Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 19. szám

pinczóbut sáro.-ui a tormást lo,ve ő úvboíi, 2 — 3 évig kezelni és

az ii táti (palackokban vagy hordóban) detail ban eladni ; bizonyos, hogy az egyesületnek valamivel magasabb árt kell fizetnie, mint a milyenen gyakran egyes termelőktől vehet le, de ha szá mításba veszi a sok mellékköltség inogta karikását., mely a kis mennyiségekben bevásárlással járt, a veszélyt és. veszte-, séget, mely gyakran érte, kétes vagy beteg borok, rothadt bordók bevásárlása által, mely veszély végkép megszűnik, ha egy jól kezelt egyesületi vagy központi szövetkezeti pincéből vásárol, szívesen megadja a magasabb árt. ;, kivált azért is, mert az egyesület, mint termelők szövetkezete, nem pedig nyerészkedő vállalat, nagyon mérsékelt nyereséggel fog megelégedhetni, vagyis helyesebben mondva, csak megfelelő árt fog terményeiért és kezelési költségének fedezésére követelni

A szövetkezeti és egyesületi pin- czőkbeu tehát mind a külföldi, mind a belföldi kereskedők fognak vásárolni, rendszerint agens-ek közvetítése mellett, a termést követő évben és a de- tail-eladást eszközölni ; nem is lenne czélszorü, sem a központi szövetkezetnek, sem a vidéki egyesületeknek, ha boraikat több évig kezelve, a palaczkozást és detail-eladást maguk akarnák eszközölni ; ez a kereskedő hivatása nem a termelőé, A termelők szövetkezetének feladata szerintem csak a termelés fokozása, a termény lehelő legjobb minőségben előállítása, s annak állandó és gyors értékesítése, nem a detail-eladás által elérhető nagyobb haszon vagyis nem a magas egységár, hanem a nagy monnyiségbeu és állandó eladás legyen annak törekvése, mellőzésével azon veszélyeknek, melyekkel forgótőke, kamat- költségek, meg a detail-eladás jár.

Van sok bortermelő, aki ma 4 éves borát palaczkozva 50 írttal értékesiii. habár nem itt állandóan és nem nasy mennyiségben ; ha ennek már most a kereskedő kínálna 35 frt boráért bordóban a termés évében, valószinüleg nem fogadná el ; pedig ha jól számolni odaadhatná 25 írtért is, mert többet vészit rajta, a 4 évi fogyás, töltögetés, palaczkozási kezelés és kamatveszteség által. Ugyanez áll az egyesületi vagy szövetkezeti kezelésre is, melyek tagja- jiiak érdekében első sorban az állandó és gyors órtékesitésrekell hogy fektesse a, fősulyt, tehát minden komplikált és költséges kezelés mellőzésével az

első éviién, hordóban eladásra kell törekedniük ; a kereskedők és fogyasztók dolga, lesz a pinQzékben vásárolt anyagól, kezelni és detail bán eladni vagy fogyasztani.

Gróf KUGLEVICH ISTVÁN:

; '■ - _■ . i •

Az irók es művészek társasága.

ii.

Apró pénz! Apró pénz! mondogatom Önöknek s önök türelmetlenül lesik a meg-megnyiló ajtót.

— Csak várjunk kérem, majd sorra kerülnek a bankók is!

De minthogy önöknek nincs kedvük Knhdobó urat tovább hallgatni, (níert ő még mindig és folyvást beszél s- liii önök két óra inulva vissza jönnek még akkor is fog beszélni) lépjünk tollát be a játékterembe, mely a kör tagjait !< ‘ginkább egyesíti (lionny sóit qur ,, ferbli“ y ponse !)

Hja hiába, szórakozni is kell e nagy lel kék nek, melyek egész nap a nagy eszmék mezejét szántják és művelik. Itt van a „ rost okolás“ helye !

A játékszoba gyönyörű nagy terem, melyben a kör ünnepélyeit is rendezni szokta. Egy spanyol fal választja el a billiardot a. játékasztaloktól.

A pompás uj billiardot, melyet a kör most vett 1200 f rtért s melyért mivel nagyon húz, Dolinay barátunkat'“ úgy szidják, mint a bokrot, elfoglalja egy társaság, mely a nemes praeferan- ce >t űzi rajta „á la warst.“ Odry természetesen részt vesz benne, noha ő minden neműt importnak, legyen az énekes vagy warst, szörnyű ellensége s csak a karambolért tud lelkesedni. Az a szemüveges ur, a ki olyan sokat mókázik, s a kinek minden szava olyan jóízű, minden mozdulata kacagtató, dr.c Krajesik, volt országgyűlési . képviselő, a ki nagy pártfogója a művészetnek, különösen ha az a lábikrákban nyilvánul. Az a szép magas fiatal ember, a ki minden lökés illán „maszkot^ ad, a ki a párbajsegéd^skedés mellett még a képviselőség és ujságiróság mesterségét is űzi.

Kosziér Józsi a divánon nyújtózkodik és úgy birálgat minden lökést, — mintha a „Nemzetiben kellene majd róla kritikát Írni, mig Gellóri Mór a pincért szidja, hogy az ő kávéja hideg, s a viz zavaros.

— Lesz-e tarokk ? Krajesik, liqui- dálj, jer tarokkozni. Az a tatárképü,'

viszi az apja s nem a leggyöngébb módon figyelmezteti, hogy még nincs az ideje ku- lonáskodnia s akkor sem szabad olyankor liely módón fölcsapnia. Pali, miut rendesén megint magába tér s igy újra a városba kerül. Most is jól látják ugyan, de már sem neki, sem Antalnak nem szabad a boltba menniük, mert észrevették, hogy csentek. Már most más utón kell mulatni valót szerezni.

Antal az ő atyja nevében levelet ír egy szentendrei jó módú rá ez kereskedőnek, hogy küldjön kölesönkép 300 forintot. A levelet egy kontár gombkötőre bízzák, aki 50 forintért szívesen a do'og végire jár. De a gazda Pestre, megy s a vásáron a ráczczal találkozik, kinek éj* most a kölcsönre nagy szüksége van. Antal atyja azonnal észreveszi a csalást és megismeri fia Írását. Midőn hazajön elveszi tőlük, a mi pénzt talál, kisül a kontár gombkötő turpissága, ez börtönbe kerül, Antalt a megkárosodott apa keményen megfeddi, Palit rögtön haza küldik, otthon derekasan helybenhagyják s két Létre kényé.re és vízre verembe zárják s végre, mikor mint rendesen nagyon is szánja bánja bűneit,' szabadra bocsátják. Ezek voltak Kontó Pál drákos esiuyjei.

A negyedik részben Palit a jezsuitákhoz Egerbe adják. Uj gazdája jómódú mészáros, a ki megígérte, hogy nem kíméli u botot. A fin eleinte jól tanul, de van is esze.

Volt Palinak egy preceptonqaki abban a gyengében szenvedett, hogy nagyon is szerette a begy levét Paffi, örült, ha leital- hatta, mert akkor bőven kijutott a dicséretből és a szabadságból. Az öreg Kontó csupa

jót bal Ivó ii fia felől, hat aranyat küldött neki. Pali az ő kedves nevelőjének folyton fizetett a jóféle egriből. Történt, hogy a derék preceptor az ő jó tanítványával éj idején átugrotta a palálikdt s elment egy csárdába, hol zene szólt, vidám táncz folyt s a mi fő kitűnő bort mértek. Pali tánczott a preczeptor ivott. De végre is föladta őket egy diák kém, mire a preczeptort azonnal kicsapják. A főtiszteleinlő atyák, kik az öreg Kontó adakozásával tökéletesen meg voltak elégedve, Palit erősen megdorgálták sőt azt állították, hogy elkárhozik, ha ilyen olyan leányokkal mulat. Pali, mint rendesen minden jót igér de mégsem tud szavának ál- laui. Hol szőke, hol barna leány levelét kapja, híja ez is kéri az is és Pali nem bir ellenállani. Elmegy a szomszéd faluba mulatni, de a kémek megint föladják. A professorok szigorú büntetést határoznak.

Hősünk nz egyik diáktól aH hallotta, hogy már erősen ázik az a vessző köteg, melyből virgácsot kötnek számára. Pali a nagy szégyennek ki akar térni s még az este utoljára elmegy a szomszéd faluba, hol jól ki mulatja magát, azután felül egy szekérre s szökik Egerből a virgács veszedelme elől Megérkezik egy csikós tanyára s bojtárnak szegődik. A tanyai élet jobban tetszik neki, a szilaj paripák mellett, szabad csikósok közt, vidáman lobogó pásztortüz nél jól is találja magát. Pali lókötő gazdája azonban megtanítja lovat, lopni.'

I'll mennek a debreczeni sokadalomra (vásárra) de itt ráismernek a lopott lovakra s a gazdáit és Palit deresre húzzák. — Végre megunja a csikós élétet is, egy napon buI oglyas fejü fiatal ember, ki e szavakkal lép be és hevesen gesztikulál, nem más, mint Szabó Kandi, mindenkinek a Kandija, különben az Üstökös szerkesz.t éj: j e.

— Mindjárt vége Lsz a preferan céiuik, szó! Krajesik, addig szedd össze Kabdebót s Kápolnait.

— Liquidálj, lui mondom, —szól Bandi türelmetlenül. Meglásd megint széloszolnak, aztán nem lesz parthie. Dobd e| azt a botot. Un nem tudom, hogy is lehet ilyen embernek billiáruOZIli.

— Ál veszi doktor ur, kérdi Krajesik. egy magas úrtól, a ki Virginiáját szívja, csendesen huzza meg magát egy kis asztalka mellett.

— Nem bánom, szól ez s mosolyogva nyúl a. dakó után.

Mily viharja a tiltakozásnak keletkezik erre. Torka szakadtából protestál mindenki, a ki honikra aspirál, — mert tudja, hogy mihelyt a doktor be lép, vége a honiknak.

Igen ám, dr. de len fi Zoltán ur, a ki gégeorvos s igy a művészekkel nagyon is közvetlenül érintkezik, minden játékban elérte a művészi tökélyt, s a dákót ép oly biztosan kezeli, mint. a. gégemetsző sebészkést.

A spanyol f.tl mögül ezalatt szörnyű lárma keletkezik. Egy recsegő hang- ki ál tja:

— Miért, ui'iii tette ki a. dupla hármast.

Aluí ez a Frecskay, a „Hon“ volt munkatársa s a, Találmányok könyvének szerkesztője, a ki ott dominózik égy asztalnál, biztosra foghatjuk Iát.;it- lanrn is, Karikással és Visi Imrével, a „Nemzet“ derék szerkesztőjével, kiben önöknek a legszeietetroméltóbb s legszolgá la ( készebb embert lesz szerencsém bemutatni, mihelyt a spanyolfalat, átléptük.

HEVESI JÓZSEF.

Tárcza-levél.

Tessék ibolyát venni! — Virágárus leány s korai ibolya. - Egy gazdag ember feleségének szegény nyilatkozata, a szellemről meg a pénzről.— Beteg angyalok a Lőrincz utc/án. — A legbüvösebb gyógyszerek.

— Tessék ibolyát venni !

Portéka és eladó egészen mélt*

egymáshoz. Apróság mind a kettő s a mostoha körülmények között satnya. Mind a virágárus esitri lánykák, mind a korai szülött zsünge ibolyák.

De hát sürgetjük a tavaszt s őrösén várjuk a természet, föltámadását.

csitt mond, fölpattan lovára, Jászberénybe vágtat s ' fölcsap lovas katonának, vagyis huszárnak. Ezek veltnk Rontó Pál legénykori csínyei.

Az ötödik részien huszáéote kezdődik. Egészen uj, de egészen neki való élet- Pali csinos legény, katonának termett alak, még kapitánya is pajtási módra szereti. Nemcsak Pali a legszebb legény, de a legjobb tán- ezos is. Csak úgy gyötrődtek utána a leányok. De a regulás huszár élet kissé komolyabbá változtatta. Midőn Antallal az ő hajdani csintalancziinborájával találkozik egész el érzékeny ii 1 v e borul keblére s nem szé- gyenli kön vei t. A czimboraságból nemes barátság fejlődött. Antal, ki sok tekintetben Rontó Pali második kiadása voP, megbecsülte magát állást szerzett s rnegbékült atyjával, ki inár egészen lemondott vala jövőjéről. A válás fölötte érzékeny s úgyszólván legkomolyabb lapja Pali történetének.

Ekkor megírja atyjának, luAty katona lett s Prága városában tartózkodik. Az öreg Rontó elkeseredett hangon, lemondó fájdalommal válaszol. Tudtára adj a, hogy már nem bízik Pali jövendőjében, mert már egy csöpp jó vér sincsen benne. De azért még se bánja, hogy katona lett. Megküldi apai áldását s kéri az Istent, hogy valamikor már valami dicséretest is halljon róla. Paü erősen megfogadja, hogy gyökeresen megjavul.

Ez a rész átalában a legkomolyabb. Csupán az a két jelenet,- mikor a tót asz- szöny't Etnczba ragadja inért megszidta a leányát, Viogy huszárral. tánczol s midőn kapitányával a jeges utón pórul jár, van élénk comtcai vonásokkal rajzolva. A bato— Ugyan hisz-e maga a fö[támadás ban ? — kérdezte egyszer egy asz- , szuny egy fiatal embertől, a ki többek

társaságában épen Pestre utazott.

— Hiszek asszonyom. Még pedig annál is inkább, mert a szellemnek, a becsületes munkának s a. nicg nem érdemelt szenvedésnek valahol jutalmat kell aratnia, ha már idolont gyakran csak töviskoszorú és illeti.

— Hát a szellemet teszi első sorba ? — kérdi tovább a dúsgazdag férj neje.

— Mindenekelé asszonyom. Még a lengeteg női szépség elé is.

— No lássa, akkor mi nem találkozhatunk. Az én férjem például nem a szellem, hanem a vagyon képviselője s mi nagyon jól föl találjuk örömeinket. Még nem éreztük hiányát sem az irodalom sem a művészet úgynevezett kincseinek.

Nem akarom itt a fiatal ember válaszát ismételni, nehogy azt. higyjék, hogy magam is csatlakozom hozzá. Csak rá akartam mutatni arra, hogy a hol ilyen gondolkodás uralkodik, ott a szellem annyit ér, mint a forgalomban nem lévő régi pénz.

De hát legyen mindenkinek a maga felfogása és boldogsága szerint.

Sokkal meghatóbb még a szellem hiányánál egy nagyon szép kis leány egészsége hiánya. Van most a Lőrinc- utezában rája néhány példa. Aggodalmasán állják körül a kedves kis betegek ágyát a szülők s a doctor bácsi mindenn p ugyanazzal a bátorítással válik el, hogy :

— Holnap már jobban lesz ! . . Van a vigasztalásban bizonyos gyógyszer, mely az egészségeseket gyakran megbetegiti. Különösen, lia igen soká tart a vigasztalás.

De a beköszöntő tavasz melegítő sugarai gyógyítani is tudnak s az anya forró csókja meg az apa virrasztó gondja olyan gyógyszerek, a melyek még az elhervadt virágot is uj festésre volnának képesek fakasztani.

Holnap már jobban lesz . . .

AUCUN.

H ir e k

— Adakozás. Herczegprimásunk a soproni káptalani és plébániai templom tornyának kiépítéséhez ezer írttal járult.

— Jótékonyság. A következő le. velet kaptuk : Tekintetes szerkesztő ur i Gróf Csáky Károly pápai kamarás é& kir. városi lelkész ur ő méltósága, kf

dik részben fölébred Paliban a becsvágy s meg akarja mutatni atyjának, hogy hires katonaember lesz belőle. Az első csatában, mikor megverik a poroszt és bőveu zsákmányolnak, Pali is sok aranyra tesz szert. A csintalan markotáuyosnőkkel s a vidám legényekkel vígan elmulat a táborban. De- nemsokára megint rossz'a féved. Koczkára rakja minden aranyát, még azt a drága arany szelenczéjét is, melyet Antal számára tartogatott, ki azonban eközben meghalt.

Hősünk rossz sorsra jut, alig van jó falatja, mitévőlegyen hát, szövetkezik bárom korhely huszárral. Karácsony estéjén ellátogatnak a szomszéd helység plébánosához,, lopnak egy tehenet s ahogy befelé hajtják rajtok ütnek s mind a négyen fogságba kerülnek. Kiszenvedik a börtönt, de az igazi kínszenvedés csak most következett. Száztíz ember között négyszer farmatringot (*) kellett jármok.

Mikor megiut, csatába került, kilőtték alóla kedves lovát s a kapitány, ki már sehogy sem szerette, egy rósz vén lovat ád neki. Pali elkeseredik, fáj neki, hogy kapitánya bátor vitéz létére euuyire megcsufolta, látja, hogy senkije sincsen, begy legjobb barátai is ellenségei, kapja magát s átszökik a poroszokhoz. De több fogolylyal őt is- a magyar táborba hozzák. Rontó Pált a porosz huszár ruhában is azonnal fölismerik és hadi törvényszék elé állítják. Hiába igér javulást, a haditörvényszék a könnyelmű szökevényt akasztófa li a Iáira Ítéli. Hasztalan kérnek kegyelmet Pali pajtásai, a helyA ló farka (farszfi) alá hajtott szijjal váló' veretőse a mozit len hátnak- R. R.