Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 15. szám

Ii-el ye lesz, akkor ugyanis ha az ipar- tűrvény revíziója napirendre kerül. Ezúttal csak felhívnám a kormány figyelmét a következőkre :

Az ipartól-vény revíziója ma már eloduzliatlanná válts én részemről nem látok semmi okot a halogatásra, l'o- vábbá, jelezhetem inár ma, mi különben is meggyőződésein volt mindig, bogy a kényszertársulás, a tanouczsegéd és 4n es teiHjualifikácziójának meghatározása, a tanonczok taníttatásával járó terhek arányának szabatos meghatározása és az első fokú iparhatóságok ezéIszeri! szervezése az ipartörvény novellában a leghatározottabban kifejezendők.

Egy különben is a gyár és szabad ipar s a szabad kereskedés nyomása alatt álló terhes adókkal megrótt osztály, melyet a legsujtóbb viszonyok készületlenül találtak, egy osztály, mely teljesen elhanyagoltatott, holott ennek nz állam alkotó részének kell lenni, joggal követelheti, hogy helyes törvény által a végnyomortól megmentessék és Hiegmeutessék ekként a kézműipar a tökéletes elpusztulástól, mi bekövetkezik, elvesz ez osztály, ha kormány és törvényhozás nem sietnek a szükség intézkedéseket megtenni.

Gazdasági levél.

— Takarmány termelés. —

A mezőgazdasági állapotok felvirágoztatására felvehetjük, hogy három főtényező hat közre, ti. m. a gazdai értelem, a takarmány termelés és az á lattenyésztés

A takarmány termelés fontosságát hangsúlyozni ma már meghaladott álláspont, ennek figyelmenkivül hagyása, hathatós bizonyítók arra, hogy a gazda kötelességei ismeretében érzéketlen s a megélhetés erélyeinek ellenállani nem képes.

A takarmány termelés okszerű felkarolása, nynjt a gazdaságnak minden oly előnyt, melynek tétele a gazda boldogulását eszközli, hiánya pedig a lélekharang, vagy a dobszó.

Ha sok és jó takarmányt remélünk, tarthatunk sok és jó állatot, ha sok és jó állatunk van, lesz elegendő trágyánk, u talajt javíthatjuk, a gazdasági munkákat pontosan és idejekorán végezhetjük, állattenyésztéssel vagy tartással a mostoha évek jövedelmi csökkenését pótolhatjuk, szóval ez oly tótol. melyet bárhol kezdünk, végeredménye mindég H mindenben a gazda boldogulását létesíti s ha a gazdai 10 parancsolatot kellene megírnunk, azt mondanánk, hogy ez az első és legfőbb parancsolat.

Hazánkban a legújabb statistikai adatok szerint 12 millió hectár szántó földből évenként ugarnak meghagyatik IS százalék, tehát 2 és egy 5-öd millió hectár terület, — akkora mint A.- Anszlria, — hever jö v edel illetlenül.— Mily óriási kincs vész itt el évenként jövedelmetlenül az által, hogy e terület takarmány termelésre nem használ- tatik fel, felesleges bővebben bizonyítgatni.

Minden talpalatnyi föld kihasznál- lása s a jövedelem okszerű fokozása képezi ma már a. gazdák első és legfőbb célját, kötelességét, az .dó és egyéb terhek érzékenyen, talán nem nagy it unk, ha kimondjuk, hogy a legérzékenyebben sújtják a magyar mezőgazdát s még is fájó szívvel tapasztaljuk, hogy o feltételnek mily óriási mérvben vélnek az állal, hogy az ugar tartást nem igyekeznek a kívánt fegyverekkel és segéd eszközök alkalmazásba vételével mellőzni. A legtöbb kis gazda és sok nagy birtokos is azon hitben van, hogy a talaj erőinek ösz- szegyüjtése szempontjából feltétlenül szükséges az ugartartás, holott a tudomány már régen constatálta s a gyakorin,than hagyta, hogy az ugar földek takarmány növénnyel bevetve erejűkben éppen nem csökkennek.

E sorok célja, egyrészt az ugar elhagyására hatni, másrészt azon ugar növénye, mely talán a legnagyobb elterjedésnek örvend, e tapasztalatnak hel.\es alkalmazás és eljárásául kis gazdáinknak lehetőleg ajánlani.

Ugarban termelvén takarmányt, sohasem szabad szem elől téveszteni,hogy az ugar okkor mindig trágyázva értendő.

A legtöbb gazda azt hozza fel az ugarban termelt takarmány ellen, hogy a búza nem sikerül oly jól ezután, mintha az fekete ugarban termeltetnék. Ilt okvetlenül az eljárásban rejlik a hiba, melyet alább alkalmunk lesz bebizonyítani. Ugar takarmányul azon növényeket kell választanunk, melyek a talaj termo erejét nem haladják meg, nem ajánlható pl. feltétlenül a zöld tengeri, répa, köles, mohár, liánéra igen is a herefajok és a bükköny. — Lucerna és ha bácsin ugarnö vények gyanánt kisbirtokosoknál nem igen jönnek

s/fiinitaslm, de csuk azért meVt földjei* két nem képesek úgy beosztani, hogy hosszabb ideig egy helyben termeltethetnék e két növény, bár ez teljesen indokolatlan, mert nagyobb terjedelmi! birtokon már régen ezek képezik a főtakarmány növényt.

Az ismeretes takarmány félék között mint kitűnő ugar növény első sorban és főleg ajánlható a bükköny.

Anélkül, hogy a mostani f.»ldbeosztáson lényeges változtatást tonn: kellene, vetése -ninden kisbirtokosnál keresztül vihető, egyedül csak az szükséges hozzá, hogy az ugar megtrá- gyáztassék, ha nincs elegendő trágya, akkor a takarmány termelés csak akkora területen vitessék keresztül, mekkorát a gazda megtrágyázni képesítve van.

A bükköny csak nem minden földön sikerül, a talaj erejét igénybe nem veszi miután mint zöld takarmány legnagyobb része vizitéin ii alkatrészekből áll, aránylag kevés ásványi tartalommal. Idején letakaritva, az őszi vetés alá szükségelt munkát kényelmesen be- végezheljük, fősuly fektetendő arra, bogy a talaj már ősszel megszántassék, mit a tél alatt megtrágyázunk s ta- vaszszal idejekorán leszálltunk, gép ve tésnél a talaj előbb jól megfogasolan- dó, ha szükséges hengert is bocsájtván rá vetés előtt, utána pedig a talaj porhanyósága szerint tövis boronát vagy ismét hengert. Igyekezvén a vetést lehetőleg mindjárt a szántás után végrehajtani, hogy úgy a talaj nedvessége kellőleg visszatartható legyen. Korai vetésnél tudvalevőleg csak a szántott felületre szórják a magot azután foga- solunk és hengerezüiik.

A bükköny finom és vékony erői- len szára nagyon hamar megdől és elrothad, azért védőnövénynyel vetendő és feltétlenül csak zabbal, árpa azért nem ajánlatos, pedig nagyon el van terjedve, mert ez, még mielőtt a bükköny használható lenne, magját már megleli, minélfogva a takarmány sokat vészit minőségéből. A talaj termő ereje is megtámad tátik, mi különösen azután következő vetés silányságában boszulja meg magát.

A legkedvezőbb keverék tehát 4 rósz bükköny s 1 rész zab. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hoLry a bükkönynek is, mint minden más takarmány növénynek értéke nagyban befolyásoltatik a kellő időbeni betakarításnál s az ekkor uralgó időjárási viszonyoknál, azért a kaszálás akkor

Kit kínosan kell megsiratnuuk,

A rágalomnak óriási Kigyól'arkával szembeszállni,

Kitárni oly bánfcalmakat,

Mit megtorolni nem szabad,

Mert kedvesünk az, a ki bánt Aztán elvenni a leányt,

Eldobni érte szabadságunk,

Mely legimádottebb sajátunk 8 fölvenni a könnyű szabadság Helyett az élet súlyos gondját liolgozni napok s éjeken Hogy ételünk s ruhánk legyen,

S ha feleségünk tán szeszélyes, Magunkat szabni szeszélyéhez,

Hogy már ha kell örömtelennelc Lenni egyik, vagy más életnek,

Mienk legyen örörnteleu . . .

. . . Lássátok, *z a szerelem !

Csakhogy nagyon, nagyon kevesen vannak. a kik igy és ezért szeretnek.

A szerelmesek többféleképen osztályozhatók :

Vaunak emberek, a kik szerelmesek ö n- ámításból. Ezek tetszelegnek magoknak azzal a lőttel, hogy ők szerencsétlenek. Júliát keresnek, anélkül, hogy Kóiueók volnának. 8 ha arra kerül a sor, méreg helyett legfeljebb is egy pár messzely kever- tet isznak meg. Ezek szeretnek csupán csak azért, bogy a neve legyen.

Vannak, a kik szerelmesek hiúságit ó I. Tetszelegnek magoknak azzal, hogy ők ebbe, u eg ebbe szerelme-ek, n kit szívesen mondana a magáénak a náloknál sokkal több X, vagy Y is.

Vannak szerelmesek megszokott- s ágból. Kell, hogy valakijük legyen, a

kit üres óráikban boszantsanak s kell, hogy legyen valakijük, a ki őket boszantsa. Ezeknek rendesen rósz az emésztőszervük és csak ennek kikúrálása szempontjából szerelmesek.

Vannak, a kik szerelmesek irigységből. Ezek nem tudják látni, hogy valaki valakit szeret. És örökös rivalitásukban inkább ők szeretnek az illetőbe, mintsem hogy képzelt versenytársuknak engedjék által. Ei úgyszólván a legveszélyesebb fajta.

Vannak szerelmesek passióból. Ezek ha tiz szót cseréltek bárkivel is, azonnal lángra gyúltak s a huszadik szónál már térdre borulva teszik meg vallomásaikat. Ezek, mint a szalmatűz gyorsan gyulladnak és gyorsan is hűlnek.

Még vagy száz fajta ilyes szerelmest sorolhatnék fel Önök előtt; szóval manapság szerelmes minden cserebogár, mihelyest megnőtt a szárnya és kibúvott a föld mélyéből — szerelmes -nindeuképeu, — csak nem igazán.

De vajmi ritka példány, a csupán szerelemért szerel men, pedig a tiszta igaz szerelem a legnemesebb, a legboldogitóbb szenvedély a világon.

Azt hiszem nem lesz Önök előtt egészen érdektelen, ha közlöm Önökkel nyitját annak a titoknak, hogy miképen érhető el az, hogy szerelmünk okvetlen viszonzásra találjon ?

Szeressük önmagunkat, ez a legliálásabb érzeménv. A ki önmagát szereti, az viszont is szerettetik.

De utoljára tisztelt hallgatóim feléin találnának fordulni azzal a kérdéssel, hogyanért beszélek éu annyiféle szerelemről és szerelmesről s kil'eledein magamat a társaságból ?

— Korántsem.

Csak illő szerénységből hagytam ezt a személyes ügyet ilyen későre.

Lehetőleg félre akartam tenni a magam ügyét. De hogy kikerüljek mindennemű szemrehányást, nem átallok erre is rátérni.

Lássuk, hogy álluuk magunkkal szerelem dolgában?

Előre is ki kell azonban jelentenem, hogy bennem is meg van a kritikusok és élezelődők az a közös vonása, hogy bizonyos tekintettel, kímélettől járok ol a magam ügyében.

Nem is vehetik rósz néven. Annyi az ellenségem, hogy valóban nem csoda, ha jó barátja vagyok magamnak. Tehát— hogy el ne térjek a thémától, higyjék el hogy nincs a világon olyan incarnátus vásott kölyök féle szív több, mint az enyém.

Ismertem egy tisztes családot, a mely az egyik magzatjával csak akkor és úgy tudott boldogulni, ha mindig az ellenkezőjét diktálta rá annak, a in t elakart nála érni.

Ha meghagyták, hogy állva maradjon, biztosra vehettek, hogy azonnal le fog ülni.

így vagyok éu is az éu szivemmel. Azzal a különbséggel, hogy még az ilyes cselfogások sem vezetnek mindig czélhoz.

Ha megtiltom, hogy ne merjen senkiért se lelkesedni, majd szétháuyja a mellemet dobogásával, ha azt parancsolom, hogy idehajoljon, — csak azért is ellenkező irány felé von—; szóval makranezoskodik, dur- czáskodik és én a szó szoros értelmében vele szemben tehetetlen vagyok.

Soha a világon olyan szivet, mint az

eszközleudő, midőn a növény áJtalánös virágzásnak indul, addig várni, míg ö hüvelyek mutatkoznak nagy hiba n a gazda élhetetlenségének bizonyítványa. Ezt, ugyan némelyek azzal indokolják, hogy úgy a mennyiség nagyobb lesz, a mi hamis okoskodás, mert a ineny- nyiség szaporulat a minőség rovására történik s az okoskodás káros hatását a búza vetés nem sikerültével, a gazda zsebe érzi meg.

A takarmány bükköny vetése sűrűn történjék hec táranként 160 kg ni in azaz 2 hírt, gyengébb földeken 200 kgr. alkalmazván, gép vetésnél a mag meny- nyisóg egy negyeddel kevesebb lehet.

Mindenkor ajánlatosabb — ha csak kivihető — kerülni a gazdának a mag- kereskedőt, mert jobb és olcsóbb magra főhetünk szert, ha azt magunk, házilag állítjuk elő. A inagtermelésre szánt talajt nem szabad megtrágyázni, mert ez esetben kevesebb magot s több le- véluemü alkatrészt kapunk. Lekaszál- lásnál különösen ügyeljünk arra, hogy a hüvelyekből a mag ki ne peregjen, azaz a kaszálást akkor kell kezdetni, midőn a magvak még csak bámulni kezdenek. Ha a növény többi része zöld is, az nem baj, mert a bükkönynél után érés történik. A mag bükköny után nem ajánlatos búzát vetni, mert a termés silány lesz, azon oknál fogva, miután a talaj rövid időközben már magtermelésre felhasználtatott, — ajánlatos a tarlót rögtön leforgatni a következő veteméuyiil tavaszi árpát alkalmazni.

Visszatérve az ugartartás szükségtelenségem, hivatkozni kod a tapasztalatra, a kísérletre, mely az irányban <szközöltetett. Összehasonlító kísérletek alapján ki van mutatva az, hogy fekete ugar után litáranként búza 17. hltr. tak. bükköny után szinte 17. hltr. termett, tehát a bükköny nem gyöngítette a földet, s rósz befolyást nem gyakorolt a búza termelésre.

Tehát legyen vége az ugarolásnak, vessük be az ugart zöld takarmánynyal termeljünk sok és jó takarmányt, hogy sok marhát tarthassunk és ezen sok marhát jól tarthassuk, ekkor kezünk közt lesz azon mozgató eró, mely a talaj erejének fentartása, a gazda kincses ládájának gyarapítására - az ál- t alános jólét érzetében nyilvánul.

SZOBONYA BERTALAN.

enyém ! És mikor már megsokaltara ezt az örökös truccot, örökös dacolást, egy szörnyű pillanatban megfogadtam, hogy csak azért is kijátszom, legyőzöm ezt a haszontalan husdarabkát . . .

Megfogadtam, hogy egyátalábau soha többé nem szeretek senkit, nem érdeklődöm senkiért és leszek olyan, akárcsak egy darab márvány,— érzékteleu, philister par exellence.

Erre ez a —hogy is mondtam csak — búsdarab csapott olyan revulutiót, a melyhez foghatót nem találunk a világtörténelem lapjain, és szégyen, de bevallom úgy tönkre silányitotta a vele síkra szállt akaratomat, hogy anuak föltára adásáról soha többé még csak szó sem lehet.

Ettől az órától kezdve olyan hatalmassággá fejlődött ki ez az egyeduralkodó, a melynek zsarnokságához képest a borzalmas, Néró a legszelídebb bárány volt.

Azóta nem vagyok más, mint egy mozgó báb, amely ön akarat nélkül bolygok ezen a. bolygón; a kormány feje többé nem a fejem — hauem a szivem.

S miután látom hogy, olyan bajjal vagyok szemben, a mely ellen a megnyugvásnál nincsen egyéb orvosság, hát beveszem a keserű pilulákat és — várom gyógyulásomat.

Befejezem tisztelt Hölgyeim és Uraim fölolvágásomat és nem mulaszthatom el, hogy Önöket ne figyelmeztessem az éu szo- raoró sorsomból eredő morálra ;

Ne viseljenek sohasem haragot aszivök ellen, mert a szívnek jogai raegdön the tétlenek.

LÁNYT A DÓI,ÁR.