Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 87. szám

17. Halászok.

18. Molnárok.

19. Kádárok.

'20. Pékek.

21. Kereskedelmi társulat.

22. A győri 1848|49 ki honvédek ou-vésüIetónek küldöttei saját zászlójuk alatt.

23. Az esztergomi 1848149 ki honvédek egyesülete.

‘24. Dal- és zenekedvelők egyesülete.

25. Megjelenő mngánegyesületek.

26. Városi tűzoltó egyesület.

27. Pénz- és magánintézetek képviselői.

28. Ügyvédi kar.

29. Orvosi kar.

30. Állami hivatalok képviselői.

31. Városi képviselő testület.

32. Városi és megyei tisztikarok.

33. Egyházi személyek.

A kis-p’aczon Sz.-Tamás mezőváros testületileg, a primási könyvtárnál Víziváros testületileg a várhegy följáratánál pedig Sz. Cfyörgymoző város tes- lületileg, mindenkor a lovas bandérium után a menet élére csatlakozik.

A ínewet u főbejárathoz megérkezvén két •oldalt sorfalat képez, úgy, hogy ezen keresztül a tisztikarok vezetése Talatt vonul be a templomba.

4. Visszavonulás hasonló szoros rendben a kiindulási térre.

5. fél 12 órakor a városi képviselő testület rendkívüli közgyűlése Pap János polgármester úr ünnepi megnyitójával.

ö. Ennek folyamán a városház erkélyéről ünnepi szónoklat a nap jelen tőségéről tartja: űr. Helez Antal

tiszti főügyész úr.

7. Délután 1-től fél 5 óráig történelmi emléktárgyak kiállítása a főgym- i iá sin m nagytermében. Rendezi a fogy mii. tanári kar. Szabad bemenet.

8. Esti 8 órakor társas vacsora a „Dal- és zenekedvelők“ helyiségében. Aláírást elfogadnak szombat reggelig Dóczy Ferencz, Dr. Földváry István és Dr. Kőrösy László urak. Társas vacsora a „Polgári Olvasó körben.“

Midőn ezen kétszázados ünnepet minden hazafias esztergomi meleg pártfo gásába ajánljuk, meg vagyunk győződve, hogy Esztergom és a testvér-városok méltók lesznek történelmi fényes nevükre, mert:

Csak törpe kor felejthet ős nagyságot,

CsaK elfajult kor hős e ód őket!

hogy hosszas szenvedéseit vértaniisággal ko- tromó/.y.a.

Balassa Bálint a nemesi fölkeléshez csatlakozott s Pálffy vezérlete alatt Esztergom ostromában vett részt.

Az ostora előtt Dobokai Sándor nevű jezsuitának meggyónt. Azután elszánt bátorsággal harczolt s lelkesen buzdította a csiig- ^giéteg ostromlókat a törökök ellen.

Ekkor egy ágyú golyó mindkét lábát szétzúzza. Balassát a táborba viszik. Érzi kö zelgo halálát s Dobokaii hivatja. Utolsó kívánsága az, hogy ké-szitse elő a halálra. A fiatal jezsuita pap imái közben vágták le mindkét lábát. Dobokai Virgil e szavaival báboritá :

Nunc aninais opus est Aeueru ! nunc paetore finno !

Végső oltaja volt még az, hogy nyolc/, éves fiát., kit Dobó Krisztinával kötött házassága miatt törvénytelennek nyilvánítottak, vegye Dobokai nevelésbe. Volt meg annyi ereje, hogy levelet irt Mátyás főbe rezegnek is. (Halmába ajáulfca elhagyott gyermekét.

Azután meghalt.

Dltemették Hibén, a Kriváu havasa mellett.

Esztergom vértanúja volt, hazájáért halt meg.

Sok szenvedéssel fizette meg boldogságát, hontalanná tették álnok rokonai, ha* zafiatlanságga) becsmérelték ellenségei s ö inegczáfol mindent dalaival és halálával.

Esztergomban nincs emléke.

Pedig mily lélekemelő példa s mily magasztos oltár lenne, ha Esztergom vértanúja ott, a hol vére bíborával festette mega földet háromszázad múlva — a hál a és elismerés emlékművében örök ülne meg.

Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ.

A polgárság kebeléből választolt rendező ] $ bizottság :

Dr. Földváry István Palkovics Károly

biz. jegyző. biz elnök.

Bellovics Ferencz, Bors Mihály, Bu- rány János, Dóczy Ferencz,'Fekete Géza, Frey Ferencz, Haair Rezső, dr. Helez Antal, dr.tKőrösy László, Kniplaijicz Kálmán, Maiina Lajos, Ma rosy József, Mattyasovszky Vilmos, Niodermánn Pál, Papp János, Rudolf Mihály, Sarláy Edo, Takács Géza, Villányi Szaniszló.

1863. október 21

. . Magyarnak születtek : megtudtak halni imájuk és vallásukért. Keresztény hősöknek dicsőítette őketjja világ.

Pogányok voltak, messze földről csorda gyanánt özönölve, hogy itt pusztuljanak el : elvevén megérdemelt sorsukat: idegen földön, jeltelen maradt sir alatt, feledve lettek . . .

Egymást megölve meghallatok 200 évvel ez előtt!

Csontjaitok pora összekeveredett a föld porával, véreitek egybe folyt és felitta a szomjas föld, mely közös sir gyanánt ölébe fogadott . . .

És Ti, a kik csak egymás ellen tudtatok megférni, oly emberöltők óta ám mily néma csendben elfértek egymás mellett . . . Nagyon mély lőhet az az‘álom, mely úgy össze tart: lia- ál a neve o kiengesztelődésnek.

Oh ébredjetek ha csak egy pillanatra is . . . hiszen újra szülöttetek, újra éltek, dicső hősi tetteitek emlékünnepe ma van, mondjátok el megbocsájtotiatok-e a félhold hőseinek, mert kétségkívül voltak közöttük is hősök, mint a hogy unokáitok az óta már békében, barátságban élnek, oh beszéljetek, mit álmodtatok két századok hosszú éjei alatt ... Oh mondjátok mog,-vájjon ott lent a halálban is úgy változik-e minden, mint itt az életben ? . . .

SZABÓ GYULA.

Esztergom visszafoglalása.

(Egy fejezet Séda Ernő röpiratából.)

A nagy fontosságú párkányi győzelem illán elhatároztatott a hadi műveletek folytatása, illetőleg az esztergomi várnak ostromol tatása. Károly herczeg erre vonatkozó hadi tervét kifejté a király előtt, ki azt komoly megfontolás lilán el is fogadta, de hazájukba vissza vágyó csapatait nem akarta többé tűzbe- vinni.

A Komáromból leusztatott hajóhíd még csak október 19 én készülhetett el. A szövetséges hadak még az napon kezdték meg az átkelést a körtvélyes szigetre. Az ágyúütegeknek a Duna jobb partján való felállítása után okt. 24-én megkezdődött az ostrom.

A szorongatott törökök végső emlékezetes tette volt a külváros és a szenttamási várnak felgyiijtúsa. Ez után az élelmi szerekkel bőven ellátott és negyven ágyúval megerősített észté'gomi várba vonultak.

A heves ostrom, de főleg ama hi'-, hogy Kara Musztafa Budáról kivonult: lohiisztotta. a törökök harcai kedvét. A lelj nt» erélylyei folytatott ágyúzás követ kéziében az erőd falain mély rések támadtak, mi csakhamar maga után vonta, a helyőrségnek meghódolását.

A törökök október 26 án éjjel kö vetet küldtek a, keresztény táborba, ki a helyőrség szabad elvonulásának feltoló mellett előterjeszdó békeajánlatát.

A körül be’ ül 3000 főből álló és jól felszerelt török helyőrség nagyszámú ágyúinak birtokában és a különösen nehezen megközelíthető várban

még konok ellenállásra volt képesítve/ Méltán fel lehetett tenni, hogy az ostrom folytatása még bosszú időt és jc lenl.ékeiiy áldozatokat venne igény be.

Az előhaladott őszi idő s a jelzett indokok higgadt méltánylása a török állal kikötött, féltétől elfogadására bírta a rzövét,séges hadvezéreket, kik ebben is a Gondviselés intelmét vélték, felfedezhet ni.

A törököknek ezen meghódolásából érdekes tanulságokat vonhatunk le.

A népek ős története többnyi re a ínyt hős vagy mondák homályában vész cl. Igaz ugyan, hogy ezek történeti je lentőséggel nem bírnak, de bennük mégis töboé-kevésbhé visszatilkröződuek az illető népek jellegező sajátságai.

Romul üst a római monda szerint farkas nevelte. És ki vonná kétségbe a római népitek a vérengzésre való hajlamát ? A törökök ős mondája, szerint ezeknek törzsatyját is farkas szoptató, ki magába szíva o ragadozó állat tojót szilaj természetét .aját népínjára is 41- származtírttn. Farkas díszelgett utóbb a török liarczi jelvényeken élő hirdetője gyanánt az ez által érzékel tető I eg feltüntetett véralkatnak.

A török fajnak farkas természete áthatotta ennek érzelmi világát, volt a főrugó annak romboló erejében is. Ezt tanítja a törökökkel vívott szakadatlan harezok története.

A fanatizmusnak tiizétől felheviilt, a népjogot lábbal tip ró szultánokat erősen jellegezi a kegyetlenség, az ar- czátlanság határaival ölelkező kímélet lenség a legyőzött fejedelmek iránt, a határtalan kapzsiság és hódítási vágy. Sehol semmi nyoma annak, hogy a török a fegyverszünetek megkötésében a terület gyarapítás elvét feladta volna. Telhetetlonségében újabb és újabb zsákmány után nyújtotta ki farkaskörmeit A török o tekintetben mindig azonos politikát követett, melyet leghívebben jellemeznek Ibrahim nagyvezérnek Laszki Jeromos magyar köveihez intézett szavai : „Törvényünk azt parancsolja, hogy azon hely, hol urunk fe jét lehajtó, vagy a hová lova lába le lépett, örökre az ő birodalmához tartozzék.“ I. Fe.dinand az 1533-iki fegyverszünot érteimében kénytelen volt a török 'által elfoglalt tartományokról lemondani. I. Leopold a vasvári békét csak ugyanazon féltétől alatt köthette meg. Hasonló történeti emlékek hosszú lánczolata nehezedik az utókor emlékező tehetségére.

Esztergom falai alatt beállottá, for dúló pont! A törökökkel annak visszafoglalása óta kötött fegyverszünetek és békeszerződési k arról tesznek tanúságot, hogy a zsákmányra leső farkas körmeit visszahúzta.

Az esztergomi helyőrség tehát okt.

27- én megadta magát, a koránnak fentebb jelzett parancsával nem törődve, lemondott a birtokról, hová urának lova lelépett. A meghódolt háromezer török mindent hátrahagyva erős fedezet alatt vezettetett a Dunához. A törökök egyik részo hajókon, másik része pedig a folyam mentében indult Buda felé.

A nagyvezér attól félvén, hogy a király őt Budánál megtámadja, haladéktalanul Belgrádiul hátrált. Az esztergomi válság örjöngő lázba hozta őt. Boszuságábau az esztergomi basát megölette, de ezen vérengző tette som menthette meg őt a nyomában haladó nemezistől. A szultán Drinápolyból kőidé olébo a halálos ítéletet, mely rajta deczember 25-én végre is hajt a tolt.

Sobieszki Károly herczeg kíséreté bon a törökök elvonulása után október

28- án Simon és Judás napján tartotta ünnepélyes bevonulását a várba. Első teendője volt hálát mondani a Mindenhatónak, kinek kegye a fényes győ

/elmet, lélesi té. A Bakács-kápolna, melyet a törökök mecsetté alakítottuk át, újra fel szén teltetett, és csak];. unar felhangzott a lélekemelő „Te drum,“ mely fennen hirdető, hogy a győzede- Icinhez szokott szultán hatalmának■JkA- bitó magaslatáról ledöutotett és a félhold fénye homályosaim kezdett!.

A lengyel király igy koronázta meg dicsőség-teljes hadibiját, azután pedig a háború viszontagságaiban kifáradt győzedelmes seregét aj Kárpátokon át hazájába visszavezető.

Epy kicsit a nőkről.

A női érzelmeket ha testesíteni akarjuk legczólszeriibb a víz különféle átmenetei Imz hasonlítanunk.

Lágyak és édesek, mint a patak vize* ha tömjéneziink nekik.

Fagyosak és szilárdak, mint a jég, ha szeszélyeiknek nem hódolunk.

Diók és íűulandók, mint a gőz, ha

előttük unalmassá válunk.

*

Legszebb pir a természetben a haj- nalpir. Fájdalom, hogy sok női arca utánozni kívánja.

*

Ha unalmas kívánsz a nők előtt

lenni, fogyatkozásaikról beszélj nekik.

*

A bájos nővel a hiúság rokon ; de- azért a hiúságnak nem minden rokona bájo-ló.

%

Ha éneklődnek irántad a nők, büsz> ke ne légy, mert hisz a természet törvényeit nem te kormányzód.

<*

A kinek éjszemü felesége van, ne gyújt ásson oste lámpát, mert hisz akkor pazarló.

*

Ha feleséged magányt óhajt, az ft világ előtt furcsa, de ha zajos társaságot keres, az előtted lesz furcsa.

*

A boldogság kifolyását a nőkben találjuk, de a boldogtalanságban is ők a. befolyásosak.

*

Ha nőd hűségében felette bízol, köss zsebkendődre egy gordiusi csomót, molyét csak a kiábrándulás oldhat meg : biztosit lak, hogy mosónődnek nem kell megoldásával vesződnie.

MENALKAS.

Emléksorok.

(1683. szept. 28.)

Felejteni mindent lehet:

Csak a hazán ejtett sebet soha ! Mert kétszáz év múlva is vérzik Szivünk, ha visszagondolunk a múltra.

bártfay Róza;

— Az elbizottság a szellemnek láv- esöve : egyik oldalról az embernek jeles tulajdonait nagyobbitja, a másikról meg annak hibáit kisebbeknek mutatja.

— A kinek a szerencse mosolyog, annak nincs sziikségo se észre, se bátorságra ; neki e két adománynál több jutott : a szerencse.

— Vannak bizonyos emberek, a kik ha csak egyetlen jó tulajdont födöznek föl magokban, azt vélik, hogy százzal bírnak s ezer hibát nem látnak, mikben sin lenek : ellenben ha csak egyetlen hibát is vesznek észre egy különben jeles emberben, azt képzelik, hogy ezer van bonno elrejtvo.

— A természetes nyugalom idejében a népek egy lábnyomást is eltűrnek anélkül, hogy föléhrednónek ; de ha a mozgalom idője következik, egész nem- zoloket egyetlen tol I n a k esi k-