Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 57. szám

leteknél megvoltak az érzékszervek, de i zért, képzel-, vagy szemlélőt, nem keletkezett. Az agynak tehát ha. nem is épsége, de legalább egy jelentékeny leszo szükséges a lelki működésekhez. Ez a physiologusok nézete.

Az idegek ugyanis, melyek egy rész. a külvilág részéről nyert ingereket agylioz viszik, másrészt az akarat parancsait a végtagokhoz juttatják : az

agyban' végződnek', hogy tehát ezeknek működése szoros összefüggésben áll az agy épségével, az magától értetődik.

Ranke az agykutatások eredményét szintén ezen értelemben fogja fel, midőn azt állítja, hogy az agyféltekék a. képzetok, fogalmak, ítéletek és az akarat kizárólagos szerveinek bizonyulnak

be. Eme kísérleteknek az volt czéljok, bogy a szellemi működéseinek helyét kijelöljék az agyban és bebizonyítsák, hogy a lélek kizárólagos szerve az agy. A kísérleteknek eredménye pedig az, hogy az agy egy része legalább is szükséges a szellemi működések létrehozására, de hogy a lélek egyes mii ködöseit az agy egyes területéhez lehetne kötni —- azt e kísérletek nem .bizonyítják, sőt ellene szólnak. Ep úgy nem bizonyítják e kísérletek azt som, .hogy a lelök kizárólagos szerve az agy.

Ha e mellett tekintjük azt, hogy a léink nemcsak mint szellem működik, liánéin az az életnek is princípiuma s a léleknek ezen működései igen is különböznek a szellemi működésektől ; annál kevesebb okunk lesz a lélek •székhelyét az agyba helyezni.

Az emberi lélek egyszerű, oszthatatlan substantia, annak hőkéről telnit oly formán szólni. hogy'/náfH valamely ideg-sejtben van, nem is lehetséges. — Csak azt mondhatjuk,, hogy a létek az emberi tŐsiben van. Ha az.i.a^y volna a lélek kizárólagos székhelyei, ngv az agy niegroncsolása után a lélek semmi szerepet sem tölthetne .be a testben, pedig nemcsak hogy az élet, nem szűnik meg, de maga a szellemi nyilatkozat is igen sokszor megmarad. Egész biztossággal azt sem lehet, kimutatni, hogy a szellemi tüneményeknek kizárólagos szerve, de hogy általában szerve volna, a léleknek, azt bebizonyítani lehetetlen.

így tehát e kutatások csak azt, bizonyítják, bogy a lélek működéseit sem az agy részeihez, sem pedig az egész agyhoz kötni nem lehet. De ha mind járt sikerülne is állatoknál kimutatni,

, inassal közölni. Igen helyesen mondja, Lange erre vonatkozólag : ha a, leg! szellemesebb írót megfosztjuk látásától,

hallásától, megbénítjuk nyelvét, járuljon ehhez egy kis láz, vagy ittasság, bizony alig fog még oly nagy agyveleje valami magasabb szellemi működést végezni, mint ama agyától megfosztott állat. Joggal mondhatni tehát, hogy az ember érzékszervei nélkül nem is ember. Ezeket tehát nem szabad mellőzni, midőn azt kutatjuk, hol van a lélek szék helye, vagy más szóval, melyik a lélek kizárólagos szerve. A léleknek, ha azt összes működéseiben tekintjük, nincs kizárólagos szerve, a léleknek szerve és igy székhelye az egész test. S ha a lélek szervéről akarunk beszélni és külön szerveket akarunk megkülönböz tetui, azt, csak úgy érthetjük, hogy a lélek bizonyos állapotai az agy, más állapotai a test más szervei által nyilatkoznak.

Óvintézkedések a cholera

Aggodalmat keltő híreket olvasunk naponkint a járványok legfélelnietesb- jéről, a choleráról és a csillagvizsgálók azon kérdést szellőztetik, valljon e csapás mag fogja-e kimúlni Európát, vagy nem. rendesen az eddig lefolyt járványokból vonnak le következtekéseket a jövőre nézve, eltekintve attól, hogy a különböző években fellépett cholera - járvány többnyire egyidejűleg lépett fej a keleten m din el, az orvosok ma már nem kételkednek azon, hogy ezen járvány mindenütt és minden időben fel léphet, ha, az ezen csapást létrehozó feltétel ele megvannak, ilyenek a rothadó szerves anyagok kigőzölgései u. m, hullák, csatornák, mocsárok stb., melyek sok egyéb inf.-cti- osus betegségek létrehozói, egy cholera járvány idején, ha, bár az még ezer és ezer niértföldnyiro tőlünk szedi áldozatait, nálunk szintén előidézteti ezen járványt.

Azért idejekorán figyelmesnek kell lennünk és hasonlókig más városokhoz minden óvintézkedést előzetesen megtenni.

Leghathatósabb eszköz erre nézve közegészségi törvényünk szigoru és pontos végrehajtása,, akkor az esetleges járvány, sem fog nagy mérveket ellhetni. A megyei főorvosi hivatal áthatva ezen ügy nagy fontosságától, előterjesztést tett az alispáni hivatalhoz, mely egész terjedelmében el lett fogadva.

béréiül«'/,ve. A fedélzet aranyozott ambeszk- . jeibő.l egy szivárváeyszint szóró csillár bocsit,ko/ék alá, a falak selyem kárpittaljvan- nalc bevonva, s a padló berakott parkettel parketirozva.

A renaissance modora márvány kandalló felett velencei tükör tükrözte vissza a csillár sugarait. A falak fülkéiben faragott ókori kancsók és bronoe díszítmények álltak, és az antique faragáséi, a gyöngy házzal s ezüsttel berakott asztal körül, aranyozott hímzéssel díszített találmányok állal.

Ezeken szokott az ifjú asszony elmerengeni. ezeken szokta vendégeit, fogadni, akik között most a fiatal Victor gróf a leggyakoribb.

! Bezzeg az ő szivét megsebesítő már Ámor nyila, és az együgyű férj mégis mindannyiszor örömmel hallá látogatása hírét. Pedig úton útfélen egyébről sem beszélnek már Ereskőben mint Damásdi Zoltánná viszonyairól Tornyáíjai Victor gróffal, és e szegény nő nem tudta, hogy e hóditó harcinak jó liirneve is áldozatul eslietik. A kaszinóban már Zoltán füléhez is eljutott e viszony ... ő azonban nevetett rajta és elgondold : „ezek a firlliskedőlc irigy' 1 i 1c, hogy Victor gróf hozzánk jár.“

Nem is törődött többet, vele. Azonban egy váratlan incidens felhívta Zoltán figyelmét e viszonyra. Midőn irodájából haza jött, rendesen Lenke szobáján keresztül ment az ebédlőbe, és midőn egy napon áthaladt, neje pipere asztalán egy kis névjegy tárczát pillantott meg.

Ez nőm titkait rajté — gondoló, magában és mohón a tárc/ai után nyult a nagy fit-1

. kokat, felfedezendő ! És ugyancsak nagy titkokat, fedezett fő'.

A bagariabőr heliotrop illata szinte elká- bitsí. Zoltánt amidőn bepillantott. Csodálva remegve látta a váratlan tartalmat, lázas gyorsasággal kezdett libegni, közeiben a tárcza reszketni kezdett. Á tárczából számos névjegyet vett elő s olvasá :

— Toruyaljai Vidor gr. — Tornyaljai Vidor gr. — ismét Victor — újra Victor és mindenütt e sző „visi'e“ van alehajlott végeken reánvomatvn, tehát ő gyakran volt Lenkénél, tehát a kaszinó hire nem kohol - many —oh én boldogtalan, én megcsalatott!

— És a hűtlen nő talán e hideg névjegyeket is kebeléhez szőritá, oly melegen szerette az aljas csábítót.

Azután a névjegyeket sorba a szőnyegre dobálta és a tárcza másik felében fürkészett. Kis borítékot talált czim nélkül, sietve vévé ki a levelet és reszkető hangon, tördelvo szakadozottan olvasá ;

— „Kedves kis angyal, ma este 9 órakor a lugasban elvárlak.“

Zoltán hajához kapott, haját tépdelé és összekulcsolt kezekkel kiál fa fel :

Borzasztó !

Ebédnél Zoltán elfojtáharagját, még mit- sem akart mutatni felháborodásából s annál ridegebb volt neje iránt, ki újra Victor gróf látogatásairól beszélt, magasztalta, dicsérte őt, ami Zoltán szivében a haragot még jobban óIészté.

Álig borult az esti hajnal biborpalástja az azúrkék menyboltozatra, a Sápadt hold ezüst,sugárai alig sütöttek a lugas tekerodző indára és a légyott helyén máris megjelent

— Damásdi Zoltán !

I.

Feszült kiv inosiságg.il várta az érkezőt, mert gyamijának e légyott lesz bizonyító pecsétje. Ha az esti szellő fuvallata susogva át-j surrant a fák lombjain, inár reszketni kezdett, a grófot látta. Ha a picziny bogár neki röppent az eplien leveleinek, már őt hitte közelegni — s a midőn az est setét fátyolával lobocsátkozélc, végre közeledett Victor gróf s a lugasban neszére e szavakkal lépett be -.

— Te vagy édesem ?

— Én vagyok gróf űr — szólt kemény negédes hangon Zoltán !

— Hogyan? mily meglepetés — ön az Damásdi úr ? — kérdé Victor Zoltán felé hajolva.. — Minek tulajdoníthatom.

— Majd megköszöni holnap aljas csábi- tó ! Tehát fölfedeztem titkukat, tehát végre kiderült? Jól van számolunk érte! és kéz- tyűjét a gróf arczálioz dobva, dühöngve távozott.

A gróf először a feléje dobott, tárgyat kereste fel, de nem érté az egész dolgot, midőn imádott kedvesét várta, mint találkozott ő Damásdival, miért e sértés ? e kez- tyű — s amint igy álmélkodélc Damásdi után akart futni, aki azonban már régen eltávozott.

Másnapra már kora reggel tiszteletét, tette Lenkénél Zoltán. Lenkének rögtön feltűnt e kivételes látogatás és férje szikrázó szemeiből és haragtól sápadt arczából rosszat olvasott.

— Asszonyom — szólt Zoltán mogorván s keményen — asszonyom ! ön még min dig fogadja Victor gróf látogatásait, és nem tudja még, hogy az ereskői körökben egyóbKüz iljiik ozou rendelőt, azon óhajjal hogy óz no maradjon mint sok tn;V írott mulaszt.

Esztergom megye alispánjától. Dn Lipthay János Esztergom megyei tiszti főorvosnak hivatalos előterjesztése, ; hiteles hírek szerint Európához közéé ledő járványnak esetleges beliurczolás;.; következtében fel merülhető veszedelem olhárítása iránt teendő előloges évim té z k e d és e k ' t, á rgy á ban.

Ezen megyei tiszti főorvosi előtér; jesztés egész terjedelmében elfogadtat) ván, felhívnának Esztergom sz. kin város polgármestere és a. két jár ás •szolgabiró nr, miszerint az 1876c XIV. t. ez. 154. § a értelmében min dl azon mozzanatokat, melyek a közegé,szí ség ügyre befolyással bírnak, a log'' nagyobb méllyel figyelemmel kisérjélpi

Tekintettel azon körülményre, hogy; Esztergom sz. kir. városban és kapcson latos részeiben számos és komoly jeleim tőségű egészség-rendőri hiányok állanaD fenn, a, .következő hnlaszthatlan intéz-* kedések rendeltetnek :

1. Minden közkút, valamint azon kutak, melyekből nemcsak a. házbeliolh de azon kívül lakók is nagyobb számi bau szükségletüket merítik, a melyeid teliát szíikobb értelműben szintén közx kutaknak tekintendők az illető szak; közegek által inegvizsgálandék az iránt) f

j vájjon tartalmuk élvezhető illetőleg áiyi I talmas e vagy sem? A viz ártalmán; volta esetén a kút használata alkuid más hatósági eszközökkel beszüntetem] dő s ha ezek eredményre vezetők nem volnának, esetleg a kút gépezetének? megcsonkítása által használ hat,lanná te 9 endő ; a, kifogástalanoknak talált kun tak pedig ide két hét alatt bejeieiui ten dók.

2. Az utczák és közterek tiszlánn tartása különös tekintettel a háztartáséi s élelmi ezikkek hulladékaira, erélyeseim s kímélet nélkül eszközlendő.

3. Minden ház udvara és az ebbőő kivezető csatorna valamint az árnyéin! székek tisztaságra és ez utóbbiak czélíf szerű szerkezetükre nézve is megvizse; gálundók és a talált hiányok orvoslása? szigorúan elrendelendő. Tült,élt emészti! gödrök tartalma behatóan fértőtlenitendob ás kiürítendő, nyílt emésztő gödrölö pedig égyátaiában nem t,fi rendűk. A zu ezen pont alatti intézkedések közvetleno jelen határozat vétele után foganathsd veendők és folyó év szeptember hó 1,1 napjáig az egész város területén éjo kapcsolatos részeiben Végrehajtani dók \

rőt sem beszélnek, miut viszonyáról Viktood gróffal. Ön tiszta, becsületes nevemet ' berni szennyező !

Lenke első pillanatban, megrettent ezse idegeskedő beszédre, később azonban eszébed jutott, hogy hiszen az volt czélja : férj étié téltékeuység által vissza nyerni.

Pajzán jókedvvel és enyelgő kacérkodássá sál viszonzá férjének.

— Hiszen édes Zoltánom,- te soliaséimu voltál körülöttem, te mindig visszavouultáj&i irodádba és igy csak kellett látogató,1so kairól fogadni, hogy unalmamat elűzzem !

— Ilyen módon ? — monda Lenke csatolj; nem féltékenykedel !

— Már nem, mert felfedeztem viszony- -y tokát — moadá hidegen a férj !

— Viszonyunkat ? haliaha — mely uemriií is létezett, és elvégre magad is örültél Vic-oi tor gróf látogatásán. Hogy pedig már nénim féltékenykedel édes Zolikám azt sajnálom,m mert őszinte beszélve, azt hivém, ha félté—éü kény leszesz, őrizni fogsz, és igy legalábtícb mellettem maradsz mert látod én szeretteieWo I akkor is midőn az irodát fölébe helyezte ö a az én szobámnak.

— És szeretetedet hűtlenséggel akartain; bebizonyítani! Valóban jó ügyvédi fogásek hogy féltékennyé akartál tenni. Csakhogy i; játékot komolyan űzted. Asszony, te Victor-v ral oly közeli viszonyban áltál, hogy légyotito tot adtatok egymásnak, és a naponkéntion látogatás sem volt elég.

Lenkének minden vére arczaba tódult,..);, szemeit lesüté és melle lázas gyorsasággal«v kezdett emelkedni. Ily gyanúsításra nem volt! elkészülve! Férfias, önérzetes hangon, mirthiii az ártatlanok szokták, felelt férjének. ;

e hogy az agy el távoli fásával megszűnik- azoknak lei ki működése, evvel még nem s volna bebizonyihva, hogy az agy a, A szellemi működéseknek egyedüli orga- . j numa. Mert tekintetbe kell venni azt,

I hogy ily vivisectiók igen nehezen vi- t, lie tők végbe úgy, hogy az állat egész szervezete bele ne betegedjék, kiilönö- j NjBu pedig, hogy az aggyal legszorosabb 5 összeköttetésben álló részek meg ne : isérüljenek Az ily betegségek és szer- 5 vezeti sérülések • pedig befolyásolják,

. sőt mag is akadályozzák az egész szer

; vezet működését. így megtörtént, hogy ■ a galamb, melynek agyféltekéiből a felső feleletet lefejtették, tizenöt napig semmit sem látott, de azután újra hallott és harmadfél hónapig elélt.

Az emberen, de a magasabb rendű állatokon is, az, ily kísérletek meg nem próbálhatok. Tudjuk, hogy egyes ope- r;ifióknál, melyek pedig nem az agyon történnek, hányszor bekövetkezik az illető egyén halála ; pedig ha a lélek kiválókig az agyban székelne, fokkor talán az ily műtétek egész biztossággal történhetnének, a mi mint tudjuk, épen nem történik.

Az agy bizonyára egyik legfontosabb szerve az emberi (estnek, ha most már ezen szervet jelentékenyen megcsonkítjuk, vagy egészen szétroncsoljuk, senki sem fog csodálkozni, ha nemcsak a szellemi működés, de maga az élet is megszűnik, különösen nem akkor, ha tudjuk azt, hogy az a testnek majd minden részével a, legszorosabb összeköttetésben van. De ez maga még nem jogosít fel arra, bogy a szellemi működés forrását, az emberi lelket, az agy területére szorítsuk.

Sokkal helyesebb azon régi nézet, hogy a lélek székhelye, ha már arról szólni akarunk, nem az agy, liánéin az egész idegrendszer, más szóval az egész ember. Maga Bastian azt mondja, hogy a szoros kutatás mindinkább leszorítja azon nézetet, hogy a szellemi működé seknek Kizárólagos szerve az agy.

Az idegrendszer felosztása is inkább anatómiai, mint physiologiai. Az egész idegrendszer egy oszthatatlan egészet képez. S igy ő szerinte az idegrendszert kell a szellem orgánumának tekinteni s az agy csak legfontosabb része ! azon orgánumnak. Ott lehet az agy az ő teljes nagyságában, de ha nincsenek ! érzékszerveink, melyek által a külvilág lelkűnkkel érintkezésbe jöhet, bármeny-1 nyíre lesz is az agy a lélek székhelye, i nem fog az gondolkodni és gondolatait