Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 98. szám
Esztergom, V. évfolyam. 98. szám. Csütörtök, 1883. december 6-án w Városi s megyei érdekeink közlönye. A ! ÉGJ ELE N !K HETEN KI NT KÉTSZER'. VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié ............................................6 ftt. — '(l f él évre..................................................— < n egyedévre..........................................I • b() i Egyes szám ára 7 kr. SZERKESZTŐSÉG: j^FALZ-HAZ ELSŐ EMELET hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL: jSzÉCHENl-TÉR lm rá a liivaílMos s u. magán lil; •Intések, n, i:\ill .térbe szánt köz- leméuvek, előli/,ölési pénzek és reolínnáInsnk intezendök. HIRDETÉSEK. HIVATA[,OS HIRDOTIÍSKK 1 szótól 100 szóig —- fi t. 7ő ki 11)0—200-ig . 1 „ f>0 „ 200 —000-ig . 2 „ 25 Rélyegdíj 80 kr. M AGA NHIRDKT ISSEK megállásod ús szerint lehelő Ingj Hiányosabban közöl tétnek. N YI ÍjTTIÍR sora 20 nr; Országos kiállításunk. Az 18S5. évi országos kiállítás fő- czélja, hogy «a hazai ipar- és gazdaság különböző ágainak állapotát, termelőképességét és hiányait alaposan és rendszeresen megismertesse a hazai közönséggel és hogy ez által a belföldi termelés és tevókenységpiaczakibőviltessék, a belföldi forgalom nagyobbodjék és hogy a hazai ipar és termelés saját hazájában állandó piaczot biztosítson. E végből a következő czikkben elősorolt és 32 főcsoportba osztott tárgyakat lehetőleg teljes képben kell a kiállítás alkalmával föltüntetnünk és igy az or szág egyes vidékeinek termelő- és elő állító képességét közelebbről megismernünk. A kiállítási előmunkálatok be vannak fejezve és immár országszerte megindullak az egyes vidékek szerint a mozgalmak sí kiállításon való részvétel érdekében. Minden vidék és igy a miénk is hazafias büszkeséget helyezhet ama törekvésbe, hogy minél tökéletesebben legyen «a kiállításon képviselve. Nem arról van szó, hogy fényt és pompát fejtsünk ki, hanem Hogy mindenünket a mink van, a maga egyszerűségéből^ vagy nngyszo rüségébon az ország színe előtt bemutassuk. Ha az ipar- és mezőgazdasági termelés egyik másik ágában nem is tudtunk még a tökély magas fokára emelkedni, úgy kell magunkat bemutatnunk, előnyeinkkel és hibáinkkal, a hogy vagyunk, mert éppen a kiállítás egyik fő hivatása az, hogy előnyeinket, hasznunkra forditsa, hiányaink orvoslásáról pedig gondoskodjék. Midőn a t. közönséget ez utón is megkeressük, hogy vidékünk minél teljesebb képviselete érdekében a kiállításban részt venni szíveskedjék, az or 'szagos kiállítási bizottság által fölál 1 i (ott következő főbb elvekre hívjuk fel : A kiállításban részt venni szándékozók saját angagi érdekükben is akkor járnak el leghelyesebben, ha a gyakoi- lati működést tartják szem előtt, ha oda törekednek, hogy iparuknak és gazdaságuknak életrevalóságát, gyakorlati ér tekét és használhatóságát ismertessék meg s no kívánjunk egyes szokatlan, rendkívüli, talán magukban véve igen érdekes, de a gyakorlati életben kevésbé elterjedt tárgyaknak kiállításával remekelni. Nem a rendkivülisógek, a sajá tosságok megismertetése fog hasznára válni az országnak és magának a kiál litónak, hanem az, ha be tudjuk bizo nyitani, hogy állandó, használható munkát tudunk előállítani, hogy gondosan ápolt, egészséges és messze távolba is elszállítható ipari és gazdasági terme nyeinkkol kiadjuk a versenyt más nem- zetbeli nagy versenytársainkkal. A bejelentési ivek két egyenlő példányban töltendők ki, a kívánt adatok pontos feljegyzése és a rovatok gondos kitöltése után mielőbb az alkerületi bizottsághoz (Frey Ferencz biz. jegyzőhöz czimezve) beküldendők, hogy az ideje korán beérkezett, térbejelentések alapján az o szagos bizottság további működése fennakadást n- szenvedjen, A legszükségesebb tudnivalókaz alanti czikkben vannak felsorolva, bármi föl világositással azonban az al kerül éli bizottság a feleknek készséggel szolgál. Midőn a t. közönséget újból is fölkérjük, hogy a kiállításon részt venni, Az „Esatergoa ss Viiske“ tárcája. Az elveszett paradicsom. — Humoreszk. — — Jertek ide, édes leányaim, üljetek mellém, fogjatok tollat s Írjátok le az elveszett paradicsomról szóló tragikus történetet . . ... De nini, igaz a’! Hiszen én nem vagyok Milton (vajha az volnék !) nekem nincsenek leányaim, kiknek tollba mondjak (bála istennek!), szemeimet nem takarja el a sötétség fátyola, pedig vajba ne kellene most magam előtt, a i emzetes tiszttartóim asszouy lelkében dnló vihart, melynek villámai ott czikázuak haragos,szürke szemeiben s melynek menydörgésétől hajh. az egész ház visszhangzik, ajtó csattan, kilincs pattan, ablak zörren üveg csörreu, remegve menekül ki merre tud, merre lát. A nerazetes asszonynak nagy haragja van most és jaj annak, a kit haragjának meny- köve lesújt. A kibe pedig ez a mennykő leütött, az nem is volt k i, hanem m i. A tiszttartóné kedvencze volt: egy nagy, fehér, selyemszortí, ravasz szemű czicza ! A nemzetes asszouy korbácsot, font, zsebkendőjéből és ennek bunkójával t.áuczoltatta meg a czirógatáshoz szokott selymes teve- háton. Mitor aztán lábai belefáradtak a kergetőzésbe (mert a czicza egyik sarokból a másikba menekült), karja az ütlegelésbe torka meg ... óh nem, az uein fárad bele a kiabálásba (a nemzetes asszony torkát e tekintetben akánneh ik primadonna megirigyelhette volna) ajtót nyitott ki és ha nem is lángoló karddal, de mindenesetre korbáccsal fegyverzett karral és villámló tekintettel kergette ki a nagy, fehér selyemszőrű, ravasz szeinü cziczát az o paradicsomából. Mert hogy az elkényeztetett kedvencz itt valóságos paradicsomi életet élt azt, köuy- nyen megértheti mindenki, a ki tudja, hogy a milyen kegyetlen volt haragjában a nemzetes asszony, épiigy túlhajtotta a becsérzést azzal szemben, a kit kegyébe fogadott. Már pedig a Muczi határozottan dicse- kedhett a nemzetes asszony kegyeivel, melyeknek ez, a legédesebb nyalánkságokban adott kegyeletes kifejezést. De hát vájjon a tudásnak miféle rossz fáját tehette a tűzre a Muczi, hogy e miatt paradicsomából kifizetik vala ? írjátok ezt, leányaim, mert hisz ez az elveszett paradicsom története. Vagy igaz már megint megfeledkeztem, hogy nincsenek leányaim s hogy én Milton vagyok, bár mennyire is méltó volna e tárgy Miltonhoz. Tehát mi volt a Muczi bűné ? 0 cziczaságának biz az volt főben járó vétke, hogy a nemzetes asszonynak rajta kívül még egy másik kedvencze is volt. A ki ugyan most látná a nagyasszonyt villámló szemeivel és a torkából ki'óduló mennydörgéssel, az kétkedve szedné ránezba homlokát s kérdőjellé csavarná szeműidéit, : erősen tamáskodváll abban, hogy ennek a haragtelepnek két kedvencze is lehetne ; de hát tény a mi tény, hogy a nerazetes tiszttartóné asszony még is csak jobban szerette az ő Guczi fiát, mint a Muczi macskáját. sőt ez iránt ismerőseit is buzdítani szíveskedjék, biztosítjuk, hogy ez idő szerint országszerte hazafias föladatnak tekintik a nemzeti létünket és erőnket föltüntetni hivatott kiállítás minél teljesebb sikerének előmozdításához a lehetőséghez képest hozzájárulni. Azon reményben vagyunk, hogy Esztergom megye és város lelkes közönsége is osztozni fog e hazafias versenygésben. A kiállításhoz. Közönségünk tökéletes tájékozására közöljük az esztergomi alkerületi bizottság által kiadott következő kalauzt. Megnyitás: 1885. május 1. Bezárás : 1885. október 21. Időszaki kiállítások. Május 1—10. Balomfi-kiállilás. 10—-20. Első tavaszi virágkiállítás. 17—24. Hízott állatok kiállítása. 20 — 30. Juhkiállitás. Junius 10—20. Második tavaszi virág-, gyümölcs és zöldség kiállítás. Julius 1-től aug. 30-ig munkakiállitás. Aug. 15—25. Nyári virág-és gyümölcs kiállítás Aug. 20 — 30. Élő méhek kiállítása. Szept. 1 —10. Szarvasmarha- és sertéskiállitás* 10—20. Tejg. termékek kiállítása. Októl). J—45. Őszi virág-,gyümölcs-, szőlő- és zöldség kiállítás. Őszi lóversenykor : lókiállitás- ehkiállitás. Bejelentési határidő: lS8 3.doczem- ber 31, Utólagos bejelentések elfogadtatnak 1884. évi május 1-ig, de ez esetben a lérdij 10 százalékkal többet tesz. Későbbi bejelentések elfogadása iránt az országos bizottság határoz, ez esetben azonban a térdij 50 százalékkal nagyobb. Térdijak : A térdijak négy szög méteren kint következők : A) A fedett csarnokban : a) alaptorület a szabadon álló tárgyak részére 8 frt ; b) alapterület a falak mentében Viigy mellett levő szekrénytér 6 frt; c) fal terület 3 frt. Az a) és b) pontok alatt említett terület nagysága 3 méternél nagyobb nem lehet, különbeu aránylag nagyobb térdij fizetendő. B) Alapkerület a félfedett csarnokokban 3 frt. C) Alapterület a szabadban 1 frt. A különleges csoportok tórdijaira vonatkozólag lásd az ált. szabályzat 10. §-ának második részét. Szállítási kedvezmények : 100 kilogramm után kilométeren ki űr 0 19 k raj - ezár fizetendő az oda és vissznszálli tásnál, ezenkivü-l 100 kilogramm után minden vasútvonalra 2 krajczár kezelési költség és 3 százalék szállítási adó. Waggonkint szállításoknál nagyobb kedvezmények. Portómentesség. A levelezések és küldemények (a kiállítási tárgyak kivételével) portómentesek. A bizottságok leveleikre és küldeményeikre a következő megjegyzést illesztik : a killitást illető portémentes hivatala» ügy. Maga nosok, vagy portóköteles testületek a kiállítási bizotságokhoz intézett leveleiket a követkéz 5 megjegyzéssel látják el : hivatalos ffvbzóltá foytán portó- mentes. A kiállítási tárgyak csoportbeosztása. A kiállítási tárgyak 32 főcsoportba és 3 pótkiállitási osztályába osztattak be. E csoportok, illetőleg pótkiállitá- sok a következők : I. csoport. Mezőgazdaság és moző- gazdasági szakoktatás. II. csoport. Kertészet és szőlő - szét. E tekintetben Guczi határozott előnybea volt Muczi előtt! GiiC7.it épen hazavárta a nemzetes asszony karácsonyi vakáczióra. Nagy előkészületek tétettek a Muzsa-fi fogadtatására, s amiről csak tudta a nemzetes asszony, hogy Guczi kedvencz étele az mind felvétetett a menübe. Guczi a többek között kiváló kedvelője volt a paradicsomnak. Már tudniillik úgy, ha mártásnak volt elkészítve. A nemzetes asszony félre is tett számára egy üveg paradicsomot, hogy legyen majd a fiának mit raártogatni, ha haza jön. És hogy valamikép tévedésből föl ne használja, el is rejtette azt úgy, hogy nem is birt többet ráakadni. Hasztalan volt minden keresés és kutatás. Guczi a szolgálót is elővette az elveszett paradicsomért,, de az memiyre-földre esküdött, hogy vesszen oda az ő paradicsombeli jussa, ha tud valamit az elveszett paradicsomról. Hej hogy pironkodott szegény nemzetes asszony, mikor az Ő édes Guczikája ebéd- közben igy talált szólani : — Jaj, édes anyám, de csak jó ez a kalács, igazán kár, hogy nincsen egy kis paradicsom-mártás, melyben meg lehetne fiüöszteni. E szavak gyújtják meg azt a kanóczot, moly a tiszttartóné haragjának puskaporos hordóját föllobbantaui volt hivatva. Nem szólt semmit, csak a szemei szikráztak, mint a hogy vihar előtt távoli égen villára czikáz. Egyszerre csak nyávogás hallatszott be a konyhából. — A Muczi ! szólt a Guczi és ajtót nyi- tott anyja kedvenezének. A selymes szőrű czicza ruganyos léptekkel ugrott he s egyenesen a búbos kemeu- cze padkáján termett. — Nini, hát a Muczit mi lelte ? kérdezi Guczi nagy szemeket meresztve a cziczára, hiszen csupa vér ! — Vér ? kérdezi a nemzetes asszony el- szöroyedve s úgy érzé, mintha a saját vére fagyna meg ereiben. — Az ám, nézze csak édes anyám ! A Muczinak csakugyan vörösre volt mázolva a pofájq, még bajuszának egyes szálai is vörös színben játszottak. A nemzetes asszony a másik pillanatban ott tprmett mellette, s a harmadik pillanatban pedig már kész volt a zsebkendőből fout korbács, melynek bunkója ott tánczolt a czirógatáshoz szokott selymes teveháton. — Hát te nyalakodtad föl az elveszett paradicsomot, kiáltá az asszony a düh mialt karikában forgó szemekkel és haragjának viharjában úgy hullt az ül leg, mint a záporeső. Mikor aztán lábai belefáradtak a kerge- t^sbe. karjai az ütlegelésbe, torka meg. . . óh nem, azt még mindig irigyelhetnék a primadonnák, — ajtót nyitott és kikergefte a nagy fehér selymes szőrű, ravasz szemű eziezít az ő paradicsomából. Szegény Muczi igy vesztette el paradicsomát, az elveszett paradicsom miatt. HEVESI JÓZSEF.
