolkozik Írója és azt fordítja magyarra, de oly magyarsággal, aminőt vagy 30 óv előtt senki nem irt volna, a melyen ma minden müveit magyar meg- botráukozik ha nyelvérzéke még nincs elromolva. Alig olvashat az ember 5 sort, hogy legalább 15—20 elnémete- sitett deák szóba (inzultus, konfödera- czió stb.) ne botoljék, hogy a „mégis“-t „jedoch“ értelmében ott ne találja stb. — Honuét van ez ? — Hóimét van az hogy nyelvészeink germán és szláv része nyelvünk eredetét az éjszak,

— a magvar — ha vau ilyen — kelet felé kutatja. — Hóimét van az, hogy hazánk határain tnl nincsenek magyarok mint vannak a francia határokon túl Németország felé franciák ?

— Hóimét, hogy nem mi terjeszko dünk kifelé ? — Csak egy az oka, t. i. nincs nemzeti ösztönünk, nemzetiségünkben magunk nem találunk becset és értéket és igy saját hazánkban is mellőzhetnek az idegen elemek. Mi nem J

pességílnk ; ami van, az a sokkal tisztább földinivelő osztályban rejlik, ezek őrizték meg nemzetiségünket, ezek nyelvünket; és ez az elem ma kezd.... kiköltözni.

Értik ezt t. honfitársaim ?

MOGYORÓSI ÁRKÁD.

Egy régi uj emberről

(A „Budapesti Hiilap“ bemutatójából.)

Hazay Ernő, a köbölkuthi kerület képviselője.

Uj ember — még sem uj Két országgyűlésen képviselte a köbölkuti kerületet, mint mérsékelt ellenzéki.

A szélbali Reviczky múltkor kiütötte, de most újra ő ült bele a nyeregbe, kormánypárti zászlót lobogtatva. S azon a czimen — hogy most uj ember — keiiil ebbe a rovatba.

Hazay ideálista a régi 48as előtti időkből. Olyan fajta, a milyennek immár magva szakadt ebben a reális világban.

Végig álmodta a kort, mely az Eötvösöket, Kossuthokat, Petőfiket adta a hazának, a nemzet fiatal korát, toli rózsaszín bárányfelhőkkel eszményi menyholton ontotta—• tintáját a titáui küzdelem napjaiban a hazai hírlapirodalom szolgálatában s egy kis piros radikalizmustól meg sem ijedt, hallgatott és dolgozott mint mezőgazda Bach alatt s 67 után újra fel vette a zsurnaliszta tollat, melyet csak az utóbbi években pihentet.

Pályafutásának ez rövid vázlata. Öregedett — de nem kopott. Legalább a liberalizmusa sem — most is az ma- adt a mi volt. Tisza általa egy keríl- etet ajándékba kapott, a központi bizottság semmi tekintetben sem segítette, az a kerület tisztán az ő személyéhez van nőve.

Hazayt választották meg, mert személyét kedvelik s megválasztották volna, ikármily párthoz tartozik, A kerületen kívül Tisza még egy ajándékot kapott — egy katonát, a ki mitse kór és mitso vár a kormánytól.

S ez is valami mai nnpság.

A liberálizmuson kívül még egy is merte tő jele van : a spiritusz.

Nem szellemét értjük, mely a deres fő alatt is ifjú maradt, hanem a való ságos spiritust, azt, a melyet bátorkeszi gyárában termel.

A szabadelvüség elve, a spiritusz szakmája s az országos szesziparosok ülései nélküle s az ő szakavatott hozzászólása nélkül nem szoktak meglenni.

Azt beszélik a megyében, hogy átvágjunk tiszta faj, nincs ellenálló kó- pártolása a kormánypárthoz a TaaffeTisza baj vívással, a pozsonyi marhavásár ügyében állna összefüggésben és hogy a kormány magatartása ebben a kér désben őt a gyárost és nagybirtokost tette Tisza emberévé.

Mások mást rebesgetnek s áttérésében egy a mérsékelő ellenzék bel ügyei fölött kétségbeesett lélek vándorlását magyarázzák vele.

Noha ez utóbbi variáns elég érthetőnek látszanék, még sem merünk döntő ítéletet mondani, mert a vesékben nem olvasunk.

Azt az egyet azonban tudjuk, hogy Hazay Ernő mindig az őszinte meggyőződés embere volt, a ki azt vallotta, a mit hitt s kit érdek sohasem vezetett. Független polgár maradt mindig, aminek magyarázata igen egyszerű : ő jutalomra nem szorul.

Meyerbeerről mondták ; er macht Musik, hat’s aber Gott sei’u Dank nicht nöthig.

Ezt vallhatja magáról ő is.

A jutalmat a munkában kereste és találta is, a mit senki sem tagadhat, ki viruló mintagazdaságait bejárta.

Irta és Rudnay Sándor herczegprimásnak ajánlta

1820-ban

Jjelsei J3:rő P'erencz kirvai plébános

Latinból fordította: PIACSEK JEROMOS (VI. közlemény)

XV. Trencaényi Cs. Máté az egyház javainak elfoglalása s elpusztításával e csapásokat még tetézte.

Az esztergomi egyháznak e zsarnok által okozott károkat Magyarország püspökei a római pápához irt levelükben igy panaszolják el : (Pray) Látva Magyarország siralmas állapotát s más bajait, melyeken segíteni égető szükség mutatkozik s melyek miatt közös tanácskozásra összejöttünk, jóllehet senki sem képes közülünk saját külsőleg és belsőleg annyira elpusztult templomainak, hogy még tégla is alig maradt belőlük, állapotát, leírni; mégis mivel feltűnőbb a magas torony romba dőlése által a körülfekvő házakban okozott pusztulás, s mivel a fő baja a tagokra is könnyen kiterjed. Tamás atyáról, Isten és Szentséged kegyelméből Esztergom érsekéről, annak nyomorúságairól s egyhazának elpusztulásáról kívántunk habár mindent el nem mond hatunk téged értesíteni, mivel velünk együtt Károly megkoronáztatásáért magát kiteszi és kitette, ezen hűsége miatt Károlynak bizonyos versenytársai s nem hive, Trencsényi Máté nevű, az'

esztergomi egyházzal szemben zsarnoki módon viselte magát, birtokainak egy részét elpusztította, más részét elfoglalta, ezen esztergomi egyházhoz tartozó nagyszoiű várat alapostul lerombolta, s magának az esztergomi egyháznak sok ezer márkányi kárt okozott.

XVI Csanádi érsek köiülbelül 20 óv múlva utry a

templomot, mint a várat ismét felepittettef

Csanádi ezen hires jótéteményéről addig nem tudtunk semmit, inig Thű- róczy krónikájának töredéke Kollár által ismét napfényre nem került, melyben ez áll: „A jogtudós és tevékeny Ckanádi egri érsek, Tamás grófnak fia, ki ismét Chanád nemzetségből származó Telegdi Pankrácz fia, az isteni gondviselés következtében XXII. Jáuos pápa által esztergomi érsekké lett, ki nem sokára sz. Adalbert dicső vértanúról nevezett székesegyhá ának alapostul feldúlt szentélyét metszett, faragott kövekből, elkezdette építeni, szilárd oszlopokkal csodásán kifaragott párkány- gerendákkal és nevezetes boltozattal. Ezen elkezdett müvet üveg ablakokkal feldíszítve és az egész egyházat befödve gyorsan és szerencsésen be is fejezte; azt aranyozott festményekkel,, drága kelyhekkel értékes ruhákkal s más egyházi tárgyakkal, miudeu elődjén túltóve, nagyszerűen és gazdagon megajándékozta. A várfalakat és a vártornyait is, minthogy azok régi voltuknál fogva és elődjeinek hanyagsága miatt ledüléssel fenyegettek, kijavitatta a ledőlt tornyokat felépítette, befedette, szóval mindent jobb karba helyezui iparkodott. A vár védelmére uj tornyokat is építtetett, igen szilárdakat. Egyet a vár gyengébb oldalán oly szilárdat és magasat emeltetett, hogy az a többieket mind felülmúlta, azt napórával s erkélylyel ellátva, mit minden szemlélő elismer, feldíszítette. Jóllehet a \ár a tornyok nagy száma miatt bevehetetlen volt, azt még egy más erős s szilárdfallal, mely egészen a Duuáig ért, körülvette s még jobban megerősítette. Az érseki palotát is, a mennyiben aa már régi időtől fogva elhanyagolt s lakhatatlan volt, nagy gonddal kijaii- tatta s a palota egyik szárnyán létező két kápolnát jobb karba helyezte úgy, hogy azok minden szemlélőnek tetszenek. 0 építette a várral határos erős várost, szt falakkal s szilárd tornyokkal megerősítette s azt Német városnak elnevezte.

tis egy közös törzsből — egy ősnépből szár- mazottaknak tekintjük. Erre a népeknél iiemcsak a nyelvek-, hanem a szökősök és hagyományok, szóval miudannak szembeötlő rokonsága is feljogosít beunüuket, ami az .ethnos* fogalmának lényeges jegyei közé tartozik. S itt elodázhatlanul felmerül az .árják őshazájának még ma is nyílt kérdése. Hol keresendő e mauap 500 milliónál több ombert számláló nagy család bölcsője: — honnan, mikor és hány rajban áradt szerte világgá a népek ama csoportja, a mely ma ■az egész földkerekség minden zugába eljutott már, s minden talajjal és minden égaljjal dueolva — múltban, jelen és jövőben — az emberi haladás zászlóvivőjének dicső szerepére látszik hivatottnak : — mely föld szülötte s mely égbolt nevelte az a csodás termékenységü mag, a melyből majdnem az egesz ó- és uj-világ műveltsége sar- jadozott ; — minő kosmo-tellurikus viszonyok psychiluis viszhangja az a gyönyörű regevilág, a mely a Mahábhárata- vagy a Ramayana-, a Sbah-Náme-, meg az Ilias és Odyssea ragyogó színezetű orchideáiban és az Edda csillogó jégváraiban egyaránt megnyilatkozik ; — mely ligetek és patakok

Nymphái sugallták a gyermekkorát élő árja gyökérnépnek azt a kimeríthetetlen gazdagságú mondakmcset, a mely Kalidasa, Sophokles és Shakespeare drámáinak anyagát szolgáltatá: — mindeme kérdésekre ép ennek a dús rege-éés moudakincsnek a nyelveiéinek tüzetes átvizsgálásával együtt járó szorgos analysise fogja majd az annyira óhajtott — de mendeddig még többé-kevésbbé valószínű feltevéseknél határozottabb alakot mein öltött — feleletet megadni.

Az árják ős hazáját illetőleg —miut már említők — „graramatici certaut et adlmc sub judice lis est.“ (Horat. Ars Poet. 78. v.) — Úgy az európai- miut az ázsiai eredet mellett majdnem egyenlő erejű érvek kardoskodnak. Hogy csak a leguevezetesebb theoriákat említsük : az angol Lathamot,— a ki Podoüát, — Geiger Lázárt, — a ki Közép- ésDéi-Németországot— és Poeschét nevezzük meg, aki a Dnieper vidékét tekinti azon helynek, ahonnan az árja népek száj - jelrajzottak. — Minden e kérdésnél tekintetbe jöhető körülményt szorgosan átvizsgálva, különösen pedig a —• valamennyi idogerraán nyelvben közös gyökök levonása utján jóformán teljesen íeconstruálható ősnyelv elemeit — nemkülömben az összes árja népeknél közösekül felismert Őshagyomáuyo- kat gondosan analysálva, — annyit már ma is jókora valószínűséggel kiuálkozó elméletként fogadhatunk el, hogy e sokat vitatott őshon a mérsékelt égöv valamely — természeti szépségekben gazdag s lakóit inkább a meleg kedély világot teremtő föld- mivelésre, mintsem a sivárabb nomád-életre szoktató — vidékén keresendő.

KATONA LAJOS.

destfietifiai Uvctváttáo.

Vidéky Ludmilla k. a. es Goromba Flórián t. m.

bölcsész között.

I.

Videky Ludmilla Goromba Flóriánnak : Maga csúnya ! — Magának senki sem tud a kedve szerint Írni. Már meg az én kedves Mikszáthoraat is tőnkre teszi. De most csak azért is kimondom, hogy csupa irigy- ■'' "bó'l beszél olv élesen.

Tudom, hogy — bár mégoly bölcsen >-áu- colgatja is homlokát — soha sem Írna oly csinos rajzot, mint a minőt a „Brézói hidak“-ban fest az én kedves palócom ; — már megint gonoszul nevet; de nem, — kár volt a nevetést, ezt a kedves kis manót azzal sértenem, hogy az ön savanyú grimace-ait az ő nevére kereszteltem.

Tudom ám, mért fintorította rám azt a kiállhatatlau Mephisto-vouást; azt akarta vele kifejezui, hogy — mint a télé liba,— természetes rajongással hevülök a liba-poezis iránt !

No csak hagyja ; hiába mentegetné magát ; cynikus maga minden izében, aztán meg végtelen pessimista: every iucli a Schopenhauer! Semmi érzéke sincs a uaiv, gyöngéd iránt.

A romantika mystikus „kék virága“ önnek, kupi-kék, a tavaszi gyep üde bársonya: takarmány, az aratók vig danája : fülsértő

hamis rikácsolás, az ősz mólabus hervadá- sában ön nem lát egyebet, a chlorophyll vegyi átalakulásánál, s a fülemüle bájos trillái — és a szamár szerelmes ordítása közt alapjában semmi különbséget sem talál.

Hauern velem lássa, nem végez olyan könnyen ; nekem is van véleményem, s ép öntői hallottam, hogy egyetlen — s igy legnagyobb — philosophusunk szerint; a kakas is úr a magá dombján !

Azért körömszakadtáig védem álláspontomat ; attól meg jó lesz óvakodnia, hogy egyszer valóban körömre kerüljön köztünk a sor, mert...!

Tudóin, hogy ezért a kis kitörésért megint asszonynak fou szidni : hisz ön

e szót csak rossz értelemben szokta használni. — Legközelebbi soraiban kissé több kíméletet szeretnék látni, tán még sem egészen oly ferde Ízlésein iránt.

*

Goromba Flórián Vidéki Ludmillának :

Hogy tegnapi levelében nyilvánított aggodalmait eloszlassam, kedves—igen hangsúlyozom e szót: kedves — kis okosom,—• ueiu szidom „asszonynak“, csak „gyermeknek“, — durcás, — de mégis szeretetreméltó gyermeknek.

Úgy is bántam önnel mindig mint gyermekijei szokás, jóllehet a paedagogia nem ép a legerősebb oldalam.

De ön makacssága mellett oly tulajdonokkal is dicsekedhetik, a melyek kiállha- tövá teszik nem egy hibáját; s igy az ön paedagogusa azon szerencsés kivételek közé számítható, akikre nem illik a hagyományos ; quem di odere...

De hogy mentül hamarább a fődologra térjünk,— némikép menthető felindulásában ellenem szórt, magam sem tudom honnan szedett borzasztó vádjait is mellőzöm.

Reményiem — lesz cég alkalma tapasztalnia, hogy ama sok rémes — ismus közül egyben sem vagyok vétkes. Valamint sohasem vontam kétségbe a „Brézói ludak“ értékét. Csak azt bátorkodom az ön korántsem liba-rajongása, csak kis leányos bábú- szeretetére megjegyezni, hogy kedves palócának, — a mint azt nevezni szereti — sokkal nagyobb a hire, mint az érdeme. Mert lássa, — ama néhány csinos, de szemernyivel se több, miut csinos rajz mellett, —■ amelyekkel mai nagy kedveltsége rnagvát

elveié. — mondom, e pár kedves kis bijou

11