Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 97. szám

8fin Esztergom 8/. kir. Szí. Tamás, Érsek viz ivaros és Szt. Györgymoző vá- fosok a törvény engedolmo mellett egy testté olvadandnnak, a négy városból alakítandó nemzetőrség egy parancs­nokság alá helyeztessék s egy testület­nek tekintessék.“ Ezen elv nyomán a választmány el­határozta, miszerint a nemzetőrsereg összeírásának könnyebbitésére és győrsi tására mind a négy város városházánál őrtanyák állíttassanak, hol mind a négy város tagjai közül, mind a négy vá­rosba vegyesen albizottmányok működ­jenek, kik elolt a beiratás fog eszkö­zöltetni, mind a -négy városban azon­ban az albizottmányok kinevezése Giere Antal Szt. Györgymoző város lírájának abbeli felhívására sMIletŐlog javaslatára maradt el martins 25-ikóre, hogy ad dig Szttamás, fírsekviziváros és Szt. Györgyinező városok elöljárói a lakos­ságot az egyesülés iránt fid világosít­sák és arra a közös c/él elérése tekin­tetéből buzdítsák. Addig is azonban, minthogy a csatlakozandó három város a megyei hatóság alatt áll, a dolog állapotáról a megye törvényes első tiszt­viselője, az első alispán levél által tu- dósittatni és az eggyesülés eszméjének pártolására felszólittatni rendeltetett; egyszersinint közös egyetértés tekinte­téből arra jis, hogy a nomzetőrsereg alakítására úgy a béke és rend fen- tartására rendelt városi választmányhoz a megye részéről is tagokat küldeni szíveskedjék. Viszonválasz, Az Észt. és Vid. 96. számában Bárt fay Géza választ ad a városi közgyűlésben a polgármesterhez intézett azon kérdésemre : Vau-e tudomása arról, hogy a városi kapi­tány az Egyetértés hasábjain lealázó valót­lanságokkal pellengérezletik és ha van tu­domása róla, szándékozik-e megfelelő intéz­kedéseket tenni az irányban, hogy hasonló koholmányok legalább innét a városházból ne jussanak fővárosi lapokba. Ezen nyílt kérdésein szövegezéséből alat­tomosságot kimagyarázni józanul nem lehe­tett. Hogy a tudósitó nevét föl nem emlí­tettem, az azért történt, mert a kérdés után a jeleu volt képviselők egyhangúlag kimon­dották azt, kogy a tett, moly kérdésein tár­gyát képezi gyal á z a t o s, hogy tehát ily jelző után a tudósítónak nevét nem emlí­tettem, azt hiszem hálára kötelező. Fájdalom azonban, nevem a nyilvánosság elé hurczoltatoti. Bártfay ur által, a hiúság gyöugeségeit rakja rám, melyből pedig kevés az osztályrészem. Ha csakugyan óhajtottam volna az Egyet­értés hasábjain olvasni azokat, miket felőlem megirt, nagyon egyszerűen tehettem volna, miután köztudomású dolog az, hogy Bárt­fay ur tollát meg lehet venni bármily célra, csak az illető soronkint öt „vasat“ tegyen le. De nem bántott a hiúság soha, ezt iga­zolja legalább áz, hogy még Bártfaival is társalogtam. Azt azonban erősen hiszem, hogy őt bántja az elmaradt honorárium Sajátságos véletlen, vagy fát um ennél az urnái az, hogy mindig a rendőrségbe botlik. Miskolcion, a hol tudvalevőleg 999 lehet csak az érdemes csizmadia czéh tagja, ő mint 1000-ik oda le nem férhetett, ezen megférhetlen természeténél fogva, a misko'ci rendőrkapitány utján Kassára menesztetett a sajtó bíróság elé, a hol azután kevésbe múlt, begy be nem csukták utána az — ajtót. Ott tehát nem volt maradása s eljött ide. Alig melegedett meg, mint a kovász el kezdett dagadni egész a rendőrkapitányig. Ez ellen a Minisztériumhoz olyan felterjesz­tésnek lett. értelmi szerzője, melyben a hasz­nált kifejezésekért aligha nem a fenyitő bí­róság elé kerül s lia igaz, hogy sorsát senki el nem kerülheti, úgy most ‘aligha be nem csukják utána az — ajtót. Pedig emlékező tehetségét nem nagyon kellene megfeszítenie, hogy eszébe juttassa azt, miszerint ez a kapitány még péuztár- nok korában adta szájába a miskolezi be- csületbiróság után a kenyeret, ez az a ka­pitány, a kit most a megszerzett kenyérért kővel dobál, ezt én mondom s velem fél Esztergom, akik. ezt tudjuk. Azt azonban, hogy ő teremtette volna meg a többséget a kapitány választásnál, senki sem tudja, de mert ő irta, senki sem is hiszi. És miért nem hiszi ? Azért mert Bártfay a közép utat sohasem találja el értesítéseiben s rendesen autáziáz. Egy példát a sok közül. Midőn a kereskedő ifjak Esztergomba terveztek egy táv szí kirándu­lást, ennek határnapját megelőzőleg egy hí­rével olyan felhőszakadást zúdított- Eszter­gomra az Egyetértésben, hogy a kiránduló, jónak látták elodázni a kirándulást, mert a hir szerint: Esztergomban házak falai rom­boltattak szét az ádáz elem által, melyek­nek romjai a nyilvános tereket éktelenitile. — Volt pedig ugyanakkor egy csöndes le­folyású zápor, melynek csapadéka szokáso­san a kis piaczon és Széchenyi téren terült el. Leghihetőbb, hogy ilyen tulzásu többség volt az. melyet a kapitány választásnál meg­teremtett, Hozzak fel több példát megbíz­hatósága felől? Minek foglalkozni vele? — Eddig is csak azért foglalkoztam vele, mert tartoztam ennyivel a nagy közönségnek tá­jékozás végett. Hogy azonban nem foglal­kozom többé, azt ünnepélyesen nyilvánítom, ha csak a foglalkozásnak oly nemére nem ingerel, melyet már régen megérdemelt. Esztergom, 83. nov. 30. Brutsy János. A fölmerült polémiát ezzel berekesztettnek nyil­vánítjuk, annál is inkább, mert a polémia tárgya» a rendőrkapitány ur, az Egyetértésben szintén el- mond a védekezését. A szerk. «i HÍREK. á9 iföt icfifá C& t. Szabó uram, a fontos vallomásu szomszéd, kit múltkori tárcsámban mutattam be, a héten szapora látogatásban részesítette lapunk szerkesztőjét s eré­lyesen követelte, bogy adassák ki neki azonnal az a bakafántoskodó Auczun. A szerkesztő ekkor a következő levelet irta hoz­zám — „Kedves czimborám. Szabó uram vád alá he­lyezett s azt kívánja, hogy ünnepélyesen vond visz- sza a róla irt tárczát.“ Válaszom ez volt: — „Sajnálom, hogy jobban ki nem dolgoztam, hadd lett volna legalább még több okom Szabó uram Kívánságát megtagadni.“ Szabó uram az ügyet be nem fejezettnek tekin­tette s tovább íolvtatta az ostromot kiadatásom iránt. Végre meggondolta magát s egy igen fontos kéz­iratot hagyott hátra a szerkesztőségben. Nagylelkű akart lenni. A rendkívül érdekes kézirat öt kérdésre szo­rítkozott. Szabó uram becsületére fogadta, hogy mint a meggyilkoltak szomszédja b a véres események figyelmes őre a föladott eriminális kérdésekre ki­fogástalan biztossággal meg tud felelni. I. Ki gyilkolta meg Stúrnét és cselédjét ? II. Mivel ölték meg? III. Miért ölték meg. IV. Hol a gyilkos ? V. Mi a gyilkos neve? Hiábavaló volt minden kérés meg fenyegetés. Sza­bó uram a kérdésekre csak olyan föltétel alatt lett volna hajlandó felelni, hi a biróiág is megengedi neki. A bíróság azonban közönyösen viselte magát s érdeklődést a fontos Szent kötelességünk azonban az öt kérdés alapos megválaszo[hatójára a vizsgáló bíróság kiváló ügyei­mét felkérnünk . Völgyi György elhagyta városunkat és Halasra utazott. Esztergomi tartózkodása alatt megtanulha­tott egy szomorú szerepet s alaposan el is csinál­hatta. Már mint hogy mit csináljon akkor az em­ber, ha Fortuna istenasszony cserben hagyja. Kí­vánjuk, hogy ne legyen neki seholsem olyan alkal­ma a szomorú szerep eljátszására, mint nálunk. A fehér elefántok s rhododendronok országában nincs olyan rekkenő bőség, amilyen múltkor a hangverseny vigalmán „hősködött“. Még a nem tánozolö hölgyek; közül is többen elájultak. A táuczolók azonban a jó kedv legaranyosabb szár­nyain annyira igénybe voltak véve, hogy épen nem értek rá elájulni. * Egy fiatal férj, a ki a legközelebbi bálokon soha­sem látott mást szép aráján kivül, megszólít a má­sodik négyes után, mikor kedvesen pihegő, kis kék- szemű tánezosnőmet helyére vezettem. — Aucun ur ön ma igen sokat tánczol. — Mindenütt annyit tánczoltam, amennyit ebben a kis mulatságban, a hol maga először kezd szép feleségén kivül mást is észrevenni. * A rejtélyes férfiú újólag bekopogtatott lapunk szerkesztőjéhez nem sokkal a lap zárta előtt s me­gint elhozta a kérdéseket. De Szabó uram most már nyájasabb és szelleme­sebb volt mint egyébkor s rideg misticismusa he­lyett meleg közlékenységet hozott magával. Már most ne n hívjuk föl rá a járásbíróság fi­gyelmét. ösak a mosolygókét. Mert az öt kérdés megválaszolása a következő volt. I. Ki g y il k o 1 t a meg S t ú r n ó t és cselédjét? • í s o m i í íj II. M i v e 1 ölte meg?-[ozzo5[zsg Hl. Miért ölték meg? •jjeuafpaau X S o fi IV. Hol a gyilkos? • u 9 q a i p g; V. M i a gyilkos neve? • I 9 sí * nejű 0S0(9jTizs jim y Aztán merje még valaki a kedélyességet megta­gadni tőle. * J u 1 e s i á d. — A fekete kávé kérem igen lassú méreg — mondja a tudomány. — Igaza van orvos urnák — feleié botrányosan elhízott Julesünk — a fekete kávé csakugyan igen lassú méreg. Már harmincz éve iszom. AUCUN. | adta Kjét : X" már ha még egy figész, | nagy Kosár Farka,-i so ludja kiugratni a nynlat, akkor már végképen lemon­dok minden reménységről; — Főpapságunk s a közügy. A harmadik közkút felállítására Dóczy Ferenc'/ derék fáradozása folytán főpap­jaink közül ismét lényegesen adakoztak és pedig : gr, Forgó eh 20 írt. Szabó püspök 20 fi t, Bubla p. 20 frt, Ma­jor p. 15 frt, Szájbéli p. 10 frt, Sn- jánszky kanonok 5 frt, s Blümelhnber k. 5 frt. Az eddig fi gybe gyűl t összeg 195 frt. A közügy ^nevében mindene­setre legforróbb köszönöd ülik és hálánk kiséri dírók főpapságunk áldozatkész­ségét. — Tűzvész."Lábatlanról Írja leve­lezőnk, hogy ott a nov. liiiszonketledikt tüzet egyenesen vigyázatlanság okozta. Vasai kanász öt, éves fia. ugyanis egye dűl lévén otthon, vadalma ebédjéért a padlásra ment. A padlásra vezető igen sötét utat. a gyerek gyufával világította meg. Egyszerre csak kiütött a láng s a tűzvész a szerencsétlen kanász gye­reket is áldozatni ejtette. — Ködös világot érünk néhány nap óla. Sűrű, lomba, ködréteg borí­totta néhány napig az egész várost, a mi egy utazó enthu/iasztát arra-csábít­hatott volna, hogy skizzókét csináljon városunk legkiesebb részleteiről. — Piszkéről Írják nekünk a kö­vetkezőket, : Van-e tudomása a főmér nők úrnak arról, hogy Piszke község felső fa’uvégéii árkot ástak ? Ha van, úgv tervszerűen van e az, csinálva, hogy bal fedői a faltól alig fél méter távolságra, történt az ugynnily mély árok ásása, mely az, utat is keresztül vágja? Elvállalja e a felelősséget azon kéz, láb, nyak továbbá kocsitengely és rugó törésekért, a miknek okozója ezen árok lészon ? Aligha. Saját szememmel láttam, hogy a napokban este felé egy kocsi haladt arra ; a benn ülők semmi veszélyt sein gyanítván, a. lovak rendes falamba,ii haladtak, egyszerre azt érez ték a benn üllők, hogy fejők a kocsi támlájához üt,üdüld, lábaik pedig égfelé meredtek. Irren könnyen nn*£rlörténhc~ tett volna, liogv bármelyikük kiesik és nyakát szegi. Habár nem hallottam, de gondolhatom, liory áldani nem ál­dották a veszélyes árok tervezőjét. — Karácsony. A néhány hét múlva beköszöntő karácsonyi ünnepek első fecs­kéi már megérkeztek és egyoneseu özv. Berényi Zsigmondné holtjába repültek, hol mint pompás karácsonyi ajándékok mindenféle kedves formában mindenki által inog is szemlélhetek. — Egy forinttal vesszük meir az Esztergom és Vidéke tavali évfolyamának tizedik számát. — Hivatalos óráinkat — az ünnepeket kivéve — mindennap öttől hatig tartjuk meg, a mit is a szives kérdezősködésekre ezennel egyszer s minden­korra kijelentünk. FELEr,ŐS SZERKESZTŐ : DR. KŐRÖST LÁSZLÓ­NYILATKOZÁS. Folyó év július havában a párkányi tüz­eset alkalmából félreértések alapján össze­tűztem Renner Gáspár úrral s a kölcsönös sértegetések után inni napon megkérlelve megbocsátottunk egymásunk s újra jó barát­ságra léptünk. Ívelt Párkányban 1883, nov. 28. NAGY IMRE. — Herczegprímásunk az ötvös-tár­jak kiállítására Pulszky Károly ie- Hutésóre, ki a napokban városunkban járt, átengedi a főszékesegyházi kincs­tár legkiválóbb remekeit. Lasciate. A vasút kérdése ismét nj fordulatot ért. Majthényi ^ ur és érdöktársai ugyanis beadták a kérvényt., hogy a vasúti terv realizálásara nézve még egy kis halasztást nyerjenek. A mi késik, nem mindig azért késik mintha nem elmúlni akarna. — Megjelelt sir. Dr. Szmatanay I József, Becsben elhunyt észtéi gomi reál tanár sírjára már nem borul tovább a feledség fátyola. A korai sírt díszes vaskereszt j dőli meg magyar felirattal. — Iparos iskola Jágocsi Pétorffy I József miniszteri kiküldött csiitöi tökön délután a városház közgyűlési terme­iben újólag az iparos oktatás ügyében elnökölt. Az érdekes értekezletre kö­rülbelül huszonötén jelentek meg. Ja gócsi Pótorffy József, mint a kormány képviselője kijelentette, hogy az ipa- ros-iskola költségeihez a kormány évi Iháromszáz forinttal fog járulni. A bo- ■ Íratásokból szintén háromszáz forint foly be s a négy testvérváros összead háromszáz forintot. Kilenczszáz forin­tos költségvetéssel az iskolázást jövő év január elsején mar meg lehetne kezdeni. Az előkészítő osztály tanítója i évi százhúsz forint fizetéssel az elemi ! tanítók közül lesz kiválasztva. A többi tanerő a reáliskolai tanári karból ke­rülne ki. Minden további tanár évi I százötven forintnyi fizetésben fogiésze- Isülni. A helyiségek minden valószínű­ség szerint a reá,iskola helyiségei lesz­nek, a mennyiben remélhető, hogy a szervező bizottság kérelmére a város át fogja engedni tantermeit. — Hangverseny. AZmei Kör teg­nap este saját egyesületi helyiségében igen érdekes hangversenyt rendezett, melynek műsora a következő volt : 1. Nyitány Verdi Nabukodonoznr dal­művéből; összes zenekai. 2. ,,A nap sugárhoz“ Laciméitól előadja az ének­kar. 3. Mozart olső zougora négyese előadják: Rónay Gizella, k. a. Boro­vicska Adolf. Kiinda, Rezső és Riedl János urak. 4. „Vergissmein nicht“ dal Suppélői előadja. Karonicsui. 5. Mónii otte Bocherinétől előadja az összes ze nekar. 6. „Aus der Jugendzeit“ dal Kranz tói, a férfikar. 7. Magyar nyitány, Kél er Bélától az összes zenekar. A hangversenyt igen szép köz uiség láto­gatta, mely a tartalmas művek sikeres előadását mindvégig nagy élvezettel kisérte. Jövő számunkban bővebben megemlékezünk a szép est történetéről. | — A kenyérmezei leégett szeszgyár | helyreállításán szorgalmasan dolgoznak, úgy hogy az uj gyár, moly sokkal na­gyobb szabású lesz a leégettnél, urai nemsokára ol is fog készülni. — Áthe'yezések. Az esztergomi ér­sekség néhány uradalmában a következő változásokat szentesi tette a hgpiimas . Hoffbauer Mihály volt anyalai kerület beli elhalálozott intéző helyébe Koksa Kálmán eddigi komenczei kér. intéző került. Koksa helyére Szilnssi Béla ed­lándori intéző neveztetett ki s végre Ián dóri intéző Farkas Ferencz lett, a ki eddig mint központi gazda sági segéd működött s annak idején a Gazdasági Értesítőt szerkesztette. __ Állami végrehajtót kapunk jövő ó v elejétől és pedig mindössze csak ogyet, a ki fegyverszünet idején az adó- felügyelőségben nyugdíjra képes foga - mazó gyanánt fogja boldogítani a vi­lágot. — Szójáték. A rabi égy tikossá,g kiderítésének óriási akadályaitól ^ meg- ihletve valaki a következő szójátékra | NYILVÁNOS KÖSZÖNET. F. hó 21-én tartott, egybekelés! ünnepé­lyein alkalmával az esztergomi izr. kereske­dők több tagja fényes táuczvigalmat rende­zett, a közönség nagyszámú megjelenéséi el pedig eugein s kedves nőmet végtelenül megtisztelt, miértig ez utón hálás köszöuete- met nyilvánítom azon táuczmulatság tiszt, rendezőinek s a megjelent családok minde­gyik nagyra becs ült. tagjának. Orosháza, 1S83. nov. 26. SZILÁGYI MÓR igazg. tan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom