Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 8. szám
időig — no az eddig használt kutakból, hanem vagy a Dunából vagy — ft mi még inkább ajánlató« — a környék közeli forrásaiból szereztessék be. Felhasználva a jelen alkalmat, még arra is bátor vagyok a mélyen tisztelt közönséget figyelmeztetni, hogy a földszint és pinczék fölött lakók egészsége n jelenlegi viszonyok között szintén veszélyeztetve van és pedig azon légnemílek által, melyek az árvizek lefolyása után az át.n ed vési tett és szerves részeiben rothadó pincze talajából fejlődnek és szobáink fűtése következtében a padlózaton keresztül szó hóinkba felszivatnak. Az innen eredhető veszély kikerülésére óvszerül a pinczék lehetőség szerinti tisztítása, szakadatlan szellőztetése, valamint a szobáknak is folytonos, vagy legalább többszöri szellőztetése ajánlatos. A közönség érdekében a figyelmeztetésre ezen utat leginkább azért választottam, mert tapasztalásom szerint n velünk született ollenkezési hajlamoknál fogva a jóakarata útbaigazítás eredményesebb szokott lenni a hivatalos tilalomnál, melyet különben ez esetben végrehajtani úgy is aligha lehetett volna. Dr. LIPTHAY JÁNOS, Esztergom megye tiszti főorvosa. A hgprimás római útjáról. Simor János herczegprimás folyó évi első számú főpásztori körlevélben tudósítja római útjáról papságát. A körlevél lényeges pontjai ekkép hangzanak : „Az alig múlt esztendőt, mely püspökségemnek huszonötödik éve, nem akartam befejezni anélkül, hogy Rómában ne lettem légyen. - - Nem vezetett oda kíváncsiság, de oda vont a Krisztus helytartója iránti szeretet és kegyelet. Szeutsóges urunknak kifejtettem hiteteket, hiiségteket és ragaszko- dástokat a szt. apostoli szék iránt, kinek legkegyelmesebb sziliétől el nem bocsáttatám a nélkül, hogy ne adta volna teljes atyai jóindulattal az apostoli áldását. A mit szentemlékü IX. Pins mondott 1870. évi szeptember 20-ika után, az áll utódjáról is ; sőt bizonyos, hogy ez még inkább érzi az ellenséges uralom erőszakos kitöréseit és erejét. Á mit a pápa lelkének kerésztre- foszilésére, az apostoli szentszék zaklatására az o és az egyház jogainak ösz- szetiprásáfa az egyház kínozta fására és ha lehetséges volna, megsemmisítésére nézve még valaha gondolhatni sem véltünk, azt mindent, a hogy a. keresztény név istentelen ellenségei, minden dolgoknak gonosz fölforgatói vé :hez vittek, ismerni tanultunk úgy, hogy a jelen időben, mely a katliolikus egyházra nézve telve van zavargásokkal s veszélyekkel, mint különös isteni rendelkezés eseményének kell tartanom, hogy a legfőbb pásztori székre szent- séges urunk emeltetetett, kinek bölcse- ségót s tudományát hirdetik az oncik- iilcák, melyek méltók a római pápa felségéhez és a tanszék Fejedelmének szentségéhez. Hogy pedig az annyi bajjal, oly nagy veszélyekkel küzdő pápát szomorúságaiban és szóró ugatta fása ihn n, molyeket az egyház miatt élénken érez, de türelmesen elvisel, isten segélyével, támogatja és pedig annyira támogatja, hogy bármily erőseknek a gyöngeség által való megzavarására látszik jelen lenni, ebben nem kétélkedhotiínk. Avagy talán — hogy mást hallgatással mellőzzek, — nem isten pártfogásával történt-e, bogy ép azon napokban, melyeket Rómában töltöttem, az oroszok császára, a sz. székkel kötött egyezinénynyel helyreállította a bókét az egyházzal birodalmában és ka- iholikus alattvalóinak, kik azt évtizedek óta nélkülözték ? Annál inkább csodálandó és fájlalandó, hogy a katliolikus egyház Németországban még jogaitól megfosztva a legigaztalanabb és a katholiknsok lel ki ismeretét sértő törvények igája alatt nyög, ezekkel, mint megannyi békákkal lenyíigöztetik annyira, bogy most is a törvényszékek elé ragadtatnak és sujtatnak áldozárok csupán azon okból, hogy a polgári hatóság kedve ellenére a mise-áldozatot bemutatták, vagy a szentségeket kiszolgáltatták, vagy halottakat eltemettek. Bizonyára örök dicséretére és dicsőségére válik azon vidékük papságának, hogy püspökök és legtöbb áldozár inkább engedték magokat minden javoktól kifosztatni, börtönre vettetni, székeikről éliizetni, számkivettetni, ki- gunyolfalni, semhogy az egyház jogait feladják és eltántorodjanak Péter tanszékétől és mint hajtások a gyökértől — mint szent Cyprian tanítja — elváljanak, melyből kifakadtak. Bízunk az urban, hogy szentséges atyánk törhetetlen fáradozását az egyházi béke és nyugalom helyreállítására Németországban, hol mnjnom az egész plébániák harmadrésze üresedésben van isten segélyével szerencsés siker fogja koronázni, mint Oroszországban történt. A megyei közgyűlés programija. — 1883. január 25-011. — ILI. Kérvények. 26. Minczér Pál szt.-lóleki lakos a megyei takarékmag- lári adó kérvénye tartozásának lefizetésére halasztás adása iránt. 27. Major Pál szt.-lóleki lakosnak hason tárgy u kérvénye. 28. Engl L pót farnadi lakosnak kérvénye a. közte és Fúrnád község közt egy db. ingatlan iránt kötött adásve- vési szerződés jóváhagyása, végett. 29. Muzsla község kérvénye egy db. ingatlannak Laboda. János részére, történt átengedését tartalmazó határozata jóváhagyása iránt. 30. A pilismarótlii vallásalapitványi uradalom számtartóságának kérvénye az 1856-1881. év végéig bezárólag Csőinek, Leányvár, Kirva, Mogyorós községekben a nevezett uradalom által élvezett szőllődézsma és maradvánvföld váltsági összegek után kivetett tőkekamat adóra befizetett községi póladónak elengedése iránt. 31. Baj na község kérvénye az 1882-1883. fél évi községi bormórési jognak házilag leendő kezelési iránt hozott határozatának jóváhagyása végett. 32. Mngyar-Szölgyén község képviselőtestületének kérvénye 147fit. 74kr. cselekvő hátralék leiratása iránt. 33. Az esztergomi érsekségnek kötvénye a közte s Kúrál község közölt az utóbb nevezett által már előzőleg megváltott kúráli italmérési jog lS48í9 1866(7. évre esedékes s részben a kir. kincstárt, részben pedig a vallás ; la- pitványt illető s még fizetetten bér összegének megállapítása és megfizetése iránt 1 órtejött egyezség jóváhagyása végett. 34. Szt.-lélek község kérvénye az 1880. és 1881. évre a kórházi alap részére fizetendő 52 frt. elengedése iránt. IV. Levelezések. 53. Özv. Arany Jánosné ő nagyságának köszönő levele a mbizottság által férje halála alkalmából 175.-82. sz. a. hozzá intézett részvét iratra. 36. Komárom megye közönségének a villés gyufák gyártása, elárusítja és 11 a szná I a tán a k m egt i 1 tá sa irá fi ti ;i utézkc- desok végett a in. kir. belügyminisztériumhoz intézett feliratát pártoltatni kérő 253.-82. sz. a. ke.lt átirata. 37. Takács József „Pénzügyi helyzetünk reformja“ czimü munkálatának tárgyahását. kérő megkeres vénye. 38. Győr vármegye közönségének 196,-82. sz. átirata melylyel a prágai „Szlávin“ köles, biztositóbanknak az ország területéről leendő kitiltása tárgyában a m. kir. min isten műhöz intézett feliratát pártol tatni kéri. 39 A magyarságot és népnevelést j-J Sáros megyében terjesztő egyesület át- f - irata hason szellemű egylet alakítása . iránt. 40, Somogyinegye közönségének 383.82. a. kelt átirata, melyben a rövid idő alatti elégül lécnek behozatala tárgyában a folyamatban levő codifica- ; tionális munkálatok aL almából a in. <" ,i kir. igazságügy minisztériumhoz intézett U felterjesztését pártoltatni kéri. 41. Ugyanannak a vasárnapi mun- -í kaszíinet, illetőleg a lábrakapott ünnep- . -q sértések meggátlása tárgyában a vallás e<; és közoktatási minisztiu-iumho« intézett áh felterjesztését ]>árfoltatni kérő 357-82. .2 sz. a. kelt átiiafa. 46. Udvarhely megye közönségének Jo az úgynevezett vad házasság korlátozása tárgyában az orsz. gy. képviselőházához \o intézett feliratát pátoltatni kérő 105(82 í’8 ez. átirata. 43. Hontvármegye közönségének a r, tanügy terén az állami ellenőrzés szi- -is; gorifása és kiterjesztése iránt orsz. gy. j-q képviselőházhoz intézett feliratát pár- -u tollatni kérő 115182. sz. átirata. 14. Gömör és Kishont e. me- -on gyék közönségének a pánszláv sajtóőjji törvényellenes izgatásai ellen erélyes?- i n tóz kedések életbeléptetését kóréi mez do - s a m. kir. belügyminisztériumhoz in--/;/ tézet feliratát pártoltatni kéri. 45. Budapest főváros közöuségének/on; 771.-82. sz. a. kelt átirata az 1848.84, évi szabadságharc/» emlékére emelendő)!/m szobor javára adományok gyűjtése irántJuA Es egyéb időközben beérkező tár-xáj gjak. Farsangi levél, in — A kaszinó bálja január 20-án. — A casinói bálok mindig sikerüliiefcfout Ez sülne ki legalábo az összes bálád híre,értéssel és jobb lningulattal fog végződni. mint <i bevezető próba. Hajdanta e/.ek a bálok képezték a farsang legszebb pontját, mutassák meg kereskedőink, hogy most is számot tesznek. Lesz még egy-két, kisebb rendű vigalom és összejőveiel is, a melynek a részleteit azonban még ezideig homály födi. Szóval Carueval herczeg meglehet elégedve idei uralkodásával. A milyen rövid lesz, olyan vig és mozgalmas is Fárad katlan táuczosaiuk pedig igazán elmondhatják magukról, hogy : Három éjjel, három nap Nem elég a lábunknak. ANAKREON. Árnyképek a hivatalból. i. Ideiglenesen. A hivatal főnöke előtt, ki hanyag előkelőséggel veti meg magát a pamlagán, egy fiatal ember áll. — Hogyan, barátom, ön nincs megelégedve állásával ? — Főnök ur, két éve bogy a pénztárt «sak ideiglenesen vezetem s bizonytalanság közt lebegek. Szeretném végleges kiuevez- tetésemet . . . A főnök közbe vág. — Tudom, tudom . . . úgy van . . . nos, Sóskuty ur, ha éppen úgy tetszik . . . s nincs megelégedve helyzetével . . . végtére nem tartóz tatjuk . . . A fiatal ember arczu vérbe borult, néhány mentegető szót dadogott. A főnöki büszke méltósággal emeli föl kezét, jeléül annak, hogy távozhat. * — Sóskúti ur, nejének furcsa fogalmai lehetnek az ön állásáról. Persze . . . persze . , . hin, hm, szomorú félreértés foroghat itt fönn . . . — Nem értem, főnök ur. — Nem érti. Furcsa, persze, persze... Lássa, édes Sóskúti ur, mikor még én is csak ideiglenes hivatalnok voltam, csakúgy mellesleg em itve, egészen másképen viselkedtem elöljárói nmal szemben ... és családomat is, érti kérem, családomat is, érti kérem, családomat oly szellemre vezéreltem, hogy annak minden egyes tagja el volt telve a föllebvalóim iránti alázatossággal ... igen, igen, . . . mig az ön neje a tegnapi estélyen irányomban magát a lehető leg- sértőbb, sőt oktalan módon viselte . . . — Főnök ur . . . — Persze, persze, behebe . . . Csak arra vagyok kiváncsi, én függök-e önöktől, vagy önök fiiggnek-e az én kegyelmemtől ? Hehehe . . . majd gondolkozom felőle. * A kis takaros szobában az ideiglenes pénztáritok keblén gyöngéd termetű, majdnem gyermeteg nő zokog. Szőke fürtös fejecskéjét, mélyen ássa a férj kabátjába és sir boldogtalanul. — Kálmán, én nem bírom ki tovább. Az az ember engem megöl . . . szerelmével üldöz . . . tegnap is a szolgabiróéknál ... oh úgy meggyalázott, megszégyenített. . . . mindenki előtt . . . meglásd, még megöl engem. ’ A férj nyakán megduzzadnak az erek. szemei elé véres felhő sűrűi össze. A lélegzet szakgatotfan, kínosan tör elő melléből. Lehajol nejéhez : — Bocsáss meg, bocsáss meg te angyalom ... én vagyok az oka, miattam szenvedsz. . . . Oh, az ideiglenesség ! . . . De már nem tarthat sokáig. Viseljük addig a jármot. Látod, angyalom kenyerünk van szóban. — Oh, ugv megbántott, úgy megszégyenített . . . zokogá a nőcske tovább. — Megölöm, megölöm . . . liörgó a férj. Szegény nője megrettenve néz rá. Fé lelem lejii meg szivét s békitőleg mosolyogni próbál. De teliét-e róla. ha a mosolyon áttör a zokogás elfojtott hangja. * — Igen, igen ellenőr ur, csak vizsgálja át a pénztárt. Sőt kívánatos, azaz meghagyom szigorúan, hogy ezentúl lieteu- kmt kétszer vizsgálja át. I-Iolió, ellenőr, mikor a pénztárnok urak oly pazarlók a mai világban ! Ha nem tekintik a helyzetet, liánéin hiú nők szeszélyét követik. A feleséget fürdőbe kell küldeni . . ezt persze kibírja a fizetés . . . Az ideiglenes pénztárnok, kire e szavak vonatkoztak, reszkető ajakkal kel föl. De a főnök nem engedi szóhoz. — Igen, igen, kedves ellenőr ur, számtalan esetet mesélhetnék önnek Sok jú- kAns is van közte, hehehe. Várjon csak, tán eszembe jut valamelyik. Igen, anno 18 száz talán ötven . . . szóval, volt valami Habrudák nevű pénztárnok s nejére iszonyú sok pénzt költött. Persze bálba, színházba és fürdőbe küldözte és sikkasztott, hogy a költséget Üldözhesse. Képzelje, beliebe, egyzgg szer csak neje áldott állapotban került hazafi a fürdőből, nevetséges egy história ... szegény furulyás bujába tüstént följelei9U[j tette sikkasztásait a hatóságnál. A főnök ur kaczagva sétál föl-alá 4íu szobában. Majd ismét megáll. — Különben ellenőr ur, legközelelofg^ mégis kiírjuk a pályázatot, mit gonddiuoj ugy-e helyes lesz ? Az emberek niegbiicígg{ hailanok, igy legalább válogathatunk. Majefif majd beszélek erről a tanácsban. Hja, mai emberek . • . A főnök czinikusan, kegyetlenül mii [j solyog. Véletlenül hátrapillaut s úgy ver/ ész re, mintha az ideiglenes pénzt áruok ssg jf0) méből a sötét könyfelhőu az elfojtott di jj, villáma törne át s kezét mintha görcsös:<5 összeszoritauá. Eleinte rá akart támadni alárendefinni jére, de egyszerre ellenálliatlan gyáváiig lepi meg; maga se tudja, mire magsai' rázni ez érzelmet, hanem sietve szobáj^fi0^ megy s> azt is bezárja maga után. SEBŐK ZSIGMONDIAK) — Polgári táncmulatság. A i A kaság hivatalos helyiségében tartanád vigalomra a következő meghívót kJ tűk ; Meghívó. Több esztergomi ] j{l gári ifjú f. é. febniár 6-án a GáíB) István-féle helyiségben zártkörű táiráá mulatságot rendez, melyre t. N. ’ ,y[ és családját tisztelettel meghivj^ifi-, rendezőség. Kezdete 7 órakor. H meghívó belépti-jegyül szolgál és műn r.<: át nem ruházható.
