Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 38. szám

Esztergom VI. évfolyam. 38. szám. Vasárnap, 1884. május 11-én Városi s megyei érdekeink közlönye. JA. EG.lEt.ENUC HETEN KINT KÉTSZERI VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre.............................................................6 Ft kr. fél évre...........................................................^ nej/j ..................................................1 E gyes szám ára 7 kr. '>() SZERKESZTŐSÉG: Széchenyi tér 35. hová 0 I:ip szellemi részét illető közleményeit Itiililomlíík. KIADÓ H I V A T A L : jSzÉCHENI-TÉR. ^ry, hová a hi vat íilos s íi magán liinletések, a uyilt,térbe szánt köz­lemények, elülizetési pénzek és reclamáláéok intézeiulök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIRD lOTinSEK 1 szíjtól 100 szóig — fi t 75 kr 100—200-ig . 1 „ 50 „ 200—300-ig . 2 „ 25 „ Bélyegé íj 30 kr. MAGÁNU1RHETESEK negál lapod ás szerint lehető 4gj Hiányosabban közöltetuek. NY1LTTÉR sora 20 icr. SzBkBsfshérvár ilnnspe. Esztergom, máj. 9. (Dr.K.L.) Fényes múltban testvér- v.kosiiiik,a szomszéd Székesfehér, Horvát István emlékezetére irodalmi iinnepol rendez. Székesfehérvár nagy fiát visszaidézi ma az ország a nagy halottak sírjából, mindenki néhány gondolatot szontöl em­lékezetének s a nemzetiség eszméjének malaszíjái gyarapítja hazafiul lelkében. Ki volt Horvát István ? Nem egyedül Székesfehérvár dicső­sége, hanem az egész ország jelese. Épen száz esztendeje, hogy egy sze­gény, de becsületes iparos család kő rébon napvilágot látott s közel negyven éve, hogy fáradt fejét örök pihenőre hajtotta. Lángolóbb haznfiságu historikusunk aligha volt, ki nemzeti erényeinket, életrevalóságunk tényezőit s szellemi képességeink példáit oly rajongó haza­szeretettel tudta volna bebizonyítani olyan ellenségeknek, kik mint Schlözer, Kollár, Schwartner és Spittler annyi roszakarattal támadták meg a nemzet becsületét. Nyelvészeti és történeti kutatásaiban túlzóit lelkesedése azonban nagy téve­désekre ragadta. Erőnek erejével nagy tekintélyt, ősrégi dicsőséget akart nem­zetének vindikálni még onnan is, bol sohase dobogott magyar szív. Nem lesz háládatlan, ha néhány jel­lemző vonással rámutatunk megtévedé­seire. De nőm guuymosollyal, hanem igazoló szándékkal. Egyik nevezetes állítása volt Hor­vátiak az, hogy nemzetek nem pusztul­hatnak el s igy nem is keletkezhetnek. A magyarok tehát nem a kilenczedik századdal kezdődnek, hanem még az ókorban. És rajongó lelkesedése elmegy magyarokat keresni a patriarchák, a régi görögök és rómaiak s a punok közé. A geographiai viszonyok s a ködös évszá­zadok nem a 1 to rá I j á k kutatását. Megtévedései igeu érdekesek és ta­nulságosak. Szerinte a parthusok régi magyarok voltak, mert hiszen azt min denki érti, hogy mit jelent a „pártos“ szó. Pártoskodtak. Nem is kelL sokat vitatni, hogy ez a magyar nemzet ősi foglalkozása. A philistaeusok szintén magyarok ; mert philistiaeusdegentjelent. Darius perzsakirály eredetilegTarajos. A szt. Írásban Herodium : Arad ,Ticlion : Ti­hany. Szerinte a régi magyarok szántó- Lvető, magoreszlő emberek voltak s igy a magyar vagy mager szó könnyen meg­fejthető. Horvát tévedései igen visszásak, de épen nem nevetségesok, ha beleéljük magunkat a kor azon hangulatába, mely ezeket szülte. Nem-e ez az ábrándos hangulat adott Miróthyuak és Körösi Csorna Sándornak vakmerő vállalkozási szellemet, hogy a magyarok őseinek kutatására a Kaukázus mellé kereked­jenek ? A történetben járatlan emberek a nagy szellemek megtévedéseit igazság­talanul bírálják meg. Mert semminek sem örül a mindennapi lélek jobban, mint annak, ha bizonyos tekintetben megfoszthat egy nagy szellemet nimbu- sátói s nagy tévedéseit előnyös ellen tétbe erőszakolhatja a maga kisebb té­vedéseivel. Horváti Istvánt Eötvös József bírálta meg először a legigazságosabb mérték­kel. Néha vizsgálódásai közölt talán ma­gyarokat talált oly helyen s századokban is, hol soha magyarok műn voltak — úgymond Eötvös Horvát nekrológjában — az meglehet ; do hogy még többször teremtett magyar érzemónyeket oly ta­nítványai keblében, hol azoknak előbb nyomai sem voltak s nála nélkül nem ip lettek volna soha, az bizonyos. Ki Őt egyszer hallá, ha tanító szókén fér­fias szavával Árpád s a hét vezér dicső tetteiről szólt, vagy roppant tudomá­nyának fegyverei azoknak állításait, kik a magyart ;* szegény finn néptől szár­mazódnak hiszik leveró s fajunkat az erényes szeitha s a legyőzhetetlen párth nemzetekkel egybeköt é, vagy tovább haladva philologiai vizsgálataiban az ethi- mologia tekervényes ösvényein mindig messzebb és messzebbre nyomult, mig mindent mi dicső volt és nagy e vilá­gon fajunkhoz tartozónak, magyarok által elkövetettnek álIítn, az kételked­hetett mestere állításain, do azon óriási honszeretet hatalma, mely a tudóst el­ragadta, elragadta tanítványait is s el­vonatkozva egészen tudományos érde­meitől ha munkásságának ezen oldalát tekintjük, a haza Horvát érdemeit sóira nem hálálhatja meg eléggé. Nem volt tanítóink között, kitől annyian tanulták volna a hazát szeretni ! íme Horváth István arany érdemei a tisztitó lángon keresztül. Az úgynevezett nagy közönség leg­inkább a nagy szellemek fogyatkozásál a szeret visszaemlékezni és hivatkozni. Mert igen könnyű munka. De a lelkes és hazafias közönség meg­különbözteti az aranyat a salaktól, az árnyat a fénytől, a tévedést az igazság* vívmányaitól. És akkor lerója azt, a mivel tartozik. A nemzeti szellem lánglelkfi aposto­lának szülővárosában tartandó ünnepély­hez a művelt Esztergomi is hazafias lelkesedéssel küldi meg hálás elisme­rését ! VASÜTUNK. Az országházban interpellate tárgyát képezte vasúti kérdésünk. Az interpelláló Somssich Pál volt, kinek jóakaratáért csak köszönettel adózunk. Hanem a közlekedésügyi miniszter ur válaszával nem lehetünk megelégedve, mert a mit kinyilatkoztatott, az nem egyéb a kérdés legelső stádiumánál. Egyébiránt bemutatják az in te rpel tá­tiét egész terjedelmében : Somssich Pál ugyanis hivatkozik arra, hogy mikor a buda-béc.si vonal irányának kérdésénél a ház a bicskei irány mellott döntött, ezzel az eszter- gom-vidéki széntelepuk elestek az előny­től, hogy terményeiket olcsóbban szál Elhassák a fővárosba Azóta a kormány megígérte egy szárnyvonalnak Esztergom felé építését. Szónok ez ígéretre emlé­kezteti a kormányt. Kiemeli, hogy a drága szállítás miatt a kőszénbányák munkáltatása mogcsökkent, ezt pedig a főváros gyáripara sajnosán megérzi, mit a kőszénnel dolgozó gyárosoknak a ház­hoz beadott kérvénye is bizonyít. Az ottani kőszéntelepek segíthetnének a bajon, mert a 12 négyszög mértföldnyi szénrétegből alig 1 és fél O mfnyic emeltek ki, csupán vasút kell a szállí­táshoz. Kérdi, mit szándékozik tenni a kormány Ígérete mielőbbi beváltására s’ Az „Esztergom ss Vidéke“ tárcája orczy£iez> a3la fa, (Modern romance.) Férjhez adták ! Öreg ember, Beteg ember lett a férje , Nyíló virág, hervadt ágon Jaj, be szomorúan éle. Szomorúan, búsan éle Egyik napról át a másra És pompáiéi körülvéve Egyre nőtt a lelki gyásza. Egyre nőtt a lelki gyásza S arca egyre fehérebb lett, És halovány két arczára Szeme gyöngye egyre pergett. Szeme gyöngye egvre pergett Ilyen sors kit ne aggasszon ? Ha a felhő felhőt kerget, Sápadt asszony, szegény asszony Sápadt asszony, fehér rózsa, Búban tölt el napot, éjét — S igy soliajtgat egymagában „Én istenem, milyen élet“ ! Öli istenem, milyen élet! . . Ámde egy napon csak látja, Hogy a beteg, öreg férjet Megkeresi testvér bátyja. És a testvér uemes szív vei Szép szemmel s holló hajakkal, Megérti a sápadt asszonyt S vigasztalja szép szavakkal. Balzsamot hint a sebére, És a borút fény árasztja, Sápadt asszonyt nem epeszti Többet boldogtalansága. LITFIYAY VICTÓRIA. coáo&á tfüzdó. (Ismertető.) Egyetlen fürdője sincs Magyarországnak» mely családfáját oly régi időkbe vissza tudja vinni, mint a budai császárfürdő. Buda általában gazdag természetes hévvi­zekben s hat fürdője közt legnevezetesebb a császárfürdő, mely már bizonyára a ró­maiak előtt is ösmeretes volt hatalmas gyógyhafcásáról, hazánk történetével pedig már a honfoglalás óta össze vau forrva. Itt pihent meg Árpád a honfoglalás után s legrégibb történetíróink emlékeznek kitűnő hévvizeiről, igy Oláh a XVi-ik, Istváuffy a XVII. században. A török uralom korszakában pedig szeme- fénye volt a császárfürdő a budai basáknak, kik még Damaskusba is elhordták a hírét a kitűnő fürdőnek, mit ékesszólóan bi­zonyít az, hogy egy török iró, Mohamed Beu Omer Beu Bajezd már 1597-ben igeu elismerően ir a császárfürdőről, mely jelen­leg egy kegyes alapítvány tárgyát képezi, s úgy díszes épületei, mint természeti fekvése, kitűnő berendezése, mint sokoldalú s kipró­bált gyógyhatásúnál fogva hazánk legkitű­nőbb fürdői közt foglal helyet. Budán a József-hegy tövében terül el a kitűnő fürdő közvetlenül a Duna partján, szemben épen a regényes Margitszigettel, s társalgó terme erkélyéről a legbájosabb pa­norámát nyújtja a szemnek. Másik oldalán a budai hegyek húzódnak el, az a gyönyö­rű hegyvidék, mely minden idegen utas előtt elfelehedtetlenuó teszi ifjú, de bájos fővá­rosunkat. A fürdő berendezése egészen európaias, s mi kívánni valót sem hagy feuu. A vizet 11 hatalmas forrás szolgáltatja s 10 különböző fürdő áll a közönség ren­delkezésére, íi. ra. langyos-fürdő, meleg fürdő, hóvviz-fürdő, gőz-fürdő, kádfürdő, tej­fürdő, uszoda, zuhany, iszap-fürdő, maláta­fürdő. Iszapfürdője s uszodája férfi és női osztályra vau elkülönítve s különösen fe­dett női uszodája a legkedvesebb helye a fürdő női vendégeinek. A helyiség terjedel­mét illusztrálja az, hogy egyszerre 1000 ember találhat a császár-fürdő gyógyvizeinek balzsamos hullámai közt üdülést. A fürdő gyógyhatásúról már a legrégibb orvosok a legelismerőbb nyilatkozatokat te­szik, igy Vadianus bécsi tanár 1503-ban, Brosou, korának hires orvosa 1697-ben. Hazai orvosaink s természettudósaink pe­dig temérdek kiadmányban s folyó iratok­ban megjelent értekezésekben magasztalják a császárfürdő gyógyitéerejót. kik közül elég legyen felemlítenem dr. Török József aka­démiai tagot, ki a magyar tud, akadémia által 40 arannyal jutalmazott jeles munká­jában igen szakszerűen értekezik a császár- fürdőről, s dr. Patrubány Gergelyt, a fővá­ros tiszti főorvosát. Dr. Patrubány egy időben rendelő orvo­sa volt a császárfürdőnek és saját tapaszta­latait összegyűjtve külön füzetekben kiadta. Ezen füzetei bizonyítják, hogy a császár­fürdő gyomor, máj lépbajokbau, csuzokbau, bőrbetegségekben, a légzőszervek, bántal- maibau, ideg és vérvegyületi bajokban a legsikerültebb gyógyulást eredményezte. Tekintve a császárfürdő ezen százfelé elá­gazó gyógyhatását, a fürdő terjedelmét, mely maga 200 szobát képes vendégek ren­delkezésére bocsátani, a regényes fekvést, a fürdőben uralkodó tisztaságot s meglevő komfortot, nem lehet csodálkozni, hogy e kedves helyet évenkint 800 család látogatja, mely szám azonban még mindég kevés a külföldi fürdők látogatottsága mellett, hova hazánkfiai is ezrivel hordják a bankót azért, a mit itthon és sokkal jutáuyosabbau meg­kapnának. Nagyon eljött az ideje, hogy a nagy kö­zönség hazai fürdőinkre fordítsa figyelmét s ne hordja ki a pénzt az országból, hol oly kitűnő gyógyfürdők állanak rendelkező sére, mint a budai császárfürdő, melyet régi fennállása folytán méltán nevezhetünk „hazai fürdőink öregapjáualr“ BENEDEK SÁNDOR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom