Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 49. szám

csak művelt és tanult iparosok képesek a hazai ipart oly magas fokra fejlesz­teni, hogy a külföldi éi jövő árral szem­ben kiállja a versenyt, akkor nem venne föl üzletébe iskolázatlan, éretlen gyer­mekeket, hanem csak megfelelő isko­lázottsággal biró fiukat. Sokan azt mondhatnák, hogy vannak egyes iparágak, a melyek nem igényel­nek bő iskolai előkópzets éget, ily ipará­gak megtanulására már az iskolázottabb fiúnak nem is volna hajlandósága. Meglehet. De azt mindig szem előtt kell tartanunk, hogy csak egyedül a műveltség képes tovább fejleszteni az Ízlést, már pedig eire minden haladó ipa­rosnak szüksége van. Azon törvények, melyek a vasárnapi iskolázást elrendelik legtöbbször nem vétetnek figyelembe ; hány iparos-ta- noncz nem jár ismétlő iskolába ? Iparosainknak azutáu nagyrészt nincs semmi érzékük az irodalom iránt, nem o1 vassák remek Íróinkat, sőt sok talán nem is tudja, hogy létezett egy {Petőfi Arany, Vörösmarty stb. Lehet-e azu tán csodálkozni azon, hogy anyira hátra vagyunk ? Nézzük pl. a franczia iparost; ha még oly egyszerű ember|is,s mégis' is­meri sőt tudja majdnem kívülről ked­venc/ költőit. Ha tehát valamely szülő gyermekét az iparos pályára szánja ne gondolja azt, hogy azon úgy is boldogulhat ha egy-kót elemi osztályt elvégez. Először taníttassák gyermeküket, s csak azután adják oda iparosnak, mert csak művelt iparos képes magának tisz­tességes jövőt biztosítani. Az intelligensebb iparosok^ hassauak oda, hogy üz le tökben ne alkalmazzanak iskolázatlan fiukat s meglátják, hogy nemsokára megteremnek az áldást hozó gyümölcsök. Gazdasági levél. (Állattartás a mezőgazdaságban.) II. 2. A másik birtok terjedelme 1100 magyar hold —-474 h]a. Van ezen 44 drb ökör á. 450 q— 19800 q élősúly. Van ezen 6 drb ló á 400 q — 2400 q élősúly. Van ezen 6 drb tehén á 400 q — 2400 q élősúly. Van ezen 1500 drb birka á 30 q — 4500 q élősúly. j Van 14 növendékmarha á 300 q — 420 q élősúly. Összesen 33300 q élősúly. Van az egész birtokon á 500 q élősúlyu marha 66 drb ; 1 drb esik 7.1 b|a. te ihletre,|16 6 magyar holdul 1 drb ; 1 h|a-ra esik 70 k|g ólőhús- suly. 3. A harmadik bérbirtökjTáll 700 holdból. Van ezen 30 drb ökör á 500 q — 15000 q élősúly. Van ezen 800 drb birka á 30 q — 24000 q élősúly. Van ezen 8 drb ló á 400 q — 3200 q élősúly. Van ezen 10 drb tehén á 400 q — 4000 q élősúly. Vau ezen 4 drb növendékmarha á 300 q — 1200 q élősúly. Van ezen 20 drb liizóökör á 4 hó­nap — 7 drb á 500 q — 3500 q élősúly. Van ezen 100 drb hizöjiih egy har­mad 33 á 35 q — 1155 q élősúly. Összesen 52055 q élősúly. Egy hektár területre esik 1.72 k|g előliussuly. Számosmarha van az egész birtokon 104 drb; 1 drb esik 2.8 h|a-ra, vagy 6.7 magyar holdra. Bár eme számokból általános követ­keztetéseket nem vonhatuuk ; mégis aggódva kell gondolnuuk a talajelsze- gényedós következményeire s igaza volt Kodolányinak, midőn a marhalétszám tartását a gazdasági haszonbérszerző­désekben szigorúan rendezni óhajtja. Hová vezet az ily gazdálkodás? mi a jövője az ily zsarló rendszernek ? Kétségtelen, hogy a húrok már erősen megfeszitvók: tartunk tőlök, szakadni kezdenek. Kivlálólag nekünk, a mi extensiv gazdákodási módunk mellett, szükséges az állatlétszámot és legkiváltkép az igavonómarha létszámát rendeznünk. Gazdasági gépeink némileg fedezik az érezhető munkáskezek hiányát és. csak az intensiv gazdálkodás feló való haj- lás biztosíthatja' jövendőnket. Hogy az extensi vitásnak a mi viszo­nyaink között mekkora hátrányai van­nak, hogy a csekély munkaerő mily aránytalanul oszlik el az év szakaiban, — mert inig az őszi munkák befejez­tével kaphatni vidékenkint 24—30 ki-ért napszámost, addig nyáron 1 frt 50 kr egész 2 írtért is alig, — azt mi gyakorlati gazdák sajnosán vagyunk kénytelenek tapasztalni. Szabályozzuk a szemesjószágok ter­melését ; üzemünket az ágak külön féle­sége szerint rendezzük be, amelynek, nemcsak az a jó következménye leszen, hogy gazdálkodásunknál a munkameg- torlódás megszűnik,^helyébe a jobb elosztódás lép hanem az egyoldalúság­ból is kibontakozva, jjgazdálkodásunk biztosabb alapot nyer, és nem kell re­megnünk;; attól,*hogy ha egy csapás ér bennünket, tönkre vagyunk téve. Ami az állatlétszám nagyságát illeti, s itt«(kiváltkóp a birkákról szólván, nem kell főfigyelinet fordítanunk a szám sokaságára, hanem a meglévő anyag jóságára. Trágyát termelő barmainknál nem az állatok száma fokozza a trágya- productiót, hanem az azok által J^föló tetett takarmánymennyiség és minőség ; mert, azt hiszem, ha van 10 drb bir­kánk s ezeknek nyújtunk naponkint 8 k|g szénát: akkor többet nyerünk, ha csak 6 darab birkát tartunk s e 6 drb birkával fogyasztjuk fel a 8 k|g szénát. Az a 6 drb birka, jó tartás mellett, majdnem annyi gyapjút ád, mint ama 10 drb, trágyát csak any- nyit, s nem ^ kell pirulnunk és szé­gyenkeznünk, ha nyájunk figyelmes gazda szeme elé kerül. K. Ruflfy Pál. Olvasó-asztal. E ro\at alatt ismertetett müvek a Buzárovits Gusztáv könyvkereskede'sben kaphatók és rendelhetők meg. Egyébiránt bármi tudakozódásokra szivesen válaszol a szerkesztőség. — Magyar Pantheon czitn alatt történetünk fényes alakjainak ismertetésével (szóban és képben) Starapfel Károly pozso­nyi kiadó egy uj vállalatot indított meg. A tiz füzetre terjedő művet dr. Márki Sándor Írja. A vállalat százötven arcképre és rövid ismertetésre terjed ki. Egy-egy füzet ára 20 kr. — II. R á k ó c z y Ferenci fejedelem ifjúsága. Irta Thaly Kálmán. Kiadta Stara- pfel Károly Pozsonyban. A|nagyérdekii fü­zet ára 20 kr. yűj — Magyar Hell k o'n. Az érdekes irodalomtörténeti vállalat legújabb füzete dr. Tóth Sándortól^Báró Kemény Zsigmond életrajzát s működése ismertetését közli. — A legnevezetesebb fölfedo- zések könyve cira alatt ismét egy uj Stam- pfel féle vállalat első füzete érkezett olvasó asztalunkra. Az mustrált füzet ára 25 kr. — Olvas Ó-K ö r. Az uj évfolyam ha­todik füzete Tölgyesi Mihály fordításában A Gyémánt Király cimii francia regény foly­tatását hozza. Egy füzet ára 25 kr. Meg­rendelhető Fiilöp Györgynél (Bpest, Státió- utci, 81. sz a.) — A színész e.tJr endsz eYe. Irta Rakodczay Pál. A drámai jellemalkotás esz­mei és technikai elvei a színészet történe­téből gyakorlatából vont tanulságok s az élet jelenségeinek megfigyelése alapján tér- i gyalva. A huszonkét ivre terjedő tanulmány j különösen a szülészeknek hasznos* kéziköny- j ül szolgálhat. Ára 1 frt 20 kr. És rögtön jelentést tesznek a mindenha­tó Urnák, hogy itt megint olyan lélekeme­lő jelenet látható, mely a zeudülő függet­lenségi pártot ismét növelheti. Ez tiszta •kortézia, ezen azonnal segíteni kell. És azonnal kész a parancs. — El kell fogni! Elfogják. Elviszik a községházba.' Becsuk­ják és nevetséges hiábavalóság minden kö­nyörgés, minden közbenjárás. A legfiatalabb vértanúra |is szükséges volt. Hadd riassza meg egy kicsit azokat a fiatal vértanú jelöl­teket, a kik egy Dell’Adarait mertek éltetni, mikor Horvát Gézát is éltethetnék s azért nem kerülnének legkevésbé sem fogságba. Oh isteni állapotok ! Oh kofferek és zuluk, malájok és beduinok ! Szabadság dicső fiai, tudjátok meg, hogy legyőztetek minket a szabadságban. VII. ÉNEK. DeirAdamiímég mindig többségben mer lenni százhatvannal. Ez hallatlan imperti- uentia. A hatalom oroszlánszívű pasájának sze­möldökei összonőnek s szörnyű zsarnoki ter­vek szülemlenek meg sötét agyában. Most ő kezd el szavazni. Lássuk csak. Jön egy csomó függetlenségi ember. — Hogy hívják? — kérdi uórói hangon. — Kovács Jánosnak. — Hány éves ? — Hatvanegy. — Itt liutvauháromnak vau beírva. Nem szavazhat. — Kire szavaz ? — Adáinira, — Doctor Dell Adámi van, Adami nincs; nem szavazhat. Két kormánypárti bizalmi férfin betámo­gat egy a sárga földig illuminált volt. embert. — Kire szavaz ? Nincsen hangja. Düledezik. — Horváth Gézára ? Néma mint az a boros hordó, melyből lelkesedését szívta. — Tehát Horváth Gézára. Helyes. Mehet. Nemsokára meg van a szükséges többség. Themis istenasszonya kétségbeesik s a hatalmas férfin előtt kardjába dől. VIII. É ek. A függetlenségi párt egyetlen egy embe­rének sem szabad átlépnie a kordont, kü­lönben azonnal ketté hasítják. A dicső kormányuárt pedig külön kis liatal másságok kai bír, a kik szentül és sért- hetetleuül jöhetnek, mehetnek capacitálni akármire. Ezek az apró választófejedelmek vérsze­met kaptak a leghatalmasabb portától s szintén dicséretremóltó erélyességgel láttak hozzá. Lökni, taszigáhu, szúratni, tiportatni, vag- daltatni, szidni, káromolni, elfogatni és ül- döztetui a hivatásuk. És a függetlenségi párt étlen-itlan olyan hősi leg áll, mint a sziklafal, melyre csere­bogarak intéznek ostromot. Pedig akkor már a választási elnök kez­dett szavazni és mindenki tudta, hogy nem marad más hátra mint a fényes bukás. Szeplőtlen zászlóval, tiszta jellemmel, meg nem vesztegethető elvekkel megbukni s a pressióval és vásárlással gyarapítóit ki­sebbségnek adni át a győzelmet, ehhez is kell egy kis elhatározás egy kis hősiség Egy zokogó öreg ember lehajtó tta zász­laját és keservesen sóhajtotta ; 5Ü — Hát még mindig lesz Világos Magyar- országon ! IX. ÉNEK. Valami harmincz raegdsidátlanitott dsidás rohan végig az országutou s néhány kocsira való választópolgárt kisér. A lélekemelő látvány igen ingerlő hatású volt. Bizonyára függetlenségi választókat fogtak el, a mint éltetni merték jelöltjüket. Vagy talán magot hoznak Houtmegyéből Honim egye! Régi dicsőséged hol késik az éji homály­ban ! Vau is neked már reputatiód ! Túl vagy Hezitálva, agyon vagy ütve a doroghi epopeia által ! Lomtárba veled. Dorogh európai hírré vergődik, te csak országos hírre tudtál szert tenni. De a dsidások is megérkeztek. Eleven választó polgárokat hoztak a kor­mánypárt részére. X. Éuek. Az öt akós hordókat csapra verik. Kapa Mátyás athletai termete föltűnik a szenve­délyesen csörgedező hordók körül. Az igaz­ságtól nem igen szorajuhozó kormánypárti választó polgárok elkeseredetten iszuak. Inni ! Ah milyen dicső látvány így inni ! így iszik a tenger partja dagály idején, vagy a száraz betegségben szenvedő szivacs ha nedűhöz ér. És mi történik oda át ? — Mulattató Zsebkö’nyvtár. A legújabban megjelent kettős füzet Greville Henrik kedves regényét, az Esküt közli. Ára 24 kr. Megjelent Buzárovits-féle könyvke­reskedésben — A Budapesti Hírlap a legszelleme­sebben és legtartalmasabban szerkesztett' magyar napilap. Pártatlanul és párat­lanul dolgozza fel az eseményeket s mindent élvezhetőén ád a közönség elé. A kitűnő napilapot őszintén ajánljuk ol­vasóink szives figyelmébe. Ára negyed­évre 3 frt 50 kr. A kiadóhivatal czime (Budapest, IV. Kalap utcza 16.) A nőkről s a nőknek. (Lauka.) — Egy bájos s fiatal nő egy táncz- estélyen Canrobert tábornagyot egy quad- iellere hivta fel, mialatt kecses paj- zánsággal jegyzé meg : — Tábornagy úr ! én orosz hölgy vagyok, kit tetszése szerint forgathat ! — Lehetlen szép kisaszszony, fegy­verszünet van. — Kapok kegyelmet merészségemért ? —- kórdó a nő tréfálva. A vitéz tábor­nagy, ki inkább az ellenségtől, mint egy szellemdus nőtől szokott valamit megtagadni, sajnálatát feje/te ki, hogy meghívását nem teljesítheti ; karjára vette a szép orosz hölgyet, s a táncz- helyre vivén, egy csinos hadnagyot oda intett, s e szavakkal uyújtá felé az igéző nő kezét : — Fogadja ön el e kezet s tánczol* jón a kisaszonyuyal ón helyettem és emlékezzék meg ez estére, midőn Fran- cziaország tábornagya, egy alhadnagy sorsáV irigyli. J * Argenson úr így szólt egykor gróf Sebourglioz, neje kedveséhez : két igen alkalmas helyet tudnék az ön számára, — a Bastille vagy a rokoutakháza kormányzóságát. Do ha a Bastille kor­mányzóságot adom önnek, mindenki azt fogja mondani, én küldöttem önt a Bastillebe, — ha pedig a rokkantak házának kormányzóságával ruházom fel — azt hieudik, hogy nőm tévé. * — Midőn Arnold színésznő Voltairet meglátogatta, a gúnyos bölcsész moso­lyogva szólott kozzá „Nyolezvannégy éves vagyok, s ugyanannyi bolondságot követtem el.“ „Csekélység ! válaszolt Arnold, én negyven éves vagyok csak, s bolond tényeim száma az ezeret is meghaladja. * A hazatérő Heinenek egykor felesége A győzni jött győztesen harczolók keser­ves bukásának jelenetei ismétlődnek. Resig- natio és szomorúság. XI. ÉNEK. Az általános üldöztetés véget ér. A szavazás véget ér. A fogság véget ér. A borözöu véget ér. A választási elnök izgatottsága véget ér. A tiiggetlenségi párt véget ér. Ali siessünk hőskölteményIliikkel mi is véget érni. XII. ÉNEK. És stentori hangon kihirdetik az össze­gyűl ekezett választóknak, hogy győzött a kormánypárt. Lett erre nagy riadal. A függetlenségi zászlók eltűntek bús választóikkal, a győz­tes tábor elfoglalt minden tért. A foglyok megszabadultak, a választási elnök megszűnt Nero lenni. Kedélyeskedni kezdtek a retVutőek » megkezdődött a dia­dalmenet. így verték vala agyon az igazságot, de különösei) a negyvenuyolczasokat Krisztus születése után ezeruyolczszáznyolczvannégy- ben s hozzá még junius tizenötödikén. ‘Vége. Rogerius. — Erzsébet királyné főpecsótőrót Bacon Miklóst jószágán Hertfortschiréti meglátogatván, e kérdést intézte hozzá : „Miért épittoté ön lakását oly kicsinyre?“ „Ennem építtetem házamat kicsinyre, hanem házamhoz mérve, Felséged tett engemet uaggyá, válaszolt az állam férfi*

Next

/
Oldalképek
Tartalom