Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 90. szám
A főim rezeg udvari tisztje azután másn ip regből végig sortirozza a különféle leveleket s oda teszi a tegnapinkhoz. Hiszen mindannyinak ugyan az a tartalma van. Nem avulnak el azok Alcsutlion som. A fő lie rezeg annyira, de annyira vendége volt a herczegprimásnak, hogy egyáltalán nem osztotta meg figyelmét mással. Minden hivatalos fogadtatást egészen inéilőztetni kért, minden tüntetést előre meghiúsított s igy még csak ki sem éljenezhették magukat az esztergomiak. A prímás elemében volt. Végtől on szeretettel viselkedett a főherczegi család iránt s végtelen szeretető megható gyöngédségei viszonzásban is részesült. Margit főherczegnőt, azt az angyali arezu. gyönyörű arany hajú Iris leánykát apró kacsójánál fogva vezette a basili- kábaa, midőn az óriási templom műemlékeit magyarázgatta. József és László főherczegoknek, (ki kot nem hivatalosan Józsi meg Laczi fenségeknek nevezünk) a prímás még Alcsutlion pisztolyt és kardot ígért, lift Esztergomba jönnek. Adott is nekik egy pompás kis pisztolyt s egy értékes fiók handsárl, a miknek a fiuk nagyon megörültek. Mária főherczegnő s az udvarhülgyok, Zichy comfesse s Buxberg baronesse nagyon kedvelik a zenét. Nem is mulasztotta el a szívós házigazda, hogy zongorát állíttasson he az egyik terembe. Pedig a primási palotában még nem hangzott zongora. A reggel» misét mindig maga a her- czegprimás mutatta he saját udvari kápolnájában s orré az egész fenséges család mindig meg is jelent. József főherczeg galambsziníl, prémes és aranysujtásos honvédtáhornoki hu szárkában, széles, piros sávos szürke nadrágban, hegyes orrú, arany sarkan- tyús csizmában, valóban daliás megjelenésű férfin, a kin az ötvenes évek csak a szürkülő, kurtára nyírt hajszá lakban ütöttek ki. A közönség közt nagyon hallgatag, ritkán akad megjegyzése s igen óvatos arra, a mit kimond. A főherczegasszony bájos fejedelmi jelenség. Hóditó szeretetteméi tóságánál csak elbűvölő előkelősége nagyobb. — Megjelenésében semmi fényűzés, semmi pazarló disz, de annál több Ízlés meg természetesség. Mária főherczegnő egészen fenséges édesanyja leánykori képmása. A kecses főherczegnő ritka passióval érdeklődött különösen a festészet remekei iránt, mert maga is kitűnő tehetségű képiró, kinek művei nem mindennapi hivatott ságrol tesznek tanúságot. Margit főherczegnő rendkívül kedves egy teremtés, a ki valóságos kedvencz nők születott. Fenséges nővérével együtt semmiféle ékszert nem visel Mindketten sötét kék bársony kabátot és kalapot hordanak. Csak Mária főherczegnő bársony gallérja vau arany hímzéssel di szitvo. József és László főherczegek virgoncz természetű kis fiuk, a kik azonban fenségesen tudnak komolykodni is. — Egyformán ruházkodnak mind a ketten. Egyetlen ékszerük egy széles ezüst óra- lánc/, melyet a kabáton kívül visolnek. Nem lenne hű a mi főherczegi csa Puliinkról nyújtott képünk, ha valahogy ki találnánk hagyni Holdházy apátot, a ki olyan nyájasan tud mosolyogni s olyan melegen és szellemesen csevegni. Az apatkanonok a főherczegi család legbensői)!» embere, az ő keze alatt vannak a kis főlierczogek, kiket magyar szellemben művel s édes hazánknak nevel. „A mi főherczegi c s a 1 á - d ii n ku csak azért is egészen a m i- o m k, mert minden egyes tagja azt a földet Lmeri el hazájának, a melyet mi, azt a nyelvet vallja és beszéli édes anyanyel vének, a melyet mi s azt a nemzeti szellemet fejezi ki szavaiban és cselekedeteiben, a melyet mi. Azért is veszi körül a magyar nemzet őszinte szeretető s azért is nyer ez a szeretet annyi elragadó példát, midőn a fenséges család ünnepolt fejét, József főherczeget tüntetheti ki. József főherceg erősen katonás szellemű nevelésben részesült. Innen van az ő példás pontosságszereteto s férfias, katonás modora. Azt mondotta a prímás asztalánál, hogy egész addig, mig meg nem nősült nem ismerte a madráczot. Pontosságát még a primási palotában is megtartotta. Kilenczkor szokott lefele üdni, ötkor kelni s tizenkettőkor ebédelni. Első dolga az ágyához készített regalitászra rágyújtani s azután egész nap keményen folytatni. Reggelijo sza Ionná és házikenyér. Ebédje legkedven- czebb ételei gyanánt a magyar ételeket szereti leginkább. A gulyás, pörkölt, czigánypecsenye, meg túrós csusza el képes feledtetni vele a franczia konyha mindenfajta lucullusi kiválóságait. Az idői alcsuthi szüreten vidám szüreti mulatságot csaptak maguk között Csak az alcsuthi plébános vett részt kívülről, különben mindnyájan a főher- cregi palotából valók voltak. A főherczeg ezúttal mint szakács óhajtott remekelni s családja számára szüreti ebédül jófajta paprikást s barna lisztből gyúrt csuszát készíteni. Remekelt is vele annyira, hogy szinte önmagát is megbámulhatta a szakácsmesterség torén fölmutatott sikereiért. Alcsutlion a kora reggeli órákat nyaranta kertészkedéssel szokta tölteni. — Olyan szorgalmasan nyeseget, ültet s olyan buzgón forgatja az ásót, meg a nyesőkést, akárhacsak első kortészlegé- nye volna önmagának. A hires alcsuthi park tündérszépsó goi az ő ízlésének és passiójának ered ménjei. Ugyancsak a korai nyári órákban szeret szemlét tartani saját tűzoltó csapata fölött, mert József főherczeg az alcsuthi önkéntes tűzoltóság főparancsnoka. De meg is látszik azután a fenséges főparancsnok működése. A fölszerelés, a fegyelem, a ruházkodás és buzgóság olyan mintaszerű, mint talán sehol sem az országban. Jó zsef főherczeg áldozatkészsége az intézmény szervezésében és főn tartásában határtalan s buzgósága is példaszerű és lelkesítő. Főparancsnoki egyenruhájában s aranyos sisakjával ritka 1 el - kiösnierofessóggel vezérli az alcsuthi tűzoltóság ügyeit, a mire az alcsuthi tűzoltók méltán is büszkélkedhetnek az egész ország tűzoltóságai előtt. A főherczeg kiváló előszeretetét a botanika iránt, hasonlónevű fia is örökölte. A kis József főherczeg ugyanis az alcsuthi park ezerféle növényeit mind ismeri s növénytani novükön latinul valamennyieket meg is tudja nevezni. Szívesen tölti óráit azután József főherczeg a múzeumban is, melyet nem rég alapított. Az érdekes és értékes régiségek különböző korszakok szerint általa mennek keresztül gondos rendezésben. Hiszen József főherczeg kiváló szeretető az archaeologia iránt nem mai újság. Egykori tanára, Rómer Flóris, már rég kifejlesztő obbeli hajlamát s most is szívesen üdvözölt vendég AIcjú- thon, mikor arciiaeologiai ismereteit érvényesíti fenséges tanítványa körében. Az alcsuthi főherczegi könyvtár gyors gyarapodása azt jelenti, hogy nagy ott az érzék a tudomány és irodalom iránt is. Maga a főherczeg, saját szavai szó rint, jobban szereti a kardot, mint o tollat, mindamellett megjelentek már tőle apróbb-nagyobb közlemények s nem elvétve időz íróasztala mellett. A napilapok közül majd minden kiemelkedőbb olvasó asztal ára kerül. Figyelmesen olvass tájékozást merit mindenről, a mi hazájában fölmerül. Mindamellett volt egyszer idő, midőn félesztendön keresztül nem vett J lapot a kezébe. Maguk az újságírók adtak rá oRot. Reporlereink ugyanis igen gyakran elvetették József főherczeg eredetiségeivel szemben a sulykot s nem egyszer úgy Írtak róla, akárhacsak velük- mulató C7ámborájuk lenne. Lefestették excentrikusán. Azt Írták róla, hogy elduhajkodik a honvédlegénység tábo rában, vidám széles kedvvel járja a toborzót, hetyke bakás humort fogtak rá s elhitették önmagukkal is érdekes hazugságaikat. Pedig tartozunk vele József főbe rezegnek és fenséges családjának, hogy nevét mindig a leghatárta- lannbb tisztelettel említsük s hogy no használjuk fel tárgyul kificzamodott ph.nitáziájú közleményekhez. Túlzással és r;i fogások kai lehet írni meglepő dolgokat a nagyokról, do az igaztalan- sag és kíméletlenség azután mindig meg is torolja magát. Nagyon gyakran a közügyek végtelen kárára. A szegedi király látogató alkalmából is olyan királyi nyilatkozatok kerültek a közönség elé, melyeket ő Fensége sohasem mondott. De hát a reporteri élelmesség gyakran lelkiösmeretlen s az újságíró nem egyszer áldozza fel az igazságot az érdokesért. így történt, hogy József főherczeg hónapokon keresztül nem v«»tt magyar lapot a kezébe, mert lehetett oka valamit »agyon megfájlalni. Honvédszemléi alkalmával is igen hallgatag s mégis mi mindent nem fognak rá a saját szájukkal halló re- porterek. Annál beszédesebb azután családi körében. Vidámsága ilyenkor mindenkit felvillanyoz s zamatos magyarsággal csevegi el a legvidámabb tréfákat. Az esztergomiak nem is látták egyebütt a fenséges családot, mint a bazilikában, hol a prímás kedves élénkséggel magyarázta meg s mutatta be a meseszerű drágaságú kincstár egyes tárgyait; a nagyszerű egyházi ruhatár roppant árú kiválóságait ; a pompás szobrokat s különösen Pázmány szobreskedésre alijg vala ez idétt hozzá fogható város a szomszéd országokban. Apui földi Roger nagyváradi kanonok, később spalatröi érsek, a hires Miserabile Carmen szerzője, (I. Schwandtner gyűjteménye L r. III. számát,) továbbá Boufii (VII. k.) és Godefrid, a keresztes háború Írója, s több más történetírók állítják : miszerint Esztergom hajdan roppant templomokkal, s egyéb nagyszerű paloták, uagy költséggel épített köz és magán épületekkel diszelgvén, országunk többi városait nagyság, gazdaság s népességre megelőzé ; miért is az ország fővárosának tartatva, nemcsak Magyarországnak legfőbb, de az összes Európának kitűnő révparttal bíró, kereskedési tereül ismertetek. — Olasz, franczia, német nagykereskedők- ( mek saját utczáik valának ; (Régi emlékül máig is fönn van a keleti szőllőbegyekre né-1 ző, de most már igénytelen .Német utca“) — s Indiának keleti tájairól Stambulon keresztül hozott, s árumegállitásijognál fogva eladásra kitett kelméiket innen küldözgetők szét Európának többi tartományaiba, ff) Ámbár a Péter és Abakirályok alatti zavarteljes korszakban, valamint az I. Endre alatt a k. hit ellenes közizgalom alkalmával Esztergom is hihetőleg sokat szenvedett: fönirt virágzó állapota mégis szilárdan tartott 1241-ik évig, midőn annak a hatalmas tatárpusztitás véget vetett, fff) — Mitsem használtak a kőfai, árok és fatorony erősítések ; a külvárosokat maga a kétségbeesett lakosság gyújtotta föl, a többit a tatárok borították lángba, alig menekülhetett meg ff) Cimaliothoca Miméi nationals Hungarici. Buda. 1825. — Paluzyay i. h. ■j-ff) Koger „Carmen Miserabile.“ tizenöt a népes Esztergom lakóiból, ffff) Tűzzel vassal emésztének ők fel mindent, mit magukkal nem vihettek. E csataközben háromszáz esztergomi főbbrangu hölgy kért kihallgatást a vad, Kadon nevű tatár vezértől, s ékszereik és drágaságaik átadása után életükért esedeztek ; a vezér a drágaságok- s ékszereket elfogadta, de a hölgyeket mind leuynkaztatá. §) Egyedül a magas sziklahegy ormán épült erseki vár. Simon spanyol gróf védelme 'alatt, daczolt büszkén az ellenség rohanásával s tompította el mérges nyilait. Ezenkívül még sz. Benedek rendének Győr-Szent-Mártoni monostora, akkor erősség, és S/.ékes-Fejérvár fárasztották ki az ellenség erejét, s a járatlanabb begyek ós erdők maradtak épen ; különben Esztergom városának elfoglalása után csakhamar az egész ország a t.alárdnlás iszonytató színhelyévé Ion. §§) Akaratlanul is eszünkbe jutnak itt jeles magyar Horáczunk édesbús szavai ; „Ott nyugosznnk a bajnokok Mélyen a föld gyomrában, A töredezett oszlopok Között örök homályban.“ „így múlik el a világnak Minden gyönyörűsége, így minden tündér nagyságnak Veszendő dicsősége !“ „Hősek márvány sorompói! Az idő eltemeti, tftf) Szabó Otmár az 1852. K. Napt. §) Paluoyay i. h. §§) Szabó Othmár i. b. S a félvilág hódítóit Feledékeny por födi.“ — Nász. Vasárnap (1. e. 11-órakor tartja esküvőjét Kölni Albert, Kölni Ignácz leányával Rózával. Szerencse- kivánatnnkkal kísérjük a szép nászhirt. — Egy svéd leány, kinek gyalogutazásáról Bajorországból Esztergomba s elszántságát a varrótű kivételénél külön tárczában érintettük, elhagyta Esztergomot s Budapestre utazott, de a jószivü emberek jóvoltából most már nem gyalog. Major István püspök segélyt küldött neki s a kórház testvérei szintén gyámolitásban részesítették. — EGY SORSÜLDÖZÖTT családos fiatal ember, bármilyen hozzávaló alkalmazást kö- nyőrületnek fogad. Bővebbet a szerkesztő. — Pilismaróthon a közalapítványi uradalom bérbe adott részét Brenner gróf fogadta föl, a ki tudvalevőleg nagy ellensége a magyar szellemnek. Uradalmain német liszteket tart s a kik megtanultak jól magyarul s lionosult polgároknak kezdték magukat tekinteni, azokat szépen elbocsátotta. Lehet, hogy Pilis Marótlua is egy darab privát Bach-világ vár. Kozma kiérdemelt nyugalomba lép s Keresztes Bélát a mi niszter k asz n ári tisztre mozdította elő, a mit a derék ellenőr méltán meg is érdemelt. — Felolvasás. A polgári körben vasárnap este Niederman József az esztergomi j nemzetőrökről felolvasást tart, melyet társas vacsora követ. A Polgári Kör minden tagja és jó barátja hivatalos. — Kis Gyarmathon Kovács József derék és hazafias plébános áldozatkészségéből egy kisdedovó intézet létesült, mely mielőtt üdvös czéljának gyümölcsözni kezdett volna, a lángok martaléka lett. — Uj zenemű. Blaha Károly tói dr Vállas Rezső egy német költeményére uj zenemű jelent meg, mely Buzárovi* tséknál rendelhető meg, A vonzó zo- néjü mű magyar fordításban a következő: Az erdőn kis virágot Oly szépet téptem én De oh letépve gyorsan Elhervadt szegény. Letépted ifjúságom Virágait leány. Megtört szivemben átok Es kin honol csupán. Mi jó a kis virágnak Meghalni hogy tudott, Szivemben kin ós átok S meghalni nem tudok. — Emléklapunkból, mely Laiszky János nyomdájában oly díszesén jelent meg, uagy óbb megrendelések történtek budapesti könyvkereskedők által. * Mai számunkhoz van mellékelve Winter Adolf stettini gyógyszer-gyárosnak biztos szer a rhemnatismus ellen, [czimii hirdetése. i a 8 r
