Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 58. szám
tius'kodik, a ki magáról is azt állítja, hogy ugyanott pappá lett szentelve (Kát. tőit. 3. k. 62. lap ezen sza vakkal; Ott Bretis/.lav herceg Hermann szoipap felszentelését Szeráfin érsekre bízta, ki esztergomi székhelyére érve, azou időben, mikor a sz. rendeket fel szokták adui, jun. 11-éu pappá szentelte, és engem is méltatlant ugyan azon rendekkel felruházott. Ezen Kozma később mint jeles történész kitűnt s mint prágai dókán 1125-ben meghalt. V. III. István Magyarország ’ királya Esztergomban halt meg és eltemettetett 1173. Midőn a Palesztinába Leo Henrikkel utazó keresztes hadak azon helyen, a hol most Párkány fekszik, megállapodtak, hirtelen halállal múlt ki. Lübecki Arnold egykorit tanú halálát leírván, azon véleményben van, hogy méreg által veszett el (Kát. tört. 4. k. 212 lap): Tehát jó rendben jöttek egész Mensenburg (Most Mosony nevet visel) városig, mely Magyarország határán fekszik ; itt fo gadta őt és az Ausztria vezérét, ni a király nővérét nőül bírta, a magyar király Florenc nevű követe. Igya legnagyobb csendben foltytatták uijokat egész egy bizonyos városig, mely fekvésénél fogva a természet által igen meg van erősítve ; mert egy részről Duna veszi körül, más részről egy mély folyó, moly Graramnak neveztetik, s melytől a túlsó oldalon fekvő vár és város nevét vette, védi. Itt azonban nagy szomorúság érte a vezért; mert ugyanazon éjjel a király méreg által veszett el. Tehát tanácskoztak, mit tevők legyenek ? S elhatározták, hogy az érsekhez, ki akkor a városban a király temetésévol volt elfoglalva, követeket küldenek ; ezek voltak Konrád püspök s Henrik apát, kik arra kérték az érseket, hogy a szász hercegnek kísérőt rendeljen, a mit az érsek szívesen teljesített is. Összehiváu ugyanis az ország nagyjait, határozatba ment, hogy az említett Florenc kisérje a szász herceget. Hogy III. István király, II. Géza fia Esztergomban lett eltemetve azt Turóczy bizonyítja, ki (Schwan t- ner gyűjt. 1. k. magy. koron. 65. fej. 147. ) igy ir: „István király, Géza fia, elhunyt az Úrban 1173-ban marc. 4 én vasárnap* fekszik Esztergomban“ Kétségen kívül a főszékesegyházban. Legelőbb is a kíváncsiság erős vonzásának engedve, a bazilikát néztem meg, melynek várfala most már omladék. Magasan nyúlik fel belőle a monumentális épület s bősz* kén beszél fényről, dicsőségről. Hátsó oldalához csinos park csatlakozik, a miután két-három emeleten épültek, a kanonokok lakásai, tűnnek fel. Bementem egybe : Száj hely Emil püspök úr ő méltóságéhoz. Vendégül hitt meg másnap ebédre. Odamentem s ettem olyan esztergomi halat s anuyit, bogy mikor fölkeltem, azt hittem, én vagyok Esztergom pápája. * Este felkerestem, Debreczenből Pozsonyban. iárt esztergomi barátaimat, a magyar színészeket és színésznőket. „Rip vau Wink- lé“-t adták Erdélyi Marietta, Jváuyi, Kiss Mihály, Német, Boráud, Nyilassy, Horváth s a többiekkel. Páholy nem volt kapható s igy hátra szorultam valamelyik zártszékbe. Először is a színkört vettem vizsgálat alá. Granárium ez olvasó uramiék, a szigeti erdő seráu. Ketrecz, fafallal kerítve, tizennégy páholynak csúfolt választókkal, 156 kör- és zártszékkel, deszkás karzat és téglás állóhellyel. No de hát, ha ez sok „mindenfelé“ megtelik, amint zsúfolásig meg is telik mindeneste : Krecsányiuak 320—350 forint napi tiszta bevételt ad át Borác.dnó tóusasszouy mama a pénztáros. S mi a kiadás? Semmi. Itt nincs Seydl felügyelő, nincs fölös zenekar, nincs bánatpénz, ami bejön, tiszta, azzal fizet, abból takarít Krecsányi. Esztergom büszke lehet magyarságára. Mig nálunk Pozsonyban, félve a szégyentől, ment link a színházba, s méltán; addig itt, ostromolják a pénztárt jegyekért. Soha sem láttam olyan tolongást mint a „Fedoru“ A nőkről s a nőknek. Borát korának Pindarja vén korában vett nőül egy 16 éves fiatal leánykát. Barátaitól emiatt szemrehányásokat kéuy- telenittetvéu szenvedni, igy szólt: „inkább akarom, hogy egy simára fent tiszta, mint hogy egy ócska rozsdás tőrrel döfjék át szivemet.“ * Buckingham lordnak bemutatták Pou- sin hét szentséget magában foglaló fest- vényeit. A képen, mely a házasságot képviselte, sok megróni valót talált és igy szólott : Innen is látható, mily nehéz jó házasságot találni még festvéuy ben is. * Geoffrin asszony egy tudóssal, kit különben lisztéit, nyilvános helyen vi tába keveredett. Hill bach ur vita köz bon jelent meg s komolyan kérdezé: talán titokban férj és nő vagytok? * Hoadly orvos Vincbetterben ötödször nősült meg. Barátai kérdésére „honnan e kora megszabadulás nejeitől ?“ bevallotta : soha ellen nem mondani nekik, kivétel nélkül igazat adni, hagyni tenni a mit akarnak, ez volt a mód azoktól mielőbb megszabadulni, miután ilyetén eljárásra, csendes iudulatoskodásukban mind elhaltak.“ * Bussy lovag egy játékházba vetődött egykor, hol két ismert és gyanús jellemű nő kártyázott. „Mire játszanak önök asszonyaim?“ Mi érdek nélkül csak becsületünkre játszunk. „Ha úgy! válaszolt a lovag, akkor miből fogják a kártyapénzt fizetni ?“ * Mirabeau az angolok ügyetlenségét igy festette : két balkezük van ! Kou enben „Jeanna d’Arc“ czimü szomorú- játék volt hirdetve. Teli ház volt. Midőn a függönyt felhúzták Dietry igazgató megjelent s igy szólott: Miután az Orleansi szűz épen e pillanatban gyermekágybau kénytelen feküdni, bocsásson meg a közönség a darab változtatását s engedje meg, hogy hat hétig magát kinyugodhassa. § Midőn a hires Eon lovag nemét fölfedezték, ki asszony létére férfi ruhában nevezetes szerepet játszott, nagy Frielőadásakor. A zenekart a karzatra kellett ültetni ; s a zenekar helyén 70 széket állítottak fel. De ha 400 szék félbe még, az is kevés lett volna, bogy a távozui keny- telenitett tömegnek helyt adjon. És ez a lelkesedés, zaj és tapsvihar, mely Kissné játékát kísérte, az a bírálat mely a közönség ajkairól hangzott el: megtisztelte Esztergomot, meg Krecsányi egész társulatát. i Pozsonyból fájó, Esztergomból kedves emléket vitt magával. * Meglátogattam Krecsányit, Iványi Mariskát ; vendégem volt Kiss Mihály, Horváth Arnold és Sajó. Beszéltünk a (múltról jelenről s jövőről, s éu úgy éreztem a sok dicséret hallatára, mintha Pozsony végtelen nagy bűnt követett volna el, mikor a véletlenre bízta a magyar múzsa boldogságát nálunk. Nem Ígéret, ámítás, hiú ábrándok, mulékony álmok fájó ébredéssel kellenek ide s arra, hogy hálás talajba, tartós gyökeret verjen a magyar színművészet ; de összetartás, s több jó akarat. Ugy-e bár, dr. Kőrösy László uram ? * Három napig voltam Esztergomban, s nem volt gondom, szomorúságom ; minden, minden feledve lett. Itt a vendég otthon van, szívesen látva. A régi jó időktől ezt a szent hagyatékot híven megőrző Esztergom lakossága. * Hajón vagyok. Pest felé utazom. Viseg- rád mögött leszáll a nap. Tündöklő parázsban úsznak a Kárpátok. Az esti szól első fúvósától sóhaj kél a parti-fák lombjaiban. A fedélzet népteleu s lágyulnak a termek lámpásai. Menjünk aludni. ZIVATAR. gy<s trófálózva szólt a franczia követhez : Veletek francziákkal rendesen igy jár. az ember; eleinte azt hisszük, férfiakkal van dolgunk s csak későbben sül ki, hogy asszonyokkal bajoskodtuuk ! * G oul is asszony több darabot adott el drámai műveiből s munkája dijával az adósságai miatt elzárt Gnersa urat szabadi tá ki. Tettét következő verssel örökítek meg : Milyen furcsán hat nála az emberszeretet Százakat lebilincsel s megszabadít egyet. * Előkelő zártkörű tánczmulatság tartatott Becsben. A vendégek között a rendezőség egy gyanús jellemű, do igen szép nőt fedezett fel. Kimenetelre utaltatván a nő, egyik előkelő herczegre hivatkozott. „Bocsánat magasság ! de e gyanús jellemű nő azt állítja, hogy berczegséged vezette be?!“ A herczeg megszemlélgetvén a zavarban levőt, határozottan válaszolt. „Legyen ön nyugodt ! én ugyan nem vezettem be, hanem ón fogom kivezetni!“ * La Bruyére állítja: Inkább kérdem meg egyjöreg embertől, mikor fog meghalni, mint ogv öreg asszonytól — ki még tetszeni vágy — mikor született ? * De Prie marquése egykor melegében rajta kapott szerelmese után hideg szemtelenséggel kiáltott: „Ön nem szeret többé engemet, mert öu inkább hiszi azt a mit lát, mint azt, a mit éu mondok önnek !“ * Croné, a hires aranyműves, midőn íérdezlék, hogy tudott olyan kövér, csúnya asszonyt nőül venni, ki különben igen gazdag volt; válaszol» : „én et súlyánál fogva vettem el; a fagonra nem voltam tekintettel.“ Olvasó-asztal. — Értesítő a budapesti állami középipartanoda 1883 — 84, ötödik tanévéről. Szerkesztette Hegedűs Károly igazgató. A tizenhét ívnyi vaskos értesítő alaposai; tájékoztat a középipariskola szelleméről és vívmányairól, melyekhez őszintén gratulálunk. — Győri Híradó címmel egy uj társadalmi hetilap indult meg Győrött Szép- hegyi Jakab szerkesztésében. Az első számok igen változatosak. Létjogosultsága,hogy egyesegyedül a sociális életet fogja szolgálni. — Az é 1 e t b Ő 1 az életnek czimmel Brankovics György, a Budapest volt szerkesztője egy ui könyvet irt, mely tizennégy fejletben cseveg mindenféle érdekes és tanulságos élettapasztalatról. A könyv ára 1 fit s megrendelhető a szerzőuéi (Budapest, Hatv ni-utca 3. sz.)l — Tompa Mihály tizennégy népdalára Ho s János zenetanár zenét szerzett. A füzet Táborszky és Parscli nemzeti zene- mtíkereskedésébeu jelent meg s ára 1 frt 50 kr. — A nyelv életéből cim alatt Peis- ner Ignác/, a Neues Pester Journál kitűnő belső munkatársa egy igen szellemes könyvet irt a nagy közönség számára, mely minden könnyedsége mellett sem válik pongyolává s minden tudó "ányossága mellett sem unalmassá. A tanulságos és élvezetes mű ára 1 frt. Őszintén ajánljuk. — Magyar Dalalbum. A magyar uép dallamainak egyetemes gyűjteménye. Szerkeszti Limbay. Zongorára alkalmazza Nem- csovits Antal.KiadjaHeunicke Rezső. Alii. k. 7-ik füzete 25 kr. — 0 r s z á g-V i l á g. Degré Alajos szerkesztésében s a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság kiadásában megjelenő illus- trált szépirodalmi vállalat legelső Íróink közreműködése s a kiadóhivatal áldozatkészsége mellett odafejlődött, a hová még egyetlen hasonló vállalatunk sem. Az Ország-Világ előfizetési ára évnegyedre csak 2 frt 50 kr. Kiadóhivatala Budapest, Granátos-utcza 6-ik sz. — Kiállítási Lapok cim alatt Ráth Károly a Deutsch-féle műv. intézet kiadásában egy körülményesen tájékoztató s magas sziuvonaiou álló illusztráld vállalatot szerkeszt, melyet az érdeklődő kiállító közönségnek kiválóan ajánlhatunk. — Megrendelő ivek Kassay Adolf két művére. Az első : „Az összes bélyeg-, illetéktörvények es szabályok, az 1881-iki tvez. szerint, magyarázattal és iroraáuypél- dákkai “ czimü munka negyedik kiadására szól. A mű ára 80 kr. A második „Az adó- végrehajtók kézi könyvének* * kiadását illeti, melynek ára 70 kr. Mindkét mű Schenk Ferencz könyvkiadóhivatalában (Bpest Uj- világ-u. 12.) — Vallásos költészetünk irodalom- történeti forrástanulmány irta dr. KŐrösy László. A bárom Ívre terjedő különlenyomat díszes kiállításban Laiszky Jánosnál jelent meg. — Magja r Pantheon. A magy. történelem, művészet és irodalom százötven ki- magosló alakja képekben és rövid életrajzokban feltüntetve. Irta dr. Márki Sándor’ Kiadta Stampel Károly Pozsonyban. A páratlan kis kötet ára csak 60 kr. — Berzsenyi Dániel irta dr. Kőrösy László. Kiadta Stampfel Károly Pozsonyban, a Magyar-Helikon 39-ik füzete gyanánt! Kapható aBuzárovits Gusztáv-íole könyvkereskedésben. — Arany Toldija a középiskolában Irta dr. Szivák Iván. A külön lenyomatit prograramértekezés alapos észrevételekkel szaktanárok számára van irva. — Olvas ő-K ö r. Az olvasó asztalunkra érkezett 7. és 8. füzet a Gyémánt király folytatását közli Tölgyesi fordításában. A regény vállalat kiadóhivatala Fülöp Györgynél Bp. Státió-u. 31. sz. a. vau. Egy-egy füzet ára 25 kr. —- Általános Levelező. Szerkeszti Knorr Alajos. Kiadja Nágel Ottó. A vállalat ára füzetenkint 30 kr. Az imént érkezett olvasóasztalunkra a 15-ik fűzet. — Zeneelmélet és az összhangzattan elemei. Tanítóképzői és polgáriskor növendékek használatára irta Báufi Sándor. Ára 50 kr. Megjelent Rózsavölgyi és Társa kiadásában. — Vörösmarty összes munkáiból Gyulai Pál szerkesztésében, Méhuer Vilmos kiadásában megjelent az előzőkhöz hasonló csínnal a 7. és 8. füzet. Ezzel befejeztetett az e 1 s ő kötet s már a 7. füzetben a második kezdődik. A kiadó úgy osztotta be a nyomott iveket, hogy a jelen füzetekhez is csatolta Gyulai Pál nagy érdekű magyarázatait, melyek az első kötetben levő költeményekre vonatkoznak s folytatni fogja azokat a következő füzetekben is. Ezzel elér— azt, hogy az időközben olvasók sem akadályoztatnak meg a nagy mü élvezetében. Az első kötet magyarázó jegyzeteinek befejeztével egyidejűleg fog a füzetekhez csatoltatui Gyulai Pál tollából a nagy költő kimeríti és méltató életrajza, nemkülönben pompásan sikerült arczkópe. Egy füzet ára 35 kr. Megrendelhető a kiadónál s minden könyv- kereskedésben. Megemlítjük egyúttal, hogy a pompás műhöz az ízléses köuyvtáblák már szintén munkában vannak. — A Magyar I f j u s á g czimü folyóiratnak újabban megjelent 4 füzetét (8—11.) küldötték be hozzánk a kiadó Révai testvérek. Ajánlatunk e jelesen szerkesztett, választékos, kifogástalan tartalmú ifjúsági folyóirat tekintetében talán sohasem időszerűbb, mint most. Ifjaink az iskolai óv fáradalmait pihenikj de szellemüknek azért csak úgy szüksége van szórakozásra, mint testüknek. Erre pedig nincs hathatósabb eszköz, mint a jó olvasmány. Ily olvasmánynak legbővebb tárházát nyújtja a „Magyar ifjúság mely az iskolai szünidők alatt szívesen látott vendége legyen a magyar ifjúságnak. A füzetek mindeu második vasárnap jelennek meg. Előfizetési ára negyedévre 1 frt 50 kr Az előfizetési pénzek legczélszerüb- beu Révai testvérekhez intézeudők. (Bpest váezi-utcza II. sn.) — Hazánk. Szerkesztik Aigner Lajos és Szokoly Victor. A kitűnő modern történelmi szemle ára füzetenkint 60 kr. Osziu- tén ajánlhatjuk az újabb hazai történelmet kedvelő olvasóknak. — U j k ö n y v e k. A Frauklin-Tarsulatnál megjelentek s olvasó asztalunkra érkeztek : Áz olcsó könyvtár (Szerkeszti Gyulai Pál) következő füzetei : 175. Roscher Vilmos. A nemzetgazdaság a klasszikái ókorban. Németből ford. M. G. 20 kr. 176. Theuriet. A hableány. Beszély. Francziából ford. Sz. E. 30 kr. 177. Gaskellné. Cranford. Regény, Angolból ford. Beléuyessi Gábor. 60 kr. 178. Ebers György. Egy fszó. Regény. Németből fordította Kacziáuyi Géza. 80 kr. 179. Malot Hector. A szépség vonzereje. Francziából ford. Sz. E. 80 kr. 180. Wieland. Az Abderiták. Ford. Farkas Albert. 1 frt. 181. Gyöngyösi István. Ének Tökölj Imre és Zrínyi Ilona házasságáról. (1683.) Egykorú kéziratokból kiadta és jegyzetekkel kisélte Háhu Adolf. 30 kr.
