Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 56. szám

j .ír (.ol,l;t le gondol kodásnak, a következ­mény nem lehetett más, mint a mit Piocliaska kimondott, hogy a szellemi 'működés egyes nyilatkozatait az agy eiiyns részei végzik Az agy e szerint a, lélek szerve, annak egyes részeihez \annak kötve a szel eini functiók. A sze 11 (»mi működés ezen local isatiója, melyet, Willis gyanított, Prochaska pe­il id ig kimondott, egész napjainkig ott kisértett minden materialista iró mű­vében. Willis és Prof haska csak úttörők voltak ; Gall volt az, ki annak tudo­mányos színezetet kölcsönzött. De Gáli­nak magának — habár kora anatómi­ájában jártas volt is — az agyvelő szerkezetéről nagyon tökéletlen isme- rend voltak. 0 szerinte az agy, a szel­lemi működéseknek mogfelelőleg, a kü­lönböző szerveknek egész sorozatából van összeállítva, melyek ti szellemi mű­ködés véghezvitelére szolgálnak. Ezen szervek fejlettsége szerint mérte ő az ember szellemi működéseinek milyen­ségét. | Kiváló férfiakat, őrültöket és külö­nös magavisoletfmket szeretett megfi­gyelni, s ha valamely lelkiműködés feltűnő módon nyilatkozott, akkor az illető egyének koponyáin a kiemelkedő részeket kereste — mert azt hitte, hogy az agy kidudorodásának megfelel a koponya kidomborodása — s ha ta­lált ily helyeket a koponyán, meg volt a, szellemi működés szervo.; avval azon­ban nem törődött, hogy nem minden ember agyán illetőleg koponyáján van ily kidudorodás. Ezen lücalisatiónak az letta követ­kezménye — mint Lange mondja, • — hogy egy lélek helyett negyven lélek­kel ruházta fel az ont bort, a melyek közöl tnitidoiiik oly talányszeríi, mint a, lélek élete egyátalán. Ezen localisutiéra és vele kapcso­latban a számos tehetség felvételére, ma már alig érdemes szót vesztegetni ; a. tapasztalat teljesen megezáfolta azt. S nincs is ma már physiologus, a. ki ezen localisatiót védelmezné, igen he­lyesen bírálja e tant Lange, midőn azt mondja, hogy Gall eljárásában a szoro­san veit, tudományos módszernek leg­kisebb nyomára sem akadunk ; oly kö­rülmény, mely tanának elterjedésére épen nem volt kedvezőtlen. Kutatásai Irtson lók az astrologia babonáihoz, S ha Lewos magasztalja Gall módszerét, az vonatkozhatik anatómiai kutatásaira és módszerére, de nem ti psychologiára. De már kortársai is olítélték e tant; maró gúny és élez kísértő fölfódözéseit. Elismerjük ugyan, hogy a gúny és élez nem illetékes kritika valamely tudó mányos kérdés eldőlilésénoíi ; de ha. a gúnyolok a. mestert lépten nyomon épen saját adataival, saját vívmányaival hoz­zák összeütközésbe, az esetben — le­galább is elnézhető. Csak egy példát említünk. Lewes maga, hozza, fel, — persze sajnálkozás­sá1, — hogy az agy azon része, melybe Gadl a. tisztelet tehetségét helyozté. szerencsétlenségre épen az tininél volt legjobban kifejlődve. Castle az ürii j tiszlelottehotségét abban látja, hogy a kolompost követi. De a tigris és orosz­lán agyában ugyanazon részek szín én igen ki vannak fejlődve. Erre cs k- ugyati nem lehet mást mondani, mint a mit Lonret tréfásan jegyez meg : A tiszteletadás műszere ez utóbbiaknál, meg kell engednünk, teljesen haszná­latlanul hever ! A phorenologiára nézve ma, is ári, a mit, Müller János mond : A mi illeti princípiumot, a priori semmit sem le­ltet fölhozni annak lehetősége ellen ; de a, tapasztalat mutatja, hogy Gall organologiájának nincs a tapasztalat mik megfelelő alapja ; az agysérülések történőié is ellene mond annak, hogy a különböző szellemi működésekben semmi változás nem történt. A nagyagy homlok lebenyeit tartotta Gall az ér telem helyének, mivel ennek nagysága a homlok kidomborodásával jár, s Longe azt találta, hogy a nagyagynak mind u két homloklebenyo jelentékenyen inog volt rongálva, a nélkül, hogy az értelmi működés bármit is változott volna. Szellemi működéseink tehát nincsenek az agy bizonyos részéhez kötve. Kincs az agynak oly része, melynek megron- csolasa után mindig bekövetkeznék határozott szellemi betegség ; hanem ellenkezőleg azt tapasztalták, hogy tíz agy legkülönbözőbb részeinek sérülése után az öntudatos működés tovább folyt. Egészen máskép áll a dolog azon másik kérdéssel, hogy vájjon az agy képezi-e a léleknek kizárólagos orgá­numát. Ezen tétel már Gall előtt isme­retes volt, s az ő kutatásit: is tulaj­donlapén emez ismert tételen ala­pú I nak. Ámbár ezen tétel nagyon természe­tesnek látszik, mintán az agy kepezi az egész idegszor központját, mégis újabban több oly kísérlet történt, mely mintegy azt mutatja, hogy agy nélkül Egy ideig némán ültünk egymással szem­ben, én feltettem ni agam lián. hogy lehető­leg tartózkodó leszek, de társamat mindig szemmel fogom tartani. Végre felkelt, elalvó szivarját félretéve, köpenyéből vánkost hevenyészett, s e rögtö­nözött ágyon végignyujtózott. Majd kabátja zsebébe nyúlt, s legnagyobb rémületemre egy forgó pisztolyt vett elő s ezt maga elé telte. — isten legyen irgalmas az én árva lel" kemnek — gondolám — ez az ember jól fel van fegyverkezve, s nekem semmim sincs amivel védjem magam. Egészen hatalmában vagyok ! Lehetőleg nyugodt hangon kérdem tőle: —Ón ily élénk forgalmú utón fegyvert hord magával ? Már évek óta megszoktam, hogy so­hasem utazom fegyver nélkül, — feleié nyomaték kai — ez a legjobb barátom, már sokszor segített rajtam. — Tőlem nem könnyű szabadulni folytatni sajátszerti mo­sollyal. 8 midőn csodálkozva tekintek v{\) magya­rázókig mondá. — Természetesen önvédelemnek. De már ideje lesz aludni, jó éjt !- Ezzé) egy plaédet Imzott magára s be­hunyta szemeit. Eszemágában sem volt, hogy példáját kö­vessem, mert meg voltam győződve, bogy a legrosszabb fajtájú rabbival van dolgom. Pillanatig gondolkoztam, hogy ne rohanjak e rá, elragadva fegyverét hatalmamban tart­sam őt a legközelebbi állomásig. De hatalmas ökle a revolveren nyugodott s tán ő épen azon gondolkodott, hogy ho­gyan támadjon meg. Mitévő legyek ! — A mint igy gondol­koztam a koupé falán egy kis táblát pil­lantok meg e felírással: „Vészjelző“ —Ez részben vissza adta nyugalmamat, hisz szük­ség esetén, nem kell egyebet tennem, mint az ablakot kinyitva a fölötte elhúzódó zsi­neget meghúzni, hogy a vonatot megállít­sam és zajt üssek. Elhatároztam, hogy utitársamat nem fo­gom szem elől téveszteni. Ö szabályosan lélegzett, de én meg voltam győződve, hogy ez csak színlelt ah ás, s hogy látszólag be­csukott szempillái daczáia jól szemmel tart. E közben az éj sötét, lett, süni köd vette a vonatot körül. — A megfeszített, figyelem mellyel úti társam minden lélegzetét, minden mozdulatát kisértem, végre kifárasztott, — elaludtam. Egy jó óráig aludtam, midőn hirtelen felébredtem eszembe jutott helyzetem. Hir­telen kinyitom szemeim, — s oh borzalom — egy sötét alak hajol föléin, s abban a pillanatban visszahúzódik. Segítség segítség ! — kiáltám, s fel­ugorva az táblákhoz rohantam ; de mielőtt elérhettem volna, egy kéz ragadta meg ka­romat. — Mi az ördögöt csinál ön ? IJgy lát­szik nagyon izgatott álmai, vagy lidórez nyomása lehetett. — Feltekintolr és közvetlen közelemben ii ti társam mosolygó arczát pillantom inog, Mosolygó arcza teljes nyugodtsága egészen megzavartak, azt liivém, hogy egy bandita fenyegető tekintetével fogok találkozni, s| helyette egy gúnyos arcz mosolyog felém, I is megmarad még az önkéntes és czél- szerű mozgás, sőt megmarad maga, az öntudat is. Megjegyezzük itt újra, hogy miután e kisőrletek állatokon vitettek végbe, ámbár igen fontosak ; de ezekre nézve is kiterjesztjük azon nézetünket, melj et az ember és állat közt való-.össze­hasonlításról a megelőző fejezetben el­mondott unk. Lássuk most már, hogyan vé’.eked nek a physiologusok o tekintetben Wag­ner II. azt mondja, bogy a legkülön­bözőbb színezetű physiologusok között igen elterjedt, vélemény az, hogy a lelki működések az agyban jönnek létre. Ranke szerint pedig a tudomány ogyérteimftleg akként nyilatkozik, hogy az embernél az agyba kell helyeznünk az öntudatnak és a magasabb szellemi tulajdonságoknak székhelyét. De akad­tak, kik az ellenkezőt vitatják. Gall a szellemi működések egyes tü­neményeinek értelmezésére külön te­hetségeket vett fel és e tehetségeket áz agy egyes ^részeihez kötötte ; Flon- rens, hírneves physiologus, az öntu­datos szellemi működések összegének helyét keresi abban, tehát az egész lelket akarja, localisálni, 0 az állatok koponyáját lefejtette, azután a megmn. radt agy velőt részletenként eltávolí­totta. A kisagy eltávolítása után a tyúk vagy galamb nem tudott egye neson megállni, nem tudott járni, futni, vagy röpülni ; de azért még tudott mozogni Ebből azt következtette, hogy a mozgások rendezése a kisagy által történik ; de maguknak a mozgásoknak keletkezésű a gerinczagyban megy végbe. Ugyanaz volt az eredmény, midőn a másik kettőt t. i. a nagyagyat és a, gerinczagyat távolította el, a kisagyat pedig sértetlenül hagyta. Midőn a nagy agy egyik féltekéjét vette ki, az állat nem látott a kivett féltekével ellen­kező oldalon levő szemén ; „értelme" azonban — mint mondja — megma radt. Mikor pedig mind a két féltekét eltávolította, az állat se nem látott, se nem hallott ; elvesztette ösztönét; nem tudót futni, repülni és enni ; öntevé­keny mozgásai megszűntek s igy aka­rata sem volt. De mozgási képessége megmaradt. Floureus tehát ezek nyo­mán határozott különbséget talál az életerő és psychikai erő közt. Azon képesség, mely a, nagy agy eltávolítása után megmarad, az életerő munkája ; a mi pedig megszűnik, az a lélek mű­ködése. A nagy agy eltávolítása után megszűnt a fölfogás, figyelem, emléke­Miért hajolt ön rám, midőn felébredtem ? kérdem bizalmatlankodva : — Uraságod csalódik, — feleié nyugod­tan — én a lámpa alatt egy arczképet né­zegettem, bizonyára árnyékom ijesztette meg annyira ! Néhány bocsánat kérő szót morogva a legellentótesebb érzésektől áthatva, ülésembe hanyatlottam. Alvásról persze szó sem le­hetett már, különben nemsokárahajnalodott s nekem nem nyílt alkalmam, hogy meg­győződjem, valljon utitársam csakugyan az volt-e aminek tartottam, t. i. valami rabló. — Nem kísérletted meg később beszédbe ereszkedni vele, hogy megtudhass valamit tőle ? — kérdém Bélától midőn gondolataiba merült. — Nem, ő mélyen aludt egész éjjel s ta­lán nem is vette észre midőn kiszállottam. Akkor az egész ^történet nagyon csonka — mondám gúnyosan — s bizonyára csak phantasiád szüleméaye. S ezzel kalapomat véve távozni készültem. Véletlerüi! épen barátom kalapja jutott kezembe, s midőn le akarom tenni a bélésé­ben egy névjegyet pillantottam meg. — Hát ez mi ? — kérdem s ezeket olvas­tam. L . . . Ferencz — jól ismert rendőrirém — kölcsönösen csalódtunk egymásban ; én önt sikkasztónak tartottam ; ön engem rab-, lónak ! OMIKRON. hot, ítélet ás akarat. Ltok tehát a lé­lek fiiuclioi melyeknek szervo a un<rv Gazdasági tudósítások. (A 0«*d»*4sM5ri™(,a III,lósilói ) , ,K 0 b1 !: " l|-»l írják: Oü éri rozs es búza termésre, a kil-ít-í« m j.• ... , Muus a kozepszo­"'"<■1 joob. arp* és iuhn n.szAur. S"‘íp’. li"l;.oWcii:l ís toknrmiinjrépám J • l.iíiimwnj nemünkre középszerű. A sertések szórványosan hullanak. E^yébb gazdasági állatok egészségi állapota jó. B ú t o í k eszi n a korai rozsok Ignn jók, a késeiek ritkák, a búza és arpa közép termést Ígér, zabok roszak a kapás növények általában mind jók’ a szőlőkből, mivel benne a philoxera szemlátomást pusztít, gye,Ige torvés remélhető. * Szegedy Sándor tudósítása a követ­kező : Megyénk több vidékeiről beér­kezett egészen egybevágó tudósításokból ! ad Öthat van összo termési kiállításainkat reményeink, sajnos, még az időlegesen középén alulinak jelzett termésen is alul fognak valósulni ugy, hegy nem p ess inns tik us ítéletet mondunk ki ha azt állítjuk, hogy 1883. a rósz közép- termésű gabona évek számát szaporí­totta. A íepczék határozottén rosszul si­kerültek, a, fagy sok táblát annyira tőnkre tett, hogy azokat ki kellett szántani, a megmaradt részek is silány termést nyújtanak. Biizfik a tavaszi száraz fagyok után megbokrosodni rendesen nem bírván íitkák maradnak, de nem elé°' ez iöft * "W'némi rozsda, mol/űfj/A ‘ figyelmes szemlélőt többé nem hagyja kétségben, mert a kalászon jelenleg is njta lévén, aszott szemű gabonát ered­ményezőiül, a kalász ugy is rövid, ki­fejletlen, a termés a legkedvezőbb eset­ben^ sem fog közepesen felül emelkedni. Rozsok azonban mind bokrosodás, mind szemfejlődés tekintetében kitünően «•illának pár nap arathatok jó minőségű 8 e% bő termésre van kilátás. Zabok, mintha csak niárcziusbnn vol- minak, alig látszanak a földtől és nagy ■ íésze a, zablái,Iáknak, nem is szolid, de vad zabból áll, ugy, hogy magnak ; meghagyni nem lévén észszerű, a za­bok nagy része a takarmánynak zölden j kerül kasza alá. Árpákra, mint tavaszbuzára, határo-I- zottan rosszak a kilátások, amennyiben mindkét, gabnafaj túlzott ritka és fejét á sok hely fitt máig sem bírván kihányni, rósz termést ígér. Szénánk azonban a kalászosok rossz x [sikerének ellenkezőleg elég és igen u kitűnő minőségű termett, sajnos a vizár • -j az utóbbi napokban gyorsan zúdult M rétjeink és alant fekvő szántóinkra sL újból nagy csapásként nehezül a föld- I- mívelő gazdákra sok helyütt, a kitűnő ? széna boglyák tetején csapkod át az ár -j száz és száz hold kapás növény, mely- - Ijel épen az alant, fekvő talajok beül- -J tetve voltak, áll viz alatt s megy tönkre le pedig éppen a kapás növények azok, melyekhez legalább a legjobb reménye- ~t két köthetnék. Kukoricza, burgonya, j takarmány és ezukorrépa kitűnőek. __FL L eudek kaszálás a héten vau folyamat- ban, minősege jó lehet s a mennyiség­gel is megvagyunk elégedve. Szőlők mennyiségre nézvo gazdáink ef szerint alig lógnak sikerülni, kevés fürt ih látszott és a hosszasan tartó és nem jh júniushoz illő hűvös időjárás a virág- -t zásban igen kényes szőlőt valószínűleg szintén fogja termésében csökkenteni. g. Gyümölcs elég látszik, de van her-A, nyó is annyi, mennyit régen láttunk,‘,>i a vérmes remények, valószínűleg o to3*«> kinletben is erősen csökkennek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom