Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 93. szám
réki»óuzláralcba, inig UrtolAa fék(ellicli, n mennyiből) f;i 1 usi népünk a vagyon legnagyobb biztosi tékául a földbirtokot tartja. E tizenkét kérdést véleményadás végett nekem adták át. Én e tekintetben válaszadásomat legjobbnak találtam a nyilvánosság terén. Szóljon a fontos ügyhöz mindenki, a kit népünk sorsa érdekel. A szakismeret szava az irányadó. PÓLYA LAJOS. Egyesületi élet. (Tauitó-egyesületünk őszi közgyűlése.) Az esztergoin-járási tanitó-egycsillét őszi közgyűlése november 15-én tartatott meg kovés számú tagok jelenlétében. A gyűlést Majer István püspök, mint elnök nyitotta meg, őszinte sajnálkozással a fölött, hogy az eső miatt a vidékiek távol maradtak. Utána fölolvastatik a múlt gyűlési jegyzőkönyv, melynek helybenhagyásával kapcsolatban Major János fölolvassa beszámolóját a jelen évben Budapesten tartott országos tanítói képviseleti gyűlésen történt dolgokról s ugyanott^ ki- f3jtett működéséről. Ezen kiváló gonddal szerkesztett beszámolóbeszéd igen kedvezőtlenül nyilatkozott az országos tani tói gyűlésen uralkodó katliolikus ellenes áramlat rósz benyomásairól és különösen airól, hogy a folekezeti kisebbség, jobban mondva felekezetnélkilliséget affektáló matadoroknak nagyon nagy hatalmuk kezd lenni, úgy annyira, hogy a katholikus jelleget viselő egyesületek ezentúl csak 100 tag után, ollenben a „uemzeti tanügy“ ügyvivőiből alakultegyesületek 8 tag után küldhetnek 1 — 1 képviselőt. E tárgyban magáévá tette a közgyűlés ama indítványt, hogy a beszámoló beszéd 0 Eminentiája, a kgpriinásnak benyújtandó, azon vélemény kikéréssel társítva, vájjon a jövőre nézve nem lenne-e czélszerü egy országos katholikus tanítói képviseleti gyűlés megtartása és küldjön-e még képviselőt az esztergom-járási egyesület? Továbbá azon kérés, hogy emeljen panaszt a kormánynál a vázolt visszaélések tárgyában. J Következett Vilii János dorogi tanító öröme a kitüntetésért a 2 db ara-| nyért, melyet elnök ő méltósága a gazd. torménykiállitásban történt részvételev fejébo'n számára kijáratta to ti. Lutils/ky Imre sárkányi, Halász Mátyás bajóthi tanítók 2 — 2 db. aranyát távoliét,ükben ki nem oszthatta. Egyúttal fölszólítja a a jelenvoltakat, hogy az 1885. évi országos kiállítás központi bizottsága vidéki bizottságokat is alakított, mely Esztergomban is létezik s elnöke Vim- mer F. jegyzője Frey Ferencz, kikhez a kiállítók bejelentéseiket intézhetik. Ezután Majer István elnök tartotta „az első népiskolai rajztanitásra“ vo natkozó értekezését, közben közben gyakorlati előadás és útmutatás mellett, melyre mindnyájan hálásan emlékezünk. A paedagogiai ügyesség és teljes otthonossággal kezelt minta előadás hogy mennyire sikerült, azt taglalni nem érzek csekély személyemben hivatást, mert a nemeskeblü főpap a tanítás terén gyűjtött szakszerű tapasztalataiból eiedő módszertani rátermettsége sokkal isme retesebb haza,szerte, hogysem ő dicsérő nyilatkozatra szorulna. Továbbá a szám- vizsgáló bizottság jelentése folytán a pénztár rendben találtatott, ezzel kapcsolatban KI inda Rezső pénztárnok ré szóró a föl mentvény kiadatott. Ezzel í gyűlés véget ért. Városi közgyűlés. (november 15. és 16.) Elnöklő Pap János polgármester d e. 9 órakor az ülést megnyitván : Dóczi Ferencz képviselő emel szót í a kaszárnya ügynek miben állásáról kél felvilágosítást. Mire nézve Prokop János mérnök írásbeli jelentése olvastatott fel s előterjeszti, hogy jelenleg próba kút ásatások foganatosíttatnak s a mint ez készen lesz, a torvozett felsőbb helyre fog terjesztetni. Szóltak a tárgyhoz Marosi, Szabó Alajos, Brenner, Dr. Holcz Antal, Helcz János, dr. Feichtinger, mig végre a mérnöki jelentés a kaszárnyaügyi bizottsághoz utasiItatott. Maiina Lajos kérdést intéz az iránt, vájjon az ő kérelme, melyben a szabályszervezet kiadását kérte, mért nem vétetett fel a napirendbe. Erre Takács Géza főjegyző felel azzal, hogy a bei- ratást elrendelte, a mennyiben azonban nagyobb munkát igényel, a kiadás eddig foganatosítható nem volt. A királyi köszönő leirat, valamint ő. Fensége József főherczeg által ittléte alkalmával a szegények részére adott' 200 frt adomány örvendetes tudomásul j ítetott. Felvétetett ezután az 1884. évi költségelőirányzat, melyre nézve Brenner József előterjeszti, miszerint tekintve azt, hogy a múlt évi mérleg tárgyalva nem volt, mely pedig a költségelőirányzattal szoros összefüggésben áll, a költségvetési tárgyalást elhalászta tiki s előbb a múlt évi mérleg le tárgy adását kéri foganatosíttatni. Ez indítvány elfogadtatott. Fekete György s ezzel szövetségben Hromoda János és társa kérelme a ta nácsi vélemény alapján intéztettek el, akként, hogy Fekete György szept.. havi fizetése az általa fizetendő 60 frt ház bértartozásába beszámíttatott. Uiczai lámpák világítására vonatkozólag megtartott árlejlési jegyzőkönyv elfogadtatott s a bérleti összeg 1524 frt 88 kr jóváhagyatott. Az árvízkárosultak közt kiosztott segély tárgyában a tanácsi vélemény fogadtatott ol s a fenmaradt összeg pótlólag kiosztatni rendeltetett. Az 1883. évi legelődij összeírás jóváhagyatott s ezzel szövetségben Nie deimann József azon indítványa, hogy a legelőro jövőben idegen hűbéres marba bo no fogadtassák. Véleményadás végett a gazdasági bizottsághoz utasít tiltott. Érdekesen illustrálja az erdőkerülők gazdálkodását a cserepesi völgyben tor- met t dió elsajátításáról szóló gazdasági tanácsnoki jelentés. A város közgyűlése elhatározta, hogy a termett dió eladas- sék, mikorra az eladással megbízottá a helyszínére kimentek, dió nem volt Mind a négy kerülőre kiszabtak 4( frtot az eltulajdonított dió ára megté ritéseül. Hosszabb diskursióra adott alkalmit a vadászati jog bérbeadása. Az e tárgyben kiküldött erdészeti bizottsághoz az eddigi követett rendszert megszüntetni véleményezi s a szőlőterület, szérűk és uj kér tok kivételével az összes vadász területet a városi pénztárba előre befizetendő évi 10 fios vadászkártyák kibo- csájtása által értékesíteni. Nozdroviczky, Dóczy Antal, a bérlet melletti értékesítést kívánják. Horváth Mihály, Kollár Antal a bizottság véleménye mellett van, azonban a művelés alatt álló földeket ogy ál talán vadászati terület alól kivétetni kívánják. Dr. Helcz Antal a vndásznti törvény rendeleténél fogva :iz eddigi bérlet mellett nyilatkozik. Brucsi János a bárcza rendszert kívánja éleibe léptetni. i Marosi József két részre kívánja a 1 vadász területet osztatni. Keméwyfi János tanácsnok ellene van a vadászterület szétosztásának. Takács Géza bár ez a rendszer mellett van s a bizottsághoz utasítaná vissza e kérdést a módozatok kidolgozása végett, mely el is fogadtatott. A pálinka regálé jog három évre évi 12560 frtért Somogyi Bernát budapesti lakosnak adatott ki. A halászati jog bérbeadása tárgyában megtartott árlejtés Kis Imre és tárja kérelme félretételével jovágyatett. A központi választmány tagjainak megválasztása deczembor hónapra lu- lasztatott. Dr Kőrösy László reál tanári állásában véglegosittetett s fizelóse 800 ftal novombor hó 1-től utalványoztatok. A rablógyilkossághozA kettős rablógyilkosság tettesei kiléte iránt még mindig tág tere van a I combinátióknak. Vannak többen, a kik a mellett érvelnek, hogy egy gonosztévő végezte a kettős rablógyilkosságot előre kiszámított tervvel, pokoli galádsággal és ügyességgel. Vannak ismét adatok, melyek arra engednek következtetni, hogy a rabló- gyilkosságban többen részesek. E föltevésre vezet legalább az a vértócsa, melyet a ház jobb szárnyában levő szobában találtak A vérnyomokat úgy magyarázzák, hogy Sturnét előbb ott fogták le a gazemberek s kínozták a kulcsokért s mintán vérig gyötörték, végig vitték az udvaron abba a szobába, a hol azután hulláját lelték. * A rablógyilkosság előtt való napokban Zsnfákot Posten látták, amint egy bosszú kabátos spéczivel értekezett. A hosszú kabátos spécziről az a hír szárnyal, hogy a véres csütörtök délelőttjén egy dunautezai házban Stúrnó lakása felől tud ikozódott s miután megmondták neki a házszámot, egyenesen Stúrné házának tartott. Az egyik rablógyilkos, a ki mindenesetre a kerten keresztül mászott a házba s a cselédet meggyilkolta, a megkötözött tehetetlen asszony mellől a csöngetésre kilépett s bűntársát be- bocsá, tóttá. Erre ketten láttak a szerencv'tlen asszony gyötrésóhez s egyik szobából a ház ellenkező oldalán levő szobába hurczoRák a megsebesített. Stúrnét, a zászló! A szerelmeseken is ők tanítottak meg bennünket kaczagni ; idealizálásukkal megfosztottak bennünket az ideáltól ! Példákat nem hozhatunk fel, mert rémítő nagy a csapat, de mondhatjuk, hogy a társadalom szerencsétlenségei ! Hazugsággal erkölcstelenséggel töltenek el bennünket és áldozataikra lépten nyomon rátaiáluuk ! Leánykáink nem ártatlanok többé ; rendeltetésük szerény köre nem elég nekik ; betegek gondolatban és érzésben ; nem fakad a természetesség virága ajkukon, tekintetük bágyadt és tévesztő — mindez az ideálizálás átka! De Istenem ! Én is mily naiv vagyok. Hisz azért Dumas „Három történetét“ „Monte Christó“ és a „Mohikánokat“ még ezután is nagyobb közönség olvassa mint „Fro- mout és Risler“t és Kemény Zsigncond regényei még soká fogják élvezni Bánk-báni nyugalmukat és ismeretlenekjmaradnak. Lehet, hogy egyszer már hogy is lesz, ha sokára is ! . . KORMOS ZSIGMOND. Esztergom, / 1 n r r* \ ' (1856.) III, A városház előtt a Szent Háromság díszes szobra áll : az elébb a jiiacz közepén állott, és süttői vörös márványtalpon nyugvó s florenczei fehér márványból faiagott, életnagyságu szobra Mária Terézia királynénak, jelenleg a ferencze*ek kertje mögötti budautezai kis sétatéren látható, épitteté Görgey Márton eszterg. kanonok. — A szab. I k. város utczáinak száma 24, házai többnyi- íré földszintiek, de zsindellyel födvék, ezek összes száma 1160, (1826. év végével csak 839:) határterülete 10.224 hold; népessége középszámmal nyolczadfélezer lélek kiknek legnagyobb száma föld és szőllőmi- veléssel foglalkozik s munkaszerető, azért ritka eset. hogy esztergomi születésű ember koldulás végett mások ajtaján kopogtasson. Kereskedelmi üzletei között (a Szombatokon tartatni szokott igen népes hetivásárokat is kié neljiik) főfigyelmet érdemel a fenyőfa, karó, zsindel, s deszkakereskedés, holott hajdan Esztergo n az üzletek minden ágában kitűnő volt, s azért népe is a haza bármely városainak lakosai közt gazdaságra első. *) A város kerületén talált s legújabban kutatási munkálatokra bérbeadott kőszéntelepek mily iparági s jövedelmi eredményeket szíi- lendenek, a jövő mutat,andja. A város haladási érdemét tünteti föl a közjó iránti lelkesedésből eredő ama áldozatokra készsége, melyet legújabb időben oly nagy mértékben tanúsított. így dicséretre válnak : az épületeknek szépítés- s ma- gasbitásn, az uj épületek aeslbeticaibb építészeti kiilalaka, az utczáknak nagyobb gonddal tisztán tartása, s a legújabb tanácsülésekben megbatározott s már is megkezdett járdákkal ellátta tilsa: különösen pedig a fönemlitett, s a város által épített, uj főgymn. tanárilak, a pompás sülben épült elemi tanoda, s a nem rég elkészült azon csinos kisdunai lúd, mely a k. várost a szigetköz- vetítésével a gőzhajói állomáshoz, közelebb hozá. s a kellemes sziget sétáit élvezni akii*) Rcgcr „Carm. Misorab“.- — Bél „Notit. Huni. nov. ]. k. 652 1. lóknak könnyű közlekedési közegül szolgál. Az Érseki vagy Víziváros (Bél Mátyás Belsővárosuak nevezi, s a mezővárosok közé sorolja **), Ivánffi szerint Kisebb város ,mi- noremjcivitiitem vocant“ ***) ezen elnevezését hajdani nagy erősségű toronytól veszi, mely Oláh Miklós érsek szerint a szükséges viz - merítés védelmére építtetett. **■**) Mátyás érsek a torony közelében házakat építtete, melyek folytonosan szaporodva várost képzőnek, mely a törökök által kőfallal vétetett körül ; ebből egyedül a délnyugati részen látunk még körülbelül egv lakteleknyi nagyságú részt ott, hol a szépizlésü Pri by la kanonok ur ékes nyaralója díszeleg a kis Duna partján, megjegyezzük miszerint e vízivárosi part gondos kezek által szabályozva s a már rendezett király városiakéval összeköttetve, legkellemesb sétatérré lenne áfcala- kitnndható. Vízivárosban volt hajdan elhelyezve a vár szükségleteit fedező kir. é'el- initár s az 1687-ben Széchenyi György érsek által behozott jezsuiták kolostora ott, hol most az ideiglenes érsiki egyház f) és **) Comp. Hung. ***) Regni Hungária' Hist. prig. 407. a. ****) 1822-ik (ívben majdnem épen ez°n helyen b. e. Rudnay hg. pr. sajátszerii vízgépet álitott fel, mely is a Duna medréből a várbeli ezer akós víztartóba 340’ hosszú csövön át 178'-nyi magasságra juttat föl, és pedig minden órában 200 akóuyi vizet. Tervét, a gépnek néhai Swoboda János ci. k. őrnagy, s m. k. építészeti igazgató készité. Bölcsen kormánykodó 'főpásztorunk bib. hg. pr. Sdtovszkv János és a főkáptalan áldozatából jelenleg a gépezet gőzerővel működik. t) Ennek délkeleti sekrestyéje fölött van jelenleg az érseki kincstár, mely a híven megőrzött aranyezüst, igazgyöngyök s drága kövekkel pazarul megrakott miseöltözókek, montsrántiák, * pacificilékat( széklak áll. Ugyan Széchenyi építtette idea a ferenczesek számára is kolostort és templomot, amaz a rend megszűntével katonai növeldévé vált, miglen Rudnui hg. piimás azt 1820 ban a vallásalaptöl megvásárolván, Presbyterrummá alakitá át ; 1847-ben a régi, széthányt épületek helyére újak állítattak,mikbe 185°|,-ben a Nagyszombatból áttelepített, legrégibb, s sz. Istvánról czimzott papnövelde igazgatósága, tanárai s növendékei szállásoltattak ünnepélyesen be. Jövőre már a föuériutett s a kapcsolatban levő templom is, melyben eddig a Pozsonyból lehozott 20,000 kötetnyi nyomatott, részint kéziralu könyvekből álló primási könyvtár őriztetett, de melyet a csak nemrég elkészült, s homlokán Sz. Jeromos szobra alatt e föliratot viselő „Bibliotheca Ecclesiae Met- ropolitanae. MDCCCLIII.,“ s ugyan a vízi- város ékességét nevelő jeles épület fogadá magába ; (mostani fő könyvtárőr gr. Forgách Ágost, könyvtárnok Lipovniczky István ur) csinosan kitisztogattatva a papnövelde kápolnájául szolgál. (Á b r á ii d) Tinódi Sebestyén dalai folett. Zongorára szerzó Them Károly, ára 1 frt. Megjelent a Rózsavölgyi és Társa c/.ég kiadásában. Ugyanonnan kaptuk meg Borocz Eduard „Hulló levelek“ czirnii ábrándját, ára 1 frt 20 k raj ez ár. rejti; itt őriztetnek (addig is. niig a vári basilita elkészül) a nemrég megünnepélyezett Sz. Bálint *és sz.Szerényke ereklyéi is. Jelenleg a kincstár őre Marxéi Ákos ur.
