Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 98. szám

TTI. OS. poi l. K1Ő ?i.11;iI<1k, álhite- iivó'ízlós és hizlalás.

17. csoport. Állati termények.

V. csoport. Erdészet, erdészeti szakoktatás és vadászat.

VI. csopo.t. Bányászat és kohászat.

VII. csoport. Vegyészeti ipar.

VIII. csoport.^Élelmi szerek, mint jparczik kék.

IX. csoport. Bor és egyéb szeszes italok.

X. csoport. Agyag- és üvegipar.

XI. csoport. Vás- és fémipar.

XII. csoport. Faipar.

\III. csoport. Bőripar.

XIV. csoport. Papirosipar.

XV. csoport. Fonó- és szövőipar. XVE csoport. Ruházati ipar.

XVII. csoport Bútoripar és decora tiv- lak berendezés.

XVIII. csoport. Arany- és ezüslmű- ves-czikkek, ékszerek, diszműipar és apróáruk.

XIX. csoport. Sokszorosító műipar ágak.

XX csoport. Zenészei.

XXL csoport. Tudományos eszkörök és műszerek.

XXII. csoport Építési ipar.

XXIII. csoport. Járművek.

XXIV. csoport. Gépipar.

XXV. csoport. Kü7lekedésilgy.

XXVI. csoport. Hajózás- és tengerészet.

XXVII. csoport. Honvédelmi felszerelések.

XXVIII. csoport. Egészségügy.

XXIX. csoport. Házi ipar.

XXX csoport. Iparoktatás.

XXXI. csoport. Nevelés és közoktatás.

XXXII. csoport. Képzőművészet. Festmények és rajzok. Szoborművek. Építészeti tervrajzok. Pótkiállitások : I. Műipari régiségek. II. Munkakiállitás.

III. Külföldi tárgyak.

A felsorolt csoportok, illetőleg pót- kiállitásra nézve az országos bizottság részletes programotokat adott ki.

r<*iwv/, CíniiIn M Ferenc/,, Pack Károly Gyurknczi Feroncz Ingókból álló albizoltmúny választatott, meg.

Martins 26-án tartá a választmány második ülését, moly ben a mártins 22-óről keltezett levélre Andrási Mi hály első alispán válasza képezte a tanácskozás táityát; maga a level ekként szól.

Igen tisztelt választmány!

Kedves polgártársaim !

Hogy a nagyszerű események, a melyek legközelebbi időkben feltűntek és feltűnnek naponta a közös nemzet javára és állandó boldogilására hassanak, el kerül liell oíi szükséges, hogy a nép minden osztályát, a kölcsönös szeretet és bizalom s érdekegysóg for- >- rassza össze, ily szempontból kiindulva van szerencsém atiszlelt választmánynak L' hozzám martins 22-én, intézett becses is felszólítására válaszolni, miszerint a kikért személyes, közromunkálásomat ' liazafiiii örömmel szentelem mindazon szabályok létrehozására, melyek a kérdéses iratban a fenkitüzött czél el éréit séro folliozatnak. A mi a felszólításuk hivatalos oldalát illeti, azon reményteljes meggyőződést szüleiül, azon körül méiiyok megemlitése, miszerint Esztor- goinmegye rendei e folyó hó 28-án és igy csak egy pár nap lefolyta után

■ tartandja közgyűlését. Én, mint megyémnek első tisztviselője, annak ren■ kelésétől függök, reményiem azonban, miszerint tisztelt mogyém, ily rendki viili öröm teljes események közepette is feltalálandja azon utat, amely a nem zet egység nagyszerű feladatának megoldásához legczólszerűbben vezet.

Ezen alispáni átiratra elhatározta a választmány, hogy a létező hatósági viszonyok kiegyenlítése melleit hogy mikép lehessen az eggyé olvadás nagy eszméjét fel fejteni, Esztergom vármegye közönségét felkéri, miszerint közgyűlési log- küldöttséget nevezzen ki, mely bizottság a városi küldöttséggel vegye- i sen munkálkodnék s ezen vegyes vá- ! lasztmány a czél elérése iránt javasai- 1 tot készítene. 1

Elhatározta továbbá, hogy a közbá- lorság és rend szigorú uiegőrizhetése i tekintetéből Esztergom inegye közön- í ségét arra kéri, hogy a 3 városban— 1 mig az egyesülés valósággá lészen — \ hatóságilag felállítandó nemzet őrsere-jz get oly öszliangzólag rendezze, misze-'v riot mind a négy testvér város a t nemzetőrpereg szoros egyetértése mel- e lett kellőleg bátorságosiItathassák. h

Érdekes ezen határozat alapján foga,!mázott s Esztergom vármegyéhez intézett átírás azon indokból, mert mái ekkor felismerte mind a. négy város polgársága az egyesülés szükségét, másrészt ma is alapul szolgálhatna re ánk nézve, a, mennyiben kiolvashatjuk belőle mily nagyon becsülték elődeink az összetartó erőhatalmát. Maga a levél okkép szól:

Tekintetes vármegye!

Azon nagyszerű események közt, melyek magyar hazánkat újjá és szaluiddá varázsolták, az eggyes községek ben is emelkednek kiváltatok, melyek szerint a helyhatósági érdekek a kor igényeihez képest kiegyenlitendők.

Es miután a szabad honpolgárnak, szalud gondolat és szabad föld megadatik, mind Esztergom sz. kir. város, mind Szt. Tamás, Érseki-Viziváros és Szt. Györgymező városok lakosai a rég óta keblük meleg érzeteivel táplál, egyesületi vágyat többé már nem titkolván, valósággal életbe léptetni kívánják.

Már a négy testvér város természet adta fekvéseinél fogva, ugyanis eggyé alkottatván s eddig is csak a múlt időkben támadt viszonyok szakiták szét egymástól, de miután az úri viszonyok törvény által minden órán megszüntetni fognak és a jogegyenlőség életet nyer, mind a négy város érdeke, mind politikai, mind közgazdászai, mind pedig közbátorság és rend fen tartása te kin tétéből a szoros egyesülést, egy testbe forradást kívánja,

Ekkép midőn mind a négy szomszé- dozó város közjava az egységet igényli, mennyiben az egyesülendő Szt.-Tamás, Érsekvizi város és Szt.-GyörgymezŐ városok a megyei közhatóság alatt álla nak, bizodalmas tisztelettel kérjük a tekintetes Vármegyét, méltózlassék az egyesülés nagy eszméjének a létező hatósági viszonyok kiegyenlítése mellett miképen lehető fejlesztésére közgyii lésileg küldöttséget rendelni, mely velünk vegyes választmányi lag a javaslatot elkészítené.

Addig is azonban mig az “ggyesülés valósággá lészen, a köz bátorság és rend szigorú megőrizlietéso inul asz t- liatlan kötelességgé teszi, hogy a négy városban hatóságilag felállítandó nemzetőrségnél ha netalán a még fonál ló viszonyoknál fogva még most szoros és teljes egység forró óhajtásunk szerint eszközölhető nem volna is öszkangzás legyen és e czélrn már Andrási Mihály

Az esztergomi nemzetőrség.

(Niederraann József felolvasása.)

IV.

Még ugyanezen ülésben Kakas Ferencz indítványára a kir. városi őrtanyáu a nemzetőrseregbe-leendő beiratás rögtön megkezdetvén az összeírás foganatos! tárfára Kakas Ferencz elnöklete alatt Bloszl Albert, Gianone János, Horváth Mihály, Szegesdi József, Újvári Fe

első alispán úr f. é. martius 22-én választmányi lag fel is kéretett, méltóz- tassék teliét a tekintetes vármegye e tekintetben is hova hamarabb az első alispán úrhoz intézettHevelüuk^tartal- mán A1 fogva intézkedni.“

A választmánynak harmadik ülése martins 29-én tartatott, ezen ülésben a nemzeti őrsereg alakításával megbízott városi albizottmány bejelentő, hogy Esztergom városában van 180 tégy veres polgárság és 660^. összeírt nemzetőr.

Arról, hogy a szomszéd városokban is eszközöltettek az összeírások, a jegyzőkönyvben feljegyzés nem található, de hogy a szomszéd városokból is iratkoztak a nemzetőrsoregbe igazolja, az országos nemzet őrsoveg Tanácsától Esztergom város Tanácsához 1818. május 29-én Baldácsy aláírással intézett átirat, a melyben 1278 nemzetőrről van szó.

Hogy Esztergom város polgárai mily lelkesedéssel siettek a haza védőimében részt vonni, igazolja ezt az, hogy martins 22-től 29-ig 810 nemzetőr jelentkezett önkényt. Do szebben igazolja ezt a most hivatkozott országos nemzetőrsereg Tanácsának levele, mely ekként szól:

„Annak megjegyzésével, hogy a beküldött összeírásban a 680 — 681 és 1049 számok átugorva, az 1063 ik s/ám pedig kétszer fordul elő, ennek következtében az összeirottak összes száma nem 1280. hanem csak 1278 egyén, ezennel oda utasittatik a tanács:

Hogy 1-ször az összeírásból a törvény ellenére beirt per alatt levőket, büntetéseket, vakokot, bénákat, magános özvegyeket, cseléd kategóriába valókat,, nyomorultakat, törődötteket, elöregedői eket, a városban nem lakókat, alkalmatlan és tehetetleneket, kik a beküldött, összeírásban 204 főre rúgnak hagyja ki ; stb.

Nem lehetett volna tehát azt a nótát alkalmazni, mely 1878-ban az országban széliében hangzott, hogy „Maradt itthon egy, két, három nyomorult“ a sánta, vak, béna mind fegyvert akart ragadni.

Április 5-én tartá negyedik ülését a választmány Első tárgyát a minis- tori o'szágos bizottmánynak 1848 apid) hó 1-én, kelt levele képezte, melyben arról lett értesítve, hogy a választmány által kért 600 db. fegyver meg nem küldhető, mert azzal nem rendelkezik.

n

A HÉT SVÁBOK,

u

(Egy kis apologia.)

A Z'oiei Kör, már mint a hét svábok társasága mindig kedves emlékű, marad előttem.

Gúnyolják akárhogy is, kicsinyítsék bármiként is azok, akik nem tudnak mást.

Valóban snjátszerii egy társaság, épeu olyan sajátszerü, mint a mi zenei világunk.

Keletkezett kedélyeskedő emberekből, aji kik hölgyek és urak társaságában mesteri- leg tudták utánozni a macska miaulcolását, a rigó füttyét; a kik carneváli jeleneteket csináltak mindenféle német izéből s akiknél} a jelszó csak az volt, hogy nevessünk. Ne-! vetni minden áron. Ez a Gém ütlilichkeit, a mire nincs is magyar szó.

Csakhogy másként nevetünk a tiszta hu- j mór s nemes comicum terményein, mint a| selejtes vicczek s vasárnapi bohózatok részletein, a miket azok a jó urak akkor a müveit ízlés elleu czéhreudbeli szabadsággal elcselekedtek.

De a Moutagsclubb már zenével is foglalkozott.

Classicus müveket kezdett előadni. Né- : hány szál ember, de száz embernek való jó- í u ka i a tta 1. 11

A komédiás azonban csak delmnestálja aj? nemes törekvést. Épen úgy tűnik föl élőt- J r lem az idevaló hasonlat, mintha például egy t nírdolntlan római cívis, a ki nem ismert ti ‘gyéb művészeteket a cirkusnál, mámo-J b •n-i fő\el de kedélyes szemekkel szemébe a igyomg egy komoly patríciusnak, a kinek H

Ízlése és műveltsége fölháborodik mindazon, a mi a nagy tömegnek tetszik.

A Mniitagsclubbot szét erjesztette a német vasárnapi izii komédiázás, mely házasságban akart élni a komoly zenével s közbe holmi kicsapongó tán ez zenével is.

Keletkezett egy magán társaság.

Ebből a Zenei Kör.

A „hét sváb* mindenütt obt volt.

Kezdetben végig kellett hallgatnia ; miaukolást, a kedélyes pudli-sonátákut, : rigó-rigolletókat s egyéb badarságokat, ; mik csak az Ízlést rongálják.

Később egy derék szándéka magán ember delegálására kellett szövetkezniük s Beethovennel és Mozarttal gyönyörködtetni olyíu vendégeket, a kik csak akkor tudnak en- Ihiisiasmusbu jönni, ha Strausst meg OffVu- bacliot hallják. C-ak ezeket értik. A többi Sanskrit nyelven beszél hozzájuk.

Végre a bét sváb fölszabadult s hosszú ílakuíásolc után egy független s biztos alakokon szervezett egyesületté tömörült.

De hát, kik is azok a bét svábok ?

Nyulat fogatni velők nem nagy föladat, nert nagyon jó emberek. Az az egy hibánk van, de csak néhányuknalc, hogy nem tfagyarországon születtek s jól tudnak munkálni. Az első bajon úgy sogil.ett.ek, hogy ij hazájuk nyelvét megtanulták s nem hízik, hogy idegenek ott, a hol családi kört lapítottak s gyermekeikben uj magyarokat,

1 nem kopott hazafiakat adnak a magyar írsadalomnak. A másik bajon, mint már ngy a jó muzsikán, úgy segítenek, bogy a igelső mesterek müveit szerény körükhöz Iknlmazvsi, bemutatják egymásnak s az,okik, a kik szintén gyönyört tudnak lelni a

magasabb zeueben. De hát ez is sanskri- tul van csinálva nagyon sok ember előtt.

Ez, a hét svábok társasága szombaton este egy ilyen szanszkrit-estélyt rendezett, amire nem nagy, mert csak hozzáértő és hozzáértő közönség jelent meg.

De azért kellemes és tartalmas egy estély volt, a mit, a bét, svábok csináltak. Igazság kedvéért ki keU jelentenem, bogy a bét svábok társasága nem bét emberből áll s bogy a társaságnak egész magyar vezetése,

; alapszabálya, publicuma s törekvése van. De j hát legyen meg a gúnyolódók naiv fullánk ja szerint a forgalomban levő elnevezés.

Nagyon sokszor a legnagyobb gúnyból a legkomolyabb fenség szokott kitámadni.

Volt, idő. hogy a bi hork önt őst a régi zsidóknál csak a megvetés öllöztette rá a kiátkozott emberekre.

Azután hadd legyen meg a rézpénz értéke, hadd maradjon még a forgalomba hozott el keresztelés. Úgyis paradoxon, úgyis valótlanság az. Mert a kikre szól, azokra nem kellemetlen s a kik szólják, azoknak olyan kellemes.

U

A Zenei Kör szombatesti hangversenyére egész szerény me* hívók jelentek meg.

Ataláhnn jellemzi a Kört, hogy nem akarja az egész nagy közönséget magához vmi- ni, csakis azokat, a kik a. komolyabb zene ránt kiváló érzékkel bírnak.

Verdi Nabukodonozorját Bocherine Mon- íeftejót s Kéler Magyar nyitányát nem adta ■lő egy tökéletesen teljes zenekar, de azért i hiányokat senkisem érezte sa kitűnő eIő- idást mindenki megtapsolta.

Az énekrészletek a következők voltak :

Laelmer dala a napsugárhoz, Suppé Vergiss mein nicht j e Karenics előadásában, végű Kranz Ans der Jugendzeit ez. dala.

Mozart zongora négyesét Rónay Gizella k. a. s Borovicska, Klinda és Riedl urak kiváló sikerrel mutatták be.

Rónay Gizella és Prokopp Józsa 1c.-at sikeres zongorajátékukért a rendezőség pompás csokorral tüntette ki.

A jelenvolt szép világot a következő sorokban jegyeztük fel:

Beszédes Sándorné. dr. Bárány) Gyuláné, , Burány Jánosáé, Burány Mariska. Csehül Iné (Dorogliról), Kiinda Rezsőnó, Kruplanicz : Lajka, Meszéna Kálmáiiné, Pisnth Istvánná, f Pisnth Mariska, Prokopp Jánosné, Prokopp < Józsa, Rá ez Pál né (Dorogliról). Reinold Ma- - riska (Dorogliról), Rónay Gyuláné, Rónay \ Gizella, Szecskay Cornélné, Szecskay Sa- - volta. Szwoboda Romáimé, Szwoöoda Irma, , Spiszár Jánosné, Spiszár Jancsika, Vimnaer i Lajosné, Vimmer Irma

A díszes úri közönség közt üdvözöltük >1 Kruplanicz Kálmán alispánt, Villányi Sza- - niszló főgymnásiumi igazgatót, Pisnth Rt- - váll kir. közjegyzőt, a főgymnásiumi tanári i kar több kiváló tagját, Niedermann Pál, ,1 Szecskay Cornél, Burány János előkelő ügy- - vódeket, a dorogbi bányaigazgatéság tiszti- - karát s a köz s hadsereg több tiszti tagját. A A kedves emlékű hangversenyt vidám rr tán ez kővette, mely jóval éjfél utánig össze- -< tartotta a vigadó-párokat.

GASTON.