Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 1. szám

Eszteraom, VI. évfolyam. I. szám. Csütörtök. 1884. január -i-an Városi s megyei érdekeink közlönye. ^VIeg.iei.enik hetenkint kétszer: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié.............................................G fi t — fél érvre ...............................................3„ — 1 1 egy adón «.............................................1 . r*<) Egye* »záni ára 7 kr. kr. SZERKESZTŐSÉG: ^Széchenyi tér 35. hová o lap t>7,fillöini részét illető közlemények kiiMi'ndSk. KIADÓ hTv ATAL: |SzSCHENI‘TÉR hová a hivatalos s a hirdotésolc, a íiyiltlérhe szánt köz­lemények, elöli/,etési pénzek és reolamálások inlé/.éiiitOk. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HlltDIí-TIÍSKK :| MA0ÁNII1 IfDETÉSEK 1 szótól 100 h»óíj{ — fi t. 75 kr. 1 oo—200-ig . 1 „ r.o „ 200-nOO-i« . 2 „ 25 „ Bélyegdfj 00 kr. megállapodás szerint lehető l«gjHiányosabban közöUehiek. NY1I.TTI&R sora 20 sr. Bevezető. Az Esztergom és Vidéke hatodik évfolyaináiiak első száma élén újra összefoglaljuk azoii irányelveket, me­lyek vezérelni fognak. Mindenek' lőtt figyelmes őrei löszünk a közélet eseményeinek, pontosan fel­jegyezzük mindazt, a mi városunk és megyénk szellemi és anyagi érdekeit illetőleg felmerül. Országos közérdeket nem tárgyalunk, politikai problémákkal nem foglalkozunk, elég tenni valónk marad igy is a tár­sadalmi kérdések körül, melyeket füg getlon álláspontról igyekezünk megvi­lágítani. Nem szítunk fajgyűlöletet, nem ke­serítjük el a kedélyeket, de a hiányok pótlása s a hibák megjavítása mellett is társadalmi élet harmóniáját s a bé­kés egyetértést fogjuk koresni. Élénk és változatos modorban dol­gozzuk ki az egészen minket érdeklő apróbb-nagyob!) eseményeket s lapunk' évfolyamai által maradandó értékű nap-1 lót akarunk visszahagyni az utódok számára, kik majdan mint egy kevesebb küzdelmü s gyümölcsözőbb aera bajno­kai összegezve fogják találni Esztergom lelkes férfiainak legnemesebb törekvé seit a megye és város fölvirágoztafása érdekében. Küzdeni fogunk a szétdarabolt vá­rosrészek egyesítése mollott. Emelni fogjuk a közélot tényezőit, az egyesüloti életet és szellemet. Érvényt szerzünk a szép jó és igaz törekvéseknek bármilyen téren merül­jenek is föl. Iparunk és kereskedelmünk emelke­dését Esztergom emelkedésével fogjuk mindenkorra azonosítani s a legcseké­lyebb eredményért is mindig nyitva lesz­nek hasábjaink. Földművelő népílnk művelődése és gyarapodása, az ismeretek lárházaínak védelme ós emelése, szóval az átalános szellemi gazdagulás ki küzdése legked- ve8ebb törekvéseink közt fog maradni tovább is. Közleményeinket élénken és formásán Írjuk meg és adjuk ki, elágazóit iro­dalmi összeköttetéseink podig lehetővé teszik, hogy olyan vidéki lapot szer­kesszünk, mely iiodalmi színvonalon áll. Ezek a törekvések fognak folytatást nyerni hatodik évfolyamunkon keresztül. És most Isten segítségével indulunk a kijelölt útra. Szebb jövőnk. Uj oszteudónk újjáalakítva találja a megyei és városi tisztikart s újjáala­kítva számos egyesületünket. Uj tové-J kenység indulhat meg tehát minden irányban. Még a közbiztonság és rend | dolgában is uj fejezetet jelölhetünk, a mennyiben ujesztei do napjától a csend-1 őrség is megkezdte működését. Nagy bizalommal ós várakozással to kiütünk tehát az uj óv elé, mely im­már megállapítva találta mindazon té-i íyozöket melyek méltán fűzbe tők össze íz adott viszonyokkal. A megyei élet a megyeházán közpon- osnl örsze. A kiválóbb képességek s; i gentri tehetségesebb tagjai a megye j niiidcn részéről itt találkoznak, hogy! rali vet ve segítsék elő Esztergom megye J üdékéit. A megyei bizottság az értelmi . . I is vagyoni erőket egyesíti az egész idén élesebben fognak fölmerülni. — Teljesítsük kötelességeinket örömmel, 'szenteljük képességünket a közéletnek, keressük a békét, ne kerüljük a közjó harc/,át s legyünk hazaszerotel,linkben először is jó esztergomiak, lelkes köz- harezosok s buzgó napszámosok. Akkor aztán mienk a megérdemelt szebb jövő. A fővárosból. Diosőség a mennyben az Isten­nek és békesség a jóakarata embereknek.“ Karácsony napja vau. A béke, a sze­retet és a boldogság ünnepe. A min­dennapi küzdelem, a lét harcza megpi­hen ós az emberek szivét megczáfolja a bóko szelíd angyala, az áldási,alan gyűlölet helyét a szeretet isteni érzése foglalja el s a fájdalom könyüi helyett a szemekben az öröm és boldogság tün­döklő cseppjei ragyognak Légy üdvözölve magasztos ünnepe az egyenlőségnek. A mely megengeszteled a haragot, kiegyenlíted az ellentéteket, a mely egyeilővé teszed a gazdagot a szegénnyel, az urat a szolgával, a hi­tetlent a hívővel, a gyermeket az aggal a békében, a szeretetben a boldogságban. Légy üdvözölvo s'/ont karácsony napja ! Bizony csepp hijja csak. hogy nem valami kenetlrljes karácsonyi czikkel váltottam volna fel a/, én fővárosi le­velemet, de még idejekorán vettem ószro akaratlan elbicsaklásomat. Azután meg nem is nagyon szeretem azokat a kon- ventionális elmélkedéseket, a melyek minden esztendőben megújulnak. Ugyan­az a főzelék, csak a rántás uj. Csakhogy miről Írhatnék én ezen a héten, ha nem a karácsonyról ? Az „Eszteren is Vidikß“ tárcája. SZÉP SZEMEID. . , „Szép szemeid könnyben égnek Köny gördül le szép orczádon, Szólj mi bánat érte szived ? Mért könnyezel én virágom ? Kökény szemed ki van sírva Oh szólj mi bánt, éd“s lelkem?“ Felkaczagott erre a lány ; — „Semmi, csak tormát reszeltem!“ HEVESI JÓZSEF. A FIA BOLONDJA. Rajz. Az egész házban még mindeuki édesen szunnyadóit, mikor a mi bősünk nyomorult szobájában már a munka asztal előtt ült s mohó szorgalommal serénykedett. Egy szál remegő lángú faggyú gyertya világította meg az ínség és munka tanyá­ját. A sajátszerüen összetákolt ágyban egy hatalmas szakálú férfiú pihent tö­kéletesen felöltözködve. Előtte egv rozzant széken hírlapok és könyvek. A kis szoba mind a négy fala teli volt aggatva ócska ruhákkal. Egy sarokba összelmhnozott ron­gyokon pihente ti magát a legkorábban kelő ember s már egész készen ült oda a kis asztalhoz, hogy legsivárabb foglalkozá­sát megkezdje. I Hat óra körül 1 hetett. A falon lógó kis plékályhában még nem szuszogott a minden utczáról szedatt-vedett forgács és galy, hiszen még nincs is szük­ség rája. Az a másik még édesen alszik, neki pedig nem kell a meleg szoba. Száraz ujjait a faggyú gyertya lángja fö­lött melengeti s hófehér haja, szakála és bajsza ilyenkor valóságos hazugságnak lát­szik, olyan keményen daczol a hívatlan tél­lel, mely leginkább szeret a szegényeknél tanyázni. Hát csak amolyan igénytelen emberrel van dolgunk, a ki nem számit. Szava nin­csen, jó embere nincsen, csak bfí nyomora, keserves munkája és incselkedő reménye van. Hiszen a remény egyformán biztatóan te­kint mindenkire s ha százszor is megcsal mégis bilink benne egész a sirig. Neki pedig volt mit remélnie. Innen onnan öt éve már, hogy hazajött a fia. Hazajött egyenesen az igénytelen em­ber nyakát a, a ki a rnhafoldozásböl alig hogy magát is föD tudta tnrtaui. Az athléta ember előkelő ruhában tért haza, pedig már a koldusokhoz tartozott. — A kereskedés töukre ment apám, ál­lásomat elvesztettem, most majd nálad vá­rom be inig megint feltűnik szerencsecsiL lagom. És az öreg könnyes szemekkel üdvözölte a tönkre ment férfiút. Ar öröm könnyei voltak azok. — Milyen szép ember vált belőled ! — kezdte az öreg milyen hatalmas megje­lenésed, érczes hangod, férfias erőd s szép tehetséged van s nem kellettél a világnak. No jó. Kellesz nekem. Majd dolgozom én helyetted is s ha állást, kapsz, akkor majd pihenőre megyek hozzád. Hát most mondd el, hogy mi újság Budapesten, mikor lesz kormányválság, mikor lesz háború, bizony mindakettőre nagy szükségünk lenne. Sokan vagyunk, rossz sorsunk van s ennek a mos­tani kormány az oka. A szegény öreg még akkor nem tudta, hogy fiának olyan rovása van. mely egész jövőjét tönkre tette. Nem a kereske- j dés jutott csődbe, csak a könyvvezetőt bo- 1 csátották szabadon minden ajánló sor női- , UQl. Ezer szerencse, bogy a jólelkü keres- i kedő nem firtatta tovább a dolgot, pedig a könyvvezető ur sok hamis számmal dol­gozott. Az athl ta hazajött. Azon kezdte, hogy reformokat hozott be. Először is újságot járatott. A politikus öregnek az végtelen nagy él­vezetet. nyújtott. A mi haszna fiú nagy pát- hosszal tudta a hasábokat felolvasni s min­den európai eseményhez saját külön véle­ménye volt. Mig az öreg ócska ruhadarabokat restnu-| rált, addig a faczér ember vezérczikkeket ] és politikai költeményeket szavalt. Az érdekesebb részleteknél mindig meg­akadt a tü s ilyenkor igen nevezetes véle­mény csere fejlődött ki az apa s a fiú kö­zött. ; Nem egyszer össze is tűztek, annyira el- ! térő külön véleményük volt, például az utó- | indiai franczia-chinai bonyodalomról. De azért az öreg mégis nagyou respcc ' talta fia tudományát s nagyra volt vei*» mindenütt, még a bol nem is törődtek vele. Hiszen egyedül neki élt. Érte dolgozott, miatta nélkülözött, vé­gette küzködött s a hatalmas ember mél­tóságán alul valónak találta, hogy az öreg mesterségébe konWrkodjék. Nagyon későn szokott kelni. Mikor föléb­redt, az öreg már megkereste a reggeli életet. Hazavitte a limlomot, félóráig capa- citálta a restaurált kabát tulajdonosát a magosnak talált munkadij miatt, hivatko­zott hírnevére, emlegette becsületes mun­káját, szidta a szédelgést meg a kontársá- got, mely nem szakembernek szerbi meg azt, a mit ő veszteni kénytelen. Elmondta egész részletesen, hogy az ujjáteromtett ócska kabát milyen procedúrán ment keresztül. Hogy először Duna vízben ázott bárom óráig, aztáu saját találmánya tisztító vízbe került, onnan a kályha melege fölé, azután szakértői szemle alá s mikor már egész tiszták voltak a foszlányok, akkor inven- tiója minden sokoldalúsága kellett hozzá, hogy belecsempésszen foltokat, belelopjon uj gallért, a mit senkinek aem szabad ész­re venni, szóval úgy bolehevült munkája magyarázatába, Logy elvégre is kifizették neki azt, a mit kért. Éne az öreg fakó nyári ruhájában élénk sietséggel sietett ki a piaczra s vott tejet, kenyeret és fát. Utközbeu befordult a hol'In dohányért, mórt fiának az a szokása volt, hogy egész nap se tett mást, csak hatal­mas füstfelhőket fuj az újságolvasáshoz és vitatkozáshoz. megyéből. Légii letókesobben czimezbet jük tollát a*jj megyeházára mindazoi óhajtásainkat, melyek az'általános jóló alapjait képeznék. Első óhajunk, hogy a város ós me gyo között a logelőnyösobb viszou; erősödjék meg. Ismerje el a város i rnogye törvényhatósági felsőbb jogát, di ismerje el a megye is a város széj történeti múltján alapuló jogokat s m tekintse sohso olyan alárendelt részle tének, mint akár,egy megyebeli köz séget. Esztergom szebb jövőjének előkészí­tésében munkálkodjék közro a megye is, még pedig első sorban. A városró ?Z“k összeolvasztása, az egységes Esz- tergom nem csorbítaná meg a megye hatáskörét, csak látszólag vonná ki­sebbre terjedtségét s ezekért az áldó iátokért szép jövőjű megyei központi várost terein tettének. ! A nyomorúságos megyei utak, mint i közlekedés meg a forgalom akadályo­zói a helyi ipar és kereskedés gátolói. Silányságuk által lassan-lassan közmon- lásokká kezdenek válni. Itt az ideje -ellát annak is, hogy a közlekedés mo- ry esz er te alapos javításon menjen ko •eszi ii 1. A város értelmisége ne vonuljon űssza a várost érdeklő ügyek tárgya ásától, de a közgyűlések tónusa is le­gyen ildomosabb ós mó-ltányosubb, hogy l kiválóbb erőket szét ne robbantsa. Kevesebb dictióval s több munkával ikeresebben lehetne városi ügyeinket ntézni, a mint azt a példák is igazol- ák. Egyesületeinkből rekosszük ki a vi zályt s a viszályok magvát a politikai 'számcseréket, melyek különösen az

Next

/
Oldalképek
Tartalom