Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 44. szám

Esztergom VL évfolyam.

44. szám.

Vasárnap, 1884. jani us 1 -én

Városi s megyei érdekeink közlönye.

JA\

egjei.enik hetenkint kétszer:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁRegész évre....................................

..... • G 6't ~ '(r

fé

l évre..................................................liejryedévie............................................. I

Egyes szám ára 7 kr

»0

hová

SZERKESZTÖSEG:

35pZECHENYI TÉR

ip szel lom i iPS'/.nt ill.>|.ö le ÍVy, 1 ein «in j r>I; I; ii li|.'ii(|i"lf.

KIADÓHIVATAL:

fizÉC'.H ENI-TÉR

liová a Iliviilalos s íi magilu liinlolések, a nyiUlérbe szánt kflz- lemoiiyeli, elölizotósi pénzek ős roolíiin:ílások intózemlök.

HIRDETÉS E K.

FIIV AT A LOS IIIÍtniíTIóSKK :

1 szótól 100 szói«; — frt 75 kr. 100—200-ig . 1 „ 50 „

200—noo-ijr . 2 „ 25 „

Hólyegilíj 80 kr.

M A G A N Fi I It I) ISTESIÍ K

megállapodás szerinfc lehel.8 letcjntiiiyosabbiiii közöltetnek.

NYIIjTTIííí sora 20 nr

Esztergom, máj. 30.

Királyi pompával ékes a szép természet.

A nyájasan mosolygó égről fejedelmi sugárzással tekint alá a mindent éltető nap. Piros pitukösd napját ünnepeljük.

A mikor eljött a Szentlélek hatalma s megszálltán Mester tanítványait, hogy megillesse az üdvözítő tanok térj esz tásére s fölvértezze a szellem hatalma <vul a tévelygő hatalmasok megtérítésére eket.

p Ilyen királyi pompával ragyogó ünnep kell hozzá, hogy méltó legyen a nagy emlékhez. Hogy megihlessen minket is a pünkösd jelentőségének megértésére.

Légy üdvözölve általunk piros pün kösd napja, az isteni eszmék terjesztésére föl kentek ünnepe !

*

Háromszáz esztendeje annak, hogy egyik legjelesebb magyar költőnk ezt a szép költeményét megírta.

A költő Esztergom ostrománál meghalt a hazáért, vértanúja lett, a szabadságnak, de művei élnek és éltetik az ő emlékét is.

Ez a piros vérrel megörökített magyar költő örökségül hagyta ránk egyik szép költeményét a piros pünkösdről.

Minthogy pedig nálunk a légi jó költők művei nagyobbrészt csak ismeretlen kéziratok gyanánt „ismeretesek,“ bemutatjuk ezt- a szép müvet egész terjedelmében.

Háromszázesztendős. De a valódi költő

müveit még az évezredek sem avitják el.

*

S’ítoo piitííiÖDC1 na pj cm,

SBa-Ccissa 38ci fonttót.

Áldott szép píiuköstnek gyönyörű ideje, Mindent ékességgel látogató ege,

Hosszú i.ton járókat könnyebbítő szele,

i

Te nyitod rózsákat meg ill.itozásrn,

Te a fülemüle torkát kiáltásra,

Fákat te öltöztetsz szép színű ruhákba.

Néked virágoznak bokrok, szép violák. Folyóvizek, kutak, csak néked tisztulnak, A jó hamar lovak-is csak benued vigadnak.

Mert fáradság után fflremedfc tagjukat Szép harmatos fűvel hizlalod azokat,

Uj erővel építvén üzérhez iuokat.

Sőt még a végbéli jó vitéz katonák A szép szagú mezőt, kik széjjel bejárják , Most azok is mulatnak s az időt mulatják.

, Újul még a föld is mindenütt tetőled Tisztul homályából még az ég is veled, j Mindén teremtett állat megindul te benned.

' Ily jó időt érvén Isten kegyelméből. Dicsérjük szent nevét fejenként jó szívből, Igyunk, lakjuuk egymással vígan, szeretetből.

* /

A Szentlélek megszállotta az apos- , tolókat és megihletto őket nagy mun- jkájuk teljesítésére.

Vajha a Szentlélek hatalma megszál- laná most Magyarország minden polgárát, hogy a haza felvirágoztatására mindenki lelke mélyéből gyakorolná legszebb politikai jogát.

I A hamis próféták és ogetföl let Ígérő népámitók fajtáját tanulja meg népünk megismerni és megvetni.

Hazánk sorsára minden egyes polgárnak befolyása lehet most, ha a tiszta honszeretet s a meggyőződés mint a

Szentlélek ajándékai fognak működni a

magyar nép lelkében.

*

Tiszteljük a törvény hatalmát, tiszteljük azt, a mi tiszteletreméltó ; de mindenek felett liszteljnlc a mások meggyőződését és politikai hivallását.

Minden polgárnak joga van valamelyik zászló alá sorakozni, inert minden polgárnak kötelessége a haza sorsára befolyni.

Tiszteljük a lobogókat, hiszen mind- annyia nemzeti s csak az alvók eltérése állítja föl a különböző politikai hitvallásokat.

Gyakoroljuk legszebb polgári jogunkat meggyőződéssel és méltósággal, különben a kiábrándulás idején szégyenkező arczczal úgy fogunk rá visszagondolni, mint pünkösdi királyságra.

Követésreméltó.

Sopronmegye júniusi közgyűlésén a következő indítványt fogják benyújtani :

„Miután a cs. kit*. 78. gyalogezrednek Sopronban székelő hadkiegészítési parancsnoksága a közszolgálat érdekében az egyes hatóságokhoz s hatósági közegekhez intézett megkereséseit s egyéb átiratait német nyelven szerkeszti, e visszás eljárás megszüntetése coljából vagyok bátor a következő indítványt tenni: „Határozza el a tekintetes megyei köz törvény hatósági bizottság, hogy a föntebb nevezett hadkiegészítési ke ihleti parancsnokság átirátilag megkerestessék arra nézve, hogy jövőben a hatóságokhoz, hivatalokhoz s egyéb hatósági közegekhez a közszolgálat ér-, deliében intézendő mindennemű megkereséseit és átiratait a magyar államban j hivatalos nyelvül elfogadott magyar i nyelven szerkessze.“

! Indokok : „Mert a fenálló törvények értelmében az állam hivatalos nyelve a magyai ; mert továbbá az egyes közigazgatási tisztviselők és községi közegek a német nyelvim» nem egyformán jártasak s annak tudására s esetleg la nulmáiiyozására nem is kényszeríthetők, már pedig a német nyelv tudásának hiányában a hozzájuk intézett német szövegű megkereséseket alaposan és helyesen nem értelmezhetvén, az által csakis a I közszolgálat, az egyesek jogos érdekei s az állami adminisztráció szenved legtöbbet; tudunk eseteket, midőn az illető községi közeg a szolgaidról hivataltól hátimtól va hozzá érkezeit német szövegű j katonai megkeresés tártál:r.át nem értvén, és mert a községben a hivatalos német nyelvet, senki nem bírván, kénytelen volt azon német szövegű áthatnak magyarra fordítása végett a szomszédos k '-zségbe fáradni ; végül pedig, ha a 19. s*., 66. sz. és még több gyalogezredek hadkiegé szitő parancsnokságai respektálva a feliálló törvényeket, a hatóságé1,hoz intézett hivatalos átiratokat az állam hivatalos nyelvén szerkesztik, úgy a 76. gyalogezred hadkiegészítő parancsnoksága e különben jogos kívánalmat, egyrészt a hivatalos szolgálat érdekéneii és annak könnyítése ezéljából, másrészt, pedig az e tekintetben fennálló hazai töltények iránti tiszteletből annyival inkább is megteheti, mert Soprouniegyónek legnagyobbrészt magyar ajkú lakossága iránt tanúsítandó méltányosság és figyelem is arra utalja.“ Szatller János sopronmegye biz. tag.

0/cáo oSv izá cj-tzcio. I.

Nem láttam régen csillagot már És mi derülni kezd az ég,

S a csillagok legszéblú kében, Mely ott ragyog tündéd fényben, Enyémre is rá ösmerék.

Szép égi fény, oh drága csillag Maradj örökké egemen, Utamra terjeszd szét sugárid S léiptn sötét bús éjszakáit Derítsd fel édes „szerelem !“

II.

Mint a napfény olyan tiszta Igaz, ez az érzet,

Melyet itt a kebelemben Hordozok te érted.

S ha e tiszta érzelemben Kételkedni mernél,

A szerelem istenétől,

Bubánatot nyernél !

ni.

Nem mondanám maradj velem,

Ha kételkedve elpártolnál tőlem;

Némán lecsuknám két szemein,

Hogy megpihenjek majd a temetőben !

Nem mondanám egy szóval is,

Hogy bünteleu ér engem is az Ítélet,

S hogy a kimondott vad hamis,

Mert végteleu s tisztán szeretlek téged !

i

Nem mondanám de bus szivem Tudom, hogy megszakadna te utánad,

S téged egy hosszú életen,

Kisérne gyászod és a hosszú bánat !

IV.

Rossz emberek ha beszélnek Ne hallgass a szóra,

Kétkedésért bú bánattal Fizet minden óra !

Ne hallgass, ha megindul a Világ gonosz szája,

Örök átok a jutalma A ki hallgat rája !

Csak a szivem dobbanása Moud igazat néked,

Arra hallgass, abban rejlik A te üdvösséged !

LITHVAY VIKTÓRIA.

d fviiiötö

Fővárosi tárna.

El-eluézem gyakran azt a nyüzsgő tömeget ott a kikötőnél. Az a folytonos lárma,

; zsibongás, az a tarka vegyfiléke az ország minden részéből itt összesereglő embereknek j csuk egv fővárosban található. Ott egy ! hetyke urfi. kikent, kifent bajusszal, amott az egyszerű szűrös ember, torzonborz magyaros ahrazatával, itt egy pápaszemes tudós, elhízott bankár, tali piros parasztme- nyecske, nyalka huszárhadnagv, satöbbi.

Szives olvasó, ha nem restel led, szegődjél hozzám kísérőül, s hallgasd ki egyik-másik beszélgetését, bár ha az illemtannak nem tudom hányadik pharagraphusa halálos bűnténynek tartja is ezt.

*

Köpcös, kövér ember. Egész külseje, minden mozdulata elárulja, hogy faluról került.

— Ezer millióm ördög ! Engedőimet kérek, hadd megyek a pénztárhoz. — Jaj ! a kalapom, az uj kalapom ! — Láncos lobo- gós ! — a tyúk szemem! Pftí! keringette hogy kimelegedtem. — Hyj, hordár, ide kerüljön. — Kérek egy jegyet a második helyre.

A jegy kiszolgál tátik. Akkor körültekint s a bejárat előtt egy hölgyet pillant meg.

— Nini! Hált te is itt vagy ?

— Eljöttem apácskám a főnöknő engedélyével Valamit elfeledtem átadni.

— Ugyan mit ?

A fiatal hölgy egy kis finom levelet vesz elő.

— Mondja meg kedves apnskám Kifolynak, hogy éu még mindig . . .

— No. no ! Csak azon légy édes gyermekem. hogy iöl viseld magad s bevégezd leczkéidet, aztán akkor egy év múlva olyan lakodalmat csapunk ... Ni) de Isten megáldjon nem késhetem tovább.

*

Csengő kacaja magára vonja a közfigyelmet.

— Ah ! papa, mennyire örülök, hogy ebből az una inas fővárosból távozunk. Milyen pompás életünk lesz falun, zöld erdőben, fakadó lombok közt, pacsirta dala mellett.

— Zöld erdő, fakadó lomb, pacsirta dal? — Az ám. Poros ut, bogáncs, kakaskukorékolás.

— Eredj, eredj, te rossz papa! Csak mindég gúnyolódd ! — Ugy-e Halasi ur, nem úgy van, mint a papa mondja ? Kegyed már volt nálunk.

— Nem úgy van nagysád. Egy kis po akad ugyan a faluban, no de az erdő nem messzi vau s abban egy szép helyet valóságos paradicsomként rendeztetek bo kedves atyja.

— Ab, csakugyan? Látod, te rossz papa, hogy elámitasz engem? Milyen nagyszerű életünk lesz !

— Csak azt sajnálom, hogy nem lehetek mellette. Végtelenül unalmasan fog az idom eltelni.

— Ugyan, ugyan ne bókoljon. — Hallja csak, már csöngetnek. Jer papa. Isten önnel a viszontlátásig.

*

Magas, barna fiatal ember. Komoly arccal, vágyódó tekintettel néz a messze távolba ; talán onnan várja boldogságát.

— El ne feledd édes fiam, szegény öreg szülődet, ki naponként fog imádkozni érted. És ha jól vagy rosszul fog folyni a sorsod, gondolj vissza szerető anyádra, ki mindenét megosztja veled.

— Ne aggódjék, kedves anyám. Az az isten, a ki eddig megsegített, ezután is gam- dot visel rám. És remélem, hogy tervein sikerűiül fog. Dolgozni, tauulni fogok

Mai számunkhoz fel ív melléklet vau csatolva. ’“WÍ