Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 39. szám
A kaszárnya ügy bevógeztévol Nie- (lennann József intézett kérdést «a polgármesterhez a piaczon legközelebb történ t szerencsétlenség alkalmából a hol egy huszár lova a, kiponyvázott lobogóktól megijedvén 4 zöldség árus nőre ráesett, kérvén a zászlók elvételét nehogy újabb s nagyobb szerencsétlenség következzék be. Azt felelte rá a polgármester hogy az ügy vizsgálat alatt áll. Végre dr. Helcz peticziót indítványozott intézteim az országgyűléshez a bőrgyártást tárgyazó törvényjavaslat ellen s ezzel a közgyűlés véget ért. Esztergommegye 1861 - ben. Esztergom újabb történetéhez igen érdekes adalékokat szolgáltatnak azon közlemények, melyek az 1861 iki ni is pántól, Palkovics Károly úrtól erednek. Valamennyi eddig közölt feliratnál a most bemiitatundót a legfontosabbnak lalá’juk. Ez volt a legbátrabb hang s Esztergom megye olyan nevozeí ességre tett szert, mint Ferencz király idejében Bars megye. A külföldi lapok sorra ismeriotték, sőt közölték s a felirat Írójának hírneve bejárta az egész országot. Jelen közleményünket egy Dobrecon- ben megjelent népkiadás után adjuk, a mi szintén csak a felirat óriási terjedtségéről tesz tanúságot. (Két közlemény.) I. viselt el a hányatott nemzet, azért is, ha most annyi balszerencse, önkény, nyomás és baj után a múltban örömet nem látva, a jövőbe alig reménykedve, a lánczoktól némileg menekült kedélyek zajosabb kitön sekkel tapogatóznak a sötétben—mert még nincs világosság— Felséged bölcseségébeu nem fogja megítélni. Mondja ki Felséged, valamint a teremtő kimondd: „Legyen világosságé* lön világosság“ és velő élet, mondja ki kegyelmesen „Legyen meg nemzet a te kívánságod“ mondja ki Felséged a nemzet egyakaratu óhajtásának az 1848. törvényeknek megtestesülésülését adjon Felséged teljes, tökéletes haza- jöhetési engedélyt, miszerint száműzött hazánkfiai annyi hányatás után újra ehessék a hon kenyerét, mely kenyér távol a. hontol keserű marad, ha arany tálban tálalják is, mondja ki Felséged pgyeneson kételyt ébresztő megszorítások nélkül, fél rendszabályok mellőzésével és az engosztolfnlés napja fénysugarával elárasztandja a fejedelem és nemzet közti kibékülést. Ezer éves a magyar alkotmánya, —- ezer éves harczczal tartá azt fenn—az örökös küzdelem megrontá benne a hitet—a törvényszegések hosszú históriája teve őt féltékennyé. Szivünk ömledozéeo, mely a tisztelőt szavaiba öltözik, nem fogja sérteni Fel • séged királyi mól lóságát.—Nyílt szó ez legkegyelmesebb ur, a gyermeké a koRendkivüli városi közgyűlés. (május 9-ón.) A kaszárnya kérdése mely a rendkívüli közgyűlésnek egyedüli tárgyát képezte, meglehetős számú képviselőt hozott a tanácsterembe, meglátszott hogy fontos kérdés fog szőnyegre kerülni, mert még olyanok is megjelentek kik egyébként nagy ritkán vagy legföllebb választások idején szokták képviselői jogukat gyakorolni. A kíváncsiság s a feszült várakozás ült minden arezon midőn Pap János polgármester pont 9 órakor az ülést megnyitván előterjesztő, hogy Appol ezredes nála megjelenvén arról értesítő, hogy a 26 ik gyalogsor- ezred 3-ik zászlóalja a törzskar és zo- nével együtt az őszi pozsonyi hadgya- koilatok után szönyi állomásáról máshová fog elhelyezte!ni, azért jött tehát- Esztergomba hogy itt biztos tudomást szerezzen arról, valljon Esztergom kö zönségo nem volna o hajlandó őzen 3 ik zászlóaljat moly a zene tagjaival egy- gyiit mintegy 400 emberből áll esetleg ideiglenes helyiségben is elhelyezni. Elő- lerjl-szté továbbá, hogy ezen értesítés folytán úgy a tanács, valamint a kaszárnya éjiilése tárgyában kiküldött bizottság által az. ideiglenes úgyucvo-| zet barakk kaszárnya és ennek hol leendő építésére nézve beható tárgyalás tartatott, a melyre vonatkozó jegyző könyv fel fog olvastatni. Ezután a jegyzőkönyv felolvashatván úgy a tanács mi <t a bizottság az egyénenkénti elszállásolást kikerülendő egy barack kaszárnya épitósót hozza javaslatba s mint legalkalmasabb helyet a német utcza Feichtinger háza melletti teret ajánlja. A tárgyhoz elsőnek Dóczy Antal kép viselő szólalt fel s hosszabb fejtegetés után a barack kaszárnya építését elfogadja, azonban a helyre nézve mint legalkalmasabbat a kenderföldeket ajánlja. Dr. Helcz gyönyörű bőszedben fejtegeti a barack kaszárnya szükségességét, azonban a helyre nézve a tanács és bizottság véleményét pártolja, kijelentvén, hogy attól sem idegenkedik ha a helyre nézve a, többség Dócry Antal indítványát fogja elfogadni. Horváth Mihály azt hangsúlyozta, löt mondott az uralkodó házra, mire az egész közönség egyszerre fölemelkedett. Eleganciával, méltósággal és fői másán szónokolt. A város nevében persze a polgármester beszélt. Nagyon emelkedetten s a vendégekre szólva adta e 1 ő beszédét. Rendkívül nagy hatást idézett előPulszky Ferencz első felköszöutője, aki elmoudott egy szellemes magyar vezérczikket hazánk felvirágzására. Gyulai Pál a Kisfaludy társaság nevében Üdvözölte az ünnepélyt. Zichy Jenő szintén poharat emelt. Az ipargróffal különben igen érdekes ta- lálkozóm volt. Még Budán a perionon ál- dogáltuuk,mikor néhány szóra alkalmam nyilt vele beszélni. És szórni szóra a legkomolyabb lelkesedéssel mondta, mikor eltávozott : — Isten önnel, éljen a haza ! Igaza van tehát minden satyrikusnak, a ki azt a milliószor elkoptatott frázist a lelkes gróf ajkára adja. Hollán Ernő to ászt, ja viharos tetszést aratott, annyi volt benne a nemzeti szellem s különösen a honvéd levegő. Kerékgyártó Árpád végig járta az egész első asztalt s bámulatosan hosszú karját fölemelve, mutató ujj Aval jelentette a gusztusokat. To asz tjét persze már kevesen hallgatták végig.De azért úgy tett, mintha országgyűlésen lenne Végig beszélte mondani valóját egész az utolsó pontig. Öumaga is lelkesen halgatta kifogyhatatlan felköszöntőjét. Kerékgyártó jő professor, de nem jó szónok. Zichy valamivel sikerültebb orátor, habár nem is sorozható az aranyszájuak közé. Bizonyos ariskokratikus szórakozottság, könnyed pongyolaság s gyakran exotikus plirásisok hemzsegnek beszédében, melyeket mindig máskép olvasunk. hogy előbb a költségvetés volna megállapítandó mert a mérnök által előirányzott 30 és néhány ezor forint aligha lesz elégséges. Brenner József szintén hozzájárul a barack kaszárnya építéséhez, azonban a helyre nézve most nem kívánna határozatot hozni. Biutsi János elvben a barakkaszár- nya építését elfogadja azonban az ezzel felmerülő kiadásokra utal moly a pótadot fogja, szaporítani. Kabo vies Iguácz Dóczy indítványát pártolja, felhozván indokul a kilátásba helyezett vasút építését. Burány János ügyvéd a helyre nézve Brenner nézetét pártolja. Horváth Mihály dr. Helcz előadása után elállt a költségvetésre vonatkozólag tett nézetétől. Takács Géza folyton éljenzéssel kísért s érvekben gazdag beszédében a bizottsági javaslat mellett a/.ól alt fel. Niedermann József hangsúlyozván a folyton emelkedő szükségletet a barack kaszárnya építését szükségesnek tartja, azonban miután nincs hivatalosan a város képviselőtestületnek tudomása arról, hogy a katonaság egyenesen Esztergomba fog eiholyeztetni, indítványozza, hogy a határozat akként mondassák ki, misze-[ vint azon esetben ha a 26 ik gyalog- sorezred 3-ik zászlóalja a törzskar és zenével együtt véglegesen Esztergomban helyeztetik el, kész e kir. város közönsége egy barack kaszárnyát 500 emberre számítva azonnal építtetni. Frey Ferencz két helyei kívánná a barackot épit.ni. Végre hosszabb vita után Niedermann József indítványa fogadtatott el s ez értelemben mondatott ki a határozat. Nagyobb vitát idézett elő a ^Tiely megállapítása, valóságos hangzavar lárma keletkezett midőn a polgármester a helyre nézve szintén később kívánta, hogy határozat hozassák. A folytonos szavazzunk hangoztatása után, azon föltett kérdésre, hogy elha- lasztassék-e a hely kijelölése felállás utján kissebségben maradt, elleüben névszerinti szavazással 25 szavazattal 3 ellenében 11 nem szavazott s 5 szavazat Frey indítványára esett az építés hülyéül a kenderföld állapíttatott meg. A szent István társulat részéről Valló mondott beszedet s Székesfehérvár jeles fiát, herczeg|>rimásimkal éltette osztatlan tetszés mellett. A toaszt mánia az uj pezsgők után még kérhetetlenebbül tört, ki. Senkise figyelt már, vég e vége volt a bankettnek, mindenki füstölt és csevegett de senkise bírta tudomásul venni, hogy egy öreg ur, már félórája vívódik azzal a gondolattal, hogy legalább csak a szomszédja hallgatná. Boros Mihály bácsi bízta meg, hogy helyette beszéljen. De Pribék uram nem volt képes Boros helyett gondolkodni. Beszéltek még igen sokan de a bankettező közönség még többet beszélt s igy nem igen lehetett tudni, hogy ki toasztoz. Végre a hatalmas társaság kivonult a lö- vőliáz pompás kertjébe, hol már összogyíl- lekeztek Székesfehérvár szép leányai és asszonyai. A gyors ismerkedésnek ilyenkor nagy jogosultsága vau. Vidám és szellemes székesfehérvári wrhölgyek társaságában töltöttük el az időt egész alkonyodó estig, a mikor a Vörösmarty-Körben tánczmulatság kezdődött. És ezzel véget is ért az ünnepély. Az első vonatot vasárnap pompásan el- késtiik csak azért, hogy a szeretetve méltó áros kedves körében még néhány órát legyen alkalmunk tölteni. Nem bántuk meg ezt se s nem egy szép emlékkel gazdagabban helyezkedtünk el végre a coupéban. Székesfehérvártól Budapestig vidám re- miniscentiákat támasztottunk föl az ünnepélyek coulissái mögül s derült lélekkel vettük be a zajos fővárost. ÄUCUN. Eszforgommegyo e hó 2i-ón a her- czegprimás mint örökös főispán elnöklete alatt tartott bízott mányi ülésében következő feliratot határozott a jun. 16 ró 1 kelt leiratra s azt a többi megyékkel közöltetni határozta : „Felségos császár, Felséges apostoli király, legkegyolmesebb Urunk ! Megdöbbenve vettük Felségednek f. év jan. 16-ról 7 21. sz. a. kelt kegyelmes leiratát. A király fenyegető komoly intése szóra fakasztja érzelmeinket és a szabad szó, mely az igazság és annyi túlélt fájdalmak kimerithetlen forrásából van meiitve, de az alattvaló kütehs tisztelet korlátái közt emelkedik Felséged királyi székéhez, nem fog a pusztában elhangzani. Nem akarjuk magunkat szépíteni Felséged előtt, mert kegyelmes leirata minket talán kevésbé sujtol.— Nem is érezzük magunkat hivatva a testvérmegyék határozmányait latolgatni, de kö teles hódolattal annyit bátran elmondhatunk Felséged kegyelmes színe előtt, hogy o haza összes hatóságai ha csendesebben ha zajosabban fejezők ki érzelmeiket, szülőföldjük iránti szeretet, melyben 12 év óta hazátlan vándorként lézengett a magyar. Ha azon nagynevű hazafiak, kik ez átalakulási korszakban Felséged legma- gasb személyét környezik, elmondák Felségednek, mit szenvedett e nemzet a gyászos 12 évi korszak alatt, nem mondhattak el mindont. — Mi itt a vidéken, kiket a letűnt rendszer csapásai leginkább sújtottak, elmondhatnánk Felségednek, mint tiprák el a külföldi hivatalnokok legszentebb emlékeinket, mint tevék gúny tárgyává nemzetisé günket, anyai nyelvünket, mint zsák- máiiyolák ki elviselhetetlen adóval és nem adóval erszényeinket s tőnek sze gényekkó—mert mi szegények lettünk, mint kel le megvásárolni a drágasága végett számtalanszor igénybe sem vett igazságot, melynek el nem nyerhetósóre sok esőiben elég volt magyarnak lenni, mint jövőnek önkény eszkösoi a hazafi csendes lakába és titkos föladás nyomán a családapát gyermekei rimánkodása közt vasra verve elhurczolák ismeretlen vidékekre, hogy ott katonai barbár önkénynek legyen áldzzata. Égbekiáltót gyes apához — iine az oct. 20-ki ko- gyolines diploma, mely a pragma!ica sanclióra hivatkozva állítja vissza az alkotmányt, épen a pragmatica sancti- óba ütközik, két oldalú egyiránt köto- loző szerződés lévén, Felségedet épen ogy kötelezi a nemzet és alkotmányos jogainak, szabadságának, ön állásának csorMtlan főn tartására, valamint kötelezi a magyar nemzetet Felséged iránti hűségre és örökösödési jogának elismerésére, pedig a kegyelmos diploma a pragmatica sanctio által biztosíttatott oly lényeges jogait csorbítja meg a nem zetnek, melyek megtartására Felsége^ császári őse, 3 ik Károly esküje, utó dait is kötelező. A nőkről s a nőknek. (Jókai.) Nagyon lehűl tiszteletünk a nő iránt, ha szivarozni látjuk. Ilyenkor szerető helyett jó pajtást látunk benne. * Még a philosophiao professororofói hallottam ezt a hármas aranymondást: „l. soha töltött puska csövébe belő ne nézz ; 2 ló háta mögött ol no menj ; 3. hallgató asszonyt, mikor haragszik, beszédre no bírj.“ * Ó di fogalma az asszonyokról.-— Mert hát uraim, onnan ered minden baj a világou, hogy nem jó az asszonynak mindent tudni. Voltaképan semmit se kellene az asszonyoknak tudni ; so Írni, se olvasni. A parasztnak úgy sem használ az semmit, az úri nő meg laGson magának diákot, a ki felolvasson neki olyan könyvekből, a miket a gyónta tója helybenhagyott ; annak diétáikat is levelet, ha szükség van rá, s ha azt a gyón futója elolvasta és helyesnek találta, el is küldheti. Az asszonynak annyit kellene tudni, hogy férjének engedelmes*odjék, hogy szépen fel tudjon öltözködni, hogy a háznál minden midben legyen, hogy az obód idején elkészüljön, a leves meg ne kozmásodjók. Tudjon ogy kicsit hárfázni is, ha úriasszony, vagy czite- rálui ha szegény ; himet varrni ha dáma ; zsákot foltozni, ha menyecske ; járjon a templomba szorgalmasan, tudja könyv nélkül a miatyánkot, hiszekegyet meg az üdvözletét. Értseu a tennészetw i