Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 104. szám

Melléklet a/. ESZTERGOM és VIDÉKE 104. szánul Ima.

fül jelentését, melynek általános ér tlekű pontjai a következők :

„A gróf Széchenyi István alap a legnagyobb magyar emlékére több lel- ! es esztergomi polgár által még 1860- biin történt gyűjtés eredménye.

Tekintve a nemes czélt, a gyűjtés még azon évben szép eredményt tudott felmutatni, az adakozó esztergomi polgárok az összeg kamatairól való rendelkezéssel az esztergomi casinó vá lisztmányát bízták meg oly kikötéssel, hogy a kamatok a helybeli fogyatná- sium ttégy felső osztályának tanulói űzött kitűzendő pályakórdós megjutal- mazására fordittassók.

1863-ban tűzetett ki az első pálya- kérdés s azon időtől fogva az sok éven keresztül hathatós buzdításul szolgált tanuló ifjúságunk szorgalmának.

Az alapítvány a múlt évben került ismét a casinó birtokába s szükségessé vált ez alkalommal régibb alapi tó levél hiányában egy újnak készítése s o; czélból Obermayer Gryörgy, Dr. Hole/ Álltai és Magurányi József urak jelenése alapján az egyesületi ügyész bízatott meg az alapitó levél elkészítésével, melyben méltányossági és kor szerű okokból élői futott., hogy a uujdan netalán létesítendő fő reáliskola ,mulói se zárassanak ki a p;ilyá/.hatás kedvezményéből.

Ezen alapitó levél később fel terjesztetett a Nm. in. k. v. és közokt. ügyi minisztériumhoz, hóimét a megerősítési záradékkal ellátva, e hó folyamában érkezett vissza s jelenleg a casinó levél tá iában gyUmö 1 csöztétik.

Szükségesnek tartjuk még mogemli : o ni, hogy ezen alapítványi összeg légy dili. arany járadéki kötvényből és > frt 20 kr. készpénzből áll s inig íz előbbiek a pénztáritok által őriztet íok, addig az utóbbi összeg a helybeli 5a k a ró kp 6 n z tárban őriztetik.

A casinói könyvtár — a titkári je- ;entés szerint — százharmincz forin- on kilenczveuöt kötettel gyarapodott. Sgész óvbon tiz választmányi gyűlést

int megsérteni azzal, hogy jutalmat kinál- alc. De megengedik, hogy ekedves kisded- lek egv kis ujesztendei ajándékot adjak. Hisz a kis Józuska a iglia hozott valamit a szegénykének.

Nem várva válaszra, egy papírlapot vett ki tárcsájából és barátságos mosollyal nyujtá oda a kisdednek, ki kicsiny tömzsi kezeivel játszva kapott a czifra papír után.

A vendég futólag üdvözölte a házaspárt, gyorsan távozott. Ki tudja hol járt már, mikor Erzsiké észrevette, hagy a gyermeknek adott játékszer egy újdonatúj százas bankjegy.

Néhány órával később egy egyenruhás inas finoman összehajtott levélkét hozott Barna Jenőnek. Ez felbontotta és olvasta :

Tisztelt uram ! Délután öt órakor van szerencsém önt lakásomon elvárni. Bakos E 'die államtitkár.

A kitűzött órában Jenő megjelent az ál- lamtiBrár lakásán; sugárzó arcezal tért onnan »i.iitza lakásába.

Örvendjetek édes kincseim, valahára jó bírt hozok. Ettől ismét visszanyered egészséged- r A talált tárcza az államtitkáré. Mátoi fogva az ő bázgouduoka vagyok ezer forint fizetéssel !

E.7sike hálával telteu emelé szemeit az íja fölött függő feszületre.

W-- Látod Jeuőro, hogy mégis csak megtalálja jutalmát a szenvedés.

Igaza volt. Boldogság derült fel az uj- esztendn napján. Ha most pillantunk be Barna Jenő hajlékába, mindenütt szerény jólétet, boldog megelégedést találunk. Erzsiké a gondos ápolás folytán csakhamar felépült., — Jenő homloka ismét oly sima mint a teuger tükre holdvilágos éjjeleken, a sötét szempár ismét büszkén tekint széjjel, különösen ha viruló kis gyermekére néz, ajkait ismét gyakran játsza körül 1 oldog mosoly ha arra tekint, aki fentartá őt, midőn oly közel volt a bukáshoz: az ő kedves kis Erzsik éjére.

Most már nemcsak boldog ujesztendő, de egy egész boldog jövő mosolygott a szegény családra.

kárpáti JÁNOS.

tartottak. A tagok összes számú száz- hetvenhat, kilépett huszonöt, jelentkezett tizenhét a jövő évi létszám tehát száz hatvanhét. Bevétel volt kétezer négyszáz hatvan két frt 64 kr. kiadás kétezer százkilenczvenöt frt. maradvány kétszázhatvan hét frt. Rendeztek két tánczestólyt s két hangversenyt. A casinó olvasó asztalára mindössze tizeu- kilencz lap jár. ezek közül öt darab német,

A jelentés megtétele után megtörtént a választás, mely a, tava 1 i tisztikart, egészen s a választmányt egy két tétel kivételével szintén meghalnia.

SSZTSBSOU VÁBIUPYB

statisztikai, történelmi és hels rajzi leírása,

Tiulutosan összeállítva

egy történetáedvelő esztergomi polgártól 1827.

(Latinból fordította P. J.)

(1. Közlemény.)

ÁLTALÁNOS RÉSZ.

Esztergom vármegye, a német „Gra ncr „Gospaschaft“. a tót „Ostrihomská stolica“ nevét Esztergomtól, az ország egykori fővárosától, vagyis inkább az esztergomi vártól vette.

Nagysága és határai. Csekély és keskeny területe a Duna minkét oldalán fekszik. Ugyanis Lipszky szerint a keleti hosszúság Forrótól számítva — 36° 1*—36° 36', éjszaki szélesség 47° 35* — 48° 2’ foka között. Legnagyobb hosszúsága 6 X, szélessége 4 geogr. mérföldet, ogósz területe pedig 19 Vio négyzet mérföldet tesz ki. Keletről Hont, délről Pilis, nyugatról Komárom és éjszakról Bars megyék határolják.

Hegyei: Ezen határok közzé szorult terület koskeny ugyan, de oléggé kies, miután több folyó és patak öntözi s egyik oldalról hegyek és hegygerincek, másik oldalról erdők veszik körül. Hegyeinek egyik része a Pilis hegy sógből, másik része a Vértesből ágazik be ; mert ez a megye nyugati, amaz pedig a déli részét borítja s Dunánál végződnek. Ott ahol megyénk területe a pilisivel érintkezik, van egy különös hegygerinc, melyet az ottani lakosok Árpás hegynek novezuek. Ezt a dömösi határban meg szokták látogatni zord hátánál fogva feltűnik, tetején va lami várnak vagy bármi más épületnek romjai láthatók. Innen nyomulnak elő a Csókáskő és Fehérkő hegygerinczek Marót és Esztergom között kiemelkednek, szálas és magas bükk- és tölgyfákkal vannak benőve. Továbbá Kész tölcz felé van Üllőkő s azon túl van a Kétágú, mely mintha közepén meg volna hasadva, két csúcsra oszlik s Esztergom felé való előnyomulásában oreszkedik és mintha szót repedt sziklákat nyújtana az alatta elterülő síkságra. Ezek egyikót Strázsahegynek nevezik, mert az Esztergom birtokában volt barbárok ide szoktak volt őreiket felállítani.

2. ) Ezeknek folytatását képezik az esztergomi hegyek, melyeket sajátságos völgy választ el tőlük. Ezek is meglehetős jó magasságra emelkednek, s tekintve csúcsaikat dombsorozatot képeznek, melyek oldalai szőlőkkel vannak beüItetve. Esztergom alatt és túl van a Szamárhegy, mely ügy néz ki mintha a többiektől el volnakülönitve, kettős gerincczel, melyek egyike magasabb a, másiknál, ellenben a hegy töve egész a Duna partjáig húzódik. Alján jó bor terem, közepe felé már sziklás meredek.

3. ) Továbbá a Vórteshegységhez tartozók Közül említendő a Somberek. Ez a Lábatlan Börsök hegytől kezdve me gyénk területére ereszkedik s Puszta- Marót felé látható. Jobbra Nagysáp és Bajót között, van a Mahlhegy, melynek teteje lejtősen sik. Do Gerecsén hogy ség is. mely ezen vidéken legmagasabb

Siittő fölött, ezen megyébe küldi ágait,’ vörös márvány bányáiról hires.

4. ) A Pilis és Veiles közölt elterülő dombok kúpalakuak, melyeket mindenütt közbe vet t síkság választ el egymástól, A Vérteshez közel van a jelentékeny

1 baj éti hegy, hasonnevű falunál kelet felől feltűnik s magas csúcsánál fogva magasztosan azon az egész vidéken, melyen ott Duna is keresztül foly, látható. A Mogyorós helység dombos vidéke elválasztja az előbbitől a valamivel alac-onyabh, de kellemesei)!) To- kodi begyet ; ennek oly kerek a csúcsa, hogy azt, hinné az ember, hogy mesterségesen van köröskörül faragva, köze üthető meg csak ogy meredek gyalog ösvényen. Ettől nem messze van a Gutlie hegy, valamint egy alacsonyabb, melyet az oda való lakosok Magashegynek neveznek. Nem említve sok más hegyot, ámbár szépségre és gyümölcs termelésre nézve nem maradnak el az említettektől.

5. ) A párkányi járásban is emelkednek hegyok és dombok, eléggé kellemesek. Ezek között, első helyet foglal el a bélai hegy, igy neveztetik a Béla helységtől, mely annak homorú csúcsán

jfekszik. E hegy körül épültek Kőliid- 1 Gyarmat, Élted, Muzsla és Köbölkút. Tövén mindenütt szőllők, magasabb ol dalain erdők s tetején vetések nőnek. Déli része az úgynevezett: Hegyfark dombbal végződik, melyen kitűnő bor terem. Alakra és gyümölcs termelésre nézve hasonlók, habár alacsonyabbak a Köbölkút és Kis-Ujfalu között Somló ón Nagy hegy.

E hegyek között elteiiilő vidék részint sik, részint halmos. Halmos a talaj különösen a hegyek közelében, sok völgyocske húzódik rajta keresztül, itt azonban nincsenek erdők, hanem a dombok nyílt és homorú egyenetlensége gabonával díszük. A hegyektől és halmoktól egyaránt elkíllönzött vidék lovaglásra és táborozásra igen alkalmas ; innen szabad kilátás nyílik távolabb eső vidékre is. Nem is volt sehol több csata mint ezen vidéken. A folyók mindkét partján gyakran ráakadnak sáncok és csaták nyomaira, a, miről az ele settek fölé hányt földrakások mai napig is tanúskodnak.

Folyók, mocsarak és ásványvíz. A folyók között első helyen említ ndő a Duna, mely megyénk területére a Ko marom megyéhez tartozó Radvány falu alatt lép l)e, a megye közepén keresztül kelet felé tart s szigetet képez, melynek egyik oldalán Radvány másik ol dalán Mocs helység fekszik. Innen Siittő felé eltér és ismét jobbra, kanyarodván, balra Karra, jobbra Piszke falu mellett foly ; ezután ismét jobbra elhajlik s néhány kanyarulat után Nyerges-Újfalu helység és sáncok között folyik s miután a falu alatt egy kis szigetet képezett, ismét oda, a honnan jött, elgörbül; itt a muzslai, az ebedi es a táthi szigeteket, továbbá két nagyobbat a körtvélyesi-t, és nyárasi t képezi, e kettő között pedig egy kisebb nit-1 y Csitri néven ismeretes. Eszter gomhoz közel ismét egy kisebbszerű szigetet alkot, melynek a katonai őrség egykor nagy hasznát vette, végre az érseki város számára is egy szigotet kimér. Ezen útvesztőből összefolyt viz széles mederben Esztergom várát mossa s neki so.kszor oltaünul szolgált. Ezen vár alatt felveszi a kettős torkolata G.iram folyót, s összefolyásuknál ismét két sziget tűnik fel, melyek közül a kisebbik Párkányhoz a nagyobbik Köveséhez tartozik. Nemsokára sziklákba ütközik s ezok dél felé szorítják. To vábbi folyásában jobb és bal medrével az igen közel fekvő hegyek lábát érinti s Ilont megyét az esztergomitól elválasztja,. Mikor a hegvek közzé vette

magát kevéssel a Garaminál való egyesülése után két szigotet vesz körül. Tovább folyván felveszi az Ipolyt, azután Szobb és más helységek mellett elfoly, az esztergomi oldalon pedig terjedelmes síkságot szegélyez s mikor ez meg8zü- kiil Dömös felé hajlik. Alább van Vi- segrád vár és falu, Pilis megye határa. Ezen folyó egész megyénkben, de különösen Esztergom alatt csendesen folyik, de ha hóolvadáskor vagy gyakori zápor folytán Németországban megnő, majd minden évben, néha ugyanazon évben többször is kiárad, s akkor az esztergomiaknak, párkányiaknak, ebedieknok, muzslaiaknak, bácsinknak, mocsiaknak és táthiaknak nagy károkat okoz, a knrvaiakat pedig végveszéllyel fenyegeti. A folyónak ezen változása a Garamot, is áradásakor visszaszorítja s a visszaszorult víztömeget a mederben felfelé folyni kény- szoriti és ha olykor még záporeső is hozzájárul, a szántóföldekre és a rétekre kiönt.

(A lefolyt óv története Esztergomban.)

Megint tele van Írva egy lap életünk történetéitől.

Az eseményeket nyugodt lélekkel tekinthetjük, Befejezett ügyekkel vau dolgunk, melyeken már nem változtathat link.

Köszönjük meg hát a lezajlott év ravatalánál mindazt a jót, a mit nyertünk s ne fakadjunk keserű panaszra mindazért, a mit vesztettünk

A haldokló esztendő születése égj kis özönvízzel kezdődött, mely városi!ni több utczáját elöntötte. Árvíz januái elején mindenesetre nem minden esz tendei esemény.

Megyénk és városunk tiszlujitásoi esett keresztül. A krízisek elég Orvén detesmi végződtek, a mennyiben a tiszt viselők is, meg a választók is meg v >1 tak elégedve egymással. Majd minden í réginél maradt.

A legnevezetesebb mozgalmak közil első helyen emelkedik ki török rabsá gunkból való felszabadulásunk kétszá zados évfordulójának megünneplése.

István király szentté avatásán» nyolezszázados évfordulóját a főszékes egyházban fényesen ültük meg.

Herczegpriinásnnk hetvenedik szüle to*napja egész csöndesen köszöntött be József főhorezog és családja látogatás azonban az egész magyar közöns'* figyelmét felénk fordította.

Terménykiállitásunk elég jól sikerüli de a csángó mozgalom meglehetős fia5 cóval végződött. A közönség lelkese adakozott a hazatelepitésro, lapunk kerek hatvan forintot gyűjtött és kiT dött be, de az Esztergomba érkezet csángók csakhamar vissza szármázta Bukovinába.

Tűzoltó egyesületünket meglátogat 1 az országos parancsnok gróf Czirák Béla s reáliskolánkat, legközelebb Tr< fort miniszter, Szász Károly tanácsc és Lutter Nándor főigazgató.

A tővárosból a kirándulási saisonba a Bellovits Imre vezetése alatt ál dal- és zene-kedvelő egyesület érkeze városunkba, hol emlékezetes, órákat tö lőttek.

Városunk uj szabályrondeloteket cs. nált 3 a lierczegprimás arczképét üi nepélyeseu helyezte el tanácskozó te lilében.

Eleven mozgalom indult az ipar ifjúság kötelező és rendszeres oktatá körül, a mi azonban még mindig ne érlelődött meg.

Zenei világunkban régebbi nyomoko de újabb erővel és jövővel élénk élet constútálbatunk A dal- és zenekedve e»-vesiiletet a réoi <1 alá tahi. nhAnivn c