Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 8. szám

időig- — no az eddig használt kutak­ból, hanem vagy a Dunából vagy — ft mi még inkább ajánlató« — a kor­nyék közeli forrásaiból szereztessék be. Felhasználva a jelen alkalmat, még arra is bátor vagyok a mélyen tisztelt közönséget figyelmeztetni, hogy a föld­szint és pinczék fölött lakók egészsége n jelenlegi viszonyok között szin­tén veszélyeztetve van és pedig azon Icgnemüek által, melyek az ár­vizek lefolyása után az átnedvesitett és szerves részeiben rothadó pincze ta­lajából fejlődnek és szobáink fűtése kö­vetkeztében a padlózaton keresztül szó báinkba felszivatnak. Az innen eredhető veszély kikerü­lésére óvszerül a pinczék lehetőség szerinti tisztítása, szakadatlan szellőz­tetése, valamint a szobáknak is folyto­nos, vagy legalább többszöri szellőzte­tése ajánlatos. A közönség érdekében a figyelmez­tetésre ezen utat leginkább azért vá­lasztottam, mert tapasztalásom szerint ft velünk született ellenkezést hajla­moknál fogva a jóakarata útbaigazítás eredményesebb szokott lenni a hivatalos tilalomnál, melyet különben ez esetben végrehajtani úgy is aligha lehetett volna. Dr. LIPTHAY JÁNOS, Esztergom megye tiszti főorvosa. A hgprimás római útjáról. Simor János herczegprimás folyó évi első számú főpásztori körlevélben tudósítja római útjáról papságát. A körlevél lényeges pontjai ekkcp hang­zanak : „Az alig múlt esztendőt, mely püspökségemnek huszonötödik éve, nem akartam befejezni anélkül, hogy Ró­mában ne lettem légyen. - - Nem ve­zetőit oda kíváncsiság, de oda vont a Krisztus helytartója iránti szeretőt és kegyelet. Szeiitsógos urunknak kifejtet­tem hiteteket, hüségteket és ragaszko­dásokat a szt. apostoli szék iránt, ki­nek legkegyelmesebb sziliétől el nem bocsáttatám a nélkül, hogy ne adta volna teljes atyai jóindulattal az apos­toli áldását. A mit szentemlékü IX. Pins mon­dott 1870. évi szeptember 20-ika után, az áll utódjáról is ; sőt bizonyos, hogy ez még inkább érzi az ellenséges ura­lom erőszakos kitöréseit és erőjét. A mit a pápa lelkének koresztre- foszif,ősére, az apostoli szentszék zakla­tására az ő és az egyház jogainak ösz- szetiprására az egyház kínoztalására és ha lehetséges volna, megsemmisítésére nézve még valaha gondolhatni som vél­tünk, azt mindent, a hogy a keresz­tény név istentelen ellenségei, minden dolgoknak gonosz fölforgatói vé :liez vittek, ismerni tanultunk úgy, hogy a jelen időben, mely a katholikus egy­házra nézve telve van zavargásokkal s veszélyekkel, mint különös isteni ren­delkezés eseményének kell tartanom, hogy a legfőbb pásztori székre szenf- séges urunk emeltetetett, kinek bölcse- ségét s tudományát hirdetik az oncik- likák, melyek méltók a római pápa felségéhez és a tanszék Fejedelmének szentségéhez. Hogy pedig az annyi bajjal, oly nagy veszélyekkel küzdő pápát szomo­rúságaiban és szorongattatásaiban, mo­lyokét az egyház miatt élénken érez, de türelmesen olvisel, isten segélyével, támogatja és pedig annyira támogatja, hogy bármily erőseknek a gyöngeség által való megzavarására latszik jelen lenni, ebben nem kételkedhetünk. Avagy talán — hogy mást hallga­tással mellőzzek, — nem isten pártfo­gásával történt-e, hogy ép azon na­pokban, melyeket Rómában töltöttem, az oroszok császára, a sz. székkel kö­tött egyezménynyel helyreállította a. bé­két az egyházzal birodalmában és ka- iholikus alattvalóinak, kik azt évtize­dek óta nélkülözték ? Annál inkább csodálandó és fájla­landó, hogy a katholikus egyház Né­metországban még jogaitól mogfo-ztva a legigaztalanabb és a katbolikusok lelkiismeretét sértő törvények igája alatt nyög, ezekkel, mint megannyi békék­kel lenyűgöztetek annyira, hogy most is a törvényszékek elé ragadtatnak és sujtatnak áldozárok csupán azon okból, hogy a polgári hatóság kedve ellenére a mise-áldozatot bemutatták, vagy a szentségeket kiszolgáltatták, vagy ha­lottakat eltemettek. Bizonyára örök dicséretére és di­csőségére válik azon vidékek papságá­nak, hogy püspökök és legtöbb >iIdőzár inkább engedték magokat minden ja­voktól kifosztatni, börtönre vettetni, székeikről el űzetni, számkivettetni, ki- gunvoltaiul', semhogy az egyház jogait feladják és eltántorodj.mak Péter tan­székétől és mint hajtások a gyökértől — mint szent Cyprian tanítja — el­váljanak, melyből kifakadtak. Bízunk az urban, hogy szentséges atyánk törhetetlen fáradozását az egy­házi béke és nyugalom helyreállítására Németországban, hol majnem ;iz egész plébániák harmadrésze üresedésben van isten segélyével szerencsés siker fogja, koronázni, mint Oroszországban történt. A megyei közgyűlés pro­gramúi ja. — 1883. január 25-én. — III. Kérvények. 26. Minc-zér Pál szt.-léleki lakos a megyei takarék mag­iári adó kérvénye tartozásának lefizeté­sére halasztás adása, iránt. 27. Major Pál szt.-léleki lakosnak hasontárgyu kérvénye. 28. Engl L pót farnadi lakosnak kérvénye a. közte és Fannid község közt egy db. ingatlan iránt kötött adásve- vési szerződés jóváhagyása, végett. 29. Muzsla község kérvénye egy db. ingatlannak Laboda János részére tör­tént átengedését tartalmazó határozata jóváhagyása iránt. 30. A pilismarótlii v a 11 ás a lapítván y i uradalom számtartóságának kérvénye az 1856-1881. év végéig bezárólag Csői­nek. Leányvár, Kirva, Mogyorós köz­ségekben a nevezett uradalom által él­vezett szollődézsma és maradványföld vállsági összegek után kivetett, tőkeka­mat adóm befizetett községi póiadónak elengedése iránt. 31. Bajna község kérvénye az 1882-1883. fél évi községi bormérési jognak házilag leendő kezelési iránt hozott határozatának jóváhagyása vé­gett. 32. Mngyar-Szölgyén község kép­viselőtestületének kérvénye 1 47frt. 74kr. cselekvő hátralék leiratáén, iránt,. 33. Az eszi ergo mi érsekségnek kér vénye a közte s Kúra! község között az utóbb nevezett által már előzőleg megváltott kúráli italmérési jog 1848 9 1866(7. évre esedékes s részben a kir. kincstárt, részben pedig a vallás ; la- pitványt illető s még fizetetten bér összegének megállapítása és megfizetése iránt lértejött egyezség jóváhagyása végett. 34. Szt.-lélek község kérvénye az 1880. és 1881. évre a, kórházi alap részére fizetendő 52 frt. elengedése iránt. IV. Levelezések. 53. Özv. Arany Jánosné ő nagyságának köszönő levele a albizottság által férje halála alkal­mából 175.-82. sz. a. hozzá intézett! részvét iratra. 36. Komárom megye közönségének a villós gyufák gyártása, elárusitása és használatának megtiltása irántidntézke dósok végett a in. kir. belügyminiszté­riumhoz intézett, feliratát pártol tatni kérő 253.-82. sz. a. kelt átirata. 37. Takács József „Pénzügyi hely­zetünk reformja“ c/.imíl munkálatának tárgyalását kérő inegkérősvéiíyé. 38. Győr vármegye közönségének 196,-82. sz. átirata melylyel a prágai „Szlávia“ köles, biztositóbanknak az ország területéről leendő kitiltása tár­gyában a m. kir. minisferiumhoz inté­zett feliratát pártoltatni kéri. 39 A magyarságot és népnevelést Sáros megyében terjesztő egyesület át­irata hasonszel leinti egylet alakítása iránt. 40- Somogymegye közönségének 383. 82. a. kelt átirata, melyben a rövid idő alatti elégő lécnek bohozatala tárgyában a folyamatban fevő codifica- tionális munkálatok al, almából a in. k i r. i gaz s á g íl gy in i: ti sz téri u m 11 oz intézett felterjesztését pártoltatni kéri. 41. Ugyanannak a vasárnapi imin- kasziinet, illetőleg a lábrakapott ünnep- sértések meggútlása tárgyában a vallás és közoktatási minisztériumhoz intézett fölterjesztését pártoltatni kérő 357|-82. sz. a. költ átiiafa. 46. Udvarhelymegye közönségének az úgynevezett vad házasság korlátozása tárgyában az orsz. gy. képviselő házához intézett feliratát pá.toltatni kérő I05j82 ez. átirata. 43. Hont,vármegye közönségének a tanügy terén az állami ellenőrzés szi­gorítása és kiterjesztése iránt orsz. gy. képviselőházhoz intézett feliratát pár­tol tat ni kérő 115(82. sz. átirata. 14. Gömör és Kishont e. me­gyék közönségének a pánszláv sajtó törvényellenes izgatásai ellen erélyes intézkedések életbeléptetését kérelmező s a m. kir. belügyminisztériumhoz in­tézőt feliratát párloltatui kéri. 45. Budapest főváros közönségének 771.-82. sz. a. kelt átirata az 1848. évi szabadságharcz emlékére emelendő szobor javára adományok gyűjtése iránt. És egyéb időköziben beérkező tár­gyak. Farsangi levél, in — A kaszinó bálja január 20-án. — A casinói bálok mindig sikerülnek. Ez sülne ki legalább az összes báli lidreértéssel és jobb hangulattal fog vég­ződni. mint, ;i bevezető próba. Hajdanta e/.ek a bálok képezték a farsang legszebb pontját, mutassák meg kereskedőink, hogy most is számot tesznek. Lesz még egy-két kisebb rendű vigalom és Összejőve lel is, a melynek a részleteit azonban még ezideig homály födi. Szóval daruéval berczeg meg­lehet elégedve idei uralkodásával. A milyen rövid lesz, olyan vig és mozgalmas is Fárad katlan táuczosaiuk pedig igazán elmondhatják magukról, hogy : Három éjjel, bárom nap Nem elég a lábunknak. ANAKREON. Árnyképek a hivatalból. i. Ideiglenesen. A hivatal főnöke előtt, ki hanyag elő­kelőséggel veti meg magát a parnlagán, egy fiatal ember áll. — Hogyan, barátom, ön nincs meg­elégedve állásával ? — Főnök ur, két éve bogy a pénztárt esak ideiglenesen vezetem s bizonytalanság közt lebegek. Szeretném végleges kiuevez- tetésemet . . . A főnök közbe vág. — Tudom, tudom . . . úgy van . . . nos, Sóskuty ur, ha éppen úgy tetszik . . . s nincs megelégedve helyzetével . . . vég­tére nem tartóztatjuk . . . A fiatal ember arcza vérbe borult, né­hány mentegető szót dadogott. A főnök1 büszke méltósággal emeli föl kezét, jeléül annak, hogy távozhat. * — Sóskúti ur, nejének furcsa fogalmai lehetnek az öu állásáról. Persze . . . per­sze . , . hm, hin, szomorú félreértés fo­roghat itt fönn . . . — Nem értein, főnök ur. — Nem érti. Furcsa, persze, persze... Lássa, édes Sóskúti ur, mikor még én is csak ideiglenes hivatalnok voltam, csakúgy mellesleg em ítve, egészen másképen visel­kedtem elöljáróimmal szemben ... és csa­ládomat is, érti kérem, családomat is, érti kérem, családomat oly szellemre vezéreltem, hogy annak minden egyes tagja el volt telve a föllebvalóim iránti alázatossággal ... igen, igen, . . . inig az ön neje a tegnapi estélyen irányomban magát a lehető leg- sértőbb, sőt oktalan módon viselte . . . — Főnök ur , . . —• Persze, persze, behebe . . . Csak arra vagyok kiváncsi, én függök-e önöktől, vagy önök fiiggnek-e az én kegyelmemtől ? Hehehe . . . majd gondolkozom felőle. * A kis takaros szobában az ideiglenes péuztáruok keblén gyöngéd termetű, majd­nem gyermeteg nő zokog. Szőke fürtös fe­jecskéjét mélyen ássa a férj kabátjába és sir boldogtalanul. — Kálmán, én nem bírom ki tovább. Az az ember engem megöl . . . szerelmé­vel üldöz . . . tegnap is a szolgabiróóknál . . . oh úgy meggyalázott, megszégyenített. . . . mindenki előtt . . . meglásd, még megöl engem. A férj nyakán megduzzadnak az erek, szemei elé vére< felhő sűrűi össze. A lé­legzet szakgatottan, kínosan tör elő mel­léből. Lehajol nejéhez : — Bocsáss meg, bocsáss meg te an­gyalom ... én vagyok az oka, miattam szenvedsz . . • Oh, az ideiglenesség ! . . . De már nem tarthat sokáig. Viseljük ad­dig a jármot. Látod, angyalom kenyerünk vau szóban. — Oh, úgy megbántott, úgy megszé­gyenített . . . zokogá a nocske tovább. — Megölöm, megölöm . . . liörgó a férj. Szegény nője megrettenve néz rá. Fé lelem lepi meg szivét s békitőleg moso­lyogni próbál. De teliet-e róla. ha a mo­solyon áttör a zokogás elfojtott hangja. * — Igen, igen ellenőr ur, csak vizs­gálja át a pénztárt. Sőt kívánatos, azaz meghagyom szigorúan, hogy ezentúl lieten- kint kétszer vizsgálja át. Holló, ellenőr, mikor a pénztárnok urak oly pazarlók a mai világban ! Ha nem tekintik a helyze­tet, liánéin hiú nők szeszélyét követik. A feleséget fürdőbe kell küldeni . . ezt per­sze kibírja a fizetés . . . Az ideiglenes péuztáruok, kire e sza­vak vonatkoztak, reszkető ajakkal kel föl. De a főnök nem engedi szóhoz. — Igen, igen, kedves ellenőr ur, szám­talan esetet mesélhetnék önnek Sok pi­káns is van közte, hehe lie. Vál jon csak, tán eszembe jut valamelyik. Igen, anno 18 száz talán ötven . . . szóval, volt valami Habrudák nevű pénztárnok s nejére iszonyú sok pénzt költött. Persze bálba, színházba és fürdőbe küldözte és sikkasztott, bogy a költséget födözliesse. Képzelje, beliebe, egy­ezer csak ueje áldott állapotban került haza a fürdőből, nevetséges egv história ... A szegény furulyás bujába tüstént följelen­tette sikkasztásait a hatóságnál. A főnök ur kaczagva sétál föl-alá a szobában. Majd ismét megáll. — Különben ellenőr ur, legközelebb mégis kiírjuk a pályázatot, mit gondol, ugy-e helyes lesz ? Az emberek megbiz- hailanok, igy legalább válogathatunk. Majd, majd beszélek erről a tanácsbau. Hja, a mai emberek . . . A főnök czinikusau, kegyetlenül mo­solyog. Véletlenül bátrapillant s úgy vesz: észre, mintha az ideiglenes péuztáruok sze­méből a sötét könyftílbőu az elfojtott dűl villáma törne át s kezét mintha görcsöset összeszoritauá. Eleinte rá akart támadni alárendelt* jéré, de egyszerre ellenálliatlan gyávaság lepi meg ; maga se tudja, mire magya rázni ez érzelmet, hanem sietve szobájáb. megy s azt is bezárja maga után. SEBŐK ZSIGMOND. — Polgári táncmulatság. A tar kaság hivatalos helyiségében tartami vigalomra a következő meghívót kap tűk : Meghívó. Több esztergomi pol gáti ifjú f. é. február 6-án a Gábri István-féle helyiségben zártkörű táncz mulatságot rendez, melyre t. N. ura és családját tisztelettel meghívja rendezőség. Kezdete 7 órakor. Ezé meghívó belépti-jegyül szolgál és másr át nem ruházható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom