Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 61. szám
Esztergom VI. évfolyam. 61. szám. Csütörtök, 1884. julius 31-én f Városi s megyei érdekeink l özlönye. MeGJEI.ENIK HETENKINr KÉTSZER: 7 VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG: ^Széchenyi tér 55. HIRDETÉSEK. egész évre . fél évre . negyedévre . ELŐFIZETÉSI ÁR: .........................................0 fit — lcr: ::::::: í:s : Egyes szám ára 7 kr. 1»0v:i a lap szellemi részét illető közlemények kiihlondSk. KIADÓHIVATAL: jSzÉCHENI-TÉR hová :i hivatalos s a magán hirdetések, a nyiltic.oe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reclamáh.sulc intézendők. HIVATALOS IIIRDIÍTÁSKK : 1 szótól 100 szóig — fi t. 75 kr. 100-200-ig . 1 „ 50 „ 200—000-ig . 2 „ 25 „ Rélyegdíj 30 kr. MAGÁNHIRDBTKSKK megállapodás szerint lehető 1 égj Hiányosabb un közöl tetnek. NYILTTÉU sora 20 kv Gfabnapiaczunk. Esztergom, jul. 29. (S.) Az aratási napok befejezése, a mit földművelőin If, kereskedőink és iparosaink oly várva vártak, végre már bekövetkezett. Aratásunk eredménye megsemmisít minden pessimisztikus előítéletet és helyt ad a legkedvezőbb kilátásnak. Búzánk, miként tapasztalt termelőinktől halljuk és tudjuk — minőség tekintetében rendkívül jó, az árpa, rozs és zab is tökéletesen kielégítő, mi pedig a mennyiséget illeti, már ha nem is túlságos bősége?, de legalább elégséges arra, hogy földmi velőink fáradni inas munkája nem maradt gyílmölcsözetlen. Az alig megtelt szérű lassan-lassau ürülni fog ; az adóhivatal üres pénztára megtelik ; a nép közt ismét pénz lesz, az ipar és kereskedelem már is megindulni kezd, daczára, hogy az utóbbi években szomoruau tapasztaltuk gabna piaczunk jelentékeny csökkenését. Szálljunk egy kissé a mi arató népünk közé és nézzük, hogy mily örömmel fárad, mily jó kedvvel kötözi a a verejtékével megöntözött kalászokat, majd csűrbe rakja és végre mily gyönyörködéssel szállítja munkája jutalmát a magtárba. Ki ezen |fáradalmas munkát látja ; ki az igazságnak barátja ; ki iparunk-, kereskedelmünk, városunk érdekét szivén viseli, abba önkéntelen is támadni fog az a gondolat, hogy valóban itt az idejo már, hogy gabnapiaczunk állapota komoly meggondolás tárgya legyen s alkalmaztassák annak egy gyökeres gyógyszer. Tagadhatatlan tény az, hogy termelőink eladandó áruikkal mindig jobban és jobban visszahúzódnak, úgy az esztergomi mint a párkányi piacztól. Tagadhatatlan az is, hogy ennek alapos oka nem más, mint több alkusz imper- tiuens eljárási módja ; egyes gabnake- reskedők iusolid bánásmódja ; a sok ezinikus cselekedet; mindennemű csel, mit mennél előbb megrendszabályoznunk ol kerül be te ti énül szükséges. Az mondatik mentségül ezen „urakról“ hogy csekély a haszon ! nagy a versengés és apocsókolás ! ehhez sem a sajtónak sem a hatóságnak semmi köze ; de az igazság megvédése, a vagyonbiztosítás igeu is a hatóság elodázhatlau kötelessége ! Ha körültekintünk hazánk nagyobb vidéki városaiban, látni fogjuk, hogy a gabona elárusító morális kötelességévé tétetik, a piaczra hozott eladandó gabonáját hivatalos helyen megméretni, miért zsákonként két krajczárt fizet, hol egy hivatalos jegyzéket kap. Ezeu eljárás megsziiuteli a fölmerülő gyakori panaszt, az inszolid eljárást és gabona elárusítóink áruja, vagyona biztosítva vau, mert igy a súlyból nem vo- uathatik le semmi igazságtalanul. Ha mi ezen követésre méltó cselekedetet magunkévá tesszük, akkor gab- napiaczunk egésséges lesz és a gabona elárusító hozzánk hozza áruját, hol vele becsülettel, lelkiösmerettel és tisztességgel bánnak. Vajha ezen közjó óhajtásából eredt soraink tartalma, melyben az annyiszor és majdnem mindennap hangoztatott zsarolások és visszaélések elleu hathatós gyógyszer vau ajánlva, a döntő he Iveken figyelemre és rokonérzelmü tolmácsra találnának. Irta és Rudnay Sándor herczegprimásnak ajánlta 1820-ban JOelsei J3:rö J^erencz kirvai plébános Latinból fordította : PIACSEK JEROMOS- (IV. közlemény) XII. A prépostok között létező rend szerint második társasegykáz volt a sz. István temploma. A prépostság alapitója épen úgy, mint az előbbié, ismeretlen. Zsigmoud uralkodása alatt az esztergomi érsek vicarinsa (Antonius de Porte) által az esztergomi egyháznak 1397-ben megtartott canonica visitatiójábau (Pray 120. lapon) ez áll: „Azon hely, a hol a látomás megtörtént és sz, István született azután sz. István első vértanú templomává alakíttatott át. Mert t. i. sz. István vértanú, mint Cartuilius írja, Saroltának álmában megjelent és megjövendölte neki, hogy fia fog születni, egyúttal intette, hogy ő róla nevezzék el.E templom romjait metszett kőből épült fal- omladékai mutatják. A hat kaiiouoki ház a sok ostrom által a föld színéről teljesen eltűnt. Hogy egykor sz. István egyházában 12 kanonia volt, kitűnik IV. Lászlónak Sixtushoz, az esztergomi egyház olvasó kanonokához és Valentinhoz, ugyanazon egyház éneklő kanonokához intézett leveléből, melyben megengedi nekik, hogy Hetym és Kiskezü nevű birtokaikat az esztergomi érseknek azon czélból adják oda, hogy sz. István első vértanú egyházának 12 kanonoka könnyebben megélhessen. U. i. igy ir: „Hogyha az esztergomi érsek azon üdvös szándékát, melynek saját káptalauával együtt kifejezést adott, hogy t. i. sz. István vértanú egyházában 12 kanonokot elhejlyezzen s azokat elégséges jövedelemmel 'ellássa úgy, hogy az idomultával el ne (fogyjon s ne legyenek kénytelenek a clerus szégyenére házról-házra koldulni járni, megvalósíthatná, úgy hogy ezen kanonokok lakhelyei ezen a sz. István vértanú temploma mellett, a hol a mi sz. királyunk nevet kapott s a hol születése sz. István vértanú által, mint a mindenható Isten hírnöke által megjósoltatott, felépittessenek, akkor megengedjük, hogy az említett birtokok a sz. István 12 kanonokának hasznára fordittassanak. 1272-ben.“ Ebből kitetszik, hogy e templom eredete a XIII. század utánra nem tehető, mert Schmitth igy ír Kanizsáról : „Szent István vértanú féle prépostságot 6 kanonikával saját költségén emelt.“ É templom körmeneti templomnak is neveztetik, mert gyakran vezetnek ide a foszékesegyházból körmenetet, a mint ez kitetszik az „Ordo div. secundum ritum et consue- tudinem Almáé Strigouiensis Ecclesiae Veuetus, au ab. Incar. Dom. 1505.“ czimü könyvből, a melyben a többi között ez áll : „Zöldcsütörtökön az ifjak kezdenek énekelni : „Kyrie, Uram ir- galmazz nekünk“ az urak : „Jesu Xte qui passurus“ s ezek eléneklése után köruoenet indul a szt. István templomába.“ Továbbá, valahányszor sz. Márk evangélista ünnepe vasárnapra esik, már rég óta divó szokás szerint körmenet indul sz. István templomába s azonkívül még egy körmenet indul a termés ineglartását kérni. Innen az következik, hogy vasárnapokint ment körmenet sz. István templomába, melyet még akkor is megtartottak, na más körmenettel is összeesett. Az „Esztorgoni ésVidéko'Hárcája. ŐL {ta iá C cttcn. Hogy a „halál elleu nincs orvosság“, — ismeretes egy régi közmondás. De ez is, mint sok más régi igazság, részben már túlélte magát. Igaz ugyan, hogy a halál ma is csak olyau vendég, ki elől, ha kopogtat, hiába tagadjuk el magunkat. Korunk huraauizmusa azonban, karöltve az uralkodó spekulativ szellemmel, megtalálta a módját, hogy mikép lehessen a halál okozta veszteségeket, ha nem is az erkölcsi és érzelmeiket, de legalább az anyagi veszedelmet és károkat elhárítani és kárpótolni. Ez a mód pedig az életbiztosítás. Közgazdasági téren az életbiztosítás eszméje kétségtelenül a legnagyobb és legnemesebb vívmánya az újabb időknek. Ezen vívmányt ismerteti K ő v á r y László akadémiai l. tag „Az életbiztosítás rendszere“ cimü vaskos füzetben, mely a szerző előszava szerint csak mutatvány kíván lenui a „Biztosítás népszerű Eucyclcpaediája“ cimü munkájából, a mely a (raucia akadémia egyik pályázatán dicséretben részesült. Az életbiztosítás csak az újabb idők vívmánya. mert sok idő kellett ahhoz, rnig kifejlődők az a fogalom, hogy az ember értéket képvisel, melyet biztosítani lehet. Hogy az emberi erő és élet bizonyos érté— KtképviseJ' legelőször Angliában, majd ^auciiaor s zágbuu tál alt elismerésre» 'o sumert 1000-Dan Királyi rendeletet es zölt ki, mely állal azoknak, kik 20 éves korukban nősülnek, adójuk 5 évi lett engedve; s a 10-12 gyerekkel t áldott (szerző szerint gyerekes) szül 1000 —1200 frank évi nyugdíj (?) lett tositva. A rendelet azonban visszaélés \ ezetett s igy csakhamar tisyzavonat de hogy az egyén a családra, társadalc és államra nézve érték, azóta el van isim H°gy a gyermekben a neveltetés által 1 ség lett tőkésítve, hogy az emberi élet duktiv és improduktív korszaki-a oszlik; I a családfa munkássága tőke, mely gyfti csöz : ma már nem vitatárgya többé. F kiszámította ezen értéket; szerinte Am ban egy férfi átlag 394, egy ,» Ő * font sterlinget képvisel (tehát egy ass' 3-szor kevesebbet ér egy férfinál); Ug csak Farr az európai, amerikai és ans? liai lakosságot átlag 50, az ázsiait ]0, afiikait o fon ti a, s igy a föld összes 1 millió emberét 30,800 millió fontra csülte. Az életbiztosításnál két nevezetes fo loin játszik nagy szerepet : a koczkáza a díj. Meghatározni tudni a dijt, amelyet elvállalt kockázatért venni kell, ebben r a biztosítási mivelet összes tudománya. I detbeu, a primitiv iutézetek a dijt az kár arányában utólagosan rótták ki a gokra, ami sok hátránnyal járt. Hogy i e oio vétessék és a biztosításba tett vess ! ke.llően fedezze, ez az, amiért a 1 ríínlp® ™athézis annyit fáradott és radoz. Ezért mondja a magyar törvónj dij a koczkázat egyenértéke. Hogy tehát a dij kiszabható legyen, ismerni kell a kockázatot, pedig csakis úgy lehet megállapítani. S igy végeredményben a biztosítási tudomány sarkköve a valószínűségi elmélet, a nagy számok törvénye : mely az előforduló egyes véletlenekkel szemben fölállította a tételt, hogy nagy tömegben minden véletlen bizonyos törvényszerűséget követ. A biztosítás útmutatója, iránytűje ennélfogva a kockázati statisztika; a hová az nem világit, oda a biztosítás nem hatolhat. A vitalitás, morbitas és mortalitás tanulmányozásában már sok munkát fejtettek ki s eszerint az élettartam és halandóság mint kockázat meglehetős világításba van helyezve ; minthogy azonban az életbiztosításnak nem lehet szőkébb határt szabni, mint a mely a születéstől a sírig minden eshetőséget magában foglaljon, azért e téren még igeu sok a tenni való. A kockázati statisztika tanulmányozza a typikus, a normál, az átlag emberi testalkatában, életviszonyaiban ; az elsőre nézve már igen szép eredményeket tud felmutatni, de munkája ez irányban csak akkor lesz befejezve, mikor az életbiztosítási gyakorlat az orvosi vizsgálatot teljesen nélkülözni foghatja, a mi a statisztika segélyével be is fog következni. Ennél kevésbé kielégítők az emberi életviszonyok tanulmány ozásábau elért eredmények, mert itt a normál életviszonyok mérfokáuak a megállapítása körül is már nagyok az eltérések. A különböző fejlósben levő biztosítási ágazatok közöl felemlíthetjük a s z file t é s t mint biztosítási kockázatot. Móra j múlt században divatozott ez Angliában, d 0 később a törvény eltiltotta. Újabb időbe11 I Észak-Amerikában és különösen Angliába!1 újra lábra kapott, a hol a jószág az eU° szülöttre szállván, szükséget is pótol és 27 társaság áll fönn, mely a biztosított összeg kifizetésére kötelezi magát, ha a megjelöltnek utóda születik. A biztosítás ezen neménél természetesen azon adatok mértékadók, melyek a házasságok magtalanságára vonatkoznak. A házassági kockázatnál a kérdés ez : házasságra lép-e az illető férfi vagy nő, igeu vagy sem s ha igeu mennyi idő múlva. A uász alkalmával a társaság kifizeti a biztosított dijat. Dacára annak, hogy egyemberi ténykedés sincs annyira alávetve az akaratnak, mint éppen a házasság, a statisztika mégis azt mutatja, hogy évenként a számok aránya állandóbb a születések és halálozások, s eszerint a nagy számok törvénye még a házasságnál is érvényben marad. A táblázat szerint a nőtlenek házassági valószínűsége férfiaknál legnagyobb 30 és 35 év között; azoufelül rohamosan csökken A nőknél ellenben 20 és 35 év között legnagyobb a kilátás a férjhez mebetésre. Ez utóbbi különben külöu kockázatot is képez, így Angliában a legtöbb leány 20—21 éves korában megy férjhez; a németek tovább viselik a pártát, mert azok 26—27 évükben a legkapósabbak. A vén lányokra nézve Németországban kedvezőbb a talaj, mert inig itt 1000 leányból 30 éves korában még 70 megy férjhez, addig Angliában ugyanannyiból a 30 évesekből csak 18 kel el, nagyoj, része azoubuumár korábban jutott a kikötőit ®
