Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 19. szám

pinczóbut sáro.-ui a tormást lo,ve ő úvboíi, 2 — 3 évig kezelni és az ii táti (palackokban vagy hordóban) detail ban eladni ; bizonyos, hogy az egyesületnek valamivel magasabb árt kell fizetnie, mint a milyenen gyakran egyes termelőktől vehet le, de ha szá ­mításba veszi a sok mellékköltség inog­ta karikását., mely a kis mennyiségekben bevásárlással járt, a veszélyt és. veszte-, séget, mely gyakran érte, kétes vagy beteg borok, rothadt bordók bevásárlása által, mely veszély végkép megszűnik, ha egy jól kezelt egyesületi vagy köz­ponti szövetkezeti pincéből vásárol, szívesen megadja a magasabb árt. ;, ki­vált azért is, mert az egyesület, mint termelők szövetkezete, nem pedig nye­részkedő vállalat, nagyon mérsékelt nye­reséggel fog megelégedhetni, vagyis helyesebben mondva, csak megfelelő árt fog terményeiért és kezelési költ­ségének fedezésére követelni A szövetkezeti és egyesületi pin- czőkbeu tehát mind a külföldi, mind a belföldi kereskedők fognak vásárolni, rendszerint agens-ek közvetítése mel­lett, a termést követő évben és a de- tail-eladást eszközölni ; nem is lenne czélszorü, sem a központi szövetkezet­nek, sem a vidéki egyesületeknek, ha bo­raikat több évig kezelve, a palaczkozást és detail-eladást maguk akarnák esz­közölni ; ez a kereskedő hivatása nem a termelőé, A termelők szövetkezetének feladata szerintem csak a termelés fo­kozása, a termény lehelő legjobb minő­ségben előállítása, s annak állandó és gyors értékesítése, nem a detail-eladás által elérhető nagyobb haszon vagyis nem a magas egységár, hanem a nagy monnyiségbeu és állandó eladás legyen annak törekvése, mellőzésével azon ve­szélyeknek, melyekkel forgótőke, kamat- költségek, meg a detail-eladás jár. Van sok bortermelő, aki ma 4 éves borát palaczkozva 50 írttal értékesiii. habár nem itt állandóan és nem nasy mennyiségben ; ha ennek már most a kereskedő kínálna 35 frt boráért bor­dóban a termés évében, valószinüleg nem fogadná el ; pedig ha jól számolni odaadhatná 25 írtért is, mert többet vészit rajta, a 4 évi fogyás, töltögetés, palaczkozási kezelés és kamatveszteség által. Ugyanez áll az egyesületi vagy szövetkezeti kezelésre is, melyek tagja- jiiak érdekében első sorban az állandó és gyors órtékesitésrekell hogy fektesse a, fősulyt, tehát minden komplikált és költséges kezelés mellőzésével az első éviién, hordóban eladásra kell tö­rekedniük ; a kereskedők és fogyasztók dolga, lesz a pinQzékben vásárolt anya­gól, kezelni és detail bán eladni vagy fogyasztani. Gróf KUGLEVICH ISTVÁN: ; '■ - _■ . i • Az irók es művészek társa­sága. ii. Apró pénz! Apró pénz! mondo­gatom Önöknek s önök türelmetlenül lesik a meg-megnyiló ajtót. — Csak várjunk kérem, majd sor­ra kerülnek a bankók is! De minthogy önöknek nincs ked­vük Knhdobó urat tovább hallgatni, (níert ő még mindig és folyvást beszél s- liii önök két óra inulva vissza jönnek még akkor is fog beszélni) lépjünk to­llát be a játékterembe, mely a kör tag­jait !< ‘ginkább egyesíti (lionny sóit qur ,, ferbli“ y ponse !) Hja hiába, szórakozni is kell e nagy lel kék nek, melyek egész nap a nagy eszmék mezejét szántják és művelik. Itt van a „ rost okolás“ helye ! A játékszoba gyönyörű nagy terem, melyben a kör ünnepélyeit is rendezni szokta. Egy spanyol fal választja el a billiardot a. játékasztaloktól. A pompás uj billiardot, melyet a kör most vett 1200 f rtért s melyért mivel nagyon húz, Dolinay barátunkat'“ úgy szidják, mint a bokrot, elfoglalja egy társaság, mely a nemes praeferan- ce >t űzi rajta „á la warst.“ Odry természetesen részt vesz benne, noha ő minden neműt importnak, legyen az énekes vagy warst, szörnyű ellensége s csak a karambolért tud lelkesedni. Az a szemüveges ur, a ki olyan sokat mókázik, s a kinek minden szava olyan jóízű, minden mozdulata kacagtató, dr.c Krajesik, volt országgyűlési . képviselő, a ki nagy pártfogója a művészetnek, különösen ha az a lábikrákban nyilvá­nul. Az a szép magas fiatal ember, a ki minden lökés illán „maszkot^ ad, a ki a párbajsegéd^skedés mellett még a képviselőség és ujságiróság mester­ségét is űzi. Kosziér Józsi a divánon nyújtózko­dik és úgy birálgat minden lökést, — mintha a „Nemzetiben kellene majd róla kritikát Írni, mig Gellóri Mór a pincért szidja, hogy az ő kávéja hideg, s a viz zavaros. — Lesz-e tarokk ? Krajesik, liqui- dálj, jer tarokkozni. Az a tatárképü,' viszi az apja s nem a leggyöngébb módon figyelmezteti, hogy még nincs az ideje ku- lonáskodnia s akkor sem szabad olyankor liely módón fölcsapnia. Pali, miut rendesén megint magába tér s igy újra a városba kerül. Most is jól látják ugyan, de már sem neki, sem Antalnak nem szabad a boltba menniük, mert észrevették, hogy csentek. Már most más utón kell mulatni valót sze­rezni. Antal az ő atyja nevében levelet ír egy szentendrei jó módú rá ez kereskedőnek, hogy küldjön kölesönkép 300 forintot. A levelet egy kontár gombkötőre bízzák, aki 50 fo­rintért szívesen a do'og végire jár. De a gazda Pestre, megy s a vásáron a ráczczal találkozik, kinek éj* most a kölcsönre nagy szüksége van. Antal atyja azonnal észre­veszi a csalást és megismeri fia Írását. Mi­dőn hazajön elveszi tőlük, a mi pénzt talál, kisül a kontár gombkötő turpissága, ez bör­tönbe kerül, Antalt a megkárosodott apa ke­ményen megfeddi, Palit rögtön haza küldik, otthon derekasan helybenhagyják s két Létre kényé.re és vízre verembe zárják s végre, mikor mint rendesen nagyon is szánja bánja bűneit,' szabadra bocsátják. Ezek voltak Kontó Pál drákos esiuyjei. A negyedik részben Palit a jezsuiták­hoz Egerbe adják. Uj gazdája jómódú mé­száros, a ki megígérte, hogy nem kí­méli u botot. A fin eleinte jól tanul, de van is esze. Volt Palinak egy preceptonqaki abban a gyengében szenvedett, hogy nagyon is szerette a begy levét Paffi, örült, ha leital- hatta, mert akkor bőven kijutott a dicséret­ből és a szabadságból. Az öreg Kontó csupa jót bal Ivó ii fia felől, hat aranyat küldött neki. Pali az ő kedves nevelőjének folyton fizetett a jóféle egriből. Történt, hogy a derék preceptor az ő jó tanítványával éj idején átugrotta a palálikdt s elment egy csárdába, hol zene szólt, vidám táncz folyt s a mi fő kitűnő bort mértek. Pali tánczott a preczeptor ivott. De végre is föladta őket egy diák kém, mire a preczeptort azonnal kicsapják. A főtiszteleinlő atyák, kik az öreg Kontó adakozásával tökéletesen meg voltak elégedve, Palit erősen megdorgálták sőt azt állították, hogy elkárhozik, ha ilyen olyan leányokkal mulat. Pali, mint rendesen min­den jót igér de mégsem tud szavának ál- laui. Hol szőke, hol barna leány levelét kapja, híja ez is kéri az is és Pali nem bir ellenállani. Elmegy a szomszéd faluba mulatni, de a kémek megint föladják. A professorok szigorú büntetést határoz­nak. Hősünk nz egyik diáktól aH hallotta, hogy már erősen ázik az a vessző köteg, melyből virgácsot kötnek számára. Pali a nagy szégyennek ki akar térni s még az este utoljára elmegy a szomszéd faluba, hol jól ki mulatja magát, azután felül egy sze­kérre s szökik Egerből a virgács veszedelme elől Megérkezik egy csikós tanyára s boj­tárnak szegődik. A tanyai élet jobban tet­szik neki, a szilaj paripák mellett, szabad csikósok közt, vidáman lobogó pásztortüz nél jól is találja magát. Pali lókötő gazdája azonban megtanítja lovat, lopni.' I'll mennek a debreczeni sokadalomra (vá­sárra) de itt ráismernek a lopott lovakra s a gazdáit és Palit deresre húzzák. — Végre megunja a csikós élétet is, egy napon bu­I oglyas fejü fiatal ember, ki e szavak­kal lép be és hevesen gesztikulál, nem más, mint Szabó Kandi, mindenkinek a Kandija, különben az Üstökös szerkesz.­t éj: j e. — Mindjárt vége Lsz a preferan céiuik, szó! Krajesik, addig szedd össze Kabdebót s Kápolnait. — Liquidálj, lui mondom, —szól Bandi türelmetlenül. Meglásd megint széloszolnak, aztán nem lesz parthie. Dobd e| azt a botot. Un nem tudom, hogy is lehet ilyen embernek billiár­uOZIli. — Ál veszi doktor ur, kérdi Kraj­esik. egy magas úrtól, a ki Virginiáját szívja, csendesen huzza meg magát egy kis asztalka mellett. — Nem bánom, szól ez s moso­lyogva nyúl a. dakó után. Mily viharja a tiltakozásnak kelet­kezik erre. Torka szakadtából protes­tál mindenki, a ki honikra aspirál, — mert tudja, hogy mihelyt a doktor be lép, vége a honiknak. Igen ám, dr. de len fi Zoltán ur, a ki gégeorvos s igy a művészekkel na­gyon is közvetlenül érintkezik, minden játékban elérte a művészi tökélyt, s a dákót ép oly biztosan kezeli, mint. a. gégemetsző sebészkést. A spanyol f.tl mögül ezalatt ször­nyű lárma keletkezik. Egy recsegő hang- ki ál tja: — Miért, ui'iii tette ki a. dupla hármast. Aluí ez a Frecskay, a „Hon“ volt munkatársa s a, Találmányok könyvé­nek szerkesztője, a ki ott dominózik égy asztalnál, biztosra foghatjuk Iát.;it- lanrn is, Karikással és Visi Imrével, a „Nemzet“ derék szerkesztőjével, ki­ben önöknek a legszeietetroméltóbb s legszolgá la ( készebb embert lesz szeren­csém bemutatni, mihelyt a spanyolfalat, átléptük. HEVESI JÓZSEF. Tárcza-levél. Tessék ibolyát venni! — Virágárus leány s korai ibolya. - Egy gazdag ember feleségének szegény nyilatkozata, a szellemről meg a pénzről.— Beteg angyalok a Lőrincz utc/án. — A legbüvösebb gyógyszerek. — Tessék ibolyát venni ! Portéka és eladó egészen mélt* egymáshoz. Apróság mind a kettő s a mostoha körülmények között satnya. Mind a virágárus esitri lánykák, mind a korai szülött zsünge ibolyák. De hát sürgetjük a tavaszt s őrö­sén várjuk a természet, föltámadását. csitt mond, fölpattan lovára, Jászberénybe vágtat s ' fölcsap lovas katonának, vagyis huszárnak. Ezek veltnk Rontó Pál legény­kori csínyei. Az ötödik részien huszáéote kezdődik. Egészen uj, de egészen neki való élet- Pali csinos legény, katonának termett alak, még kapitánya is pajtási módra szereti. Nemcsak Pali a legszebb legény, de a legjobb tán- ezos is. Csak úgy gyötrődtek utána a leá­nyok. De a regulás huszár élet kissé komo­lyabbá változtatta. Midőn Antallal az ő haj­dani csintalancziinborájával találkozik egész el érzékeny ii 1 v e borul keblére s nem szé- gyenli kön vei t. A czimboraságból nemes ba­rátság fejlődött. Antal, ki sok tekintetben Rontó Pali második kiadása voP, megbecsülte magát állást szerzett s rnegbékült atyjával, ki inár egészen lemondott vala jövőjéről. A válás fölötte érzékeny s úgyszólván legko­molyabb lapja Pali történetének. Ekkor megírja atyjának, luAty katona lett s Prága városában tartózkodik. Az öreg Rontó elkeseredett hangon, lemondó fájda­lommal válaszol. Tudtára adj a, hogy már nem bízik Pali jövendőjében, mert már egy csöpp jó vér sincsen benne. De azért még se bánja, hogy katona lett. Megküldi apai áldását s kéri az Istent, hogy valamikor már valami dicséretest is halljon róla. Paü erősen megfogadja, hogy gyökeresen meg­javul. Ez a rész átalában a legkomolyabb. Csupán az a két jelenet,- mikor a tót asz- szöny't Etnczba ragadja inért megszidta a leányát, Viogy huszárral. tánczol s midőn kapitányával a jeges utón pórul jár, van élénk comtcai vonásokkal rajzolva. A bato­— Ugyan hisz-e maga a fö[táma­dás ban ? — kérdezte egyszer egy asz- , szuny egy fiatal embertől, a ki többek társaságában épen Pestre utazott. — Hiszek asszonyom. Még pedig annál is inkább, mert a szellemnek, a becsületes munkának s a. nicg nem ér­demelt szenvedésnek valahol jutalmat kell aratnia, ha már idolont gyakran csak töviskoszorú és illeti. — Hát a szellemet teszi első sorba ? — kérdi tovább a dúsgazdag férj neje. — Mindenekelé asszonyom. Még a lengeteg női szépség elé is. — No lássa, akkor mi nem talál­kozhatunk. Az én férjem például nem a szellem, hanem a vagyon képviselője s mi nagyon jól föl találjuk örömein­ket. Még nem éreztük hiányát sem az irodalom sem a művészet úgynevezett kincseinek. Nem akarom itt a fiatal ember vá­laszát ismételni, nehogy azt. higyjék, hogy magam is csatlakozom hozzá. Csak rá akartam mutatni arra, hogy a hol ilyen gondolkodás uralkodik, ott a szel­lem annyit ér, mint a forgalomban nem lévő régi pénz. De hát legyen mindenkinek a maga felfogása és boldogsága szerint. Sokkal meghatóbb még a szellem hiányánál egy nagyon szép kis leány egészsége hiánya. Van most a Lőrinc- utezában rája néhány példa. Aggodal­masán állják körül a kedves kis bete­gek ágyát a szülők s a doctor bácsi mindenn p ugyanazzal a bátorítással válik el, hogy : — Holnap már jobban lesz ! . . Van a vigasztalásban bizonyos gyógy­szer, mely az egészségeseket gyakran megbetegiti. Különösen, lia igen soká tart a vigasztalás. De a beköszöntő tavasz melegítő sugarai gyógyítani is tudnak s az anya forró csókja meg az apa virrasztó gondja olyan gyógyszerek, a melyek még az elhervadt virágot is uj festésre volná­nak képesek fakasztani. Holnap már jobban lesz . . . AUCUN. H ir e k — Adakozás. Herczegprimásunk a soproni káptalani és plébániai templom tornyának kiépítéséhez ezer írttal járult. — Jótékonyság. A következő le. velet kaptuk : Tekintetes szerkesztő ur i Gróf Csáky Károly pápai kamarás é& kir. városi lelkész ur ő méltósága, kf dik részben fölébred Paliban a becsvágy s meg akarja mutatni atyjának, hogy hires katonaember lesz belőle. Az első csatában, mikor megverik a poroszt és bőveu zsák­mányolnak, Pali is sok aranyra tesz szert. A csintalan markotáuyosnőkkel s a vidám legényekkel vígan elmulat a táborban. De- nemsokára megint rossz'a féved. Koczkára rakja minden aranyát, még azt a drága arany szelenczéjét is, melyet Antal számára tartogatott, ki azonban eközben meghalt. Hősünk rossz sorsra jut, alig van jó falatja, mitévőlegyen hát, szövetkezik bárom korhely huszárral. Karácsony estéjén ellá­togatnak a szomszéd helység plébánosához,, lopnak egy tehenet s ahogy befelé hajtják rajtok ütnek s mind a négyen fogságba ke­rülnek. Kiszenvedik a börtönt, de az igazi kínszenvedés csak most következett. Száztíz ember között négyszer farmatringot (*) kel­lett jármok. Mikor megiut, csatába került, kilőtték alóla kedves lovát s a kapitány, ki már sehogy sem szerette, egy rósz vén lovat ád neki. Pali elkeseredik, fáj neki, hogy kapi­tánya bátor vitéz létére euuyire megcsufolta, látja, hogy senkije sincsen, begy legjobb barátai is ellenségei, kapja magát s átszö­kik a poroszokhoz. De több fogolylyal őt is- a magyar táborba hozzák. Rontó Pált a porosz huszár ruhában is azonnal fölisme­rik és hadi törvényszék elé állítják. Hiába igér javulást, a haditörvényszék a könnyelmű szökevényt akasztófa li a Iáira Ítéli. Haszta­lan kérnek kegyelmet Pali pajtásai, a hely­A ló farka (farszfi) alá hajtott szijjal váló' veretőse a mozit len hátnak- R. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom