Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 79. szám

Zit pólya János egyik jó pn t losáititlv, a/ egri püspöknek', Yárdai Pálnak adta az esztoruomi érsokségot z igy Esztergom Zápolya kezoibo került.

Már 1527-ben alig két napi ágyúzás után a vár megadta magát s Ferdinand katonái büszkén vonultak be a vetély- társ megvívott városába és várába. Első Ferdinand ekkor Esztergomba totte át udvarát. Milyen gyönyörű történeti adat, Esztergom a Habsburgok alatt, mint királyi székhely !

De az udvar nem sokáig szerencséltette Esztergomot, mert visszaköltözött Bécsbe s Ferdinand azontúl csak olyan elvétve jelent meg az országban, mint legtöbb utóda.

Ferdinand diadalmas bevonulását Esztergomba Yárdai Pálnak tulajdoníthatjuk, ki ott hagyva Zápolyát s a törököt a császáriakkal kozdett szövetkezni.

Zápolya János Grittit küldte Esztergom ostromára s az elpártolt főpap kiváló katonái s Liskán Tamás és Hor váth Bertalan egyetértő ellenállása Drittit visszavonulásra bírta.

Az 1534:. békealkudozásoknak egyik- fő feltétele volt az, hogy Esztergom kulcsait hódolat jeléül Konstantinápoly ha küldjék.

De Szolimán császárt Ázsia zavargása foglalkoztatta s azalatt a vár védelmét Ferdinand parancsára Yárdai Pál Liskán Mártonnak volt kénytelen átengedni.

1543. nyarán a hatalmas szultán, ki már harmadszor tartott diadalutat. a megalázott Magyarországon, fényes pompával vonult be Budára, honnan legott Esztergám ostromára indult, Lascano és Salamanca ezerötszáz zsoldos spanyol és német katonával védték a várat Az idegen eredetű katonák nem akarták vérüket, ontani a magyarok ügyéért, s augusztus 10-én szabad elvonulás föl ételével megadták magukat.

Szolimán kitűzte a várhegy ormára a félholdat s a török hatalom azóta erős fészket rakott Esztergomban.

A várost és a várat a tizenötödik szandsákba (kerületbe) osztották be. Az esztergomi polgárok fölött a budai beg- lerbég (vezérpasa) Ítélt és intézkedett, mint a szultán helytartója korlátlan ha tál ómmal.

Félszázados szenvedésektől akarták megváltani az esztergomiakat, 1594 ben Mátyás főhefezeg és Pálffy hadai. De az ostrom sikertelenül végződött s Balassa Bálint, a XVI. század legjelesebb magyar lyrikusa is az ostrom áldozatává yott. Egy golyó mindkét ezombjáf szél ]

roncsolta s a költőt a haza halottja gyanánt temették el.

A vereséggel visszavonuló ostromlók rákövetkező évben uj rohamot intéztek Esz torgom elszánt török őrsége ellen. 1595. szept. 2-án Pálffy gróf a várat hősi ostrom után bo vette.

Alig volt, azonban 10 évre fölszabadítva a lakosság. 1G04 ben Hasszán már 60,000 törökkel rohanta meg a várfalakat. Basta György kirontott az ostromlókra s a vitéz esztergomi őrséggel egész Budáig üldözte a futamodókat.

Ez volt az esztergomi fegyver dicsőség utolsó felesi 11 áinlása.. A következő évbon már Mehetned nagyvezér vonul he a várba, kurta ostrom után, mórt a mjjghasonlolt várőrség nem bírt ellenállást kifejteni.

És innen kezdve Esztergom állandóul török kézen van. 140 évié lehet venni a török hatalmaskodását Esztergom fölött s az a 140 esztendő épen elég volt arra, hogy Esztergom végkép elsülyed- jeu. A mit a művészet alkotott, azt a törökök összerombolt$k, a mit a polgárság munkája gyümölcsözött, azt a lelketlen defterdárok elorozta,k.

Végre ütött a felszabadulás órája. 168 3-ban fölragyogott a szabadság baj nalcsillaga Esztergom ősi falai fölött.Megyei virilistáink

Esztergom megye trvhatósági bizottsága legtöbb adó tüze to tagjainak név- jegyzéko az igazoló választmány elfogadott előterjesztése alapján a f. hó 20 án tartott megyei bizottsági ülésén 1884. cvro következőleg állapíttatott meg :

Koller Antal 2905-92 kr, Hazai E. 2819*14 kr, Porimutter Jakab 2228* l kr, Reviczky Károly 2167-G8 kr, Boronkay Lajos 1196*50 kr. Bischitzky János 1053*62 kr, Héya Tivadar 1023* 94 kr, Kobek István 992*37 kr. Schal- kliász Ignác/ 948*35 kr, Fuchs Miksa 849 83 kr, Bakay Imre 760*74 kr. Horn Mór 733*76 kr, Eggenhoffer József 720-86 kr, Binetter József 681.79 kr, Forgó eh Ágost gróf 636*18 kr, Havasi Imre 601‘20 kr, Hazai Ödön 573-20 kr, Mayer János 542*74 kr, Pissnth István 536*44 kr, Lnczcnlm- cher István 500*91 kr, Hutái Miklós 469 15 kr, Rudolf Mihály 464*10 kr, Renner Dávid 451*91 kr, Wargha Benedek 430*47 kr, Nagy Pál (karvai) 430 24 kr, Nedeczky János 413*30 kr, Jarosi József 412 50 kr, Marczell

Ákos 412,20 kr, Wimmer Béla 408.59 kr, Koller Ödön 402-70 kr, Wimmer Peren ez 395-57 kr, Maiina Lajos 385* 42 kr, Pilisi Forencz 383-04 kr, Hartmann Péter 380*71 kr, Holdampf Sándor 380*37 kr, Müller József ifj, 362* 86 kr, Element Ferencz 358*48 kr, Prokop]) János 357*97 kr, Simonffy Kálmán 356 90 kr, Frey Vilmos 355* 61 kr, Niodermann Pál 354*74 kr, Slupiczky Béla 354*58 kr, Gábriel ly János 353*74 kr, Kőnek Bonedek 349* 4 kr, Zűgmond Imre 348,86 kr, Ridli István 348.64 kr, Mészáros Károly 344*74 kr, Mattyasóvszky Kálmán 344* 56 kr, Kollár Antal 344 43 kr, Schiller József 344*21 kr, dr. Feichtinger Sándor 341*26 kr, Mattyasóvszky Lajos 337*6 kr. Mórász Antal 336*80 kr, Somogyi János 326.98 kr, Andrássy Gyula 326*75 kr, Ebért Endre 325* 54 kr, Feliér Forencz 322-12 kr, MA- lanky János 317*91 kr, Fürst Dávid 314-35 kr, Saaghy Vendel 308-48 kr, Haan Rezső 301.98 kr, T.mber Mór 301*19 kr, Forster János 269 28 kr, Azsaltovics Imre 294*61 kr, Palkovics Károly 290*83 kr, Bárány János 290* 48 kr, Mezei Rudolf 290-16 kr, Színidéi* István 289*17 kr.

(Mint •lobbi számunkban közlőit re ferádánkból kitetszik, Lintner János, Saaghy Vendéinek nagyobb adótétele miatt e névjegyzékből ez alkalommal kihagyatott.)

Gazdasági level.

(A repeze egy-két őszi ellensége.)

I.

Régonte a repeze sok mindenféle használatnak örvendett, mert magjából ütött olajból az olajfestékek legjava készült, a világitó anyagot szintén a repezeolaj szolgáltatta, a gépek kenése és több egyéb ipari czélokra ugyancsak a repezeolaj volt nélkülözhetetlen anyag.

Ezen okoknál fogva ára oly rendkívüli magas volt, hogy a term^ési költ séget jövedelme a legsilányabb termés után is jóval fölül haladta s nem csoda, hogy gazdáink legnagyobb része földje javán repezót termelt, mert a repeze busásan fizette meg a fáradságot.

Ma már nevo ett ezéloknál jelentőségét elvesztette, me t a világításnál az olcsói)I) kőolaj foglalta el helyét, az ipari czélok kenőanyagául egyéb, sokkal olcsóbb s finomabb szereket használnak, a festő anyagok készítésénél is olcsóbb olajokat használnak : ez oknál fogva a repezére irányult kereslet lanyha, vagy

nómoly helyen egészen megszűnt s a gazdáit is, vagy egészen felhagytak termésével, vagy aránylag csak nagyon sziik tért jelöltek ki előállítására, termesztésére.

Hazánk felvidékén a kis medenezében, a Duna gazdag rónáján és annak némely folyam völgyé De ékelt síkjain az őszi repezét, alföldünkön pedig inkább a tavaszi repezét vetik.

Termése bizonytalan, mert úgy szélsőségekre hajló climatikus viszonyainkkal, nemkülönben az állatvilág számos tagjával óriási harezot kell vívnia, a mely oknál fogva 10 termesztési évben 2 jó, 3—4 közönséges s 4—5 rósz termést ad.

A rovarvilág közül, melyet a tudós világ ösmer, 66 faj keresi föl, a mely sereg ellenség közül száma oly faj tömérdek sokaságban jelenik meg, hogy a gazda küzdő hatalma elenyészik s csapásaik előtt, akarva nem akarva, meg kell hajolnia.

Nem szorítkozhatunk azon pusztító rovarok valamennyije elsorolására, mert abból a gyakorlat emberére haszon úgy sein h árami anék, kiemelünk azonban egy-kettőt, mely az általa okozott pusztítás nagyságának feltűnő mérve által tünteti ki magát többi károsító társai között, ajánlva pusztításukra vonatkozólag ogy néhány gyakorlati intézkedést.

I Repeze balba PsylModes chryso- cephala

Alig 2—3 miliméter hosszú, ovális alakú, erősen dombom zöldos fényű rovar. Sokkal ismertebb repeze s répa termelőink előtt, hogysem annak leírásával tovább foglalkoznánk.

Pusztítása abban nyilvánul, hogy a növények levelein gömböstiinyi lyukakat rág ki. Ha a palántákat zsönge korában lepi meg, azok egyideig küzdenek, végre elnyoniorodva kivesznek, ha azonban a növények már erősebb állapotban támadtatnak meg általuk, akkor a sérelmeket elszenvedik.

Hogy mily óriási mérvben szokták meglepni száraz meleg nyáron répa és repeze vetéseinket a földi balhák, arról csak annak van fogalma, a ki erről a szórnom jelenségről maga győződött meg.

Fekete a föld a sok balhétól s a növények levelein csak úgy hemzsegnek.

Különben a krucifcrák valamennyi faján, a répa s ennek valamennyi rokonán mindég találkozhatunk velők.

RUFFY PÁL.

A fegyház udvara elég tágas kert. Épen ebéd ideje előtt volt. A fogoly nők csoportosan a kertben sétáltak, hogy ünnepi szabadságukat élvezzék.

Egytől-egyig fegyliázi ruhába öltözve s hol kisebb csoportokban társalogtak, hol párosán, hármával, négyesen sétálgatták körül az udvart.

Néhányan vidáman, mások komoran, sokan egykedvűen, de legtöbben bizonyos komolysággal. És hogy elcsitult egyszerre minden zsivaj hogy megkomolyodtak a vidám arezok s hogy elájtatosodtak a legkonokabb asszonyok, midőn a tisztes igazgató végig ment az udvaron.

Egy végtelen alázatos, körülbelül ötven éves asszony, mindenáron az igazgatóhoz sietett s megcsókolta a kezét.

— Különösen kegyben akar járni a kis hamis — jegyzém meg a ravasz arczu nőre, mikor kiértünk a kertből.

— Igen ám, csakhogy tudjuk hányat ütött az óra. Ez a szenteskedő asszony adott egy mihaszna legénynek, aki most Illaván busul, egy pár csizmát és öt pengőt, hogy üsse agyon az urát. És ez a legény bizony agyon ás ütötte. Ismerjük már az ilyen jó madarakat az ő alamusziságukról.

Megnéztük útközben a hatalmas tehén istállót, a sertés hizlalót, az óriási baromfi- tenyésztéseket, a nagyszerű konyliakerteket; de mindezeknél sokkal inkább érdekelt engem a következő elbeszélés.

— Nem régiben egy intelligensebb rabnő került hozzánk — úgymond az igazgató,— postás volt a férje egy vidéki városban. Az asszony tanácsára közösen elhatározták, hogy ki fogják rabolni a postát, de úgy, hogy

elhárítsanak minden gyanút. Egy este az illető városban tánczvigalmat rendeznek. A postásáé, mint afféle helyre menyecske, ki- cziczumázz.i magát, s mielőtt bálra indulna, bemegyen a hivatalba, megkötözi erősen a férje kezeit, kendőt dug a szájába, betöri a kályhát s azt mondja, hogy most már csak játsza a megkezdett szerepet. Ezzel elment mulatni. Javában folyik a csárdás, midőn egyszerre csak azzal a hírrel zavarják szót az egész vigasságot, hogy a postára a kályhán keresztül rablók törtek be, a postás össze vau fojtogatva, kendő a szájában, kötél kezén, lábán. A postásné első kötelessége nagyot sikoltaui s 1 eg fő feladata hatásosan elájulni. Azonnal megvizsgálják a dolgot. A vizsgálat azt konstatálja, hogy a kályha belülről van kifelé törve, mert minden törésdarab úgy bizonyított. A postás se tudott rendületlenül tagadni s igy miudkettő- jöket elitélték. Az úrnő szépen idekerült s ki is töltötte már fogságát,

— Hányán vaunak élet fogytiglan elítélve ?

— Most csak heteu. Ezeknek sohasem szabad elhagyni a fegyliázat, inig a többi rabnőknek meg vau engedve a napi munka is. Hogy milyenek a rögzött gonosz tevőuők, arra a legélesebb példa az, hogy van egy tabnőuk, aki már ötöször került vissza. Idehozta már zsenge ifjúságát, itthagyta a legszebb korát, s mintha, csak azt akarta volna elérni, hogy itt találja halálát is, ötödször követett el súlyosabb bűnt. A t u 1 s á g o s humani z m u s a m ü - vele ten eb b elemekre épen nincsen j a v i t ó li a t á s s a 1, amint azt a visszaesők osztálya bizonyítja. Visszakerülnek ugyanis nagyon sokszor azok, akik

alig lmgy kiszabadultak, újabb gazságot követtek el.

Újra visszamentünk az irodába, mert megkértem az igazgatót, hogy igeu óhajtanára a statisztikai adatokat is föl jegyezni.

Szives előzékenységgel teljesítette a derék igazgató ebbeli kérésemet is s már most beszéltetem magukat a szomorú számokat :

Katholikus rabnő van kétszázhatvan.

Helvét hatvanhárom.

Görög katholikus hatvankilencz.

Keleti görög vallásu harmiuezkettő.

Ágostai harmiiiczöt.

Zsidónő négy.

Unitárius egy.

Bünlajslrom szerint:

F é r j g y i 1 k o s tizenöt.

Gyermekgyilkos harminezhárom.

Emberölés negyvenhárom.

0 r g y i 1 kos tizenegy.

Férj mérgez és négy.

F:.?é r j orgyilkos egy.

Gyermekülés huszonhat.

M u g z a t e 1 b a j t á s négy.

Súlyos testisértés kilencz.

G y e r in e k k i t é t e 1 t.iz.

L o p á s és rabi á. s kétszázötvennégy.

Korra nézve tizenöt éves csak egy van, ötven és hatvan év között csak kettő, lmsz és Uarmiucz között már több, negyven és ötven év között azonban legtöbb.

Jellemző, bogy a legtöbb emberölést románnak követték el s a legtöbb gyújtogatást magyar nők okozták.

Hátra volt még a fegyház legsötétebb s legszigorúbb börtönének megtekintése. Mélyen lenn a föld alatt, nagyon

sok lépcsőn kell lemenni oda. A napsugarak alig szűrődnek be a szűk ablaknyiláson.

Három-négy börtön van a föld aiattegymás mellett. A kis szobák hatalmas vasajtója egyetleu egy napsugarat sem bocsát be a homályos folyosóról s igy tökéletes koromsötétség uralkodik a rideg sziklákban.

Az .egyikben már bilincseket s lánczo- kat is láttunk,

— Kiket zárnak ide ? — kérdem a derék igazgatót, aki mindenre kiterjesztette kalauzoló figyelmét.

— A legnevezetesebb rabnőket* A kik például hajtogatnak, akik ellenszegülnek, akik verekednek, akik a felügyeletet megsértik s a kik örjöngenek. Ide már nemcsak a napsugár nem látogat be. hanem bizony itt a legszigorúbb böjt kegyetlen napjai kezdődnek. Hanem bála az égnek, csak ritkább alkalomkor nyittatom ki ezeket a |vendégfo- ga dókat.

Föllélegzettüuk, midőn ismét verőfényre értünk. Végtelenül nyomasztóan hatottak ránk a földalatti czellák s egyátaláu mindazok az emlékek, melyeket a komor épületből magunkkal ho/.tunk.

Három órára terjedő szomorú tanulságokban fölötte gazdag tapasztalataimat végre bevégeztem a bukott angyalok közt.

Távozásomkor szabadabbnak jobbnak és becsületesebbnek találtam minden bucsus asszonyt, ki a fegyház bejáratát ostromolta, hogy legyen micsoda emléket hazavinnie a márianosztrai rabnőktől. Pedig azok a szegény paraszt asszonyok csak olyan szabadok, csak olyan jók s csak olyan becsületesek voltak, mint azelőtt.

Dr. KŐRÖST LÁSZLÓ.