Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 78. szám
művelőink, c-n.lv «z.Viitó vető földhöz lapult óm boréi n k s icj nincsen földini- yölési politikánk som. I) ha bármily szomorú igazságok is azok, a múlt és pedig a legközelebb múlt történetéből, nem nyomhatjuk el azon érzelmünket, mely a viszonyoknak o tekintetben kedvező visszahatására., reményt és pedig alapos reményt no nyújtana. E reményünk pedig annál nagyobb, annál indokoltabb, mennél in kább tudjuk, hogy a földművelés ügye nem csak hogy teljesen szakavatott, teljesen gazda, kezében van, hanem egy oly férfiúéban, ki előde megkezdett nyomdokain haladva, mindent megfigyel ve s mindent mi a magyar mezőgazdaság ügyének emelésére a kis és nagy bir tokosok előnyére hatni képesítve van, megragadja s a szegény és az ország mostoha gyermekének tekintett mezőgazdaságot azon álláspontra helyezze, melyről a biztos és jutalmazó életben maradás, fejlődés és gyarapodás kellékeit magának megszerezni, élni és virulni képes legyen. Es o tekintetben mi igen szép reményeket füzünk úgy a már előbb tárgyalt nagytó ntesságu ügy komoly figyelembe vételéhez, mint általában mindazon dolgokhoz, melyeknek kedvező megoldását a gazda világ Magyarország nj közgazdasági miniszterétől óhajtja és meg is várja. Öntudatos culturgazda, népet kell te remteniink a helotává süllyedt magyar mezőgazdából s lesz agricultiir politikánk s meg fogunk tudni élni e földitől, melyen kiviil nincsen számunkra hely, SZOBONYA BERTALAN. Mirtuságak HAAS M. PÜSPÖK HAMVAIRA. V. A fáradhatlaii kutató lolkiösnieretes- ségével írja azután le azon pompás templomokat, és gazdag kolostorokat melyek a török uralom előtt virágzottak. Voltak ott a benezéseknok, do monkosoknak, ferenczeseknek, csmne- litáknak, és ágoston renditeknek kolostora,!'. Sz. d.'tmés rendűi szüzeknek zárdái, Sz. Erszébet nagyszerű kórháza, melyekben a keresztény szerelet és műveltség virágai magyar szellemben diszlettek. Ennyi magasztos oltárai a magyar műveltségnek a beözönlő török hordáknak estek áldozatul, valamint azon nagy hírű magyar tudományos egyetem is, melyet Nagy Lajos 1367-ben alapított. egészen a testvérek dolga. Beosztják például a keiti munkások közé, beosztják a baromfiakkal vagy szarvasmarhákkal és sertésekkel vesződök közé vagy a kézi munka terembe, a szerint ki milyen. Mert a rabnő a társadalom minden osztályából kerül ki s igy a fenyitőházban olyan foglalatossággal látják el, mely múltjához, képességeihez és hajlamához leginkább faláb De a derék igazgató már indul az első emelet felé s nekem is követnem kell őt, mert nála vannak a kulcsok. Az első és második emelet berendezése nem nagyon üt el 'egymástól. A csillogó tisztaságii folyosó összes ablakai erős vasrácsokkal vannak ellátva. Az összes termeket és szobákat hatalmasan megvasalt tölgyfaajtók zárják, melyeket egy közös kulcscsal lehet kinyitni. A rendes lakaton kiviil van mindegyik ajtón egy óriási függő lakat s az ajtó közös közepén egy cseresznyeszem nagyságú nyílás az őrszemek számára. Egyik ajtó olyan mint a másik. Sőt a termek is egészen egybevágóak. A termek többfélék. Vannak dolgozó termek, iskolák, imádkozó helyiségek, étkező helyek, hálótermek, kórházak, fogházszobák és börtönök, A liumanismus igen ügyel arra, hogy a fogolynők lehetőleg t-nneges égj (ittlétre legyenek utalva s különösen a fogház szobákat és börtönöket csak a legislegvégső esetben lakják. Beléptünk egy munkaterembe. Felmutatja, hogy a magyar nemzőt csak a pécsi egyetemnek évenkint 2000 — 4000 növendéket adott, kik nem csak jeles diákok, do igaz magyar hazafiak is voltak, mert közölök csak a mohácsi csatában többen mint 300 au vérzettek ol a hazáért. Mily hatalmas emeltyűje lett volna ezen egyetem a magyar műveltségnek,ki áltott fel Haas, ha a berohanó pogány vandalismus árja, virágzása legszebb korszakában a földszinérő! el nem se porté volna. Adja, azután a pécsi püspökök névsorát, kik között Sz. Mór, Janus P.ino- nius, Szakmáry György, Klimó, Király, Szopessy mii vei tségtörténelini jelentőséggel bírnak. Bécsben el hű ltok a tudományos merényletek. E könyv tagjairól a történelem tényei beszéltek. Borzasztó kudarezon kapták magukat. Barbárnak hirdettek egy oly nemzetet, melynek egyetlen egy városa, a magyar önállóság idejében, a .szellemi miveltség, oly gaz lag apparátusával tündöklőit. Erezték, hogy ha a magyar nemzetet továbbra ü barbárnak kürlölik ez csak Bécsre szégyen volna, mely Magyar- ország fölött 3. század óta uralkodott. A múltat Haas könyve fényesen igazolta. Es azt jegyezzük meg magunknak jól meg magyarokul, hogy sem Bach, som Thun nem az az emberek voltak kik az igazság elől feltétlenül elzárkóztak. Ok tisztelettel hajollak meg Haas ritka tisztaságii fegyverei előtt, és az egyszerű igénytelen plébánost nagy fontosságú működésre hívták inog. Ebben az emberben tudományra és eszmékre akadtak és reá ja bízták a budapesti tankeriilet főigazgatóságát. Valóban jobban meg nem büntethették volna o megátkozott férfiút. Ha ott felejtik a pécsi plébánia szűk falai között ma neve ott ragyogna az elsők között. Roppant és fáradhatlaii munkássága a magyar műveltség történelem első slát órává emelte volna őt. Még Ipolyi pólyaágyában feküdt, majd nyelvi nehézségekkel kiizködött, mikor már Haas múltúnkat minden oldalulag átbuváróita és szellemi termékenységünk a viharok által itt-ott megkímélt morzsáit és széthullott forgácsait egy begyűjtötte. És mondjátok, hogy nincs-c valami szörnyű drámai történelmünk ? Ünnep volt s igy kézimunkával nem foglalatoskodtak, hanem a harang szavát várták, mely a templomba menetelre figyelmezteti őket. Egy külön osztály volt együtt. Lehettek vagy ötvenen. Mindannyian egyforma ruhában. Festett kék szoknya fehér pettyekkel, kék sávos fehér kendő a vállon s fehér főkötő a fejen. Töredelmes alázattal köszöntötték az igazgatót. Kezdetben az a benyomásunk van ilyen 50 fogolynőről, hogy az egyformán visszataszító. Az első benyomásból sok marad el később, ha bővebben tanulmányozzuk a szerencsétleneket, de az a meggyőződésünk még határozottabb lesz, hogy kel eines arezot hiába keresünk közöttük. A mária-nosztrai fogolynők bűnhödése két évi fogságtól kezdődik s tarthat egész életfogytiglan. Aki tehát idekerül az már nem követhetett el olyan csekélységet mely az arezra is oda ne lenne Írva. Azok a bártortnlan tekintetű szemek, azok a dúlt vonások, azok a határozatlan mozdulatok s az a megrögzött arczkifejezés nem gyakorolhatnak kellemes benyomást. Az ifjúság rendesen még szabálytalan arcz- vonásokkal is szép az életben. De szép-e olyan ifjúság, melyet óriási bűn terhel, mely az ártatlanság ruhája helyett egy gyilkosuő mezét vonta magára? Szép vonásokat csak szép lélek véshet az arezra s nagyon gyakran szépek azok a szabálytalan arezvonások az életben, melyekből legalább a becsület és Seilovszkynaiv hazafi óságáért, a nem zot fiatalsága lovul fogta be magát kocsijába. Haast pedig ugyanazon időben megkövezték. A mily sok bennünk a szalmaláng, ép oly fogyatékán van bonnünk az igaz liazafiuság bölcs sógének olaja. Dr. Kiss József. FŐVÁROSI LEVÉL. A vasárnap hajnali hajón sisakos, fejszés, köteles tűzoltókat találtunk, a mi azt jolontotto, hogy Budapesten megint valami tűzoltó parádé lesz, a mire persze ki kell rukkolni. Győriek voltak. Az egész kis csapat óriásokat ásított s felségesen u atkozott. Az esztergomi tűzoltók derék parancsnokával megbeszéltein a fővárosi tűzoltó parádé meglátogatására szolgáló tennivalókat s azután elmondtunk kölcsönösen vagy tizenkét vozérczikket Esztergom emelésére, virágzásál a, dicsőségének kivívására, végre szerencsésen Buda pestre érkeztünk. Első dolgom volt az Ember tragédiájának előadására jegyet váltani. — Hiszen leníndtilásomnak legforróbbczél jául tűztem ki a felséges mű színpadi bem u ta tásá n a k megtekintését. Tíz órakor már nincs j*‘g'J- Az udvarias pénztárnok szinte bocsánatot kór fölháborodásomért. Tépelődésemből ogy heves lökés térit magamhoz. Egy előkelő ur nagy lolkend -zéssel törtet előre. — Pénztárunk ur, kérem azt a félretett páholyt. —- Tessék. — És megbocsát, ha támlásszékemet visszaadom. — Sőt meg is köszönöm. Azonnal lefoglaltam a kapóra érkezett támlásszéket s olyan háládatosan tekin tettem a páholyos urra, mintha legalább is életmentőm lett volna. Vidáman indulhattunk délután a ká- rolykaszárnya udvarán végbemenő tűzoltó látrányosságok megtekintésére. A fővárosi tűzoltóság ötozredik éjjeli őrségét s huszesztendős fönnállását ünnepelte: Gróf Széchenyi a vi11 ánvonattal már megérkezett volt s a parádé délután bárom órakor mog is kezdődött. A nagyszabású gyakorlatok kélség- kivül meglepőek voltak. Egyescomicus episódok nagy derültséget idéztek elő. De leginkább érdekelt engem a legjóság beszól. Itt a szabályos vonások is rútak, mert hazudnak s elmondják azt, hogy milyen lélek lakik azok alatt a szabályos vonások alatt. Egy tizenöt esztendős kis leány állott az egyik pad szélén. Talán a legfiatalabb valamennyi fogolyuő között. — Jegyezze meg magának jól ázt a csinos arezot — súgta az igazgató. Első látatva elég csinosnak is tetszett. Üde és eleven mozdulata kis leány volt, élénk fekete szemekkel, apró fehér kezekkel krétafeliér arcczal. Mikor észrevette, hogy rátekint ütik, zavarodottan hajtotta le a fejét s egy bádogpohárra nézett. Nem is mert. töb- b et t öl tekinteni. — Mivel van vádolva ez a kis leány ? — kérdem az igazgatót. — Ez a jámbor gyermek, aki olyan szendén tud nézni ? Ez a tizenöt esztendős kis leány — gyermekgyilkossággal van vá- va ............ D r. KŐRÖST LÁSZLÓ. — Népvándorlás. Vasárnap reg goi nem kevesebb mint huszonegy sze kér c/.igány vonult be városunkba. De mielőtt Faraó ivadéka megtelepedhetett volna, rendőrségünk egész a város végéig kísérletté, honnan aztán Dorogli felé vették utjokat. nagyobb magyar fia, Gróf Széchenyi Ödön. Fényes török egyenruhában valóságos pasához illő nyugodtsággal szemlél to végig a gróf a látványosságokat. Hatalmas, tagbaszakadt termetű férfin, élete legszebb virágában. A vörös kereszt sátora alatt állottunk, midőn a gróf attach éj a kíséretében a sátorba lépett. Rendkívül érdekelte őt a fölszerelés s minden aprólékos szerszám után élénken kérdezősködött. Csak azzal a dologgal nem tudtam megbékiilni, hogy a gróf a vörös kereszt egyesület sátorának parancsnokával folyton németül beszélt. Az nekem nagyon is visszatetszett, különösen Budapeseten ahol már annyi Szécsényi beszél németül s nemcsak parádék alkalmával, de a közönségesut- czai életben is. A hatalmas közönség már annyira benne volt a helyeslésekben, hogy nem azt kisérte ovatiókkal, aki legelső volt, vagy a mi legkitűnőbben sikerült, hanem azt is a mi iegügyetlenebb, vagy iegsikerotlenebb volt. Végre véget ért az ünnepély, melynek tüzes bajnokai elmentek bankét- tezni. Alig vártam már az előadást s hétkor már egészen telt házat Láttam a nemzeti színházban. A fővárosi közönség éli teje, a mágnás osztály leglelkesebbjei, magas állású hivatalnokok, tudósok, irók, tanárok, a pénz és vagyon legműveltebb képviselői mindenfelé. Megszólalt Erkel Elek vezetése alatt a nagyszerű zenekar s a nyitány habár hidegen is hagyta a közönséget, annál nagyobb volt az átalános érdeklődés, mikor a függöny felvonult s a színpad a legfölségesobh túlvilágot mutatta be. A mit a drcorateur, a mit a rendező s a mit a jó Ízlés meg a phan- tasia a túlvilág szemlélhetővé lététénél kigondolhatott, az itt mind érvényesült. A legremekobb illusióból csak az egyik modorosán szavaló gyönyörű kis arkangyal gyémánt gyürücskéje sodort ki. Az a kis gyómáiilocska a sugárszóró tükrök világítása meliett igen kihívóan tündökölt s szinte eszünkbe jutatta, hogy mind az angyalok mind a nők nem szeretnek tökéletes egyforma szépek lenni, hanem mindenik szebb akar lenni például olykor csak egy kis vakító fényű gyémántka által is. Hanem hát mi az az Ember tragédiája ? Erre a kérdésre nem lehet olyan röviden felelni, mint arra, hogy volt e értelme a drámai költeményt szilire hozni, mikor az nem szinszorü. Kétségkívül volt. Magyar szellem ritkán gondolt fenségesebbet, nagyobb-szoríit, mint a sztre- góvai eremitagéban élő nagy magyar philosophies és költő, kit az élet rútúl megcsalt s a ki keserűen csalódott még abban is, a kit legszentebbül szeretett. Annyi gondolat, annyi fölséges tartalom ritka magyar műben csillámlik föl oly dúsgazdagon, mint az Ember tragédiájában, mely örök dicsősége fog maradni a magyar költészetnek. Hogy Faust mennyire hatott Madáchra, , ezt már sok aeshetikus elég hálásan j taglalta. Goethe philosophiájának sok eszméje vissza is csendül Madách jam- Imsaiban, de az ember tragédiájának } alapeszméje mindamellett olyan eredeti i a milyen páratlan maga a mű is a í világirodalomban. Az apró tragédiákból ’Jálló mű az x ember bukását, az asszony ingatagsá- - gát, a csábi tó erő hatalmát, a nagyra- -j vágyás megalázását, a legszebb eszmék }| keresztrefeszitését, a tömeg léhaságát, a tudományszomj megtántorodását s az x évezredek által megnemesiilt emberiség visszahanyntlását szóval az ember tra- -j gédiáját megrendítő v rázszsal testesíti ij
