Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 76. szám

fiilyL-il.oU életmódot neki kívánatossá teszi. Ennek következtéből) az ifjúra nézve at.yja vagy bátyja egy kedves rokona vagy tanulótársa, anélkül, hogy tudná, jelentékeny befolyással van. Mert az iljn csodálkozik azokon és teljes szivéből szereti, különbséget nem tesz a példa kon és mintaképeken, melyeket magának választ, minden egyenlő, jó és szép. De az ily hajlam nem elégséges, mig az óhajtás, melyből keletkezett, benső jogosultságra. nem jut. Szerencse mégis, hogy a dolog természetében rejlik, miszerint ama hajlamok, melyek nem csupán pillanatnyi szeszélyen alapulnak, hanem hosszantartó külső befolyás alatt keletkeznek, nem egészen összefüggéstelenek egy lassan-lassau érvényesülő képességgel. Mert a gyermek lát, hall, érez, világnézletéhez képest fel fog, gondolkodik és Ítél. Így már jóval előbb bizonyos összhangzat jön létre, mely annál biztosabb alakot nyer, minél tovább tart ezen közeli viszony.

De minthogy minden meglevő erő nyílvánulásra, munkára gerjeszt, értetődik, hogy a gyermek azon foglalatosságokat, melyeket naponta látott és már játék közben utánzott, megtanulni igyekszik és hogy azon előmenetelekkel, melyeket tett, kedve s erélye fokozódik.

A hajlam keletkezésének másodil ( módja az, mely a szó hatalmán, legyen 1 az irva, vagy csak kimondva, alapul és nevezetesen fiuknál, kiknek képzelő tehetsége már erősen kifejlődött, érvényre jut. Elragadó beszéd, élénk irály, gondos éloleesetelés különösen, de hogy e melleit a törieneti előadások, kiváltképpen életleirások még mélyebb benyomásokat tesznek az ifjúság kedélyére, mint a leghaUialósb dicséretek, régi, de igaz tapasztalás

Ha tehát a szülők fiaikban hajlamot fedezlek fi i egy bizonyos pályára, akkor minden megengedhető eszközt fel kell használniok ezen lelki erő fejlesztésére és ép fen tartására. Ez annál inkább égető szükséggé válik, ha ezek azon szórakozott és puha természetbelihez tartoznak, kikre a legújabb befolyás rendesen igen nagy hatással van és kik emiatt folytonosan óhajtásaikban ide s tova ingadoznak. Mert itt mindenek előtt a figyelem kötendő le, mely egyedül képes az óhajtást állandóvá tenni és \\i által ezt szilárd hajlammá átala kitani. Az akarat szilárdsága a figyelem legerősebb összpontosítása nélkül soha «e éretik el. Ily esetben a tanuló képzettsége szerint, a szóbeli oktatásnak

tart az audencziára jö t közönségen. Erre kulcszörej lesz hallható, a prímás fölnyitja mindig zárva tartott dolgozó szobáját, — az irodaigazgató erre belép, kezében egy csomó hivatalos aktával, levelekkel s érkezett hírlapokkal. A főpap erre informáltatja magát a bebocsáttatásra várok „szándéka“ felől, mire tölgyfniróasztaláuak egyik öblös fiókját. Wertheim-kulcscsal kinyitja s ujdonat uj bankók csomagjaival rakja teli zsebét.

Egyikbe csupa egyest csúsztat, a kisebb jerénynek számára, a másikba ötvenes, száras bankók vándorolnak azok részére akiknek több kell.

Aztán elbocsátja irodaigazgatóját — Íróasztalát és szobáját bezárja — és megy a fogadó verembe. Ivét keze két zsebében lóg tartva a „vágott dohányt“ — melyet azonban mások foga fog elszívni.

Egy elégett község küldöttsége, utána egy-két, káplán, ki most lett plébánossá, egy-két ujrnisés papocska, egy szegény tanító, hivatalvesztett családapa, külföldi misz- szionárius, apáczák, egymásnak adják a kilincset. Az elégett templomra, iskolára 200 forint, egyik-egyik uj plébánosnak tehénkére 100—-150 forint, az ujmiséseknek könyvekre 50—50 forint, a szegény tanítóknak, a hivatalvesztett családapának 50 forint, a külföldi misszionáriusnak körülmény szerint 100 —200 forint, apáczáknak legkevesebb 100 forint, és igy tovább.

Most jönnek az apróbb emberek a házi szegények, özvegyek, árvák betegek, Ínségesek egyenként 3, 5, 10 forinttal bocsáttatnak el.’ Mire vége az audencziának, vége

lassan és keresetlenül be kell állani, hogy az ifjút lépésenként a pálya sajátszerűsége és jellegéről, melyre hajlama van. felvilágosítsák és azon kö- votolményeket, melyek arra szükségesek, vele megismertessék. Netáni kérdéseinek felhasználásával kisértsék meg a homályos képzeleteket eloszlatni, az érdeklődést újból éleszteni, de a mellett az ábrándot megsemmisíteni és az idealista kus reményeket megszorítani és pedig úgy, hogy azokat ridegség által inog ne sértsék és az ifjú gondolatát el ne nyomják. Igaz ugyan, hogy a nehézségeket nem szabad elhallgatni, azonban ezek is úgy adandók elő, hogy az akaratot inkább éleszszék mintsem megsemmisítsék. Ki no látná be, hogy a szülők ezen tevékenységének hosszú időn át folytattatnia és összeköttetésben kell lennie az ifjú szellemi fejlődésének megfigyelésével és hogy a pályaválasztás nem egyszerű cselokmény, de a paeda- gógiának legfontosabb feladataihoz tar- tozik, melyeknek megoldása, mint maga a nevelés évek hosszú sorát teszi igénybe. Végre még az a kérdés merül fel, mit kell tenni ha a képesség és hajlam ellenmondásban van ? A felelet erre nem nehéz : kisértsük meg minőnek előtt az értelmi akadályokat elhárítani. De ha ez nem sikerülne, akkor okvetlenül a hajlam elnyomandó. Mily módon történjék ez ? a szülők erélyes- sége és a fin egyéni természetétől függ. Legrosszabb esetben a hü szülei figyelmeztetés, ha nyugalom és megfontolással párosult, ezóiját el nem fogja téveszt* ni és a fiút arra a meggyőződésre juttatni, hogy választásában tévedett. Sok esőiben az ily fél e eljárás szükségtelen is. Az ifjú hibás hajlamáról a legtöbbször önmaga győződik meg, minek következtében a helyes irányt tér mészeti sugallatai után találja fel.

A pályaválasztásnál tekintetbe kell venni végre a körülmények befolyását vagyis az anyagi jólétet is. Világos, hogy a nagy szegénység az ifjút távol fogja tartani azon pályától moly sok évi előkészületet igényel, kivált ha fenforog a kétség, vájjon fönn fogja-e tudni őnömnagát azon tarthatni. A jog hallgató, orvosnöfendék, nyelvész mai napság sokkal nehezebben fog boldogulni, mint ki alantasb pályát választ. De itt is különösen a szellemi képesség veendő tekintetbe. Ajóeszü tanuló mint a latin mondja: „virtus-negata

tentat iter via“ czélját elfogja érni. Gyenge tehetséggel Diró ifjút (udomá;i pénziiek is. Mai nem szükség, hogy kezét zsebébe hordozza a prímás, elbírja azok tartalmát két ii j i is. De hogy még az sem maradjon ott. gondoskodnak arról az esztergomi ulczai koldusok.

Ezek a lurkók már kitanulták, hogy déltájban a prímás audiencziákab ad, s hogy kedvesebb vendégeivel a fogadóterem ablakmélyedéseiben szokott beszélgetni. Állást foglalnak tehát az ablakokkal szemben, s lesik hol lesz látható az a piros kis bársony sapka, a melyet a bibornok ősz fején hordoz. Nossza aztán, hogv megpillantották kezdődik a szemek és arezok olyan némajátéka, milyent Nesztroi is megirigyelhetett volna. A sánta hibás lábát, az egy kéz ü csonka karját emeli, mutogatja az ablak felé, szája, mintha imádkoznék, mozog, mormol.

Á h< rczegpiiinás már ismeri embereit, egy darabig csak hagyja őket nyavalyogni, aztán kinyitja az ablakot, s dob közibök néhány bunkót, a mire a sánta egyszerre éplábuvá, a félkezii kétkezivé, a néma beszélővé változik, nagy mulatságára az adakozó főpapnak.

— Uj zenemű. Menner és Schleu- ning '/onemükoreskedóséhen Szegeden megjelent: „Magyar induló“ a szegedi uj liid megnyitása emlékére zongorára két kézre szorzó Menner János zonodei tanár. A csinos czimkóp a hid utczát és az uj hid egy részét ábrázolja. Ára 80 kr. 69 kr. előlogos beküldése után bérmentve küldetik meg.

nyes pályára anyagi jólét hiányával képezni, annyit jelent a legtöbb esetben mint legalább erkölcsileg tönkre tenni.

A mondottakat összefoglalva azt a következtetést vonják a, szülők, hogy nem csak igen korán határozó állást vegyenok fiaik későbbi pályaválasztására nézve, hanoin mindenek előtt törekedjenek : Istentől adott összes tehetségeiket telhetőképen sokoldalnlag kiképezni.

Tiszt-választás.

(Szeptember 17-én)

A városi tanács tagjai Pap János elnökleté alatt a következők voltak : Keményt! János, Takács Géza, Nieder- mann József, dr. Helez Antal, dr. Föld- váry István, Sarlay Ede, Merényi Fe- rencz, Nicdermami Endre, dr. Feicli- tinger Sándor, Prokopp János, Csomó József, Szabó József.

Pap János a tanács tárgyául a ke zelő- és segédtisztek megválasztását jelöli meg s minthogy a választás eredménye' elé sokan tekintenek s a választás életfogytiglan szól, ajánlja a tanács tagjainak a légielkiösméretesebb eljárást.

A választás eredménye a következő :

Vajdinger Antal polgármesteri tol 1- nok egyhangúlag választatott inog.

A kapitányi segéd választásra a következők pályáztak :

Kollár Károly, Burián Lajos. Heimlich János (visszalépett), Bódogli Kál mán. A három jelöltre megejtett szavazás következő eredménnyel járt: Kollár 5, Burián 7, Bódogli egy szavazatot kapott. E szerint városi kapitánysegéd nek Burián Lajost általános többséggel választották meg.

A pénztári segéd állomásra Hajnali Gyula egyhangúlag.

Kórházi biztosnak és iktatónak folyamodott Ochleituer Rezső, Feigler Ká roly, Sebei her Mihály, Pólyák Vilmos, Gábris János, Szölgyémy János, Pathó Flóris. Ezek közül Pólyák Vilmos hét, Feigler Károly öt s Szölgyémy egy szavazatot kapott s igy Pólyák választatott meg.

Adóvégrehajtónak Bártfay Géza, Scheiber Mihály, Pathó Flóris, Gábris István, Vincze Ferenez és Vajda Adolf concurráltak.

Legtöbb szavazatot kapott Bár tfay tiz, Patlió kettőt, Vincze egyet.

Városgazdának Kapa Mátyás egyhangúlag.

Hegymestereknek ajánlkoztak :

Kecskeméthy Ignácz, Tóth József, Kubovics János. Szabó Ferenez, Nagy János, Boták János, Tőkei Antal, Horváth Mihály és Schwarcz József. A szavazás eredménye szerint Horváth Mihály tiz szavazattal győzött, Schwarcz József kettőt, Kecskéméthy egy szavazatot nyert.

Másod hegymesternek a szavazások igy oszlottak meg :

Kecskeméthy Ignácz hat, Schwarcz József hét. E szerint másod hegymesterré Schwarcz József választatott meg.

Két írnok. Folyamodtak Leffter Sán dór, Beszédes Imre, Szölgyémy János, Schoiher Mihály, A tanács szavazatai a következőkép oszlottak meg : Sebei bet hét, Szölgyómi hat. Második Írnoknak megválasztották Szölgyémy Jánost 11 szavazattal Beszédes egy szavazata ellenében.

Rendőrbiztosnak folyamodtak :

Farkas János, Tuscliinger Albert, Bé- kási Rezső, Kálaczi, Kopcsányi Ferenez.

Legtöbb szavazatot kapott Bókási 11, Kopcsányi két szavazata ellenében.

A választás háromnegyed tizenegykor ért véget. Az újonnan megválasztottak leteszik az esküt s a végzetes számú „tizenhárom“ tanácsbeli tag oloszlik.

Tanítói előléptetés.

A folyó hó 13-án tartott városi közgyűlésben felszínre hozták, hogy az eddig fonálló szokás, t. i. a tanítóknak következő osztályba való előléptetése mellőzendő, s csak azon tanító töltené be a megüresiilt állomást, kit arra az iskolai szék alkalmasnak ítél. E feltevés indokolására említésbe vétetett, hogy más városokban is történnek ily- féle intézkedések.

Erre nézve nincs egyéb felhozni valónk mint hogy nálunk azon intézkedés életbeléptetése nem lenne méltányos, mert a viszonyok elütök más városokéhoz képest. Ugyanis, más városokban, pl. Budapesten, be van hozva az ötödéves 60 frtnyi pótlék addig mig a tanítói fizetés az 1000 irtot meghaladja; tehát a működő tanítónak teljesen mindegy bárhova, illetőleg bármelyik osztályba helyezik, mivel működési éve itt is, ott is megmarad és számításba vétetik a quinquennium kiszolgáltatásánál ; de e mellett szabályul tekintetik azon gondoskodás, hogy az áthelyezett tanító elsőbb osztály vezetésével — az előző működési helyét tekintve — meg ne bízassák, vagy ha ez esetleg megtörténik, ott vagy tévedés forog fenn, vagy büntetésből reá mért szándékos cselekmény kifolyása.

Ámde nálunk, a hol a fizetés teljesen egyenlő és a szolgálati évek betudásával kapcsolatos kedvezmény nincs meghonosítva, bizony keserűen eshetnék az évek során itt ténykedő tanítóknak, ha abból az egyetlen egy előnyből, t. i. az előléptetésből kizáratnának.

Igaz, hogy a tanítói hivatal akármelyik osztályban véve egyjelenlősógü, de figyelembe kell venni azt is, hogy különbség még is van köztük.

így pl. az első osztály, a hova a gyermek, mint a szobrász elé került kőtömeg kerül, sokkal nagyobb fáradság s physikai erő fölhasználását, igényli mig belőle Írni, olvasni, számolni tudó s második osztályba felvehető tanoncot nevel. Az tudja ezt legjobban megítélni, ki abban huzamosan részt vett, de a , laikus is belátja — ha szülő is egyszersmind, — bogy a kezdő gyermek- ■ kel való bánásmód, mily játszva vezeti j be az ismeretek elemeibe a gyermeket, , ki előtt az iskola a hozzá fűzött ko- - moly feladattal szemben egészen üj, , egészen szokatlan valami, a mibe hogy i

ljesen beleélje magát, a tanítónak az í emberi képzőimet felülmúló tapintatos- - ságára, páratlan békéiűrésére és szívós ? kitartására van szüksége, különben nem i tanító és nem méltó a tanítói névre.

Már most ily körülményekben eltöltve s nehány évet: talán rósz néven vehető e a tanítótól, ha kiérdemelt jutalma fejé- - ben csupán előléptetésre számit s oly y osztályban óhajt működni, mely a lelki i és testi erők teljes fölhasználását nem n követeli s módot nyer arra, hogy életének — mely a mai kor tanítóinál L úgy is szűk határok közt mozog — családja javára némi enyhet kölcsönöz- zön s azt néhány évvel megliosszabit- hatja.

Az előléptetés megtagadása a fonti ij okokra való utalás czéljából bizony r{ méltánytalan eljárás volna, a mire ne- -i mos városunk közgyűlése lehetetlen, ti hogy beleegyezését adja valaha !

Igen, a váltakozó rondszer alkalma- -í zásba vétele jogosult lenne, sőt prac- ~í ticus is, mert minden tanító részt venne oi az elemi oktatásban az első osztálytól 16 kezdve fölebb, melylyel kapcsolatban u mód nyujtatnék a tanítónak arra is, hogy a kezdési eljárás változatos egy- -y másulánhan haladna folyton akként, a a mint évenkint más-más osztálylyal fog- -r lalkozik, miből az következnék, hogy y-.