Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 38. szám
Esztergom VI. évfolyam. 38. szám. Vasárnap, 1884. május 11-én Városi s megyei érdekeink közlönye. JA. EG.lEt.ENUC HETEN KINT KÉTSZERI VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre.............................................................6 Ft kr. fél évre...........................................................^ nej/j ..................................................1 E gyes szám ára 7 kr. '>() SZERKESZTŐSÉG: Széchenyi tér 35. hová 0 I:ip szellemi részét illető közleményeit Itiililomlíík. KIADÓ H I V A T A L : jSzÉCHENI-TÉR. ^ry, hová a hi vat íilos s íi magán liinletések, a uyilt,térbe szánt közlemények, elülizetési pénzek és reclamáláéok intézeiulök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIRD lOTinSEK 1 szíjtól 100 szóig — fi t 75 kr 100—200-ig . 1 „ 50 „ 200—300-ig . 2 „ 25 „ Bélyegé íj 30 kr. MAGÁNU1RHETESEK negál lapod ás szerint lehető 4gj Hiányosabban közöltetuek. NY1LTTÉR sora 20 icr. SzBkBsfshérvár ilnnspe. Esztergom, máj. 9. (Dr.K.L.) Fényes múltban testvér- v.kosiiiik,a szomszéd Székesfehér, Horvát István emlékezetére irodalmi iinnepol rendez. Székesfehérvár nagy fiát visszaidézi ma az ország a nagy halottak sírjából, mindenki néhány gondolatot szontöl emlékezetének s a nemzetiség eszméjének malaszíjái gyarapítja hazafiul lelkében. Ki volt Horvát István ? Nem egyedül Székesfehérvár dicsősége, hanem az egész ország jelese. Épen száz esztendeje, hogy egy szegény, de becsületes iparos család kő rébon napvilágot látott s közel negyven éve, hogy fáradt fejét örök pihenőre hajtotta. Lángolóbb haznfiságu historikusunk aligha volt, ki nemzeti erényeinket, életrevalóságunk tényezőit s szellemi képességeink példáit oly rajongó hazaszeretettel tudta volna bebizonyítani olyan ellenségeknek, kik mint Schlözer, Kollár, Schwartner és Spittler annyi roszakarattal támadták meg a nemzet becsületét. Nyelvészeti és történeti kutatásaiban túlzóit lelkesedése azonban nagy tévedésekre ragadta. Erőnek erejével nagy tekintélyt, ősrégi dicsőséget akart nemzetének vindikálni még onnan is, bol sohase dobogott magyar szív. Nem lesz háládatlan, ha néhány jellemző vonással rámutatunk megtévedéseire. De nőm guuymosollyal, hanem igazoló szándékkal. Egyik nevezetes állítása volt Horvátiak az, hogy nemzetek nem pusztulhatnak el s igy nem is keletkezhetnek. A magyarok tehát nem a kilenczedik századdal kezdődnek, hanem még az ókorban. És rajongó lelkesedése elmegy magyarokat keresni a patriarchák, a régi görögök és rómaiak s a punok közé. A geographiai viszonyok s a ködös évszázadok nem a 1 to rá I j á k kutatását. Megtévedései igeu érdekesek és tanulságosak. Szerinte a parthusok régi magyarok voltak, mert hiszen azt min denki érti, hogy mit jelent a „pártos“ szó. Pártoskodtak. Nem is kelL sokat vitatni, hogy ez a magyar nemzet ősi foglalkozása. A philistaeusok szintén magyarok ; mert philistiaeusdegentjelent. Darius perzsakirály eredetilegTarajos. A szt. Írásban Herodium : Arad ,Ticlion : Tihany. Szerinte a régi magyarok szántó- Lvető, magoreszlő emberek voltak s igy a magyar vagy mager szó könnyen megfejthető. Horvát tévedései igen visszásak, de épen nem nevetségesok, ha beleéljük magunkat a kor azon hangulatába, mely ezeket szülte. Nem-e ez az ábrándos hangulat adott Miróthyuak és Körösi Csorna Sándornak vakmerő vállalkozási szellemet, hogy a magyarok őseinek kutatására a Kaukázus mellé kerekedjenek ? A történetben járatlan emberek a nagy szellemek megtévedéseit igazságtalanul bírálják meg. Mert semminek sem örül a mindennapi lélek jobban, mint annak, ha bizonyos tekintetben megfoszthat egy nagy szellemet nimbu- sátói s nagy tévedéseit előnyös ellen tétbe erőszakolhatja a maga kisebb tévedéseivel. Horváti Istvánt Eötvös József bírálta meg először a legigazságosabb mértékkel. Néha vizsgálódásai közölt talán magyarokat talált oly helyen s századokban is, hol soha magyarok műn voltak — úgymond Eötvös Horvát nekrológjában — az meglehet ; do hogy még többször teremtett magyar érzemónyeket oly tanítványai keblében, hol azoknak előbb nyomai sem voltak s nála nélkül nem ip lettek volna soha, az bizonyos. Ki Őt egyszer hallá, ha tanító szókén férfias szavával Árpád s a hét vezér dicső tetteiről szólt, vagy roppant tudományának fegyverei azoknak állításait, kik a magyart ;* szegény finn néptől származódnak hiszik leveró s fajunkat az erényes szeitha s a legyőzhetetlen párth nemzetekkel egybeköt é, vagy tovább haladva philologiai vizsgálataiban az ethi- mologia tekervényes ösvényein mindig messzebb és messzebbre nyomult, mig mindent mi dicső volt és nagy e világon fajunkhoz tartozónak, magyarok által elkövetettnek álIítn, az kételkedhetett mestere állításain, do azon óriási honszeretet hatalma, mely a tudóst elragadta, elragadta tanítványait is s elvonatkozva egészen tudományos érdemeitől ha munkásságának ezen oldalát tekintjük, a haza Horvát érdemeit sóira nem hálálhatja meg eléggé. Nem volt tanítóink között, kitől annyian tanulták volna a hazát szeretni ! íme Horváth István arany érdemei a tisztitó lángon keresztül. Az úgynevezett nagy közönség leginkább a nagy szellemek fogyatkozásál a szeret visszaemlékezni és hivatkozni. Mert igen könnyű munka. De a lelkes és hazafias közönség megkülönbözteti az aranyat a salaktól, az árnyat a fénytől, a tévedést az igazság* vívmányaitól. És akkor lerója azt, a mivel tartozik. A nemzeti szellem lánglelkfi apostolának szülővárosában tartandó ünnepélyhez a művelt Esztergomi is hazafias lelkesedéssel küldi meg hálás elismerését ! VASÜTUNK. Az országházban interpellate tárgyát képezte vasúti kérdésünk. Az interpelláló Somssich Pál volt, kinek jóakaratáért csak köszönettel adózunk. Hanem a közlekedésügyi miniszter ur válaszával nem lehetünk megelégedve, mert a mit kinyilatkoztatott, az nem egyéb a kérdés legelső stádiumánál. Egyébiránt bemutatják az in te rpel tátiét egész terjedelmében : Somssich Pál ugyanis hivatkozik arra, hogy mikor a buda-béc.si vonal irányának kérdésénél a ház a bicskei irány mellott döntött, ezzel az eszter- gom-vidéki széntelepuk elestek az előnytől, hogy terményeiket olcsóbban szál Elhassák a fővárosba Azóta a kormány megígérte egy szárnyvonalnak Esztergom felé építését. Szónok ez ígéretre emlékezteti a kormányt. Kiemeli, hogy a drága szállítás miatt a kőszénbányák munkáltatása mogcsökkent, ezt pedig a főváros gyáripara sajnosán megérzi, mit a kőszénnel dolgozó gyárosoknak a házhoz beadott kérvénye is bizonyít. Az ottani kőszéntelepek segíthetnének a bajon, mert a 12 négyszög mértföldnyi szénrétegből alig 1 és fél O mfnyic emeltek ki, csupán vasút kell a szállításhoz. Kérdi, mit szándékozik tenni a kormány Ígérete mielőbbi beváltására s’ Az „Esztergom ss Vidéke“ tárcája orczy£iez> a3la fa, (Modern romance.) Férjhez adták ! Öreg ember, Beteg ember lett a férje , Nyíló virág, hervadt ágon Jaj, be szomorúan éle. Szomorúan, búsan éle Egyik napról át a másra És pompáiéi körülvéve Egyre nőtt a lelki gyásza. Egyre nőtt a lelki gyásza S arca egyre fehérebb lett, És halovány két arczára Szeme gyöngye egyre pergett. Szeme gyöngye egvre pergett Ilyen sors kit ne aggasszon ? Ha a felhő felhőt kerget, Sápadt asszony, szegény asszony Sápadt asszony, fehér rózsa, Búban tölt el napot, éjét — S igy soliajtgat egymagában „Én istenem, milyen élet“ ! Öli istenem, milyen élet! . . Ámde egy napon csak látja, Hogy a beteg, öreg férjet Megkeresi testvér bátyja. És a testvér uemes szív vei Szép szemmel s holló hajakkal, Megérti a sápadt asszonyt S vigasztalja szép szavakkal. Balzsamot hint a sebére, És a borút fény árasztja, Sápadt asszonyt nem epeszti Többet boldogtalansága. LITFIYAY VICTÓRIA. coáo&á tfüzdó. (Ismertető.) Egyetlen fürdője sincs Magyarországnak» mely családfáját oly régi időkbe vissza tudja vinni, mint a budai császárfürdő. Buda általában gazdag természetes hévvizekben s hat fürdője közt legnevezetesebb a császárfürdő, mely már bizonyára a rómaiak előtt is ösmeretes volt hatalmas gyógyhafcásáról, hazánk történetével pedig már a honfoglalás óta össze vau forrva. Itt pihent meg Árpád a honfoglalás után s legrégibb történetíróink emlékeznek kitűnő hévvizeiről, igy Oláh a XVi-ik, Istváuffy a XVII. században. A török uralom korszakában pedig szeme- fénye volt a császárfürdő a budai basáknak, kik még Damaskusba is elhordták a hírét a kitűnő fürdőnek, mit ékesszólóan bizonyít az, hogy egy török iró, Mohamed Beu Omer Beu Bajezd már 1597-ben igeu elismerően ir a császárfürdőről, mely jelenleg egy kegyes alapítvány tárgyát képezi, s úgy díszes épületei, mint természeti fekvése, kitűnő berendezése, mint sokoldalú s kipróbált gyógyhatásúnál fogva hazánk legkitűnőbb fürdői közt foglal helyet. Budán a József-hegy tövében terül el a kitűnő fürdő közvetlenül a Duna partján, szemben épen a regényes Margitszigettel, s társalgó terme erkélyéről a legbájosabb panorámát nyújtja a szemnek. Másik oldalán a budai hegyek húzódnak el, az a gyönyörű hegyvidék, mely minden idegen utas előtt elfelehedtetlenuó teszi ifjú, de bájos fővárosunkat. A fürdő berendezése egészen európaias, s mi kívánni valót sem hagy feuu. A vizet 11 hatalmas forrás szolgáltatja s 10 különböző fürdő áll a közönség rendelkezésére, íi. ra. langyos-fürdő, meleg fürdő, hóvviz-fürdő, gőz-fürdő, kádfürdő, tejfürdő, uszoda, zuhany, iszap-fürdő, malátafürdő. Iszapfürdője s uszodája férfi és női osztályra vau elkülönítve s különösen fedett női uszodája a legkedvesebb helye a fürdő női vendégeinek. A helyiség terjedelmét illusztrálja az, hogy egyszerre 1000 ember találhat a császár-fürdő gyógyvizeinek balzsamos hullámai közt üdülést. A fürdő gyógyhatásúról már a legrégibb orvosok a legelismerőbb nyilatkozatokat teszik, igy Vadianus bécsi tanár 1503-ban, Brosou, korának hires orvosa 1697-ben. Hazai orvosaink s természettudósaink pedig temérdek kiadmányban s folyó iratokban megjelent értekezésekben magasztalják a császárfürdő gyógyitéerejót. kik közül elég legyen felemlítenem dr. Török József akadémiai tagot, ki a magyar tud, akadémia által 40 arannyal jutalmazott jeles munkájában igen szakszerűen értekezik a császár- fürdőről, s dr. Patrubány Gergelyt, a főváros tiszti főorvosát. Dr. Patrubány egy időben rendelő orvosa volt a császárfürdőnek és saját tapasztalatait összegyűjtve külön füzetekben kiadta. Ezen füzetei bizonyítják, hogy a császárfürdő gyomor, máj lépbajokbau, csuzokbau, bőrbetegségekben, a légzőszervek, bántal- maibau, ideg és vérvegyületi bajokban a legsikerültebb gyógyulást eredményezte. Tekintve a császárfürdő ezen százfelé elágazó gyógyhatását, a fürdő terjedelmét, mely maga 200 szobát képes vendégek rendelkezésére bocsátani, a regényes fekvést, a fürdőben uralkodó tisztaságot s meglevő komfortot, nem lehet csodálkozni, hogy e kedves helyet évenkint 800 család látogatja, mely szám azonban még mindég kevés a külföldi fürdők látogatottsága mellett, hova hazánkfiai is ezrivel hordják a bankót azért, a mit itthon és sokkal jutáuyosabbau megkapnának. Nagyon eljött az ideje, hogy a nagy közönség hazai fürdőinkre fordítsa figyelmét s ne hordja ki a pénzt az országból, hol oly kitűnő gyógyfürdők állanak rendelkező sére, mint a budai császárfürdő, melyet régi fennállása folytán méltán nevezhetünk „hazai fürdőink öregapjáualr“ BENEDEK SÁNDOR.
