Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 26. szám
midŐrközogoknél s ez már egymagában elegendő garanfia. Do a csendőrség hiányossága már is élónkon érezhető bajokat hárít váró su nkra. A városokra (kivéve a szabadkirályi várost) összeseu hat szál csendőr esik. A c rendőrség ez a hat szál embere azonkivül még tizenkét megyebeli falu fölött dominálja a csendet és rendet. Már most mi jut Vízivárosra, Szent- györgymezöre és Szenttamásra ? A csendőrség intézményének szervezésekor mar biztosítottak az adófizető; polgárságot a kormány részéről, hogy a kellő pótló intézkedések s a szükséges kiegészítések a közöm ég érdekében mindenütt meg fognak történni, a hol ezekro szükség mutatkozik. Mert csakisj ily módon lehetne teljesnek venni az intézményt. Nálunk már eddigelé is alaposan érezhető a cscndorség hiányossága erők! dolgában. Hat csendőrre három városrész és tizenkét falu még elméletben is kép te-, lenség, nem csak gyakorlatban. A szer-1 vozés idején aligha veitek kellő iigyo-j lembe visszás helyzetünket a testvér városokkal szemben. Es ezen a bajon j mielőbb segíteni kellene. A közbiztonság érdeke kiváuja, hogy ' törvényhatóságunk mielőbb lépéseket tegyen csendőrségünk hiányosságának megszüntetése végett. Meg vagyunk róla! győződve, hogy azok a lépésok teljes sikerrel járnának s a városok érdekei végtelenül sokat nyernének általuk. ESZTIESOM VARMEGYE statisztikai, történelmi és helyrajzi leírása, vázlatosan összeállítva történetkedvelo esztergomi polgártól 1827. (Latinból fordította P. J.) (20. Közlemény.) RÉSZLETES LEI R Á S. FALVAK és PUSZTÁK. PUSZTA-MARÓi’H az oszt. érsek pusztája Bijna, Héreg és Lábatlan ál tál van körülvévo. A hegy tetején valami erős épületnek és templomnak j romjai láthatók. A nép azt állítja róla, i mint minden lomról, melynek valódi történetét nem ismeri, hogy az valami- ( kor tomplárius zárda volt. Azonban S [stvánfy Miklós História Hungario ( ízirnil művéből tudjuk, hogy ott az ] .'szt. érsek egyik vára állt, melyről mi- i után az igen szomorú és végzetes mo- i bácsi vészt és Magyarország pusztulását i ofestette volna, az emlitott müvében < ezeket Írja: „Sehol vitézebbül ós hatalmasabban nem álltak ellen a dühön gésnek mint a rengetog-sógről és vadászatairól hires s az érsek tulajdonút képező Maróiknál, a hová a szomszédságból nejeikből ós gyermekeikkel együtt igen sokan menekültek, magukat, sáu- czokkal és árkokkal körülvették. Mikor az ellenségnek minden oda irányuló törekvése, hogy őket kicsalja meghiúsult, mikor továbbá nejeiket és gyermekeiket retten thotlen vitézséggel védték, az ollouség közül sokat részint megöltek, részint megsebesítettek késedelem nélkül hoztak nagyobb sugárágyukat Szolimán táborából, szerények makacssága megtört, egy tő légyig levágattak, Különösen Dobozi Mihály vitézsége és hires lotto emlitettik, ki midőn a lóhátára felkapott s őt szorosan átkaraló nejét a ló gyorsaságában bízva, bizlos helyre vinni akarta, de elmenekülnie nem sikerült, előbb nejét, nehogy az ollouség hatalmába kerüljön, megölte, azután a legsűrűbb ellenség közzé vetette magát, a kik azonnal leszúrták. MOGYORÓS, kis falu egykor a sz. Kháláról nevezett budai apácák birták most a vallásalap csolnoki uradalmához tartozik. Mély völgyben fekszik s mindenünnen hegyek veszik körül egyik Nyerges-Újfalutól, másik Bajóttól a harmadik Tát bt ól választja el, azért nem is alkalmas a földművelésre. Van mindazonáltal 264 hold második és ugyanannyi hold harmadik osztályú földjo, 48 kaszás rétje 358 kapás nemos bort termő, tehát első osztályú szőllőliegye, van logolője, tüzelője és épülotfnja, Lakos ti tótok és pedig r. katliolikusok számuk 504-re rúg, van 92 ház, 104 család s a bajólhi plébániába tartoznak. A megyei pénztárba fizetnek 452 frt 44 3 negyed krt, a községi pénztárba pedig 342 frt 29 fél krt, összesen 795 frt 14 negyed krt. Megemlítjük ui« o- az airm erföl döf, melvuok ósásából Is továbbszállításából áll a szegény la íosság keresete. Legújabban egy bécsi tolgár kőszenet kezdettásatni s a szegény lakosoknak uj kero-otforrást nyi ott. PÉLIFÖLD vagy SZENT KERESZT rseki hely, Mogyorós, Bajót, ós Nagyláp között, Esztergomtól körülbelül 2 ra járásnyira fekszik. Itt valamikor Yumán Péter tanúsága szerint a Joan-j la keresztes vitézeknek zárdájuk volt, | telyiick az előbbi század közepe feléj íár csak nagy romjai voltak láthatók;! zen romok között némely jámbor remeték maguknak lakóhelyet készítettek és sz. Keresztről nevezeti kis kápolnát emeltek. Később Barkóczy Forencz prímás e romokon zárdát és templomot emelt s ide hozla az egyházban akkor keletkezett új Nazárénus nevű szerzetes rendet. Ezek eltorléso után a lelkiekben való vezetést egy egyházi férfiúra bízták, a ki a zárdában lakik. Kétszer évenként u. m. sz. kereszt feltalálásának é.3 fel magasztal tatásának napján az ország legtávolabbi vidékeiről is igen nagy számban seregiet ek itt össze zászlók alatt a hívők, moly alkalmakkor egész vásár keletkezik. NAGY SÁP. Gr. Sándor Móric tulajdona. A Rákóczy tóle mozgalmakban e vidéket pusztító rácok oly sorsban részositotték, mint Bajnál. Területe dombos és csalitos. Magyar lakosai, kik számra nézvo vannak 1257-on részint katholikus, számuk 199 s a bajnai plébániához tartoznak, részint helvét hitvallásnak, számuk 1058. van templomuk és pásztoruk. Van 186 ház és 209 család. Határa kitesz 151 egy nyolezad első, 328 három negyed má sodik, 304 egy negyed harmadik és 540 egy harmad negyedik osztályú holdat, van 207 kaszás rétje, 806 kapás szol leje, legelője, első osztályú tüzelője és épület fája. Adóképeu fizetnek a megyei pénztárba 1181 frt 19 egy negyed krt, a községi pénztárba 893 fit 38 és fél krt, összosen 2074 frt 57 három negyed. SÁRI-SÁP ugyan gr. Sándoré, területe dombos ugyan, azonban vízben bővelkedik, és termékeny. Lakosai tótok, csekély számban németek, számuk 915 re teliotő, van 137 ház és 151 család, mindnyájan r. katholikusok, kiknek 1787 óta saját papjuk van. 306 harmadik és 750 hold negyedik osztályú földtől, 216 kaszás rótségtől, 280 kapás szőllőtől fizetnek adóképon az egyik pénztárca 040 frt 57 három negyed krt, a másik pénztárba 490 frt 55 egy fél krt, együttvéve 1139 frt 53 egy negyed krt. A sárisápi patak 3 említésre méltó urasági malmot hoz mozgásba. Van kőszénbányája. SÜTTO. Amogye regi protokollumai- bau Siktő név alatt fordul elő, mely elnevezés kezdődő mezőséget jelent. Az észt. érseket uralja, fekszik az állami út melleit, Duna partján. Piszke, Lá bailaii, Bikol és Neszmély között. Lakosai nagy részt németek, csekélyebb számban magyarok. Van 145 ház, 183 család. 1034 lélek, ezek r. kaIholicusok. van plébánosuk és plébániájuk. Hegyes völgyos határa kitesz 300 második, 300 harmadik és 300 negyedik osztályú holdat, 207 kaszás kaszál lót, 614 olső, 297 kapás második osztályú szőllőhegyet. Van harmadik osztályú tüzelője és második osztályú épületfája. Van fehérmárvány bányája, melyet részint elszállítanak, részint helyben kidolgoznak. A megyei pénztárba fizet 1073 frt 33 hárosa negyed krt, községi pénztárba 812 forint 7 és fél krt, összesen 1885 frt 41 egy negyed krt. A nőkről s a nőknek. (A nő közmondásainkban.) Nem jól foly a ház dolga, hol asz- szony viseli a kalapot. Eljár a szája az asszonyembernek. Tiiz, asszony, tenger által sokan vesznek el. Nincs harag asszonyok haragja fo- lett. Igen ficsérezed magad, mint az asz- szony ember. Asszonynak és lónak soha sem kell hinni. Asszony verésből ember nem sok becsületet nyer. Nehezen egyeznek meg a szép asz- szenyok. Mindaddig nem hisznek asszonynak, inig a kerékvágást átlépheti. Szép asszonynak szép a lánya. Mérges asszonynak haragos a lánya. Föltette szent-Anna kontyát. (A meg- borosodott nőkről.) Hol gyáva az apó, anyó nevén híják a fiukat. Apja tűz, anyja puskapor, fia csupa láng. Álomban, szerelembou nincsen lehetetlenség. Báb való még neki, nem férj. Akkor látott vizet, mikor a bába megmosdatta. Mikor pap nincs, bába is keresztel. A béiiti rajkó is kedves az anyának. Biró lánya — kevóly. Szerelem és harag nőin igaz bírák. Boldogasszony katonája — gyáva. Jó bor, pénz, szép asszony embert kivan őrzésre. Ó bornak, ó-loányuak nőm egy az ára. Okos asszony nem marad gyerek nélkül. Minő az asszony, olyan az ecot. Asszonyok könyárja hamar kiszárad. Néha. az asszony is ember. egyetlen tekintete által lesújtotta. Sajnáljuk önt, és ezennel fölmentjük a szolgálat alól. — Igazságtalan irántam, Madonna. Szavamat adom, hogy teljesen szabad vagyok. S ha valami nyomja szivemet, az, hogy hölgyeimet nem ismerem és nem tudom, kinek leszek ezen megbecsülhetetlen kegyért lekötelezve. — E], nézze az ember, feleié az első, mily udvarias kibúvót keres. No éu sem gyanúmtól, sem önnek karjától el nem állok. Jöjjetek Ludovico Coutarini asztalához. Tudjátok, hogy a játék legbiztosabb ellenszere a szerelemnek. Eu föltettem magamban, hogy önnek orvosa loszek. Minden egyes kártyába nyertek, akár ő, akár Ugo választotta azt. Félóra alatt balomra gyűlt előttük az arany. — Kedvez a szerencse — szólt az álarcos hö’gy. — Sétáljunk egy kissé Signore és viselje gondját pénzünknek. — Párisnak könnyű volt választania, - szólt a nemes, mert az istennők leleplezvén szép orczáikát, minden ké'ségét eloszlatták. — Semmiesetre íein szólt vidáman a megvetett. Hanem jegyezze meg magának, hogy szavánál fogjuk. Vigyázzon. Az első hölgy fényes gyémánt gyűrűt nyújtott az ifjúnak s tőle is hasonló jelet kért, — Jegyezze meg, Signore Gricci, hogy ezentúl ékszere birtokosának egész éleiében alá van vetve és ha kívánsága, ót közelebbről ismerni, 3 nap alatt meg nem szűnik, l önre 3 órakor San Giovanni, e Paoli tomp- loma előtt, Colooni hadvezér lovagszobrá-1 nál várni fognak. A megbatározott órában ott egy gondola fog kikötni. A bararocel1 adja a jelszót. : „il pazzo“ — s ön feleljeu: „per amore.“ Isten önnel. — A pénz Signora. . . Holnapután számolunk, addig adio! Az álarczosok intettek neki legyezőikkel s eltűntek a tömegben. A találkozás napján ott állt Ugo ur a Márk templom bemenetelénél egy oszlophoz támaszkodva s szemlélte a misére seregen- kint tóduló velenczei nőket. Számtalanszor hitte már, hogy hol" gyét a belépők közt fölismerte^ mindannyiszor csalódott. Ekkor egy hang azt súgta fiilébe — „Excellenza, egy pillanatra kihalgatást kérek.“ A nobile akaratlanul körülnézett. Kicsiny szegényesen öltözött, visszataszító arczu ember volt az, a ki őt megszólította. A lovag ki a kis emberben az Uffio kémjét látta megvet.őleg elfordult tőle, a nélkül, hogy feleletére méltatná. — Excéllonza, — súgta ismét az emberke, — ő ma meg nem jelenik. De kövessen Illstrissimo. A kis emberke elül haladt s a dogepa- lota kapuzatának egyik fülkéjébe vonult, a melyben a nyilvános Írók szokták bureau- jokat felütni, mely azonban a Carneval ideje alatt üresen állott. Aggódva nézett körös- körű', nem hallgatózik-o valaki rájuk s azután susogta: — Ismétlem önnek Excel- lenza, hiába vár. Ma ő nem jöhet a tomplomba. — Es honnan tudod to azt? Hogy hívják? Szólj! Neve 10 zecchinával jár. A kém hamisan mosolygott, a mint u fényes aranyakat zsebébe csúsztatta. — Tudja meg hát: az ismeretlen hölgy Teresa Foscari. Diego Mazzini proveditore özvegye. Gazdagságáról bizonyosan hallott már valamit, úgy szintén azt is tudja, hogy mily szigorúan bánt vele meghalt férje. Ä inig ő élt nem volt szabad neki a ház küszöbén kilépnie. Féltékenységéről beszéltek, ón azonban jobban meg tudom azt önnek mondani. Az egyedüli ok, mely miatt a proveditore Donna Teresát nőül vette, annak megmérhetetlen gazdagsága volt, melyért mint egy török rabszolganőt, őrizte — rútságát, Igen, Excelleuza, a boldogult szó- gyenlette magát nejének oldalán megjelenni, azt, kit a természet annyira elhanyagolt, a uobiessek társaságába bevezetni. A kémnek állításai, fájdalom, sok valószínűséget nyertek. A harmadik harangszóra már ott állt Ugo kedvetlenül a jelzett szobor talapzatánál. A templom elÖfcore üres volt. Minden élet a dominante központján pontosait össze a Márktéren és a Piazettán, melynek falai visszhangzottak a carneval zajától. Nagysokára végre jött egy sötétfekete gondola. Kikötött. A gondolás a partra ugrott, a patríciushoz ment és odasugta a jelszót : — Ili pazzo ? — Per amore ! — Ion a tompa válasz.-- Kövessen, Exellentissimo, várják a gondolában. Ugo Gricci bement a gondola ajtaján s két puha kéz által érzó magát átölelve, forró ajkakon, rohamosan hullámzó kebelhez szorítva. — Hallgass, hallgass, lelkem ! voltak az egyedüli szavak, melyeket a szép susogott. A gondola megindult és kievezett a lagunákból. Ugo ifjú, szép virágként kifeslett ; szerelmes nőt tartott karjai közt. Álomként múlt el két óra a szerelmesek- ■ nek a boldogítandó s boldogított szerelem mámorában. A gondola ismét partnál volt. . Mikor foglak viszontlátni kedvesem? kér- dé Ugo a bucsucsók után. — Holnap, ugyanezen órában s lassankiut kibontakozott az ifjú karjai közül. Az urnőmásnapjarauvszövetü pam'agonült egy fülkében, Ugyauaz a fekete selyem ruha j fedte szép tagjait, nőst is fél álarcz födte el arczát. Az ifjú szerelmeséhez rohant, térdre esett előtte s hevesen ajkaihoz szoritá a fehér kezet, melynek ujjáu az ő gyűrűje csillogott. — Terese —sóhajtotta kábultau — Vedd le az álarcot. — Mit tagadhatnék meg tőled, barátom ? 4 sóhajtá Donna Mazzini s levette az álarcot. . — Ah, a kém szörnyű igazat mondott: nagyon rnt volt. A tüzvörös anyajegy bal- orczáján, és ajkán a fekete szeplő ott volt j látható. Mily kegyetlen varázs folytán ju- ■ tott ez az annyira igéző alak oly rut arcz- * hoz? Ugo megsemmisülve órzé magát. — Vidd el javaimat, kincseimet — vágy i el mindent — csak engem el no hagyj t..* . rebegte fájdalmasan. — Nem hazudhatott)Madonna. TaVtsameg r kincseit — Isten önuel. Kétségbeesetten rolniit, ki a házból. Ekkor : két különös férfiú lépett a homályból elő, , és Gricci urra tették kezeiket. Ugo tőréhez nyúlt. — Önt, keressük Exollenza. Az uffício nevében foglyunk. Adja meg magát.
