Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 81. szám
Lothringen c napon táborkarától s mérnökeitől kisérve, szemlo alá. vette a vár környékét, a nélkül, liogy e vál lalkozásában a várőrség részéről há- borgattatott volna. Sőt a szt.-tamáshegyi erőd is ugy- szélván ellenállás nélkül került Scherf- fen berg gróf hatalmába, ki cernirozó csapatával a palánkra tüzet vetett s aztán a fellegvárba igyekező török őrségből mintegy 200 embe.it levágott s ugyanennyit fogságba ejtett. A várat és várost domináló tamás hegyi erődnek könnyelmű feladása és az a körülmény, hogy a dunai átkelés megakadályozására terük részről kísérlet sem tétetett, remélni engedő, hogy a török magát a várost sem fogja kitartóan védelmezni, A szövetségeseket föllelkesité a szt. tamáshegyi könnyű győzelem, mig ellenben a nagy ármádia futását és a párkányi hadsereget oly közvetlen közelből látott várőrség meglehetősen do- moralisálva volt annyival inkább, mert, egész határozottsággal ütötte föl fejét a hir, bogy a nagyvezér már Buda alól is tovaiudiilt Belgrád felé s eszerint fölmentő seregre alig volt kilátás. A legjobb reménynyel vezényelte te hát Lothringen a Komáromból megérkezett bajorokat október 20. és 21-én saját gyalogosaival együtt az esztergomi partra. Nyomukban vonult át a német lovasság. A felvonulás azonban a feneketlen utak miatt teljes három napot vett igénybe, úgy, hogy a szövetségesek csak október 22. este foghatlak ostrom- iltegeik feláIlitásához. A bajorok, az egész várost megkerülve Párkánynyal szemben foglaltak állást a Víziváros ollen. A Duna szt. györgymezei partján három üteget állítottak fel. A császári tüzérek szt. György- és szt. Tamás begyeiről a fellegvárra irányozták ostromágyuikat. Október 23-án már az egész birodalmi sereg Esztergom körül táborozott. Mercy vezérőrnagy egy lovasosz tálylyal a dömősi utat állta el, hogy az ostromló sereg a meglepetés esélye • Ilon Buda felől biztosítva legyen. Szobieszky lengyeléi a halpartot tar tották megszállva s Párkánytól nyugatra felállított ütegeikből szakadatlanul lőtték Esztergom várát. Az október 24-éro virradó éjjelen daczára a szakadó esőnek, sikerűit a, bajorok diiu.ip.rti ütegét négy, a tamáshegyit pedig két ágyúval megerősíteni. Reggeli 9 órakor már ezekből is megeredt a tüzelés Esztergom ellen. 25 ének reggelére újabb 10 ágyú és 8 mozsár járult a szt. tamási és szt. györgyhegyi ütegekhez. Dr. MERÉNYI LAJOS. Gazdasági levél. (A repcze egy-két őszi ellensége.) III. A nagy-, kis- és repcze-özönde fajtája egymástól csakis a testnagyság s színek árnyalatai által különbözik. A 16 lábú hernyók színe sárgászöld, bársonyta- pintatú, sötét pontokkal behintett. Töméntelen számban lepik el néha a kruciferák családjait a szám nagyságához hasonul az a végetlen pusztítás is melyet nevezott növényeken véghez- visznek. Ily esetben, ha nem védekezünk ellenük, vagy a természet segédkeze nem áll szolgálatunkra, rcpczénk mén Illetlen oda van s ki kell azt szán Innunk, s ha még elég időnk marad, valamely gabnaneművel vetjük he. Évenként 2—3 generatiot fejleszt. Az első ivadék az áttelelt bábokból származik ; április közopén már talál kozhatunk fokér pillangójával, egyenként röpköd éledező repczevotéseink fölött párját keresve, melyet mihelyt feltalált, pársik s zöld szinű, hoszas körtealakú petéit nagyobbrészt egyenként a levelek alsó lapjára rakja 10 —14 nap múlva a peték kibújnak s eleinte csak a levelek alsó részét pusztítják, később azonban növekedtök- kel az egész levelet felemésztik. Ha a táplálékban fogytán vannak, átvándorolnak a szomszéd vetésre s ha az ön- fen tartási ösztön, a kenyérhaza egy példájára utaljunk, felemlítjük a „Stett : Econom. Zeitung“ XXII. 83. lapján megolvashatókat, a mely lap felemlíti, hogy az özönde hernyói egy vasúti vonal egyik oldalán levő repczét felemésztvén, seregestül vonultak a vasútvonal túlsó oldalára, ellepvén a vasút vágányait 200 lépés hosszan. A következés az lett, hogy az arra menő vonat kerekei a hernyók szétnyo- mása folytán síkos közegre jutottak, a vonatnak meg kellett állania. A hernyók 4 szer vedlenck, a ved- lési idő alatt felhagynak az evéssel, de vedlés után újra derekasan nekiesnek a leveleknek 4 hét alatt elérik teljes nagyságukat, s alkalmas helyek, a mi lyen a korilés, köv3k, cserjék, fák, — be bábozzák magú kát. A bebábozás után 14 ed napra előlép a lepke, pársik s petéket rak. Ezen petékből június közepén búvik ki az első nemzedék, augusztusban a másik s octóberben a harmadik a mely bábái lapot ban telel ki. Melegebb éga lj alatt például Siciliában egész télen találkozhatunk az özönde lepéivcl. Hogy védekezzünk ellenök ? Szerencse a tormészot nagyban gondoskodott o hernyók pusztítóiról külön féle legyek és darázsok képében s az ember csak segélyére van a természetnek, midőn azok irtásában erejét kifejti. 1878. év őszén repcénk egy ró szót az özöudék hernyói óriási módon meglepték, a másik szomszédos rész még ép volt. Ezen ép repcét úgy véd- tük meg, hogy határvonalul a megtá- madattól egy 18 hüvelyk mély árokkal különítettük el. Az egészséges részre vonuló hernyókat, mik a meredek partú árokba potyogtak két nap számosán pusztítattuk. A siker meglepő volt. Nagy ellensége a hernyóknak a hideg, rósz időjárás, ilyenkor halomszámra pusztulnak a bábok és a lopék. A da rázsok közöl a microgaster glomeratus, egy fél hüvolyk hoszú fokete darázs, a Diplolepis puparum, Itemiteles mele- narius stb. hatalmasan dézsmálják az özöndóket ezen darázsok petéiket részint a hernyók, részint a bábok testére rakják, a kikelt álcák befurják magukat azok belsejébe, minek folytán azok elvesznek. Több természetbúvár azt tapasztalta, hogy ezen ellenségek s a kelleiRotlen változó időjárás folytán az özöudék 50—90 százaléka vész el. RUFFY PÁL. A történeti becsű költemény az Ányos Pál által „kalapos királynak“ gúnyolt II. József császár czinikus korona elvitele ellen van Írva s mind tartalmánál, mind feldolgozásánál fogva igen figyelemreméltó : A magyar Koronának Elvitelére. (178—) Viszi koronánkat Jósef! nints Királyunk Legyen hát szabadság egyetlen bálványunk. Ideje Magyarok ! Ennek hódullyatok Több rab Nemzeteknek sorsán tanúllyatok. Lehet vérrel venni egyszer Szabadságot, De lerázni nehéz második rabságot, lm példák Görögök s Róma magzattyai, Járom alatt nyögnek Brutus unokái — Mit várhatsz nemzetem ollyan Pelsőségtül, Kinek igazsága függ tsak fejességtűl. Háborúban gyenge, kevély békességben, Népeit tapodgya legnagyobb Ínségben. Egy szóval idegen minden Országához Nintsen szeretete tsak önnön magához : Nints törvény előtte, kintsért mindent fel dúl, Szentségtörő keze Ereklyéhez is nyúl. A hitet eszközül veszi fel tzéllyának Azért enged ebben mindent Jobbágyának. Melly iszonyú vakság lenne az, Vitézek! Ha ezen fortéllyát észre nem vennétek. Vigyázzatok azért, hogy vak huzgóságbúl, Lántzra ne jussatok Aranv szabadságból. AVIS ADX PROTESTÁNS. kódjai az árnyékától naplementekor, mikor az árny harmincz lépésre is megnő. Ha azt a levegőt szívod sokáig, amit a kisvárosi használ, az már neki sehogysem tetszik, mert valahogy megrontanád; ha ugyanazt a vizet iszod, akkor eltiltja, a kút vagy forrás használatát; ha kereskedelmi czikkekkel jcsz, akkor halálos ellenséged minden kereskedő mert olcsóbbat, jobbat és változatosabbat mersz kínálni : ha szivarral kínálsz valakit bizalmatlanul fogadja el ; ha csinosnak találod a lányát, akkor már leányrablöualc hisz; ha házias nejét dicséred, akkor azért nagy a neheztelés, mert egyéb dicsérni való tulajdonságtól megvonod ügyelőiedet, ha látogatógatóba indulsz a kisvárosi emberhez, nem tudja az okát s mindenütt elbeszéli, hogy magyarázatra tegyen szert ; a kisvárosi érzékenységnek az is fáj a mit kimondunk s az is fáj. a mit elhallgatunk. Vonuljatok hát szellemetekkel és házi istenségeitekkel mentői mélyebbre a vadon közepébe. Meg fogtok legalább győződui róla. hogy a kisvárosi szellem ott se hagy benneteket nyugton. PATAHÁZI. Modern Magdolná. (Cause Celebre.) Régi tapasztalatom, hogy excentrikus embernek nagyon jóravaló, képmutató férjnek igen őszinte s jóravaló férfiúnak reudesen boldogságzavaró felesége van. Volt nekem egy igen derék barátom a Józsefvárosban. Nagyon szorgalmas hivatal-1 nők Budapesten, szabolcsi birtokából részbeu kipusztitották az uzsorások s hogy ősrégi családi adósságait törfoszthesse angol órákat adott aiistokrata családoknál. Nevezzük novellái keresztvízen például Bélának. Két esztendő előtt megnősült s elvett egy liirés leányt. Mindjárt megsajnáltam és m*m gratuláltam neki. A hires leányt egy mágnás tette híressé,a kit miatta agyonlőttek a rákospalotei erdőben. Elvette mert nagyon szerette. Nevezzük ezt a hires leányt Elvirának. Elvira miudjárt, az első hónapokban unatkozni kezdett. Édes anyja minden lehető szórakozást megadott neki. Nyáron Budapesten laktak, ősszel Szabolcsba rándulta';, télen a városligeti jégpályán tündököltek. De Elvira nagyon keveselte a mama által nyújtott szórakozásokat s nem egyszer emlegette borús kedvű férje előtt, hogy szerencsétlenek mindaketten. Hanem azért Béla nem vádolhatta egyébbel. Egyszerre csak elhunyt az édes anyja. Elvira csak most tudta meg, hogy micsoda kapcsok csatolják férjéhez. Ezentúl mérnem volt, ki előtt vádolnia Bélát., a ki mindig lecsókolta homlokáról a haragot s kiölelte szivéből a vádat. Két év múlva igen monotóunak találta férjét, a ki nem képes egyébre mint untatni. És nagyon megtetszett neki egy fiatal pénztárnok, a ki gyönyörű csokrokkal tudott kedveskedni s nagyszerűen udvaiolni. Kell is több egy kaczér asszonynak ! Persze megkezdődött a panasz. Unalmas Termény-kiállítás. Rosszul stilizált falragaszok hirdették tegnapelőtt ugyanazt, a mit már néhányszor elmondtunk olvasóinknak. —- Hogy mikor kell beküldeni a tárgyakat s mikor lesz a kiállítás nyitva. Azt persze még nem tudhatták előre, hogy mit fognak a birálójbizottság tagjai úgy maguk közt mondani. A termény-kiállítás eszméjének kiviteléhez minden esztendőben jó lenne néhány tevékeny gazdaság egyesületi tag s egy kis tanuló közönség. Mert a kiállításnak csak úgy van meg a maga haszna, ha nemcsak gyönyörködünk benne, de okulunk is rajta. Háziasszonyaink és gazdasszonyáink, gabna és gyümölcs termelőink tegyenek összehasonlítást a maguk s a mintaszerű productuinok között, kutassák aztán azokat a módokat, melyek sikeresebb eredményre vezetnek. A Gazdasági Értesítő e tekintetben nagy szolgálatot tehetne olvasóközönségének. A gyönyörködő publicumnak pedig mondják el a hozzáértő kalauzok, hogy a dicséretre érdemeséit gazdasági termény mennyire becsületére válik a szorgalmas kezeknek s mennyire czélszerü az, ha a fényűzés helyett inkább gazdálkodást s kényelemszeretet helyett inkább hasznos gazdasági munkát művelünk. A terménykiái 1 if;ís czél ja mindenesetre ember, fukar természet, prózai lélek. Vele az élet pokol s ennek a pokolnak nem akar tovább is az áldozata maradni. Mig Béla a hivatal után angol órákat adott, a pénztáritok Elviránál imádkozott s egy szép napon mindaketteu el is tűntek a fővárosból Nagy botrányt vertek belőle az újságírók. A pénztárnokot nagy sikkasztás miatt, kezdték körözni. Elviráról mindent elmondtak, a mit eddig némán elhallgatta'«. Hogy X, gróf küldött neki ékszereket, hogy Y. országgyűlési képviselő óriási adósságokba verte magát. Megfoghatatlan, hogy a féuy- üző asszony épen férje előtt nem volt megfoghatatlan. Béla azalatt a két év alatt tökéletesen tönkre ment. Szliács, Marienbad és Mehádiü minden jó barátját hitelezőjévé tette. És mégis hangosan felzokogott, mikor Elvira búcsúzó levelét olvasta Sokkal becsületesebb volt,hogysem főbelője magát,hogy rendezet en viszonyaival másokat sujtsou Elhatározta,hogy már most éjjel- mippal dolgozni fog s azután elmegy valahová egy kis csöndes városba, a hol nincsen annyi gúnyos mosolyú ismerőse. Alig háromhét múlva elfogták a sikkasztó pénztámokot Hamburgban. A botrányt újra felelevenítették. Béla magánkívül .volt de nem szégyenében, hanem örömében. Levelet kapott Hamburgból. Elvira irt. Sokat, nagyon sokat. Esedezett rimánkodott, mint Magdolna. ; epedezett, és érzékenykedett, mint egy kitűnő színésznő s bocsánatot kért s örök hűséget esküdött, nint minden asszony, a ki megbotlik s risz- izatér férjéhez. Béla nagyon boldog volt... Sírva mutatta föl a levelet egyik legjobb barátjának a ki azt hitte, hogy Béla megőrült. — Elvira visszatér s ba megbocsátok neki, akkor már csupa bálából is szeretni fog. A gazember elcsábította. Elvira örökre megbánta, hogy elhagyott s térdein kér bocsánatot. Megbocsátok neki.Segíts még egyszer és utoljára. Elmegyek érte holnap Hamburgba. És újra sirt, mint a gyerek. Szegény Bélát nem lehetett megmenteni. Elment Hamburgba és elhozta Magdolnáját. Azt mondta, hogy főbe lövi magát, ha meg nem bocsátliatna annak, akit olyan nagyou szeret. (U. P. d. A.) — Tisztikarunk újabb intézkedések «alapján több uj taggal gyarapodott. — És pedig városunkba, jött Kratschinann Károly őrnagy, Jnndowszky György, Ottstett Aurél, Kobut János és Widd- inaim Adalbert lovag kapitány ; Clivatni János és Mayor Károly főhadnagy s Fritz Antal, Brach Kálmán és Hála János hadnagy. Üdvözöljük mindannyi- okát s óhajtjuk, hogy kölcsönösen kedves emlékek fűzzék őket Esztergomhoz. — A szüret mindenfelé savanyúan indult meg. A régi jó idők vidámságát s zajos örömeit unalmas közöny váltotta föl, a mit az eeztes termés meg az időjárás eléggé megmagyaráz. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL. (Verseghy (?) kiadatlan költeménye-) , A Somogyi-könyvtár Szegedre szállításakor a rendező kezek egy régi papíron irt költeményt találtak. A régi kéziratról vett hiteles másolat Emlékezzünk régiekről rovatunk számára hozzánk érkezeit. A névtelen költeményt a nagy tudó mányu kanonok, Somogyi Károly Ver seghy Ferencznek tulajdonítja. A Magyar Aglája nevezetes poétájának mindeneseire legjavabeli költérné nyoi közé tartoznék, ha a szerzőség felől az egyszerű nézethez elégséges adatokon túl találnánk döntő bizony! tékokat.
