Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 54. szám

Esztergom VI. évfolyam.

54. szán.

Vasárnap, 1884. jirilus 6-án

Megjelenik hbtenkint kétszer:

7 VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész évre.................................................6 üt — krfél évre

......................................................3 , — .

u

egyedóvre.................................................1 • •

E

gyes szám ára 7 kr.

SZERKESZTŐSÉG:

ZÉCHENYI-TÉR

hová a lap szellemi részét illető közlemények ItiildendSk.

KIADÓ hTv ATAL:

jSzÉCHENI-TÉR

hová a hivatalos s a magán hirdetések, a iiyiJí^Toe szánt közlemények, előfizetési pénzeli és reclamálások intózendők.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS niRDHTIÍSEK :

1 szótól 100 szóig — fi t 75 kr. 100—200-ig . 1 „ 50 „

200—300-ig . 2 „ 25 „

Rélyegdíj 30 kr.

MAG ÁNHIRDET ESEK

megállapodás szerint lehető legjntányosabban közöltetnek.

N VI ÉTTÉR sora 20 ur

Középiskoláink.

Esztergom, jU1. 4.

Főgymuásiumunk és reáliskolánk egy esztendei történetéről beszél a múlt tanévről kiadott értesítő.

A főgymuasium értesítője mind terjedelménél, mind tartalmánál fogva igen kiemelkedő az idei magyar programm- irodalomból.

" A tauulók létszám? i?mét emelkedőben van, a mi a mo&cani igazgatás rokonszenves működésének eredménye. A tanulok létszáma 277 volt. Ezek közül esztergomvárosi 7J, esztergommegyei 47, nyitrai és pesti 24, honti 21 és komáromi 20. Ki kell még egészítenünk a látogatási statisztikát Barssal, honnan 14 S Pozsonyuyal, honnan tizenhárom tanulót kaptunk, A többi adat jelentéktelen.

Főgymnasiumuuk tanulói tehát legnagyobbrészt Esztergomból, Nyitva, Pest, Komárom, Bars és Pozsony megyéből származnak, A felsŐmagyarországi megyék alig adnak valamit.

Rendkívül fontos kimutatást olvasunk a segélyezés körül. A főgymnasiumi ifjúság által élvezett ösztöndijak, segélyezések és adományo’. összesen 5858 irtot tesznek ki.

A segélyző-egyesiilet alapja közel tiz ezer frtra növekedik, e jótékony forrásból 83 tanuló részesült segélyben. A fökáptálán nagylelkűsége azonban kétszer nagyobb összeget és pedig 1130 irtot osztott ki a szegény tanulók között. Főpapjaink uemesszivüségéből 18 ifjú részesült teljes ellátásban.

A gyámolitás ilyen forrásai főgym- nasiummkat a leghumánusabb intézetek közé emelik.

A mi az ifjúság önképzését illeti, örvendetesen kell constaUlnuuk, hogy az távol állott a versfaragás czéhrend- szeres üzésétől, hanem inkább kevesebb, de magvasabb irodalomtörténeti dolgo zatokat termelt.

A könyvtár sokoldalúan gyarapodott s egyéb tanszerekben is folyton gazda- ' gul az intézet.

Szóval főgymnasiumunk vezetése s a vezeték által elért sikerek városunk jó- hírnevének elsőrangú tényezői.

Reáliskolánk már túl vau a hamloti töprengések korán, a lét, vagy nem lét kérdése nem kisért többé. A cul tusmi- ! niszter meglátogatván az intézetet, az évi kétezer frtos állami subventiót megadta, a mi mindenesetre egy igen nevezetes lépés az esztergomi reáliskola államosításához.

A válság óráiban azonban herczeg prímásunk, főkáptalanuuk s testvérvárosaink is meghozták az áldozatot s igy a nemes város jóakaratu áldozatkészsége minden oldalról támogatásban részesül.

A tanulók létszáma 113, a mi a ta Valihoz képest nagy emelkedést jelent. Legtöbben voltak városunk és megyén^ ! beliek ép pedig katvankárman. A látogatás arányait Nyitra, Hont, Bars és Pestmegyéből lebet levonni, a többi adat igénytelen.

Segélyezésre nem volt alap s igy az intézet akárhány növendéke nélkülözéssel küzködött. Vajba a reáliskolai alapot,mely már igen tekintélyes, a nemes város a reáliskolai tanulók segélyezésére fordítaná kamataiban. Akkor a reáliskolai segélyző egyesület jótékony forrása azonnal meg lenne nyitva.

A könyvtár szokatlanul gyarapodott s még csak óhajtandó lenne, ha az intézet a főgymuasium volt helyiségeibe helyeztetnék át, hol gyarapodásához több előnyt tudna érvényesíteni.

Városi közgyűlés.

Junius 30-cán.

V

A napirenden lévő tárgy fontosságához mérten nem valami nagy volt az érdeklődés a közgyűlés iránt, a rendesen jelenlenni szokott képviselők közül is többen hiányoztak. A közgyűlés megnyílta előtt olyan kedélyes cískur- sus töltötte be az időt, iparkodván 'egyik a másikat kapaczifálni, hogy hát mégis a takarékpénztár által adott kölcsön az olcsóbb s nem a földhitelintézet által.

Pap János polgármester 9 és fél órakor az ülést megnyitván, mindjárt azon kezdte, hogy a kenderföldön építendő laktanyára szükséglendő kölcsön felvételének folytatólagos tárgyalása a csütörtöki ülésre tűzessék ki, addig pedig újólag a pénzügyi bizottság és tanács beható tárgyalás alá vegye, ez az indítvány el is lett fogadva, hanem azért 'nagyon helyesen a diskursu3 niegkez- ' dődött.

Brennei és Dóczy Antal a takarékpénztártól felveendő kölcsön mellett foglaltak állást, ellenben Kain János és Stern Márk azt bizonyították, hogy a földhitelintézet olcsóbb kölcsönt ad, s különösen Sternnek világos számadatai azt látszottak igazol ni, hogy aföldkitelin- tézet kölcsöne valóban olcsóbb is,

A kövezetvámmentessóg ügybeli közmunka és közlekedés-ügyi miuisteri leirat melyben azon kérdés vár megoldásra vájjon a főkáptalani uradalom szekerei, fogatai vámmentességben részesitendők-e

a jogügyi bizottságnak adatott ki véleményadás végett.

A törvényhatósági tisztviselők nyug- dijszabályzata közhírré tétetni rendeltetett.

Viola Kálmán pénztári ellenőr azon kérelmétől, hogy mint virilis képviselő a városi közgyűlésben helyet foglalhasson a megyei törvényhatóság által elu- tasittatott.

Tudomásul vétetett Esztergom megyo törvényhatós.iganak azon értesítése, hogy az ezredtörzs és egy gyalogzászlóalj Esztergomban fog elszállásoltatok

Búb la Károly püspök ő méltóságának köszönet szavaztatott a kórházi apáczák részére alapított egy ezer forintért.

Még több kisebb érdekű tárgy elintézése után az ülés feloszlott.

Gazdasági levél,

(A Marsli-fóle arató-gép)

Van szerencsém a n. é, közönséget értesíteni, hogy az általam hozott Marsh- féle önműködő kévekötő aratógépekkel

f. hó 7-én az esztergom-raegyei gazd. egyesület által Párkányban és 15-ón a nyitravölgyi gazd. egyesület által Tavaitokon rendezendő aratógép versenyen aratni fogok, hogy azokat a t. gazda- közönségnek, illetőleg az érdeklődőknek személyesen bemutathassam.

E gépek Amerikában már évek óta ismeretesek s Marsh gyárában évente 3—4000 darab gyártatik,

Nagy előnyük, hogy sokkal könnyebbek valamennyi ismert kévekötő aratógépeknél, szerkezetük sokkal egyszerűbb, a kévéket pedig nem dróttal, hanem zsineggel kötik és nem emelik azokat, hanem alacsonyan kötik és úgy csaszA mióta én megláttam Szép szemedet kedvesem, Azon perctől, pillanattól Csillagász lett belőlem.

Nézek fel az égteugevre, Vizsgálatom csillagit,

De oly fényest mint a tied Nem találok rajta, hidd !

Messze ragyog a sok csillag,

Hát jól nem is láthatom ;

Ülj ölembe s szép szemed lesz Tanulmányom, angyalom !

H. S.

fii

Hogy megvirradt a nagy nap; Búkor Tamás fölveszi az ünneplő mentét, úgy megyen a hűséges választők táborába.0

Leng a zászló, szól a zene. Körös-körül a házak tetejéu piros — fehér — zöld lobogóval játszik a pajzán szellő ; még az ég is 1 ; mosolyog onnan a magasból a Búkor T? jaósgö embereire. — Mert Ő a „paraszt k'»á,y“ ott a falujában. Hej, sok fényes Halata ura kereste fel egyszerre kunyhójában, rrmgrázogatta kérges tenyerét, nevezfe „barátomnak“, „urambátyámuak.“ Hanem olyan beszédet egyiktől sem hallott még, mint a

felsőfalvi városon. Az a régi régi vér újra forrni kezdett ereiben s mikor a fiatal ember elvégezte lángoló szónoklatát, Búkor Tamás odaállott elébe :

—- Tekintetes uram ! Jöjjön mi hozzánk. A mint hogy egy Isten van, olyan bizonyos a megválasztása. Én mondom, Búkor Tamás.

És eljött ; beszélt az egyszerű embereknek a maguk nyelvén. Még a kántor uram is rá- rábólintott a bozontos fejével :

— Igaza vau — jól beszél — akár a nap.

De a Könyi Marci fejébe nem akart az beférni, hogy miként lehet magyar ember az olyan, a kiuek német ueveis van?

— Hej, Tamás bácsi, nem hiszek én an olyan kibli-hubli nevű embernek, akármit beszél is. Nem én !

A kis bíró is oldalt vágta makra pipáját a fogai közt, égy dörmögte maga elé :

— Nem bizony ; az olyan hibli-hublinak.

— De megaztáu minek kell az olyan ember, aki valahol az Óperenciás tengeren is túl lakik? Lám az urak a tavalyit akarják, a ki azt is megígérte, hogy fele adót fizetünk ezentúl ; az mondó vagyok én, Tamás bácsi, jobb lesz az nekünk.

A kis biró is nagyokat fújt a cserép pipából felelet helyett.

Búkor Tamás végigsimogatta hosszú, ősz szakálláb.

— Azt mondod, Marczi fiam, hogy német neve van ? De a szive magyar. Vagy nem hallottad beszélni ? Pedig a Böske is ott volt. Meg is fogadta a lelkem, már addig csak párta alatt marad mig a választás

meg mim lesz ; hadd lássa érdemes-e rá a Marci ?

Kónyi Mnci szemei fölvillámlottak.

— Háv igazán azt mondta? úgy mondta? Már hiszen mindegy nekem, akár tót neve is legyen, csak a szive magyar. Itt a kezem Tamás bácsi.

A kis bírónak is kialudt a pipája. CsJt úgy halkan mormogta magában :

— Hiszen ha a szive mngyar — a sziveKónyi Marci magasan lobogtatva zászlóját vágtat a bandérium élén a kocsi elé, mely az országúton fölverte a port.

Búkor Tamás rendbe állítja a fehérbe öltözött hajadouokat s mikor a jelölt megér- űdzett, a legszebb közülök átnyújtja a koszorút, melyet ők fontak

A kocsiból halvány fiatal ember száll ki. Végig tekint az éljenző sokaságon. — Olyan ismerős előtte minden. Igen, hisz egyszer már volt itt. De az a domb ott régibb ismerőse : az a liárs jő b ilátja ; talán most is vise i még emlékét; két név kezdő betűjét. Vagy talán azok is megsemmisültek,, mint boldogságuk ? . .

Visszaidézi emlékébe a múlt napjait. Mikor kétségbeesve távozott innen. Bejárta az idegen országokat, megismerkedett a társadal ni viszonyokkal, s a reményt vesztett szerelem helyébe a szép szeretetet ültette be. Abban is csak egy alak, egy kép buzdította, lelkesítette. Ki tudja, hol lehet az most ?

S a kínos emlék fájdalommal tölti el. Akaratlanul fakadnak szivéből azok a szavak, melyek azt az egyszerű népet inoghatják, elragadják. Itt-ott könnyek is csillannak meg a szemekben.

Kónyi Marci csak azt látja, hogy a Böske is törülgeii szemeit a kötényével. , Mikor aztái:. vége szakadt a beszédnek, egy néhány jó czimborával vállukra kapják a jelöltjüket, úgy viszik körútra a faluban. Még vau idő, mig a szavazás kezdődik. Elhuzatják a csu- fondáros nótáikat az ellenpártra, közbe-közbe megfenyegetnek egy-zászlót, mely amannak pártjához tartozik. A Kónyi Marci is oda- oda pislogat a Böske arczára: tetszik-e neki a mostani szerepe ?

Egyszer aztáu megállanak a Búkor Tamás emberei egy emeletes ház előtt. Mialatt a zene minden kigondolható csúf nótát eljátszik, a jelölt meg megújuló éljenzése közepeit kinyílik egy ablak s egy női fő tekint ki rajta. Csak egy perezre. Mintha visszaijedt vo'uá, hirtelen becsapta ismét.

De az az egy perez azt a fé’fit még sá- padtabbá tette.

— Ki az az asszony ? — kérdezi reszkető hangon Búkor Tamástól.

— A felesége.

— A felesége ! — De kiuek ? kinek a felesége ?

— No hát, tekintotes uram, a kinek a háza előtt állunk, az ellenjelölté.

Egy pillanatig meredteu bámult a becsukódott ablakra. — Azután mikor hazakerültek, Búkor Tamás szobájában két karjára hajtotta le fejét és csöndesen zokogott. Búkor Tamás nézte, nézte, mint vesz elő egy kicsiny arczképet, elsárgult levelet:

Kedves Bélám !

Talán a szivem fog meghasadni, de meg