Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 20. szám

Fcnyvcssy Feri, Pápa város képviselője a ki épen olyan rokonszenves alak- mint a milyen lOkélylyel és cliiceel öltözködik, megadja, a blindet és Fe­kete Jázsó visszavág 1 frtot. — Mi van érte ? kérdi Feleki fe­jét rázva, kisül, hogy Kiss József húz­za a kasszát, a mi nem kevés örömé­re szolgál Várady Tóéinak, az Iskariótk szerzőjének, a kire két hatos kibicz- pénz vár. A többi kibiczek peisze agyarkod va nézik Várad it, csak Tóth Béla ez a szellemes fiatal tárezairó gusztálja közönnyel a Fenyvessy blatt­ját. Feleki czifrát, káromkodik, mire Vizváry szörnyű komoly képpel mor­dul rá : — Ugyan kérlek, hogy is károm­kodhatsz ? ! — lásd én még egy kasz- szát sem húztam s legfölebb csak eny- nyit mondok: „Ejnye a teremfáját“ — Nem jösz egy kicsit ferblizni Imié ? kérdi Hentaller, ki Molnár An­tallal nj kompánia alakításán töri a fejét Visitől. — Köszönöm, nem kérek belőle. — Talán nem rokonszenvezel vele ? — Úgy vagyok a ferblivel — szól a kormánypárti lap szellemes szerkesz­tője - mint a függetlenségi párttal. Szeretem mert „nemzeti“, de azért nem kérek belőle! — Ejnye hát nem akad kompánia ? — kérdi «Hentaller, a ki regresszálni szerelné magát a tegnapi párbaj-költ­ségekért, a. mibe neki Tóvölgyi Titusz került. — Úgy látom kedves vendégeim, önök kedvet éreznének egy kis nem­zetire. Biztosítom önöket, igen szíve­sen fogadják, az önök friss bankóit ezek a kisebb-nagyobb bankók, ha te­hát úgy tetszik, foglaljunk helyet, mert Dolinay már keresi a kártyát és türel­metlen ül kiáltja : — Hajtsuk, hajtsuk ! Félóra múlva nincs többé üres asztal. Mindeniken csattog a kártya. György Aladár belép a játszószo­bába Sziklay Jancsival, a Pesti Hírlap végelszőkósedésben szenvedő Yan-Csi- [jával s mindketten szörny üköd ve rázzák tfej ükét. Talán mert már az ő számukra mines többé hely ? ! HEVESI JÓZSEF. iáéin nem teszem. Mikor iáin néz, akkor [duzzogok, mint a rósz gyerek, a ki meg­karmolja a simogató kezét. — Pedig annyira szeretem. — Hanem meg ne mondd neki. ÖV földbe sülyédnék szégyenletemb en, ha ő «ezt megtudná. — Az isten minden kincséért nneg nem mondanám neki. A guggoló már rég nem fészkelődött. /Mozdulatlanul, mereven iilt a sötétben a ) eány mellett. Tudta, hogy még nincs vége. Wem is volt még, a kis Hedvig tovább is r'olytatá : — Édes Kázmér, ugy-e nem tagadod rmeg a kérésemet ? Taníts meg a keringőre. á&n akarok vele táuczolni, érted : akarok. Ez irára nézve édes boldogság. Enélkíil nincs nna örömem. Mit szóljak neki ? Mondjam, mogy nem tudok tánc/.olni ? Brr, egy tizen- (iiyolcz éves leány, aki tánczolni nem tud ! ;V agy mondjam neki: Kedves Lóránt, taníts meg előbb a keringőre, adj nekem magán- arákat, mert én ebhez a mesterséghez annyit sem értek mint a dongó légy a fíilemüle- asuttogáshoz.Oh csak te segíthetsz ki a baj­ból. Pár perez alatt megvan az egész. Köny- t-vyen fog menni : hiszen tudod — mi le­ányok született tánezosnőle vagyunk. Aztán meg — hiszen Lóráotért teszem. Kázmér pedig fölkelt, átkarolta némán 1 kis Hedviget és aztán elkezdett vele tán­colni. A teremből áthalat,szott a zene : ép- •‘■eu a keriugőt húzták. Kázmér nem szólt ir.jnunit, a kis Hedvig észre sem vette, hogy feki most már a keringet nem a sötét szó- fában Kázmérral, hanem a fényes teremben léőránttal kellene eltánezolnia. Olyan volt, siiint az álomkóros. Hozzá simult a tánezos liobléiiez és engedte magát sodortatni. A Hazafiul felhívás. A visszatérő csángó magyarok szá­mára. országszerte folyik az adakozás. A nemzet nemsokára újra kebelére fog­ja fogadni az idegen föld hazátlan ma- gyarjait. Csatlakozzunk mi is a nemes moz­galomhoz s no vonjuk meg tőlük azt, a. mivel az Isten megáldott. Adakozzunk hazafiul lelkesedéssel, őszinte szeretettel, adakozzunk tehetsé­günk szerint. Magyar nemzeti ügyről vau szó s ha figyelmesek és adakozók tudunk lenni külföldi dolgok iránt, annál szen­telik kötelességünk a visszatérő csángó magyarok ügyét felkarolni. Mert az nemzeti úgy s mint ilyen az egész nemzet lelkesedését megérdemli. Adakozzunk a hazatérő csángó ma­roknak ! Az „Esztorgom és Vidéke“ szerkosztősége. * Első gyűjtésünk : Dr. Kőrösy Lász­ló 5 frt, Marosi József 2.—, Feiglor Sándor 2. —, Blalia Károly 1. —, Ru- tich János 1.—, Büttner Róbert 1.— Frantsik Gyula 1.—, Szabó Gyula 1.—, Stern féld Rezső 1.—, Zwillin- ger Annin 1.—, T. Walter Mária 2.— Stanzel Vilma 1. —, S. S. —50. Schleifer Mátyás 1.—, Petteny Zsig- mond 1.—, Bellovits Ferencz 1.—, Nemtsák János 1.—, Vezér János 1.-— Első gyűjtésünk 24 frt 50 kr. Hírek — A csángó magyaroknak ! Kü­lön felhívásunkat még a következők­kel egészítjük ki. A Bukovinából ha­zatérő magyarok számára országszerte megindult az adakozás. A fővárosi na­pisajtó hatalmasan gyűjt, a vidék te­kintélyesebb lapjai is csatlakoznak a lelkes mozgalomhoz. A gyűjtés termé­szetű olyan, hogy nem tűrhet hosz- szabb határidőt. Néhány nap múlva már egybe kell gyűlnie a szükséges húsz ezer forintnak. Ennyit csak össze fog adakozni a nemzet, sőt mint öröm­mel tapasztaljuk, talán még többet is. Kiváló tisztelettel kérjük fel a haza­fias ügy barátait, hogy adományaikkal csatlakozzanak az országos mozgalom­hoz. Az adakozásokat lapunk s a Bú­zeni' bóditó üteme átjárta ereit. Behunyta a szemeit és kéjes gyönyörrel, révedező lé­lekkel lejté a keriugőt a sötét szobában testvére karján. Egyszerre elhallgatott a zene. A büv- varázs megszűnt. A kis Hedvig föluyitá szemeit. Ajkai édesen mosolyogtak. Akkoi aztán átölelte Kázmért, magához szőritá, könnyű csókot nyomott ajkaira s azt moudá: — Köszönöm, nagyon köszönöm. Az ajtó felé sietett. De egyszerre csak megállott, meg nem állhatta, hogy el ne nevesse magát. Meg nem állhatta, hogy azt ne mondja Kázmérnak : — Oh, ha ezt az a bohó Lóránt tudná ! Ezzel aztán kaczagva ki is repült az ajtón a kis Hedvig. Az ajtón kirepült, hanem azon túl már nem is jutott. Mert amint átlépte a küszöböt, megkövülve állt meg egy helyben, lábai odaszegeződtek ; szemei mereven tekintettek magák elé, mert az, aki a folyosó szemközti szóién éppen a tánc­terembe lépett, az az ő fivére volt, — Kázmér. Egyetlen sikoltás tört ki a leány ajkán, a szégyen, a szemérem sikoltása. De a kö­vetkező perezben már érzó, hogy két erős kar vonja be a szobába, hogy egy dobogó kebel magához szorítja és hogy egy lázas ajk ö;;szecsókolja szemét, arczát, ajkát. 0 pedig — mintha megmeiwiilt volna, félig öntudatlanul tűrte a csókoló ajkat, az ölelő karokat, csak a szemeiből szivárgott alá a forró könyü cseppje. S mintha álom­ban hallaná, úgy csapódott füleihez távoli hangként a kedves suttogó szava. Az pedig ezt monda neki : — édes l Én a zajból és vigságból ide da pesti Hírlap fogja nyilván tartani és nyugiázni. Örömmel jelentjük, hogy gyíijtőivünkre alig egy óra, alatt, alig­hogy kibocsátottul«: a Schleifer vendég­lő törzsasztalainál több mint busz fo­rintnyi aláírás történt. Reméljük, hogy Esztergom lelkes közönsége, mely ne­mes és hazafias adakozásokban mindig az első helyen állott, ez alkalommal is ki fog tenni magáért. A visszatérő csángó magyarok számára szentolt ada­kozásokat szíveskedjenek olvasóink szer­it esziőségü nkbe küldeni. — Márczius 15-ike. Az emléke­zetes nap megünneplésére az idén a szokottnál élénkobb mozgalom indult meg. Vasárnap a honvédegyesület el­nöke Barta ur, gyülekezetét hiv egy­be a négy vennyolezas honvédek kebe léből az ünnepély egyes tételeinek meg­beszélése végett. — Szent István király szentté, avatásának nyolez százados évforduló­ját fogjuk megünnepelni augusztus 20- ikán. Első szent királyunk szentté avat- tatása szent László dicső uralkodása alatt történt 1083-ban. A nagyjelen­tőségű nemzeti ünnep szent István szü­lővárosába, n legfényesebben meg fog ünnepel;, etni. — Magyarázatok. A kereskedel­mi ifjúság egyesületében dr. Földváry István barátunk ás munkatársunk ma este is folytatja helyén való magyará­zatait a kereskedelmi törvényekről, a mire az egyesület minden érdeklődőt szívesen lát. — Kinevezés. A komáromi kir. törvényszék elnöke barátunk és mun­katársunkat Szabó Gyula ügyvédjelöl­tet a helybeli kir. járásbírósághoz jog- gyakornoknak nevezte ki. Legőszintébb sz er e 11 esek i ván a tun k k a I ü d v özö 1 j ii k, — Felolvasás. Ferenczy György plébános ur o hó 4-én tartotta meg igen érdekes felolvasását a katholikus iparos ifjúság önképző-egyesületében a kereszténység és a szoczialistnusról. Az egyesület helyiségei teljesen megteltek közönséggel és a mi városunkban a ritkaságok közé tartozik, a szépnem igen nagy számban volt képviselve. A felolvasást a dalárda előzte meg egy igen összevágó dal eléneklése által, felolvasás után Beskó Béla. egyesületi tag szavalta el Komócsy József „Az ezredév“ czimíl hatásos költeményét.— Záradékul ismét a dalárda kötötte le a közönség figyelmét két gyönyörű liaza­' fias dal eléneklése által. A hálás kö­zönség Ferenczy György urat, a sza. vonultam, ebbe a csendes sötét zugba, ahol én nem állok útjában senki vigságának és senki sem áll Htjában az én szoraornságom- ualc. Itt vontam rneg magamat az én sze­rető vén szivemmel s kérdeztem magamtól: Mi haszna ez a hóbort, ez a szerelem, ki törődik veled ? Itt kérdeztem magamtól : Szabad-e szótanom ? Szabad-e megmonda­nom annak akit szeretek, hogy : imádlak ! vagy hallgassam-e el örökre ; legyen az örökre elrejtett titka szivemnek ! Itt tépelődtem magamban : Szerethet-e enge met. a komoly, nyugodt embert az a lepkekönnyüségü kis leány, kinek szép szemei u egraholtak lel- kemtől. S irae — mikor legfájdalmasabban, legkinosabban tépelődöm, akkor jön hozzám az a — valaki és elmondja nekem suttogó lágy szavakkal az isteni kinyilatkoztatást, hogy letud ná szememről csókolni a szomo­rúságot, hogy oda tudna borulni a vállamra és azt mondani : nézz ream, légy vidám ! S vájjon ki tudná leírni, hogy mit suttogott még tovább, — hogy .miért nem birta soha befejezni a megkezdett monda­tot, — ki tudná megmondani. Isten a megmondhatója. De annyi bizonyos, hogy az első ke- ringőt már nem kezdhette Lóránt a kis szőke Hedviggel, benn a teremben, a tündöklő csillárok alatt. Hanem azért vigasztalódtak mindketten. Legalább azt hiszem, mert a kis Hedvig olyan édesen mosolygott, midőn Lóránt bu- csuzónl azt mondta neki csintalanul.pajzánul: — A második keriugőt veled kezdem, kiss Hedvig { SZIKLAI SOMA, valót, Boiovic.ska Adolf urat mint a ialárda éuokmesi.er d, többször megél­őn ez te és tapsokkal fejez'e ki elisme­réséi az élvezetes estéért. — Takarékpénztárunk 38-ik köz­gyűlését 14-én tartja. A dividenda 35 fi t. Jótékonyczélokra lényeges adakozá­sokat fog megerősíteni az érdekesnek ígérkező közgyűlés. — Lévai Sándor munkatársunk ki­lépett a kegyesrendiek kötelékéből s a fővárosba telepedett, hogy egészen az irodalmi munkálkodásnak áldozhassa ké­pességeit. — Közgyűlés. Vasárnap délelőtt a városház tanácstermében a tűzoltó-egye­sület közgyűlést tart, melyre Pap Já­nos polgármester s Niedermann József jegyző aláírásával külön meghívóval értesítik a közönséget. — Bűvész-este. Vasárnap este a Fürdő vendéglő kedélyes törzsvendégeit Pettsni Zsigmond nevű budapesti bű­vész szórakoztatta több igen sikerült mutatvánnyal. Leginkább meglepte a közönséget az, a mi nem volt a p rogriimm b a n. A magyar bűvész másnap reggel szerkesztőségünkbe jött s nem valami fényes jövedelméből a csángó magyarok számára egy forintot adott át. Úgy értesített, hogy legkö­zelebb a Fürdő nagy termében fog fellépni, a mi mindenesetre előnyösebb helyiség, mint a kávéház alsó terme, —- Megint kevesebb megjegyezni valónk van. A legrégibb (s igy ter­mészetesen legrosszabb) esztergomi kö­vezet Treu kér Ferencz vízivárosi háza előtt elvégre megszűnt. A megdicsérni való kereskedő ugyanis a közönség nagy örömére ujdonat nj kőburkolattal köveztette ki a háza előtt-elvonuló já­ratos utat — Szoba-tííz. Szombaton este a „Magyar Király“ vendégfogadó egyik udvari szobájában tűz ütött ki, mely a szoba bútorait elpusztította. A nagyobb bajnak gyors oltással vették elejét. — Az idei husvét oly korán lesz, liogy e tekintetben valóságos ritkaság, mert márczius 25-re esik, a mi a XIX. században egyszer sem fordult elő. — Az előtt is csak 1663-ban, 1642-ben és 1674-ben volt. Ebben a században még csak 1894-ben, a jövő században 1951-ben, a XXI. században pedjg 2035-ben, 2046-ban lesz a husvét márczius 25-én. Legkorábban a hus­vét csak márczius 22-re eshetik, a mi eddig csak 1558-ban, 1693-ban, 1761- ben és 1818-ban történt meg. A bús- vét legkésőbbi terminusa pedig április 25- ike. — Ezen napon eddigeló csak 1666-ban és 1739-ben ülték meg. * Blitor-vásárlóknak a budapesti Steinbach Sándor-féle asztalos és kár­pitos gyárnak mai számunkban közölt hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét Felelős szerkesztő : Dr. Körösy László. NYILTTER. — Meghívó. Az esztergomi taka­rékpénztár rendes közgyűlését folyó 1883. márczius hó ] 4-én délelőtt 10 órakor saját helyiségében tartamija, melyre a tiszteit részvényesek ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai : 1. Az igazgatóság jelentése és ezzel kap­csolatos indítványok. 2. A felügyelő bizottság jelentése. 3. A mérleg meg­állapítása és a nyereség felosztása. 4. Az alapszabályokban a komáromi kir. törvényszék végzésé folytán teendő módositvány és további változtatások tárgyalása. 5. Az igazgató-választmány' a felügyelő bizottság elnöke és tagjai­nak megválasztása iránti intézkedésé. Esztergom, 1883. február hó 26- ikán. Az esztergomi takarékpénztár igazgatósága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom