Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 1. szám

Eszteraom, VI. évfolyam.

I. szám.

Csütörtök. 1884.

január -i-an

Városi s megyei érdekeink közlönye.

^VIeg.iei.enik hetenkint kétszer:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész évié.............................................G fi t —

fél érvre

...............................................3„ —

1

1 egy adón «.............................................1 . r*<)

Egye* »záni ára 7 kr.

kr.

SZERKESZTŐSÉG:

^Széchenyi tér 35.

hová o lap t>7,fillöini részét illető közlemények kiiMi'ndSk.

KIADÓ hTv ATAL:

|SzSCHENI‘TÉR

hová a hivatalos s a hirdotésolc, a íiyiltlérhe szánt közlemények, elöli/,etési pénzek és reolamálások inlé/.éiiitOk.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS HlltDIí-TIÍSKK :| MA0ÁNII1 IfDETÉSEK

1 szótól 100 h»óíj{ — fi t. 75 kr.

1 oo—200-ig . 1 „ r.o „

200-nOO-i« . 2 „ 25 „

Bélyegdfj 00 kr.

megállapodás szerint lehető l«gjHiányosabban közöUehiek.

NY1I.TTI&R sora 20 sr.

Bevezető.

Az Esztergom és Vidéke hatodik évfolyaináiiak első száma élén újra összefoglaljuk azoii irányelveket, melyek vezérelni fognak.

Mindenek' lőtt figyelmes őrei löszünk a közélet eseményeinek, pontosan feljegyezzük mindazt, a mi városunk és megyénk szellemi és anyagi érdekeit illetőleg felmerül.

Országos közérdeket nem tárgyalunk, politikai problémákkal nem foglalkozunk, elég tenni valónk marad igy is a társadalmi kérdések körül, melyeket füg getlon álláspontról igyekezünk megvilágítani.

Nem szítunk fajgyűlöletet, nem keserítjük el a kedélyeket, de a hiányok pótlása s a hibák megjavítása mellett is társadalmi élet harmóniáját s a békés egyetértést fogjuk koresni.

Élénk és változatos modorban dolgozzuk ki az egészen minket érdeklő apróbb-nagyob!) eseményeket s lapunk' évfolyamai által maradandó értékű nap-1 lót akarunk visszahagyni az utódok számára, kik majdan mint egy kevesebb küzdelmü s gyümölcsözőbb aera bajnokai összegezve fogják találni Esztergom lelkes férfiainak legnemesebb törekvé seit a megye és város fölvirágoztafása érdekében.

Küzdeni fogunk a szétdarabolt városrészek egyesítése mollott.

Emelni fogjuk a közélot tényezőit, az egyesüloti életet és szellemet.

Érvényt szerzünk a szép jó és igaz törekvéseknek bármilyen téren merüljenek is föl.

Iparunk és kereskedelmünk emelkedését Esztergom emelkedésével fogjuk mindenkorra azonosítani s a legcsekélyebb eredményért is mindig nyitva lesznek hasábjaink.

Földművelő népílnk művelődése és gyarapodása, az ismeretek lárházaínak védelme ós emelése, szóval az átalános szellemi gazdagulás ki küzdése legked- ve8ebb törekvéseink közt fog maradni tovább is.

Közleményeinket élénken és formásán Írjuk meg és adjuk ki, elágazóit irodalmi összeköttetéseink podig lehetővé teszik, hogy olyan vidéki lapot szerkesszünk, mely iiodalmi színvonalon áll. Ezek a törekvések fognak folytatást nyerni hatodik évfolyamunkon keresztül.

És most Isten segítségével indulunk a kijelölt útra.

Szebb jövőnk.

Uj oszteudónk újjáalakítva találja a megyei és városi tisztikart s újjáalakítva számos egyesületünket. Uj tové-J kenység indulhat meg tehát minden irányban. Még a közbiztonság és rend | dolgában is uj fejezetet jelölhetünk, a mennyiben ujesztei do napjától a csend-1 őrség is megkezdte működését.

Nagy bizalommal ós várakozással to kiütünk tehát az uj óv elé, mely immár megállapítva találta mindazon té-i íyozöket melyek méltán fűzbe tők össze íz adott viszonyokkal.

A megyei élet a megyeházán közpon- osnl örsze. A kiválóbb képességek s; i gentri tehetségesebb tagjai a megye j niiidcn részéről itt találkoznak, hogy! rali vet ve segítsék elő Esztergom megye J üdékéit. A megyei bizottság az értelmi

. . I

is vagyoni erőket egyesíti az egész

idén élesebben fognak fölmerülni. — Teljesítsük kötelességeinket örömmel, 'szenteljük képességünket a közéletnek, keressük a békét, ne kerüljük a közjó harc/,át s legyünk hazaszerotel,linkben először is jó esztergomiak, lelkes köz- harezosok s buzgó napszámosok.

Akkor aztán mienk a megérdemelt szebb jövő.

A fővárosból.

Diosőség a mennyben az Istennek és békesség a jóakarata embereknek.“

Karácsony napja vau. A béke, a szeretet és a boldogság ünnepe. A mindennapi küzdelem, a lét harcza megpihen ós az emberek szivét megczáfolja a bóko szelíd angyala, az áldási,alan gyűlölet helyét a szeretet isteni érzése foglalja el s a fájdalom könyüi helyett a szemekben az öröm és boldogság tündöklő cseppjei ragyognak

Légy üdvözölve magasztos ünnepe az egyenlőségnek. A mely megengeszteled a haragot, kiegyenlíted az ellentéteket, a mely egyeilővé teszed a gazdagot a szegénnyel, az urat a szolgával, a hitetlent a hívővel, a gyermeket az aggal a békében, a szeretetben a boldogságban. Légy üdvözölvo s'/ont karácsony napja !

Bizony csepp hijja csak. hogy nem valami kenetlrljes karácsonyi czikkel váltottam volna fel a/, én fővárosi levelemet, de még idejekorán vettem ószro akaratlan elbicsaklásomat. Azután meg nem is nagyon szeretem azokat a kon- ventionális elmélkedéseket, a melyek minden esztendőben megújulnak. Ugyanaz a főzelék, csak a rántás uj.

Csakhogy miről Írhatnék én ezen a héten, ha nem a karácsonyról ?

Az „Eszteren is Vidikß“ tárcája.

SZÉP SZEMEID. . ,

„Szép szemeid könnyben égnek Köny gördül le szép orczádon,

Szólj mi bánat érte szived ?

Mért könnyezel én virágom ?

Kökény szemed ki van sírva Oh szólj mi bánt, éd“s lelkem?“ Felkaczagott erre a lány ;

— „Semmi, csak tormát reszeltem!“ HEVESI JÓZSEF.

A FIA BOLONDJA.

Rajz.

Az egész házban még mindeuki édesen szunnyadóit, mikor a mi bősünk nyomorult szobájában már a munka asztal előtt ült s mohó szorgalommal serénykedett.

Egy szál remegő lángú faggyú gyertya világította meg az ínség és munka tanyáját. A sajátszerüen összetákolt ágyban egy hatalmas szakálú férfiú pihent tökéletesen felöltözködve. Előtte egv rozzant széken hírlapok és könyvek. A kis szoba mind a négy fala teli volt aggatva ócska ruhákkal. Egy sarokba összelmhnozott rongyokon pihente ti magát a legkorábban kelő ember s már egész készen ült oda a kis asztalhoz, hogy legsivárabb foglalkozását megkezdje.

I Hat óra körül 1 hetett.

A falon lógó kis plékályhában még nem szuszogott a minden utczáról szedatt-vedett forgács és galy, hiszen még nincs is szükség rája. Az a másik még édesen alszik, neki pedig nem kell a meleg szoba.

Száraz ujjait a faggyú gyertya lángja fölött melengeti s hófehér haja, szakála és bajsza ilyenkor valóságos hazugságnak látszik, olyan keményen daczol a hívatlan téllel, mely leginkább szeret a szegényeknél tanyázni.

Hát csak amolyan igénytelen emberrel van dolgunk, a ki nem számit. Szava nincsen, jó embere nincsen, csak bfí nyomora, keserves munkája és incselkedő reménye van.

Hiszen a remény egyformán biztatóan tekint mindenkire s ha százszor is megcsal mégis bilink benne egész a sirig.

Neki pedig volt mit remélnie.

Innen onnan öt éve már, hogy hazajött a fia. Hazajött egyenesen az igénytelen ember nyakát a, a ki a rnhafoldozásböl alig hogy magát is föD tudta tnrtaui.

Az athléta ember előkelő ruhában tért haza, pedig már a koldusokhoz tartozott.

— A kereskedés töukre ment apám, állásomat elvesztettem, most majd nálad várom be inig megint feltűnik szerencsecsiL lagom.

És az öreg könnyes szemekkel üdvözölte a tönkre ment férfiút. Ar öröm könnyei voltak azok.

— Milyen szép ember vált belőled ! — kezdte az öreg milyen hatalmas megjelenésed, érczes hangod, férfias erőd s szép

tehetséged van s nem kellettél a világnak. No jó. Kellesz nekem. Majd dolgozom én helyetted is s ha állást, kapsz, akkor majd pihenőre megyek hozzád. Hát most mondd el, hogy mi újság Budapesten, mikor lesz kormányválság, mikor lesz háború, bizony mindakettőre nagy szükségünk lenne. Sokan vagyunk, rossz sorsunk van s ennek a mostani kormány az oka.

A szegény öreg még akkor nem tudta, hogy fiának olyan rovása van. mely egész jövőjét tönkre tette. Nem a kereske- j dés jutott csődbe, csak a könyvvezetőt bo- 1 csátották szabadon minden ajánló sor női- , UQl. Ezer szerencse, bogy a jólelkü keres- i kedő nem firtatta tovább a dolgot, pedig a könyvvezető ur sok hamis számmal dolgozott.

Az athl ta hazajött.

Azon kezdte, hogy reformokat hozott be.

Először is újságot járatott.

A politikus öregnek az végtelen nagy élvezetet. nyújtott. A mi haszna fiú nagy pát- hosszal tudta a hasábokat felolvasni s minden európai eseményhez saját külön véleménye volt.

Mig az öreg ócska ruhadarabokat restnu-| rált, addig a faczér ember vezérczikkeket ] és politikai költeményeket szavalt.

Az érdekesebb részleteknél mindig megakadt a tü s ilyenkor igen nevezetes vélemény csere fejlődött ki az apa s a fiú között. ;

Nem egyszer össze is tűztek, annyira el- ! térő külön véleményük volt, például az utó- | indiai franczia-chinai bonyodalomról.

De azért az öreg mégis nagyou respcc '

talta fia tudományát s nagyra volt vei*» mindenütt, még a bol nem is törődtek vele.

Hiszen egyedül neki élt.

Érte dolgozott, miatta nélkülözött, végette küzködött s a hatalmas ember méltóságán alul valónak találta, hogy az öreg mesterségébe konWrkodjék.

Nagyon későn szokott kelni. Mikor fölébredt, az öreg már megkereste a reggeli életet. Hazavitte a limlomot, félóráig capa- citálta a restaurált kabát tulajdonosát a magosnak talált munkadij miatt, hivatkozott hírnevére, emlegette becsületes munkáját, szidta a szédelgést meg a kontársá- got, mely nem szakembernek szerbi meg azt, a mit ő veszteni kénytelen. Elmondta egész részletesen, hogy az ujjáteromtett ócska kabát milyen procedúrán ment keresztül. Hogy először Duna vízben ázott bárom óráig, aztáu saját találmánya tisztító vízbe került, onnan a kályha melege fölé, azután szakértői szemle alá s mikor már egész tiszták voltak a foszlányok, akkor inven- tiója minden sokoldalúsága kellett hozzá, hogy belecsempésszen foltokat, belelopjon uj gallért, a mit senkinek aem szabad észre venni, szóval úgy bolehevült munkája magyarázatába, Logy elvégre is kifizették neki azt, a mit kért.

Éne az öreg fakó nyári ruhájában élénk sietséggel sietett ki a piaczra s vott tejet, kenyeret és fát. Utközbeu befordult a hol'In dohányért, mórt fiának az a szokása volt, hogy egész nap se tett mást, csak hatalmas füstfelhőket fuj az újságolvasáshoz és vitatkozáshoz.

megyéből. Légii letókesobben czimezbet jük tollát a*jj megyeházára mindazoi óhajtásainkat, melyek az'általános jóló alapjait képeznék.

Első óhajunk, hogy a város ós me gyo között a logelőnyösobb viszou; erősödjék meg. Ismerje el a város i rnogye törvényhatósági felsőbb jogát, di ismerje el a megye is a város széj történeti múltján alapuló jogokat s m tekintse sohso olyan alárendelt részle tének, mint akár,egy megyebeli köz séget.

Esztergom szebb jövőjének előkészítésében munkálkodjék közro a megye is, még pedig első sorban. A városró ?Z“k összeolvasztása, az egységes Esz- tergom nem csorbítaná meg a megye hatáskörét, csak látszólag vonná kisebbre terjedtségét s ezekért az áldó iátokért szép jövőjű megyei központi

várost terein tettének.

!

A nyomorúságos megyei utak, mint i közlekedés meg a forgalom akadályozói a helyi ipar és kereskedés gátolói. Silányságuk által lassan-lassan közmon- lásokká kezdenek válni. Itt az ideje -ellát annak is, hogy a közlekedés mo- ry esz er te alapos javításon menjen ko •eszi ii 1.

A város értelmisége ne vonuljon űssza a várost érdeklő ügyek tárgya ásától, de a közgyűlések tónusa is legyen ildomosabb ós mó-ltányosubb, hogy l kiválóbb erőket szét ne robbantsa.

Kevesebb dictióval s több munkával ikeresebben lehetne városi ügyeinket ntézni, a mint azt a példák is igazol- ák.

Egyesületeinkből rekosszük ki a vi zályt s a viszályok magvát a politikai 'számcseréket, melyek különösen az