Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 7. szám

Esztergom. VI. évfolyam.

7. szám.

Csütörtök, 1884. január 24-m

Városi s megyei érdekeink közlönye.

y\A EG.IEIENIK. HETEN KI NT KÉTSZER',

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész óvic................................................<3 CU —

fél i o......................................................'f „ —

"icgyedét i tv.............................................1 „ M)

Egyes széni ára 7 kr.

] I n V :V

SZERKESZTŐSÉG:

jSzÉCHENYI TÉR

szcTInnii lÓR'/.éfc illefö 1»öy.I(»in411V<*lc líiilileiiilíilí.

HIRDETÉSEK.

KIADÓHIVATAL:

Iiovii. ti hivnfaloi

iSzÉCI I ENI-TÉK ^

m;|(riín IliiT(;lósiik, :i isyillléiTio szánt l<<>7- Icmi’iiyok, (T/íli'/.iTCsi |n*ii'z.nk <■ s locTiiniáliisnk iulo'/.cihI<>k.

HIVATALOS IIIRDET1Í8EK :

1 szótól 100 saóig —- fi t; 75 Icr. 100—200-íít . 1 „ 50 „

200 — .‘t00-i«r . 2 „ 25 „

Reljegilíj HO kr.

MAGÁN1IÍRDETÉSEK

megállapodás szerint leliol.o Ingj a tán joríi libán közöli ötnek.

NY1LTTHR sora 20 irr;

Félszázados szolgálat.

(Farkas József jubilaeumára.)

A herczegprimás egyik derék gazdatisztje a 11 e r ez o g*p r i i n ás i gazdaságban fél század os szolgálatát értő meg a napokban.

Előzetesen*"fidvözölMik már a derék férfint, kinekváiosmikban minden ismerőse, egyúttal tisztoléje is.

Farkas József a berczegprimási gutái uradalom javainak gazdasági felügyelője Csém«n ünnepelte meg jubilaeuinát, melyhez mi^is hozzá kívánunk járulni az olismorés koszorújával.

Az ő életrajza nőm valami változatos, mert tevékenysége és munkálkodása sokkal változatosabb.

Egyedüli életczé'.ja, egyedüli hivatása a gazdatág volt s szép elméleti képzettségét és gyakorlati kiválóságait a lierczogprimás uradalmain volt szerencsés érvénycsi Lliotni.

Esztorgoinmegyében született 1816 ban Bajnán, ho! atyja a Sándor gróf uradalmánál mint gazdatiszt működött Első hajlamai a gazdaság iránt szülőföldjén első benyomásaival fejlődtek ki.

1834-ben január 22-én, mint tizen- nyolez esztendős fiatal ember lépett szolgálatim. Az esztergomi érseki szék akkor mnn volt betöltve s Fai kas Józsefet, mint kamarai tiszti gyakornokot osztották be a primási uradalmakra,

Nemsokára már mint önálló gazdatiszttel találkozunk vele a muzslai, bálváuyszakálasi, csémi mocsai gazdaságok vezetésében.

1864-ben a gutái uradalom tiszttartójának nevezték ki.

Herczegprimásnnk uj gazdasági rendIszere a központi kormányzóságot im g- jszüntetvén 1874 ben a gutái uradalom I inspectorává neveztetett ki Csémro s itt éri őt most a félszázados szolgálat ideje,

A hatvannyolc/ éves férfin fiatalos életkedvvel, szeretetreméltó vi bírsággal és elevenséggel végzi még most is bi válását s kedves családja és jó barátai társaságában a legjobb családapát és barátot szeretik benno.

Üdvözöljük a berczegprimási gazda tisztikar derék tagját, Farkas Józsid' urat, a ki félszázados szolgálata daczára sem tartozik a veteránok közé, a ki fára da tlanul és hivatással teljesíti most is érdemes szolgálatát.

Üdvözöljük mindazok nevében, kik a félszázados szolgálat érdemeit kegyelettel méltányolják. Azok pedig nagyon sokan vannak nemcsak Esztergomban, de mindenütt, a hol a derék férfiút ismerik.

Felhívás

Magyarorsz.kereskedelmi ifjúságához

Tisztelt kar társak !

Azon óhaj által vezetve, hogy a hazai kereskedői mi ifjúság szellemi művelődését s ozzd egybefüggni eg a. ke res k ed f 1 m i osztályú a. k t á rsa d a 1 mi

emelkedését tőlünk telhető módon elősegítsük :

Felhívjuk hazánk kereskedelmi ifjúságát, hogy azok, kik oly városokban vannak alkalmazásban, hol legalább 50 —100 kereskcdő.-egéd van, egyesüljenek és társulatot, egyesületet alakit sanak azon czélból, hogy önképzés és társas összejövetelek által a kereske- dolmi tudományokat, úgy a kereskedőtől okvetlenül megkívánható magasabb

iníiveltségel ezen utón lehetőleg elsa j ilithassák.

Az igy megalakult társulatok egyesüljenek egy Budapesten fölállítandó központi szövetkezettel, hogy ezáltal no csak a saját körükben előforduló intézmények, hanem a. kereskedő ifjúságot érdeklő minden ügyek, az országban lé'en") kereskedő ifjúság toldaté lycs számához méltóan, a központból nyerjenek elintézést.

Felkérjük tellát különösen a kereskedő főnök urakat, szíveskedjenek a kereskedelmi osztály társadalmi tekintélyének növelése, segédeik kiképzése s a kereskedőiéin magyarosodása érdekébon ezen ügyet párt dókig közükbe venni, a városukban létező kereskedelmi szadi- férfiakat és íanorőkct részükre megnyerni és a kereskedelmi ifjúságot, ilynemű egyesülésre buzdítani, hogy igy mielőbb elérhessük azon időt, hogy hazánk kereskedői a külföldiekkel a v rsenyt kiál Ihassak, a társadalomban az őt megillető helyet méltán elfoglalva, édes j hazánk fel virágozását tőlünk to 1 ho tő leg ' elősegítsük !

Egyúttal felhívjuk az alakuló s a már fennálló rokon egyesületeket, hogy az egyesület vagy társulat hivatalos czimét s alapszabályainak egy példányát a „budapesti kereskedő ifjak társulati I titkárságához“ (Budapest, Gizella tér 2. sz ) mielőbb beküldeni szíveskedjenek.

A budapesti ésdebreczeni kereskedő ifjak társulatainak közös értekezlete.

Észrevételek,

(A herezagprimás nyilatkozata kemkadósunkról.)

Hétfőn délelőtt a kereskedelmi ifjúság küldöttsége tisztelgett a lierczegprimásnál, hogy szokás szerint az első ! meghívót ünnepélyesen átadja,

A kis küldöttség az el nők bőd, a pénz tárosból s a háznagyból állott, i A vízivárosi o-l vasó kör és 1 űzöl ló- egyesület nagy küldöttsége után következett a mi kis deputatiónk.

I Báli mulatságokra nem sokat hajt a herczegprimás, do ha már jótékony c/ól- ról, például az egyesület könyvtára jgyarapításáról van a szó., akkor már mégis csak nyájasabb szemekkel tokinb a meghívókra.

| Igen érdok es nyilatkozatai voltak ez alkalomból a herezogprimásnak, melyekből néhányat tanulság és megoziv- lelés végett közlök is olvasóinkkal.

! A herczegprimás ugyanis a helyi ipar és koroskodós nagy hibájának tartja, hogy csekélyeb!» és nagyobi) megrendülések alkalmából az iparos és kereskedő túlfeszített magas árakat számit s már néhány tételből egyszerre meg akar gazdagodni.

Ráutalt egy példára is, melyből ki tűnt, hogy a bécsi czikk épen felével j volt jutányosabb, mint az esztergomi.

—■ Do mikor a forgalom olyan szerény s mikor a pangás akárhány czikkét megróni. A helyi kereskedő gyakran rá van utalva, hogy ogyes czikkeinél kárpótlást szorozzon a hosszas pihentetés után bekövetkezett romladozás miatt.

A herczegprimás kegyesen meghallgatta az észrevételt, de nem tért cl azon kinyilatkoztatástól, hogy helyi iparosainkat és kereskedőinket a gyors | meggazdagodási vágy a legtöbb meg. rendelőtől elüti.

Szelíd, iparkodó szellem melleti, mérsékelt igények és kitartó munkakedv vezesse, az ipar és kereskedő emberét.

Velenczei történet.

A Mávlc-teinplom torony órája kilenczet ütött. Lessük meg a Dogenából kilépő férfiút, ki fényes öltözetéről Ítélve nobili és kövessük őt.

Egyedül ment a reá várakozó gondolához s az abban ülő szerencsennek egy titok- teljes füttyel ndá értésére megjelenését. A szerecseu parthoz evezett. E,i lovagunk beszállón s a gondola büszke hattyúként aszott a szép város legszélső palotáinak egyike felé.

A gondola kikötött, lovagunk partra szállt s egyikét a földszinti ablakoknak hal- kan mogkopogtatá s hirtelen tiint el a föltárt kapu homályában.

Egv nő várakozott reá az ifjúság nyíló tavaszával arczán. Ideál is szépnek mondanánk őt ha vonásaibi be neiu véste volna a természet hatalma a bujaság és tiltott élvezetek ferde ezégérei t.

Pongyolában ült a hölgy bibor-pamlagán, midőn lovagunk belépett, megpillantva őt, fölugrott s karja’t széttárva hevesen öleié keblére az érkezőt.

Aztán maga mellé a parnlagra vonva, halkan susogd : enyém vagy ismét ! Én egyetlenem ! s ez alatt csóközöunel boritá el Leandro Merő főkapitány orczáit.

— Enyém vagy ismét ! te hatalmas alkotója égi álmaimnak . . . Karolhatom benned a hadak istenét, kit a magas Olympról

leszek egyél), mini. végtelen pusztában feledett szobor melyet csudáié nép helyeit, csupán a hideg vihar látogat meg.

Leandró Moro ! Mondd, csupán ez a mi béli étien né teszen ? Kérdé nyugtalan tekintetét ifjának férfiasán szép arczán nyugtatva a hölgy.

Mi nekünk a Doge?! Semmi! Hisz azt jól tudod, hogy bagoly sassá nem lehet soha, s a Dogétnem illeti a „szarvas sapka.“*) Drága bősöm ! a Doge kegyetlensége borzasztó ; ha férfin lennék és közelélte juthatnék mint te a Do vé-nak én mutatnám meg hogy mi a kegyetlenség megérdemelt bére; jól teszik' a poroszlók, lázongjanak. Mondd, drága bősöm : Etjén a köztársaság! (E szavaknál Leandro Moro elsápadt) Mi nekem a Doge? Mi C lésár? Ali a világverő Sándor hozzád mérve!?.. En mindenem. Eugedd, hogy megcsókoljam fenséges arezodat! . . Szeretsz e ?-—'Zi tárna! királynőm! az égre esküszöm, hogy szerelmem tied !

— Es nőd signor ? . . de hát mit törődöm én ő vele? Hiszen én nem kérem kezedet, csak szerelmed legyen enyém !

— Az tied, egyedül tied ! . s az lesz örökre, mert nőmtől el válók.

— Elválsz?? Tul birja-e élni „0“ a válás perczeit?.. Lásd ha tolod válnom kellene, megőrülnék !

— Pedig tőled is válnom kell. Holnap csatába iudnlok, csatábba azon sereggel, iu ely*) így nevezték Velenozóbcii a dogé korongiját, mert ennek drága kövekkel kirakott kupalaku hegyes csúcsa (arno, szarv) előre hajlott.

nek szent esküje a Dogét és a tizek tárnicsát védeni.

| —Csatába mégysz ?Jó! követlek, lehet talán saját kezem menti föl a népet az „ó'mn kamrák, k út börtönök “ borzasztó ki újaitól és saját kezein ontja ki hitvány életét a most,

| bibor-trónján feszengő Dogé-nak. Te nobili és katona vagy, neked védni kell Dogodat, bárba gyűlölnéd is.

E pillanatban Leandro egész testében

megrándult.

I —’Nem ! Nem ! A hnrezok vésze közé t0 nem jöhetsz! itthon kell maradnod.— Válaszold Leandro nyugtalanul.

— El lehet-e az árnyat szakítani a testtől ?.. .

I — És nem remegnél ? !

| — Szabad e remegést ismerni annak, kit

Lmindro Moro, Volencze főkapitánya, sze- Í veimére méltat!?

— Zitán a ! midőn téged Isten teremtett4 azt mutató meg, minouek kellene minden nőnek lennie. Parancsolj én engedelmeskedem ... Olt leszek a hol te akarod.

— Igen kiállá tót Zitáim a szenvedély hangján. — Holnap csatába veled, . . . ma keblemen az üdvösség forró tanyáján!

E pereiben hangos zörgetós. ismétlődött Zitáim csarnokának ajtaján.

Egy álarezos uő lépett be, sötét bársony ruha ékité nemes tartása, termetét.

Zitáim e nő láttára, bár nrczát nőm Mf- hald, megdöbbent. Ereiben majd jéggé ív gyott a vér. Leaudro egy szék I amin fáin, fogódzók.

— Kicsoda ön Signora ! ? Igen Fradinak látszik, üljön le.

keblemre csalt a szerelem bűvös nyilas gyermeke !

Mi "gy nrnlkndónő nagysága, üdve az enyémhez mérve? Egy dumb arany, mely homlokán eltakarja a bűredőket, néhány színes kő, n elvért szive szabadságát cserélte el, nem érnek fél a szerelem ama világával, melylyel győzelmes bősöm te, meg ajándékoztál engemet . . ! Beszélj beszélj ! . . . egyetlen szavad miként ég mosolya teuger felkorbácsolt hullámait, akként simítja el fölzaklatott keblem viharát.

De mondd csak szerelmesein ! AIit j elentőnek arezod nyugtalan vonásai? Te hábo- rogsz ? ! Van e lény c világon, ki előidézni merészelte az indulatok villámait, melyek kebled mélyébe szunyádéinak ? . . . Nézz léim ! . . . Engedd elsimitnom arezod re- dőit ! . . . Igv !. . Vau-o hatalmasabb Háládnál, ki büntetlenül megsérthetne ? S a sérelem, mit a pornak férge saruidon ejt, megboszulható-e oly hős által a minő te vagy ?

— Igazad van szivem isteni hölgye . .de nem az mi keblem nyugalmát fölzavarta. Várj, elbeszélem neked.

A nép nincs a Dogéval és a 1 izek tanácsával megelégedve. Kegyetlennek mondják őt s az egész, tanácsot. Itt.-olt márhangoz- tatják is a Dogenában : Lo a Dogé-val !

Le a tizek tanácsával ! Éljen a köztársaság! ! S e szavak mint sötét baglyok jósol ják a Doge bizonyos bukását. Elhagynám őket, hogy (idvötadó lelked forrásából merítsek bátorságot, vigaszt . . . Hiszen mi vagyok én nélküled ? ? . . Gép, melyuek szerkezete lelked!.. Vond el azt tőlem s mi