Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 54. szám

érezte magát Radnótliy Farkas nem neki illő szerepében. Pálfy (László) csengő orgánumával, értelmes szavalatával, hévteli játékával nagyban emelte az előadás értékét. Szabó Antal (Gábryj Nyilassy (Síinán) Sajó Endre (Gerezdy) Bo­rjúd (Szalánczy) mint mellékalakok dicséretesen töltötték be helyüket. Kölöu kell azonban megemlékeznünk Hal may Imréről (Törcsváry) ki a tan- felügyelő papucshősiességét és oksze­rűségeit elegáns könnyedséggel s rou- tinra valló biztonsággal ábrázolta, A kis Somolik Gizella csókolni való paraszt fiúcska volt. Néhány pár kis kacsót kell megénekel- nem. Egy kicsit megkésve ugyan, de azért illő lelkesedéssel. A vízivárosi leányueveló-intezefc néhány remek kis kacsójáról szói a rege. Zheodosia és Gerraana tisztelt testvérek dicsősége ugyanis, hogy azok az apró kezek közel öt­száz apró müvet alkottak. Ezek közül a művek közül pedig egyetlen egy siucs, mely a papírkosár számára született volna. Kiváló kitüntetés éri Schilhavszlcy Riza, Szabó Izabella, Helle Erzsiké, Poyzl Berta. Souper Irma, Jurany Stephania és Bodó Regina remekeit, melyek már önmagukban is hódításra képesek. Legyenek üdvözölve azok a kis nagyha­talmak, a remek kis kacsók ! * ! Gróf Vay Sándor, a kit a mi irodalmi uomenchlaturánk „az ifjú költői nemzedék legtehetségesebb tagja“ gyanánt emleget, városunkba érkezett, hogy költői benyomá­sait gyarapítsa. Lesz mit és kiről énekelnie 8 lesznek mindenesetre nagyon sokan olva­sóink közül, a kik várva várják a ritkaszel- lemü gyerek rímeit. Egyelőre csak néhány sorocskát mutatunk be tőle, a többi még csak ezután követke/ik. A legszebb asszonynak. Kék szemeket szerettem eddig Söt“t szem most egész világom És én e két sötét szemekben, Menyországom s világom látom. YAY SÁNDOR. * Arató verseny van holnap. Lesz nagy aratás. A kalászok ma egész nap búcsú látogatásra hajlanak egymáshoz, hogy holnap muzsikaszó mellett haljanak meg. De legszebb aratás illeti a rendezőket. Mert ezek az arató gépekkel mi'deuek előtt a maguk dicsőségük számára aratnak. Ah az egész világ utazik. Ki füjrdőre, ki falura, ki divatból, de min­denki utazik. Ebből az általános nyári indulatból ne­künk is kijut egy kis szerencse. Vannak vállalkozó szellemek, a kik vélet­lenül körünkbe érkeznek s állítólag jobban érzik magukat, mintha Gletsckerek között kalandoznának. AUCUN. HTRFX.= — Herczegprimasunk kegyes ada hozásaiból a legközelebb lefolyt félév alatt a következők jöttek tudomásuukra: a szegényebb sorsu káplánok közt féló- venkint kiosztatni szokott 5000 frton kívül ő Einja adott a nahácsi iskolá­nak 140 frtot, a nyitravezekényinek 50 frtot, a kuklóinak 200 frtot, a guthoriuak 60 frt, a varrasiírinak 80 frtot, az esztergomi szegényeknek 300 frtot, a pozsonyi jótékony nőegyesület­nek 50 frtot, a csolnoki missiókra 100 frtot, az eisenachi templomra 600 frtot, a győrszigeti apáczáknak 100 frtot, a pozsonyi oltáregyesületnek 100 frtot, a budapesti növendékpapság ni. e. i. iskolájának 100 frtot, a győri Erz8ébet-egyesületnek 100 frtot, a bu dapesti kath. tanitó- és kath. tanitó- nőkópzőnok összesen 1808 frtot, az esztergomi képzőnek 710 frtot, a nagyszombatinak 408 frtot, a zavari szegényeknek 50 frtot, a marczelházi tanitó fizetéséhez 50 frtot, a zelizi tanítónő fizetéséhez 100 frtot, a vág- királyfai plébániaépület fentartására alapitványképen 1040 frtot, a modori templomépités költségeire 378 frtot, a / szepesolaszi keresztkútra 100 frtot, a nagykóri tíizoltó-egyesülotnek 50 frtot, a kolosuémai templomra 4Ö0 frtot, a hannoveri templomra 240 frtot, a pozsonyi papnöveldének 50 frtot, a budapesti kath. legényegyesület házára 2000 frtot, a budai legónyegyesiiletnek 50 frtot, a győri karmelitáknak 50 frtot, a szentgyörgymezei templomnak 50 frtot, az esztergomi tanitó képző építésére 10 ezer frtot. — Az esztergomvidéki gazd. egye­sület július hó 7 én, Párkányban reg­gel 7 órakor kezdődő aratógép versenyt, cséplési próbát és gazd. gépkiállítást rendez, melyre a megye közönségét tisz­telettel meghívja az esztergom-vidéki gazd. egyesület. — Személyi hír. Wargha Benedek kir. tanácsos a napokban idogedzés vé­gett tengeri fürdő használásra Fiúméba utazik. — Aratóverseny. Holnap ismét egy igen nevezetes nap virrad megyebeli gazdaközön­ségünkre. Hasonló ez a mozgalom érdem dolgában a tavali szántó versenyhez. Óhajt­juk, hogy hasonlítson hozzá sikerben is. Az arató-gép verseny kezdete (kedvező időjárás esetén) holnap reggel 7 órakor lesz. A ver­senyt s a gépkiállítást Majer István püspök és érseki helyettes nyitja meg üdvözlő beszéddel. A minden szépért, jóért és neme­sért mindig síkra szálló püspök ur a bíráló bizottság elnöke. Az érdekes verseny a Sze­gedi családi birtokán lesz megtartva. Ma­ga a birtok nincs oly távol, hogy városunk­ból kellemes séta gyanánt tömegesen ki ne vonulhatnak. A versenyre igen szépen jelent­keztek, a díjazások is igen figyelemremél­tóak s igy bizton reraólhetnija legteljesebb sikert, mellyel a derék rendező bizottság nem mindennapi érdemet fog aratni. — Az Irgalmas nővérek esztergomi leánynevelő és tanintézeteiről külön ér­tesítő jelent meg, melyből a következő adatokat közöljük. Az intézet igazgatója Majer István püspök, hitoktatója dr. Walter, a főnökuőu kívül tizennégy testvér tanított, zongora oktatást öt ta­nitó nyújtott, A kültanodát 239 tanuló, az exteruátot 76 s a belső intézetet 56 növendék látogatta. Az összes lét­szám 371 tanuló. A szent-annai leány­iskolában 7 tanerő működött s a tanu­lók száma mind az óvóban, mind a munkaosztályokbau és ismétlő iskolában mindkét nemben 638 Az intézet virág­zását eléggé hirdetik az érdekes adatok. — Adományok. A keresk. ifj. zász­lószentelő ünnepélyéhez újabban a kö­vetkező addakozások történtek: Pach A. 5.—, Wallfisch H. 2.—, Blau M, 5.—, Leyer H. 5.—, Daday J.—, Etter L. 5.—Schleifer M. 8. —, Rom Gy, 5.—, Wellbach Z*. 5.—, Mihalik B. 5.— , Grüuwald L. 5 —, Laiszky J. 5 frt. — Kornélia. Bájos művésznőnk, Kissuó jutalomjátéka holnap lesz, a mit egyesegyedül azért közlünk, hogy még uéháuy el nem foglalt jegyre figyelmeztessük olvasóinkat. A vidékrő1 is tömegesen jöunek színkörünkbe. — Kornitzer bécsi kereskedelmi szakoktató ismét városunkban működik s általános meglepetés mellett oktat a kereskedelmi szakismeretekben. A szép gyakorlati sikerekkel dicsekedhető fér­fiul méltán ajánlhatjuk a szülők bizalmába. — Berzsenyi Dániel életrajza épen most jelent meg lapunk szerkesztőjétől a pozsonyi Helikon kiadásában. Az irodalomtörténeti tanulmány a Buzáro- vics Gusztáv-féle könyvkereskedésben is megrendelhető. — A koleráról. (Az oktató házi or­vos után.) A kolera ez idő szeriut Eu­rópában fészkel, Francziaországnak egyik kikötő városában Toulon-ban. Igaz, hogy áldozatainak száma nem nagy és a baj napról napra mindin­kább kisebbül : mindazonáltal hivat­kozva az orvostörténelemben feljegyzett adatokra, melyek szerint valamely he­lyen a kolera egy rövid ideig stagnál, hogy egyszerre nagy mérvben megtol­jon és tova terjedjen, kötelességünk tisz:elt olvasóinknak annyit elmondani ezen betegségről, melyet önvédelmükre tud ti, okvetlen szükséges. Előre bocsát­juk, hogy a kérdés szellőztetésébe nem ereszkedünk ; vájjon a Toulonban grasz- szál) betegség nyári liáuyszékelés vagy valódi kolera-o ? ezt a kiküldött epi- demiologusokra bízzuk ; de igenis mint gyakorló orvosok figyelemmel vagyunk, egyfelől ama körülmény re* hogy Tou- loubau a betegek rövid megbetegedés utál kimúltak, valamint arra, hogy valamely erős kolerajárvány megelőzői, halállal végződő nyári hányszékelések (cholera nostras) szoktak lenni. Ez a két adat reánk nézve is igen fontos, mivel a kolera fertőzési ragályos be­tegség, melyet vesztegzárral megszün­tetni lehetetlen, mert a fertőzést köz­vetítő anyaga oly természetű, hogy a légáramlattal tovavitetik. A kolera gombacsirákból ered, melyek nemcsak ruhához vagy más szilárd tárgyakhoz pl. járművekhez (hajó, vaspálya) hozzá simulnak, hanem a porral szélvész al­kalmával tova hurezoltatnak. — Ezek daczára mai napság még sem oly ha­talmas járvány többé, melynek útját a holttetemek ezrei jeleznék ; mert a tengernyi veszélyt, melyeket fejünkro hozhat, a vesztegzárak leghatalmasab- bikával, az észszerűen alkalmazott hy- gieniával legyőzhetjük; a szélvészszel hozzánk érkezett kolera-bakteriáknak oly talajt nyújthatunk, melyen termé­kenyítésük aligha fog sikerülni. Kicsa­pongó élet vagy hiányosan történő élelmezés kezére dolgozik a járványnak; a mértékletesség ellenlábasa. A gom­bácsira szennyben és piszokban burján ük, rossz vízben, rossz ételen, (rothadt vagy félig érett gyümölcs-,) nemkü­lönben rósz levegőben szaporodik, mint a botanikusok mondják hasad. Tartsuk lakásainkat lehetőleg tisztán, szellőz­tessünk naponta, ruháinkat poroztas suk ki, rósz kütvizot no igyunk, gyű mölcsöt keveset együnk, tápszereink lehetőleg tiszták legyenek és bátran szembe szállottunk a járvánnyal. — Nagy bányaszerencsétlenség történt vasárnao a tokodi kőszéubányáuak régóta égő tárnarészében. A telep legügyesebb bá­nyásza ment le vasárnap délután a tárnába, hol az égő aknát kellett megvizsgálnia, hogy vájjon az ut nem tört-e magárak újabb utat, a tárna más része felé is. Már 40 éve volt a bányában, tehát ismerte az akna min­den részét és igy azt is tudta, hogy a hely, melyet megvizsgálni fog rendkívül veszé­lyes. Hogy minden eshetőségre el legyen készülve, két munkást hivott magával, kik kellő távolságban figyeljenek rá és ha ve­szélyt tapasztalnak, siessenek segítségére. Alig közelítette meg az öreg bányász az öl­döklő bányarészt, a kitóduló széngőz lesúj­totta. Halk nyöszörgésére két tarsa utána rohant, s raegakarták menteni. Az egyik jó előre hatolt, de nem bírta elérni haldokló társát, mert a báuyászok réme Őt is lesúj­totta, ott maradt halva vagy két lépésnyire az első áldozattól. A harmadiknak még volt annyi ereje, hogy a följáróhoz el birt ván- szorogui és a vészjelzőt megragadta, de ab­ban a pillanatban ő is összeesett. A vész­jelre a munkások összefutottak és többen leereszkedtek ; négyen mentek a biztos ha­lálba s a mint leértek, rögtön összerogytak. Újból egynéhány bátor ember ereszkedett le. Már heten feküdtek élettelenül az akna mé­lyében, másodszor lementek közül még ket­tőt sújtott le a mindinkább kitóduló szén­gőz. Szerencsére azonban az épen maradtak nem veszítették el bátorságukat és mind a kilenc élettelen alakot a földszinére hozták. A gyorsan előhívott orvosoknak sikerült hetet életre hozni ; kettő azonban meghalt; a harmadik megnémult, ámbár ennek az élet­be maradása is, igeu bizonytalan. * A munkások s munkásnők nagy hibát követnek el, midőn figyelmébe se veszik az emésztési zavarok a rendet lenségek, első jelenségeit, (máj-, vese-, s aranyeres bajok stb.) mivel ha jókor használnák a Brandt R. gyógyszerész hives svájezi labdacsait, miuden nagyobb bajnak olejét veszik. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ HIRDETMÉNY. Esztergom sz. kir. város képviselő tes/fj- lete részéről ezennél közhírre tétetik az, hogy az esztergomi vadászterület, mely Fuchs Miksa kenyérmezői, Schalkász Ignácz sátor - kői birtokaik és az összes szőlő terület ki­vételével az esztergomi száutók, rétek, le­gelő és erdőterületből áll, f. évi j u I i u s hó 11 -i kén délelőtt 10 órakor Kernén fi János gazdasági tanácsnok hivatalos helyi­ségében a városházán nyilvános árverés mellett bérbe fog adatni, a mely alkalom­mal vagy előzőleg is ugyanott a bérleti fel­tételek megtekinthetők. Ertesittetnek egy alkalommal a bérleni szándékozók, hogy a kikiáltási 189 írtnak 10 százalékát bánatpénzül a kiküldött kezei­hez tegyék le s egy alkalommal vegyék tudomásul azt is, hogy köteles lesz bérbe­vevő az évi bérletnek megfelelő összeget vadkárok megtérítése czimen, akár közfor­galmi értékpapírban, vagy pedig készpénz­ben, a város pénztárába 24 óra leteltével betenni. Esztergom, 1884, pinius hó 30-án Kiadta : TAKÁCS GÉZA főjegyző. Az esztergomvidéki gazd. egyesület arató gép versenye gőz- ás járgányos cséplőgép próbái gazdasági gép kiállítása Párkányban, Julius kő 7-éa & Szegedi család párkányi birtokán fog megtartatni. Kévekötő aratógép 8 gozcséplo szerkezet több járgányos gép és számos kisebb gaz­dasági gép és eszköz van a rendezőségnél bejelentve. — A siker most már csak min­den jó és nemesért lelkesülő közönségünk érdeklődésének mérvétől es a: 7, időjárás sze­szélyeitöl van feltételezve. Különleges hatása az Aaathiria szájvíznek melyet dr. Popp J. G-. os. kir. udv. fogorvos készít Bécsben, előadva dr. Janell Gyula gyakorló fogor­vostól. Rendel vényeztetik a bécsi Klinikában, va­lamint dr. Opolczer tanár, rektor mag. és kir. szász udvari tanácsos, dr. Klentzinsky, dr- Brantz, dr Heller, stbbi orvos urak által. Ezen szer főkép a fogak kitisztítására szolgál.* Vegyészeti tulajdonságánál fogva feloldja a fogak közt és a fogakon a nyálkát. Használata leginkább étkezés után ajánlható, mert a fogak könt visszamaradó husrészecskék rothadásba menvén át, igy a fogak állagát megtámadva, a szájban büdös leheletet gerjesztenek. Még azon esetben is, ha a fogkő már lerakodás­ban van, használható e szer, mert a megkemónyke- dés ellen működik. Mert ha csak a fog egy kis ré­sze is letörik, akkor az igy megsértett fog csontsadba esik és okvetlen elpusztulván, a többi egészséges fo­gasat is megrontja. A fogak szép és természetes színét visszaadja, mert minden idegen mázt vegyileg szétbont és megsem­misít. Aztán hasznosnak bizonyul álfogak tisztántartásá­ban. Eredeti fényüket és ragyogásukat visszaadja, a fogkő-lerakodást meggátolja és minden bűzös szag e llen megvédi. ínyfájdalmat, melyeket az edvas és romlott fo­gak okoznak, nemcsak enyhíti, hanem a baj tovább harapódzását is meggátolja. < Hatályosnak bizonyul az Anatherin-szájviz a fog- hus rothadásánál, valamint biztos és sikeres enyhítő szer az odvas fogak fájdalmai ellec. Csuzos fájdal­maknál az Anatherin-szájviz könnyen és anélkül, hogy valami hátránytól félni kellene, enyhíti a fáj­dalmakat a legrövidebb idő alatt. Mindenek fölött megbecsülhetetlen az Anatherin- szájviz a lehelet jó illatának fönntartására és a bü- zösség eltávolítására; s elegendő ha napjában né­hányszor kiöblítjük szánkat e vízzel. Nem kevéssé kitűnőnek bizonyul az Anatherin- szájviz, a mozgó fogak ellen. Ez oly baj, melyben a gümőkórosok, valamint az öreg emberek szenvednek. Biztos szer az Anatherin-szájviz könnyen vérző foghus ellen. Ennek oka a fogedénynek gyöngesé- gében rejlik. Ez esetben erős fogkefe szükséges, mért ez a foghust edzi, miáltal uj működésre éb­reszti azt. CL Q_ O a. Egy palaczk 1 frt 40 kr, egy kö­zép 1 frt és egy kicsi 50 kr. növényi fogpora rövid használat után a fo­gakat vakító fehérekké teszi anélkül, hogy azok ártalmára volna. Ara dobozonként 63 kr. Anatherin fogpastája üvegszelencókben 1 fr t 22 krral, jónak bizonyult fogtisztitó-szer illatos fogpastája. Rövid használat után Aakitó fehér fogak, a fogak (természetes) és müfogak ápolására és a fogfájás megszünteté­sére. Darabja 35 kr. tog-óloma. Igen gyakorlati s legbiztosabb szer a lyukas fogaknak önólmozására. Ár» dobozonkint 2 frt 30 kr. A dr- POPP orvosi Dövényszappan kitűnő pipere­szer a 8ömör, küteg, a májfolt és szeplő ellen, a tiszta üde arcbőr előmozdítása és fóntartása, az atka pörsenós, tisztátalan arcbőr, kelések elleu- Da­rabja 30 kr. A t. c. közönség fölkéretik, viláeoaaa Popp cs. kir. udv. fogorvos-féle készítményeké tAérui s csak az olyanokat elfogadni, melyek saját védje­gyemmel vannak ellátva. Kapható: Estergomban: Zsiga Zsigmond, Mayer A* gyógyszertárában- Brutsi G.y. diszmakere*k»de- sében - Váczon: Raduosen G.-Irgalmasok gjógy- szertárában ; Párkány : Rogrüu E. gyógysertárá- . ban; Szent-E. Jakab. A. gyógysz. Tata : Menich D gyógysz.Zsámbók Gröfftner S. gyógysz. Érsekújvár Fleischen E. gyógy. Ipolysági : Beikó A. gyógy­szertárában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom