Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 84. szám
Esztergom, V. évfolyam 84. szám. Csütörtök, 1883. október Ifl-An Városi s megyei érdekeink közlönye. JA EG.1ELENIIC HETENKIN.T KÉTSZER'. VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR egész éne.......................................... fél évre . negyedévre ................................... Egyes szám ára 7 kr. G fit. - 3 ■ - 1 „ 50 lei*. » SZERKESZTŐSÉG: P FALZ-HAZ ELSŐ EMELET hová a. Inp szellemi részét illető közlemények kühlendük. KIADÓHIVATAL: jSzÉCHENRTÉR y'j., hová. a liirnt.'ilos s a magán hiriletéselc, a. nyiltlórbe szánt közlemények, előfizetési pénzük és voelíMiiáhisok iiitézemlők. HIRDETÉSEK. Til V ATA liOS 111 lí I) lOT'IőSM K : 1 szótól 100 szóig — fi t. 75 kr. 100—200-ig . 1 „ 50 „ 200—300-ig . 2 „ 25 „ Hely égd íj 30 kr. M A fi Á NI Ilii HETESEK megálla)iod-is szerint lehető lógj utó íiyosa libán közöl tolnék. N YI IjTTICII sora 20 tuv A mi kis gazdáink. ii. Múltkori vezércikkünkben ti mi kis gazdáink állapotának restaurálását pendítettük meg s erre hivatottnak egyes- ebedül a gazdasági egyesületet neveztük meg. Jelen köziemén vünkben az eszme gyakorlati oldalát fejtegetjük. Nyilvánvaló mindennapi események, közé tartoznak, mikor kis gazdáink vagy a pénzintézetek, vagy az uzsorások, vagy az ügyvédek áldozatai lesznek. A kis gazdát egy évi rósz termes gyakran olyan hitelműveletre unszolja, melyek egész vagyonából kiüthetik. — Egyszerre csak nem győzi a ka na tot. a hitelező végrehajtat s a néhány bolti - iiji szántóföldek olyan botrányos juta nyossággal jutnak kótyavetyéld, hogy a százakra felszaporodott perköltségekre még a ház is áldozatul esik. A kis gazda azután örökre nyomorékká van téve. Erkölcsileg és anyagilag is tökéletesen megbukott ember. Az elpusztulásnak oka rendesen kettőben vonható össze. Kis gazdáink először is még a legnagyobb szorgalom mellett is nem képesek nagy eredményeket fölmulatni, mórt ugyanúgy dől goznak, ugyanúgy gondolkodnak s ugyanolyan csökönyösen ragaszkodnak az ősi rendszerhez vagyis inkább az ősi rendszer te len ség Imz, a k á r ö rega p á i k. A mi kis gazdáink számára hiába vau gazdasági tudomány, mint az olvasni nem tudó ember számára hiába való a könyv. Elpusztulásának második oka a köny nyolmüség, meg a jóhiszeműség. A romlatlan, egyszerű, nyilt és becsületes magyar gazda azt hiszi mindenkiről, hogy olyan romlatlan, olyan egyszerű, olyan nyilt és olyan becsületes mint mindenki. Nem lát keresztül az uzsorás pókhálóján, nem sejti a furfang fogásait s áldozatul esik akár a keresztény zsidóknak, akár a zsidó uzsorásoknak. Tapasztalati tény, hogy a mint a kis gazda eladósodik, menthetetlenül cl is pusztul. Nem tud többé kimenekülni a hínárból s nem tudja többé a földet czéljaira nézve kigyümölesüztetni, tér mékenyebbé tenni. Gazdasági egyesületünknek tehát kettős irányban kellene a mi kis gazdáink sorsa javítását eszközölni. Először is oktató, másodszor gyá- molitó irányban. Oktató irányban úgy. hogy a számukra szükséges ismereteket népszerű, egyszerű módon részint szóbeli, részint írásbeli utón hozzá férhetővő kell tenni. A gazdasági egyesület igen könnyen oda tudna hatni, hogy már a falusi iskolákban meginduljon az irány kezdete. Népszerű nyelven irt igen jutányos, vagy egész ingyenes fűzőtekben kellene számukra az ismereteket terjeszteni s e részben nem lenne szabad semmi áldó zattól sem visszariadni. Gyámolitó irányban akként hathatna a gazdasági egyesület, ha kis gazdáinkat megmenti a nyomorult uzsorások hálójából s anyagi viszonyaik rendezésére tisztességes pénzintézeteknél olcsóbb forrásokhoz sogiti. Be kellene tehát vonni hatáskörébe minden esztergomi kis gazdát s akkor ez a kettős nemes törekvés nemsokára meghozná áldását. A mi kis gazdáink sorsa van any. nyira. szomorú, hogy javítását a gazda sági egyesülőt login aga sztosabb és legsürgősebb tennivalói közé sorozza. Ajánljuk az eszmét gazdasági egyesületünk lelkes vezórferfiainak Őszinte jóindulatába. ESZTERGOM FELSZABADULASA. YI. Emlékérmek. A győzelmi érmek ismertetésére még a következők hátralékosak : 7. Ezüst emlékérem L G L betűkkel (Läufer nürnbergi réz éremmetsző bélyege) Az érem elő lapján három cziinerpaizs a bajor, lothringiai és bal- decki ezimerrel, felül a czimere-k fölölt © IN AUG. MDCLXXXV a czimerek alatt PFEILE DES HFILS | WIEDER DIESYRER | 2 KÖN. XIII.V. 17. Alul három összekötött nyílvessző. Hátlapja: Az érem mezejében az esztergomi üt kőzet van belevésve, felül Érsekújvár tervrajzával, alul a szelvényben ez áll: SCHLACHT BEI GRAY [ 6 16. AUG. Az érem kill karimáján : DAS THATEN DIE DREY HELDEN 2. SAM.23.V.17. Welsl ILL kt. 7247.[sz. Leysernól 318. Széchenyinél 31 tábla IS. szám. Hessnél 958. szám ára 6 Mark áttn. 10 mm. Súlya 22'8 gr. 8. Ugyanezen emlékérem bronzban a külkarikán felirat nélkül. Hessnél 959. ára 1 mark 50 pf. 9. Ezüst emlékérem. A mezőben csata, tér, e fölött koronázott egy fejű sas pálmaágat kardot s egy térképet tart, melyen Érsekújvár tervrajza 1 átható következő kétsoros fölirattal : NEU HEUSELDEN j 9|16. AUG. EROB. és NEUTRA FLUS. A háttérben város látható, mely fölött szivárványon s félholdon fénysugarak közt a Lóid. Szűz balra halad. Alul a szelvényben két sor: SCHLACHT BEY GRAN | 6.|.16. AUG. I Hátlapján © IN | AUGUSTA- LIA I CAESARTS et IMPERII | CIXXLXXXV. Négy porosz felirat, ezalatt döntött keresztbe fektetett két zászlós kard, ezen babérkoszorú (I.G.L, bélyeg.) a külkarimán : PERCUTIES SYROS DONECCONSUMAS. 2. REG, V. 17. Átm. 40 mm. súlya 22'7 grm. Hessnél 960. szám ára 10 márk. 10. Ezüst emlékérem G. H. (Hauscli nürnbergi érem metszőtől) Érsekújvár és Esztergom bevételére. Á(mérető 41 mm. Súlya 18 grm. Kiadatlan. Hess- nél 961. szám ára 20 márka. 11. Ezüst emlékérem I. K. (Kittel éremmetszőtől) Előlapján Érsekujvár tervrajzával és a következő felirattal : AUSA LUIS PRO PRIOQ SOLUM DIADEMATE PULSAS. Hátlapján 16 soros felirat: VYVARINUM | I). 26. SEPT. AN. 1663. | A TURCISCAPTA| SED SUCCENTURIANTE | SEMPER AUGUSTISSIMI | LEOPOLDI | IN- D ÜST RIO SO CONSILÍO | DIVINA PROVIDENTIA | PRO FL LG ATO PRL DIFAD | STRIGONIENS. CAPT03 SUPPETIAS | ALLAT VROBBARBA- RO | GLORIOSO ASSULTU | 1). 19. AUG. IT A RECENTA | YtMoX frV- STRA | FeLYgTANS bVdA | SEQ Varé | Széchenyinél 35. tábla 18. sz. átm. 26 mm. Hessnél 962. ára 6 mark. 12. Ezüst emlékérem M. S. (Schal- lenberger Mihály órc/motszőtől) Esztergom bevételének emlékére. Az érem előlapján II. Mályás magyar hadi öltüŐSZI NAPSUGÁR. Elbeszélés. Irma kedves, de ragyogni szerető, kissé kaczér no volt. Túl ugyan aharminezon, de még mindig tudott mosolyogni a férfi ikra Szerette férjét, de gyermekét — ha lett volna — bizonyára még jobban szereti. Férfinak átka a nőtelenség, nőnek átka a gyer- mektelenség ; az viszi Őket rendesen — még idején túl is — hiúságra, kaczérságra, köuy- nyelmüségre. Lasztöczyék estélyén egy deli fiatalember tűnt szemébe. Nem volt ismeretlen, látta már egyszer. Egy bűnügyi tárgyaláskor, hol egy férfigyilkossággal vádolt ártatlan nő védőügyvédé volt. Ez — Zenészi Oszkár, kinek hírnevét épeu ez a védbeszéd, melynek következménye a szegény nő fényes fölmentése lett, alapította meg. Ah ! szemei ragyognak, midőn az ártatlanság e hős védőjét újra látja. Eszébe jut a szivfogó beszéd, melynek hatása alatt keblét reszketve hullámzams szemeit könuyek- kel meglelni érzé ... a tetszés moraj . . . a lel kés ül és pírja az arezoko-n . . . a néma csend... a fojtott hangon kihirdetett ítélet ... a fal rengető taps ... az „éljen“ ! . . . Szeretne hozzá sietni, s ott megmondani, hogy ő rég ismeri őt, büszke rá, hogy épeu akkor ismerte meg. . . ! Az ifjú ügyvéd barátaival társalog ; ő ilije karján előttük vonul el. Az egész társaság üdvözli Őket. Irma kecsesen fejet hajt s szelíd mosolya czélpontul az ifjú mély, sötét szemeit választja ki. Mintha csak azt mondta volna: — Fogadja nagyrabecsülésemet. En jól emlékszem önre, és szivem úgy érzi, mintha a diadalért, melyet ékesszó kásával az igazság aratott, önnek bálával tartoznék... S valóban, Irma ennyit érzett csak. E perezben nem gondolt egyébre. A kölcsönös bemutatás után még az estély alatt alkalmat vett ezt neki magának is megmondani Ezt is, meg többet is. Szó szót kergetett, mint szokás oly körben, mely nem elégii meg főtárgyul az — időjárást. S Irma lelke mámorba ringott Oszkár választékos s mégis egyszerű modora s szellemes, költőileg gazdag társalgása alatt. — Valóban, ez kiváló ember. — Gon- dolá magában. — Mily boldog leeud a nő, ki őt egykor büszkén férjének vall hatja ! Most már erre is gondolt. De mi ez ? . . . Oszkárt mindig és mindig abban az egy körben látja. Odahagyja íme tudós urak, úri politikusok komoly vitáit, barátai vig asztalát, sőt a szeretetreméltó, kedves háziasszonyt is a convenabla frázisok elmondása után. Feltűnő elevenséggel, szokatlan jő kedéllyel társalog, eltűnik az a büszke haloványság nyilt arczáról. . . Ki ez a leány ? Ki ez a hamupipőke ? Miért különb ez a többinél ? Már erre is gondolt. — Az a leányka, kedvesem ? Fehérek kis leánya a Róza. Most került még csak ki a nevelőintézetből. Ártatlan, egyszerű, kedves kis teremtés, s mint láthatod : igen szép. Olyan a lelke is. — Igen, igen, kedves Irmám. Ez az egész család igen szeretetreméltó. Atyja kitűnő hivatalnok, igen kedvelt, szorgalmas ember a belügyminisztériumban. Kezdődik újra a táncz. Oszkár mindig „azzal a leánnyal“ tánczol. Bizonyosan egész reggelig csak „azzal“ fog tánezolui ! Hogy csicseregnek együtt ! Hogy suttognak ! Igazán sok, igazán feltűnő ! .... De im, most közeledik! Irmát kéri fel egy tómra. Epen a mazurka. Ábrándos, kedves egy táncz... kivált mikor hévvel tudja átkarolni valaki a nőt. Hévvel átkarolni, keblére ölelni! De nem igy, ab, nem igy, mint Oszkár ! Arra azonban egy tour is teljesen elég, hogy ügyesen egy — látogatási Ígéretet csaljon ki az ifjútól a nő. Igen, Oszkár megígérte ; s nagyon, de nagyon szívesen várják. Óh, azt láthatta, a felől már kétsége sem lehet. . Hazamennek. ír i át közönyösen veszi karjára a férj. Beülnek a kocsiba. A férj ásit, azt mondja, hogy nagyon álmos. Ezzel bizonyosan azt akarja mondani, hogy : korábban is hazamehettünk volna, angyalom. De nem, még annyit sem szól. Hallgat. Nini, hisz ez el is aludt ! — No, unalmas egy ember ez a Józsi ! Ugv kell — a szó teljes értelmében — fölrázni álmából, mikor a kocsi házuk előtt megáll. — Ha én ily nyugodlan tudnék aludni! Es Irma csakugyan nem tud aludni. Bántja Őt egy kép. Annak a Fehér Rózának, annak a kis hamupipőkének ártatlan szép képe, ingerültté teszi a mosolya ! Soká hányja-veti magát dadogó selyem-vánkosai között. Forró az a párna, nem ad álmot ! Másnap szemein úgy látszik, miiilha sirt volna. Lehet, hogy igaz is. De jaj a szegény szobaleánynak, a ki ezt szánakozva kérdezni is merte ! A szakácsáénak is kijut a porból. A Jean is leteremtetik. Megmon- datik neki, hogy : nagyon ügyetlen és valami kiáll hatatlan képe van. Jean vállat von, — szomorúan jelezvén,, hogy sajnálja, de ö nem téliét erről. Szóval : Irma nagyon rósz hangulatban van, egész az idegességig. Zsémbel. Zsörtölődik. Senki sem tudja kedvre hozni, és mindenki ellenére tesz, mintha csak az ő boszantására Összeesküdtek volna Még Józsi is, ki a szalonban a drága szőnyegre ejti szivarja hamuját. Hallatlan ! Hiszen ez valóságos merénylet! Szegény, boldogtalan nő! . . . Egy nap aztán mondja a férj,, hogy Ze- í'ényi Oszkárral találkozott, ki megígérte, hogy ma beváltja szavát :• tiszteletét fogja tenni. — Édesein. ! — mondja az ebédnél a férj, olyan különös ize van ma ennek a levesnek. Egészen hasonlít ahoz a leveshez, a melyik-------koz más. K épy.eló'dés fiacskám, csupa képzelődés. Te neked mindig vannak ilyen Bicskéid. Ez a leves egészen rendes, egészen, jó leves. Egyébiránt bocsás meg, nem pörölhetom de- riire-borura minden csekélységért a szakágúét, mert a milyen kényes, még felmondja a szolgálatot. S kapok-o majd jobbat ? — No jó ! Hanem ezt a Jeant el csaphatnád. Valami kiállhatatlnn képe van. s a mellett szörnyű ügyetlen az istenadta!
