Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 15. szám

Ii-el ye lesz, akkor ugyanis ha az ipar- tűrvény revíziója napirendre kerül. Ez­úttal csak felhívnám a kormány figyel­mét a következőkre : Az ipartól-vény revíziója ma már eloduzliatlanná válts én részemről nem látok semmi okot a halogatásra, l'o- vábbá, jelezhetem inár ma, mi különben is meggyőződésein volt mindig, bogy a kényszertársulás, a tanouczsegéd és 4n es teiHjualifikácziójának meghatározása, a tanonczok taníttatásával járó terhek arányának szabatos meghatározása és az első fokú iparhatóságok ezéIszeri! szervezése az ipartörvény novellában a leghatározottabban kifejezendők. Egy különben is a gyár és szabad ipar s a szabad kereskedés nyomása alatt álló terhes adókkal megrótt osz­tály, melyet a legsujtóbb viszonyok készületlenül találtak, egy osztály, mely teljesen elhanyagoltatott, holott ennek nz állam alkotó részének kell lenni, joggal követelheti, hogy helyes tör­vény által a végnyomortól megmentes­sék és Hiegmeutessék ekként a kézmű­ipar a tökéletes elpusztulástól, mi be­következik, elvesz ez osztály, ha kormány és törvényhozás nem sietnek a szük­ség intézkedéseket megtenni. Gazdasági levél. — Takarmány termelés. — A mezőgazdasági állapotok felvirá­goztatására felvehetjük, hogy három főtényező hat közre, ti. m. a gazdai értelem, a takarmány termelés és az á lattenyésztés A takarmány termelés fontosságát hangsúlyozni ma már meghaladott ál­láspont, ennek figyelmenkivül hagyása, hathatós bizonyítók arra, hogy a gaz­da kötelességei ismeretében érzéketlen s a megélhetés erélyeinek ellenállani nem képes. A takarmány termelés okszerű fel­karolása, nynjt a gazdaságnak minden oly előnyt, melynek tétele a gazda boldogulását eszközli, hiánya pedig a lélekharang, vagy a dobszó. Ha sok és jó takarmányt remélünk, tarthatunk sok és jó állatot, ha sok és jó állatunk van, lesz elegendő trá­gyánk, u talajt javíthatjuk, a gazdasá­gi munkákat pontosan és idejekorán végezhetjük, állattenyésztéssel vagy tar­tással a mostoha évek jövedelmi csök­kenését pótolhatjuk, szóval ez oly tó­tol. melyet bárhol kezdünk, végered­ménye mindég H mindenben a gazda boldogulását létesíti s ha a gazdai 10 parancsolatot kellene megírnunk, azt mondanánk, hogy ez az első és leg­főbb parancsolat. Hazánkban a legújabb statistikai adatok szerint 12 millió hectár szántó földből évenként ugarnak meghagyatik IS százalék, tehát 2 és egy 5-öd mil­lió hectár terület, — akkora mint A.- Anszlria, — hever jö v edel illetlenül.— Mily óriási kincs vész itt el évenként jövedelmetlenül az által, hogy e terü­let takarmány termelésre nem használ- tatik fel, felesleges bővebben bizonyít­gatni. Minden talpalatnyi föld kihasznál- lása s a jövedelem okszerű fokozása képezi ma már a. gazdák első és leg­főbb célját, kötelességét, az .dó és egyéb terhek érzékenyen, talán nem nagy it unk, ha kimondjuk, hogy a leg­érzékenyebben sújtják a magyar mező­gazdát s még is fájó szívvel tapasztal­juk, hogy o feltételnek mily óriási mérvben vélnek az állal, hogy az ugar tartást nem igyekeznek a kívánt fegy­verekkel és segéd eszközök alkalma­zásba vételével mellőzni. A legtöbb kis gazda és sok nagy birtokos is azon hitben van, hogy a talaj erőinek ösz- szegyüjtése szempontjából feltétlenül szükséges az ugartartás, holott a tudo­mány már régen constatálta s a gya­korin,than hagyta, hogy az ugar földek takarmány növénnyel bevetve erejűk­ben éppen nem csökkennek. E sorok célja, egyrészt az ugar el­hagyására hatni, másrészt azon ugar növénye, mely talán a legnagyobb el­terjedésnek örvend, e tapasztalatnak hel.\es alkalmazás és eljárásául kis gaz­dáinknak lehetőleg ajánlani. Ugarban termelvén takarmányt, so­hasem szabad szem elől téveszteni,hogy az ugar okkor mindig trágyázva ér­tendő. A legtöbb gazda azt hozza fel az ugarban termelt takarmány ellen, hogy a búza nem sikerül oly jól ezután, mintha az fekete ugarban termeltetnék. Ilt okvetlenül az eljárásban rejlik a hiba, melyet alább alkalmunk lesz be­bizonyítani. Ugar takarmányul azon növényeket kell választanunk, melyek a talaj termo erejét nem haladják meg, nem ajánlható pl. feltétlenül a zöld tengeri, répa, köles, mohár, liánéra igen is a herefajok és a bükköny. — Lucerna és ha bácsin ugarnö vények gya­nánt kisbirtokosoknál nem igen jönnek s/fiinitaslm, de csuk azért meVt földjei* két nem képesek úgy beosztani, hogy hosszabb ideig egy helyben termeltet­hetnék e két növény, bár ez teljesen indokolatlan, mert nagyobb terjedelmi! birtokon már régen ezek képezik a fő­takarmány növényt. Az ismeretes takarmány félék kö­zött mint kitűnő ugar növény első sorban és főleg ajánlható a bükköny. Anélkül, hogy a mostani f.»ldbe­osztáson lényeges változtatást tonn: kellene, vetése -ninden kisbirtokosnál keresztül vihető, egyedül csak az szük­séges hozzá, hogy az ugar megtrá- gyáztassék, ha nincs elegendő trágya, akkor a takarmány termelés csak akkora területen vitessék keresztül, mekkorát a gazda megtrágyázni képesítve van. A bükköny csak nem minden földön sikerül, a talaj erejét igénybe nem ve­szi miután mint zöld takarmány legna­gyobb része vizitéin ii alkatrészekből áll, aránylag kevés ásványi tartalom­mal. Idején letakaritva, az őszi vetés alá szükségelt munkát kényelmesen be- végezheljük, fősuly fektetendő arra, bogy a talaj már ősszel megszántassék, mit a tél alatt megtrágyázunk s ta- vaszszal idejekorán leszálltunk, gép ve tésnél a talaj előbb jól megfogasolan- dó, ha szükséges hengert is bocsájtván rá vetés előtt, utána pedig a talaj porhanyósága szerint tövis boronát vagy ismét hengert. Igyekezvén a vetést le­hetőleg mindjárt a szántás után vég­rehajtani, hogy úgy a talaj nedvessége kellőleg visszatartható legyen. Korai vetésnél tudvalevőleg csak a szántott felületre szórják a magot azután foga- solunk és hengerezüiik. A bükköny finom és vékony erői- len szára nagyon hamar megdől és elrothad, azért védőnövénynyel vetendő és feltétlenül csak zabbal, árpa azért nem ajánlatos, pedig nagyon el van terjedve, mert ez, még mielőtt a bük­köny használható lenne, magját már megleli, minélfogva a takarmány sokat vészit minőségéből. A talaj termő ereje is megtámad tátik, mi különösen azután következő vetés silányságában boszulja meg magát. A legkedvezőbb keverék tehát 4 rósz bükköny s 1 rész zab. Nem sza­bad szem elől téveszteni azt sem, hoLry a bükkönynek is, mint minden más takarmány növénynek értéke nagyban befolyásoltatik a kellő időbeni betaka­rításnál s az ekkor uralgó időjárási viszonyoknál, azért a kaszálás akkor Kit kínosan kell megsiratnuuk, A rágalomnak óriási Kigyól'arkával szembeszállni, Kitárni oly bánfcalmakat, Mit megtorolni nem szabad, Mert kedvesünk az, a ki bánt Aztán elvenni a leányt, Eldobni érte szabadságunk, Mely legimádottebb sajátunk 8 fölvenni a könnyű szabadság Helyett az élet súlyos gondját liolgozni napok s éjeken Hogy ételünk s ruhánk legyen, S ha feleségünk tán szeszélyes, Magunkat szabni szeszélyéhez, Hogy már ha kell örömtelennelc Lenni egyik, vagy más életnek, Mienk legyen örörnteleu . . . . . . Lássátok, *z a szerelem ! Csakhogy nagyon, nagyon kevesen van­nak. a kik igy és ezért szeretnek. A szerelmesek többféleképen osztályoz­hatók : Vaunak emberek, a kik szerelmesek ö n- ámításból. Ezek tetszelegnek magok­nak azzal a lőttel, hogy ők szerencsétlenek. Júliát keresnek, anélkül, hogy Kóiueók vol­nának. 8 ha arra kerül a sor, méreg he­lyett legfeljebb is egy pár messzely kever- tet isznak meg. Ezek szeretnek csupán csak azért, bogy a neve legyen. Vannak, a kik szerelmesek hiúság­it ó I. Tetszelegnek magoknak azzal, hogy ők ebbe, u eg ebbe szerelme-ek, n kit szí­vesen mondana a magáénak a náloknál sok­kal több X, vagy Y is. Vannak szerelmesek megszokott- s ágból. Kell, hogy valakijük legyen, a kit üres óráikban boszantsanak s kell, hogy legyen valakijük, a ki őket boszantsa. Ezek­nek rendesen rósz az emésztőszervük és csak ennek kikúrálása szempontjából sze­relmesek. Vannak, a kik szerelmesek irigység­ből. Ezek nem tudják látni, hogy valaki valakit szeret. És örökös rivalitásukban in­kább ők szeretnek az illetőbe, mintsem hogy képzelt versenytársuknak engedjék ál­tal. Ei úgyszólván a legveszélyesebb fajta. Vannak szerelmesek passióból. Ezek ha tiz szót cseréltek bárkivel is, azonnal lángra gyúltak s a huszadik szónál már térdre borulva teszik meg vallomásaikat. Ezek, mint a szalmatűz gyorsan gyulladnak és gyorsan is hűlnek. Még vagy száz fajta ilyes szerelmest sorolhatnék fel Önök előtt; szóval manap­ság szerelmes minden cserebogár, mihelyest megnőtt a szárnya és kibúvott a föld mé­lyéből — szerelmes -nindeuképeu, — csak nem igazán. De vajmi ritka példány, a csupán sze­relemért szerel men, pedig a tiszta igaz szerelem a legnemesebb, a legboldogitóbb szenvedély a világon. Azt hiszem nem lesz Önök előtt egészen érdektelen, ha közlöm Önökkel nyitját annak a titoknak, hogy miképen érhető el az, hogy szerelmünk okvetlen viszonzásra találjon ? Szeressük önmagunkat, ez a legliálásabb érzeménv. A ki önmagát szereti, az viszont is szerettetik. De utoljára tisztelt hallgatóim feléin találnának fordulni azzal a kérdéssel, hogyan­ért beszélek éu annyiféle szerelemről és szerel­mesről s kil'eledein magamat a társaságból ? — Korántsem. Csak illő szerénységből hagytam ezt a személyes ügyet ilyen későre. Lehetőleg félre akartam tenni a ma­gam ügyét. De hogy kikerüljek mindenne­mű szemrehányást, nem átallok erre is rá­térni. Lássuk, hogy álluuk magunkkal szere­lem dolgában? Előre is ki kell azonban je­lentenem, hogy bennem is meg van a kriti­kusok és élezelődők az a közös vonása, hogy bizonyos tekintettel, kímélettől járok ol a magam ügyében. Nem is vehetik rósz néven. Annyi az ellenségem, hogy valóban nem csoda, ha jó barátja vagyok magamnak. Tehát— hogy el ne térjek a thémától, higyjék el hogy nincs a világon olyan incarnátus vásott kölyök féle szív több, mint az enyém. Ismertem egy tisztes családot, a mely az egyik magzatjával csak akkor és úgy tudott boldogulni, ha mindig az ellenkezőjét diktálta rá annak, a in t elakart nála érni. Ha meghagyták, hogy állva maradjon, biztosra vehettek, hogy azonnal le fog ülni. így vagyok éu is az éu szivemmel. Az­zal a különbséggel, hogy még az ilyes csel­fogások sem vezetnek mindig czélhoz. Ha megtiltom, hogy ne merjen senki­ért se lelkesedni, majd szétháuyja a melle­met dobogásával, ha azt parancsolom, hogy idehajoljon, — csak azért is ellenkező irány felé von—; szóval makranezoskodik, dur- czáskodik és én a szó szoros értelmében vele szemben tehetetlen vagyok. Soha a világon olyan szivet, mint az eszközleudő, midőn a növény áJtalánös virágzásnak indul, addig várni, míg ö hüvelyek mutatkoznak nagy hiba n a gazda élhetetlenségének bizonyítványa. Ezt, ugyan némelyek azzal indokolják, hogy úgy a mennyiség nagyobb lesz, a mi hamis okoskodás, mert a ineny- nyiség szaporulat a minőség rovására történik s az okoskodás káros hatását a búza vetés nem sikerültével, a gazda zsebe érzi meg. A takarmány bükköny vetése sűrűn történjék hec táranként 160 kg ni in azaz 2 hírt, gyengébb földeken 200 kgr. alkalmazván, gép vetésnél a mag meny- nyisóg egy negyeddel kevesebb lehet. Mindenkor ajánlatosabb — ha csak kivihető — kerülni a gazdának a mag- kereskedőt, mert jobb és olcsóbb magra főhetünk szert, ha azt magunk, házi­lag állítjuk elő. A inagtermelésre szánt talajt nem szabad megtrágyázni, mert ez esetben kevesebb magot s több le- véluemü alkatrészt kapunk. Lekaszál- lásnál különösen ügyeljünk arra, hogy a hüvelyekből a mag ki ne peregjen, azaz a kaszálást akkor kell kezdetni, midőn a magvak még csak bámulni kezdenek. Ha a növény többi része zöld is, az nem baj, mert a bükköny­nél után érés történik. A mag bük­köny után nem ajánlatos búzát vetni, mert a termés silány lesz, azon oknál fogva, miután a talaj rövid időközben már magtermelésre felhasználtatott, — ajánlatos a tarlót rögtön leforgatni a következő veteméuyiil tavaszi árpát al­kalmazni. Visszatérve az ugartartás szükség­telenségem, hivatkozni kod a tapaszta­latra, a kísérletre, mely az irányban <szközöltetett. Összehasonlító kísérletek alapján ki van mutatva az, hogy fekete ugar után litáranként búza 17. hltr. tak. bükköny után szinte 17. hltr. termett, tehát a bükköny nem gyöngí­tette a földet, s rósz befolyást nem gyakorolt a búza termelésre. Tehát legyen vége az ugarolásnak, vessük be az ugart zöld takarmánynyal termeljünk sok és jó takarmányt, hogy sok marhát tarthassunk és ezen sok marhát jól tarthassuk, ekkor kezünk közt lesz azon mozgató eró, mely a talaj erejének fentartása, a gazda kin­cses ládájának gyarapítására - az ál- t alános jólét érzetében nyil­vánul. SZOBONYA BERTALAN. enyém ! És mikor már megsokaltara ezt az örökös truccot, örökös dacolást, egy szörnyű pillanatban megfogadtam, hogy csak azért is kijátszom, legyőzöm ezt a haszontalan husdarabkát . . . Megfogadtam, hogy egyátalábau soha többé nem szeretek senkit, nem érdeklődöm senkiért és leszek olyan, akárcsak egy da­rab márvány,— érzékteleu, philister par exellence. Erre ez a —hogy is mondtam csak — búsdarab csapott olyan revulutiót, a mely­hez foghatót nem találunk a világtörténelem lapjain, és szégyen, de bevallom úgy tönkre silányitotta a vele síkra szállt akaratomat, hogy anuak föltára adásáról soha többé még csak szó sem lehet. Ettől az órától kezdve olyan hatalmas­sággá fejlődött ki ez az egyeduralkodó, a mely­nek zsarnokságához képest a borzalmas, Néró a legszelídebb bárány volt. Azóta nem vagyok más, mint egy mozgó báb, amely ön akarat nélkül bolygok ezen a. bolygón; a kormány feje többé nem a fejem — hauem a szivem. S miután látom hogy, olyan bajjal va­gyok szemben, a mely ellen a megnyugvásnál nincsen egyéb orvosság, hát beveszem a ke­serű pilulákat és — várom gyógyulásomat. Befejezem tisztelt Hölgyeim és Uraim fölolvágásomat és nem mulaszthatom el, hogy Önöket ne figyelmeztessem az éu szo- raoró sorsomból eredő morálra ; Ne viseljenek sohasem hara­got aszivök ellen, mert a szívnek jogai raegdön the tétlenek. LÁNYT A DÓI,ÁR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom