Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 65. szám
Eszergom, V. évfolyam 65- szám. Vasárnap, 1883. augusztus 12-én JA EGJELEN1K HETENK1NT KÉTSZERI VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié....................................................6 fit fél évre.................................................................3 , negyedévre...........................................................1 „ Egyes szám ára 7 kr.- kr. 50 , SZERKESZTOSEG: Pfalz-häz első emelet hová n. lap szellemi vészét illető közlemények küldendők. KIADÓ 'ÜTV ATAL: ^SzÉCHENI-TÉR hová a hivatalos s a magán hirdetések, a uyilttérbe szánt közlemények, elölizetési pénzek és reelamálások intézeiulök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIRDIíTIÍSEK : 1 szótól 100 szóij; — fi t 7ő kr. 100—200-ig . 1 „ 50 „ 200—300-ig • 2 „ 25 „ Bélyegdíj 30 kr. M A fi A N1111M) KT ÉS K K megállapodás szerint lehető lügjutányosahhan közöl tétnek. NYIIjTTEB sora 20 rcr# Pályaválasztás. Nemsokára megered az uj iskolai esztendő. A szülőkben megérlelt elhatározás érvényesülni kezd, a gyermek- hon nyilatkozó hajlam tért választ. Az apróságot nem szánják egyébre a szülők, mint hogy az elemi ismereteket alaposan elsajátítsák. A pályaválasztás fontos kérdése tehát csak ott jöhet szóba, midőn a növendék a középiskolába vozotő ösvények előtt áll. Mórt hiszen a középiskolából azután már csak egy ut Tezet az egyetemre, hol az életczél nagy kérdése végleg el is dől. Tekintsünk körül s nézzük a hiá nyos pályaválasztás áldozatait. Nézzük azokat a szánalmas alakokat, kikben olykor szerencsétlenség, de legtöbbször renyheség folytán nem volt meg az az elegendő erkölcsi erő, hogy kitűzött tanulmányaikat elvégezzék. Odahagyják az iskolát s menedéket keresnek valamely irodában.Kezdetben csak előnyösnek mutatkozik az élet. Mert a másológép napszáma elég kellemes. Hanem később boszulja meg magát a Nemosis. Mentői tovább haladunk, annál qualifikáltabb férfiakat fog követelni a kors igy mindazok, kik első tanulmányaikat sem végezték el, galambfehér fejjel is csak rabszolgái,, alárendeltjei lesznek és ma- radnak ifjabb följebb valóiknak. Hát még a családalapítás micsoda Ínségbe sodorja a nélkülöző családot ! Első kötelessége tehát a szülőknek s az ifjaknak a középiskolai tanulíná- j nyakat kereken 'Tvégezni, hogy meg J legyen az az alap, amire mindig építeni lehesson. Már most mil ven páj^TjM^j&ániuk a serdülő gy érmék if j n Ez a kérdések kéríeWr Az egyházi pálya első ideálja minden katholikus fiúnak. De a szép pályára a sok hivatott közül csak igen kevés a választott és ez igy jól is van; mert az egyházi pályára csak annyit vesznek föl, amennyire szükség vau s igy ép ez a pálya az, ahol a tétlenül és állástalanul sovárgó szellemi prole- tarismus nem tóinkodhatik. Már most jön a jogi pálya. Kétségkívül a legszebb s leghálásabb pálya politikus hazánkban, különösen ha szerencsével jár. De nézzük csak az ügyvédek óriási elszaporodását. Vájjon előnyös-e az a társadalomra, előnyös-e anyagi és szellemi viszonyainkra, hogy minden négyszáz lélekre egy ügyvéd esik? Kezdő veteránok, elégiiletlen pályatévesztettek lesznek legnagyobb részt kik a tulzsufolás daczára is a jogi pályára sereglenek. Az orvosi pálya is el van árasztva. Egymás után keletkeznek a sokat tanult, de keveset keresett orvosok ép ngy mint a kész mérnökök és építők s hogy végül, de szórnom példákban ne utolsónak említsük, rá kell térnünk a tanárokra is, kik kellő qualificatió mellet tétlenül várakoznak njabb csalódá sokra s zaklatják a minisztert alkalmaztatásért. A katonai pálya nem rokonszenves, az ipar és kereskedelmi pálya nem uépszerü a tanult elemeknek. Pedig hát erre kellene gravitálni. Mentői műveltebb, mentői tanultabb kereskedőink és iparosaink lesznek, annál szebben neki eredne a magyar kereskedés virágzása. Gyáriparunk, miiAz „Esztsrjoffl és Vidéke“ tárcája. 9B EMLÉKEZÉS, Jul 28-ika estéjén. eftécj.i Ééí&i'ta-t. ma LEÄNYKEPA Nincsenek csillogok, homály hullt az égre, Némán tekintek a méla sötétségbe . . Szivem örömre gyűl, fényben úszik lelkem, Boldogság fénye ez, e napon születtem. Kis hajlékunk felé repdes képzeletem, Hol sok édes óra repült el felettem. Lelkem visszfényében mintha most is látnám Drága édes auyám hogy félt, hogy vigyáz [rám. (Bőgi kéziratból.) Egy régi kézirat került a napokban kezünkbe, melyből egy régi szép magyar szokás ismertetésére igen érdekes adalékokat fognak találni olvasóink. A fakó papiroson irt elhalaváuynlt rendek a következők : J?eá nykctöft- QYtonda nioct {ója. Én voltara szivének édes boldogsága, Keble édenéuek kinyíló virága. Sok bánatot érzett életemnek sóra Fájdalma köuuyével sokszor is gondozta. Tiszta lelke mindég szenvedésben látott Mióta bujdosom ezt a nagy világot Oh 3 ha megismerem drága szivét előbb, Bűtói és sok nehéz percztől mentem meg őt. Tudom mint erezett akkor drága atyára.... Hogy fájó köuuyeitj nem hullatta reám. Szivébe volt a bú erősen elzárva, Jó hogy szét nem veté báuatáuak árjá. Ah! homályosulj el szivem boldogsága, Szállj el keblemről drága nap vigsága Édes gondolatim hagyjatok eugemet, Hisz jó szüléimért a szivem reped meg . .. RÉTHY ISTVÁN. D. A. J. Kr ! Előszó. Egy nem tsekély tárgyú dolog végre haj - tása végett indúltunk ki Lakhelyünkből. Az Isteni vezérlés fáklyája kegyelmetek Lakhelyéhez késértvéu egész ide be vezetett bennünket kegyelmetek bölcs gyülekezetében. Első kérésünkig tehát az lenue hogy : i'a személyünktől nem idegenkednek kegyelmetek, egy két barátságos szavak fel váltogatására időt; egy kevésnyi meg pihenésünkre magok között helyet engedni neterlieltes- seuek. (Egy kis m*gpihenés után.) Uraim! Az időnek rövidsége meg kivány- uya, hogy idejöttünk okát röviden de vi- lágossan kegyelmetek előtt ki tárjuk, ki nyilatkoztassuk. Felhagyván tehát minden tekerve nyes homályos históriás szóváltozáiparunk s nagykereskedésünk fájdalom épen a szellemi in tel ligeutia híján külföldiek hatalmában van. 'é. Legyen tehát a jelszó: Jó iskohtz- fíttás, kellő kiképeztetés, de mindenek fölött praktikus életpálya. K roszkosi gyárról. (A roszkosi kőanyag gyár Bars m.ben) Hazánk felvidéke — a gyár ipar valódi bölcsője — olyan, mintha nem is édes, hanem mostoha gyermeke volna az országnak. A gyáripar üzéséhez meg- kivántató dolgokkal bőven el van látva, van köve, szene, fája, vize, agy;igja, munkása stbbi, szóval van mindene, a mivel egy élénk ipar- és vállalat megkezdhető volna úgyszólván minden falu határán. De nincs meg a vállalkozási hajlam. nincs kellő tőke sok helyen. És a hol mindez meg volna is, ott hiányzik a piacz, roszak az utak, nincs vjisut, az emberek avatatlanok, nem törődnek vele. Más határból, más megyéből, sőt más országból fedezik azon szükségleteiket, melyek itthon, a tőszomszédságba.!!, olcsóbb és jobb mi nőségben lettek volna megszerezhetők. így vagyunk Bars vármegyében is a roszkosi agyag-, kőanyag-, eső-gyár termékeivel. Majthényi László birtokos o gyárat nagy pontosság és szakértelemmel állította fel. Termékeit ismeri a külföld, melylyel évi 100 — 200 vaggon rakomány iránt van szerződése, ismeri a magy. állam vasutak igazgatósága, ismerik Bécs, Prága, Budapesten, csak a közvetlen közelében lakók mondják, hogy „hírből ismerik.“ Pedig a derék tulajdonos készséggel mutat, szakavatottságát igazolölag magyaráz mindent s zamatos magyar vendégszeretettel igyekszik a gyár látogatóját elhalmozni. A gyár keletkezésének története a következő: Majthényi László 1877-ben a gyár jelenlegi helyén egy forrást akart usztittatni és befedetui. A munka közben kihányt agyag feltűnt előtte finomsága, színe s idomitliatósága alapján. Rögtön mustrát küldött a m.-óvári gazdasági akademiííhoz vegyolemzés végett, honnan azon választ kapta, hogy ezen agyag, a létező legkitűnőbb tűz álló agyag. A jeles agyag ponton 200 cat. hold területet foglal el s mindenütt sedimensür formában jő elő 6 —12? felréteg lehordása után 10 sőt több öl vastag rétegben. A mennyiségi kipu- Intolás is szakértők által eszközöltetett. A nagy értékű készlet mely irányban kihasználása czéljából külföldi gyáraknál próbákat tétetett a tulajdonos s az eredmény az lett, hogy a legkitűnőbb chamosse és kőanyag állíttatott elő belőle, sőt az illetők rögtön alkuba is bocsátkoztak a nyors agyiig átengedését illetőleg a tulajdonossal, de a miről ő hallani sem akart. A tulajdon- képeni gyári. művelet mogkezdése előtt még egy vegyelemzós eszközöltetett Prágában, a m.-óvári eredménnyel egybehangzóig. Kőanyag és chamosse gyár hazánkban még nőm létezik, a roszkosi az első, Bécs mellett van 3 ilyen gyár, do ezek az agyjigot veszik, Németországból hozatják jó drágán, csak egy vaggon rali omány szállítási költsége 200 frt, mit az ő agyagjukkal kevernek s készítenek egyszerű agyag csöveket, keverés által a jó anyagot is elrontván. A roszkosi kőanyag készül a gyár sokon, (s egyenesen, — melms) nyilvánsá- gossau meg valljuk hogy mi Házassági ügyben fáradozunk. — Kiki tudja közülünk, hogy a ki magát a Házassági életre elhatározta ; annak egy hiv párra vagyon szüksége ; mert: nem jó az Embernek magányos- sau lenni. így szóla a Kegyes Alkotó ! midőn Ádámot a semmiségből kihozván, őtet a Paraditsomualc minden gyönyörűségeiben egyetlen egy magát szemlélgetné, hanem monda ugyan azon kegyes Alkotó : teremtsünk hozzá egy hasonló társat, a ki neki segittője és ápolója lenne. Ezt mondván egy mél álmot küldött az Isten Ádáinra, s mikor elaludt, testéből ki vett egy oldal tsontot s Évát formálta belőle, hogy Ádámnalc Felesége és segétője legyen. Ők valának tehát a’ legelső páré teremtett Világon. Az ártatlanságnak állapotában, ők örvendetes és felette boldog életet éltek ! Ezekéhez hasonló földi boldogságra vágy, törekszik Helységünknek esry felserdült jámbor Ifia is, neve szerént N. N. a kinek mi küldöttje vagyunk. Elhatározta ő is magát s házassági életre, de minek előtte ezen terhes dologban megindulna, mindenek felett buzgón kérte az Ő kegyes Teremtőjét, hogy áldgya meg. s szent malasztjával világosítsa s segéljo őtet egy tiszta erköltsü jámbor, szemérmetes és hív társnak felkeresésében. Meghalgattatolt a jámbor Ifjúnak ezen igazságos, tiszta kérése az Úrtól, mert azonnal kezdé érezni N. N.jól nevelt, tiszta erköllsü, hajadon Leáuya eránt N. N. eránt legelső szive tiszta hajlandóságát.; A kit is már ő magának, Istennek sugallásá- ból, szüleinek tanátsából, jöv«ndőbéü hiitvös társul szivébe eljegyezett. Mindezeket, hogy kegyelmetek előtt, úgy a kegyelmetek szűz linjadonja előtt, hogy kinyilatkoztassuk, sziveinkre kötötte a mi jámbor Ifi link N. N. És ugyan ez is teszi a mi követségünk első fő részét, Hanem a kérdés adhattya itt magát elé : Ha valljon a kegyelmetek szűz hajadon ja hasonló tiszta hajlandósággal viseltetik-e a mi jámbor Ifiunk iránt, vagy sem ? elé fogadja az ő hozzá vonzó tiszta szerelmét avagy nem ? Ezt a Leányzónak önnnön szájából szeretnénk megérteni ! Nevonják meg barátság segedelmet tőlünk ezen szív kikémlelésében, Itt feleljen a kiadó. Midőn a leányzó bejön , akár a kiadó, akár a kérő ezeket mondhattya. Kedves N. N. mi N. N. tisztességes Hiúnak küldöttjei vagyuuk. Ezt bízta reánk, hogy az ő te erántad való tiszta hajlandóságát és szeretetét te néked kinyilatkoztassuk. Hogy ő Téged Istennek sugallásából szülőidnek meg egyezéséből magának jövendőbeli hütvös társul többek közül kiválasztott. Mond meg tehát: Nem e kötelezted le már magadat valakinek másnak-e mi tisztességes Ifiunkon kívül, a vagy nem tettél e fogadást másnak valakinek, hogy hozzá, fogsz menni házastársul ? Hát elé fogadod a mi tisztességes Hiúnknak N. N. lehozzad vonzó tiszta hajlandóságát és szeretetét?
