Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 56. szám

j .ír (.ol,l;t le gondol kodásnak, a következmény nem lehetett más, mint a mit Piocliaska kimondott, hogy a szellemi 'működés egyes nyilatkozatait az agy eiiyns részei végzik Az agy e szerint a, lélek szerve, annak egyes részeihez \annak kötve a szel eini functiók. A sze 11 (»mi működés ezen local isatiója, melyet, Willis gyanított, Prochaska peil id ig kimondott, egész napjainkig ott kisértett minden materialista iró művében.

Willis és Prof haska csak úttörők voltak ; Gall volt az, ki annak tudományos színezetet kölcsönzött. De Gálinak magának — habár kora anatómiájában jártas volt is — az agyvelő szerkezetéről nagyon tökéletlen isme- rend voltak. 0 szerinte az agy, a szellemi működéseknek mogfelelőleg, a különböző szerveknek egész sorozatából van összeállítva, melyek ti szellemi működés véghezvitelére szolgálnak. Ezen szervek fejlettsége szerint mérte ő az ember szellemi működéseinek milyenségét. |

Kiváló férfiakat, őrültöket és különös magavisoletfmket szeretett megfigyelni, s ha valamely lelkiműködés feltűnő módon nyilatkozott, akkor az illető egyének koponyáin a kiemelkedő részeket kereste — mert azt hitte, hogy az agy kidudorodásának megfelel a koponya kidomborodása — s ha talált ily helyeket a koponyán, meg volt a, szellemi működés szervo.; avval azonban nem törődött, hogy nem minden ember agyán illetőleg koponyáján van ily kidudorodás.

Ezen lücalisatiónak az letta következménye — mint Lange mondja, • — hogy egy lélek helyett negyven lélekkel ruházta fel az ont bort, a melyek közöl tnitidoiiik oly talányszeríi, mint a, lélek élete egyátalán.

Ezen localisutiéra és vele kapcsolatban a számos tehetség felvételére, ma már alig érdemes szót vesztegetni ; a. tapasztalat teljesen megezáfolta azt. S nincs is ma már physiologus, a. ki ezen localisatiót védelmezné, igen helyesen bírálja e tant Lange, midőn azt mondja, hogy Gall eljárásában a szorosan veit, tudományos módszernek legkisebb nyomára sem akadunk ; oly körülmény, mely tanának elterjedésére épen nem volt kedvezőtlen. Kutatásai Irtson lók az astrologia babonáihoz, S ha Lewos magasztalja Gall módszerét, az vonatkozhatik anatómiai kutatásaira és módszerére, de nem ti psychologiára.

De már kortársai is olítélték e tant; maró gúny és élez kísértő fölfódözéseit. Elismerjük ugyan, hogy a gúny és élez nem illetékes kritika valamely tudó mányos kérdés eldőlilésénoíi ; de ha. a gúnyolok a. mestert lépten nyomon épen saját adataival, saját vívmányaival hozzák összeütközésbe, az esetben — legalább is elnézhető.

Csak egy példát említünk. Lewes maga, hozza, fel, — persze sajnálkozássá1, — hogy az agy azon része, melybe Gadl a. tisztelet tehetségét helyozté. szerencsétlenségre épen az tininél volt legjobban kifejlődve. Castle az ürii j tiszlelottehotségét abban látja, hogy a kolompost követi. De a tigris és oroszlán agyában ugyanazon részek szín én igen ki vannak fejlődve. Erre cs k- ugyati nem lehet mást mondani, mint a mit Lonret tréfásan jegyez meg : A tiszteletadás műszere ez utóbbiaknál, meg kell engednünk, teljesen használatlanul hever !

A phorenologiára nézve ma, is ári, a mit, Müller János mond : A mi illeti princípiumot, a priori semmit sem leltet fölhozni annak lehetősége ellen ; de a, tapasztalat mutatja, hogy Gall organologiájának nincs a tapasztalat mik megfelelő alapja ; az agysérülések történőié is ellene mond annak, hogy a különböző szellemi működésekben semmi változás nem történt. A nagyagy homlok lebenyeit tartotta Gall az ér telem helyének, mivel ennek nagysága a homlok kidomborodásával jár, s Longe azt találta, hogy a nagyagynak mind u két homloklebenyo jelentékenyen inog volt rongálva, a nélkül, hogy az értelmi működés bármit is változott volna. Szellemi működéseink tehát nincsenek az agy bizonyos részéhez kötve. Kincs az agynak oly része, melynek megron- csolasa után mindig bekövetkeznék határozott szellemi betegség ; hanem ellenkezőleg azt tapasztalták, hogy tíz agy legkülönbözőbb részeinek sérülése után az öntudatos működés tovább folyt.

Egészen máskép áll a dolog azon másik kérdéssel, hogy vájjon az agy képezi-e a léleknek kizárólagos orgánumát. Ezen tétel már Gall előtt ismeretes volt, s az ő kutatásit: is tulajdonlapén emez ismert tételen alapú I nak.

Ámbár ezen tétel nagyon természetesnek látszik, mintán az agy kepezi az egész idegszor központját, mégis újabban több oly kísérlet történt, mely mintegy azt mutatja, hogy agy nélkül

Egy ideig némán ültünk egymással szemben, én feltettem ni agam lián. hogy lehetőleg tartózkodó leszek, de társamat mindig szemmel fogom tartani.

Végre felkelt, elalvó szivarját félretéve, köpenyéből vánkost hevenyészett, s e rögtönözött ágyon végignyujtózott. Majd kabátja zsebébe nyúlt, s legnagyobb rémületemre egy forgó pisztolyt vett elő s ezt maga elé telte.

— isten legyen irgalmas az én árva lel" kemnek — gondolám — ez az ember jól fel van fegyverkezve, s nekem semmim sincs amivel védjem magam. Egészen hatalmában vagyok !

Lehetőleg nyugodt hangon kérdem tőle:

—Ón ily élénk forgalmú utón fegyvert hord magával ?

Már évek óta megszoktam, hogy sohasem utazom fegyver nélkül, — feleié nyomaték kai — ez a legjobb barátom, már sokszor segített rajtam. — Tőlem nem könnyű szabadulni folytatni sajátszerti mosollyal.

8 midőn csodálkozva tekintek v{\) magyarázókig mondá.

— Természetesen önvédelemnek. De már ideje lesz aludni, jó éjt !- Ezzé) egy plaédet Imzott magára s behunyta szemeit.

Eszemágában sem volt, hogy példáját kövessem, mert meg voltam győződve, bogy a legrosszabb fajtájú rabbival van dolgom. Pillanatig gondolkoztam, hogy ne rohanjak e rá, elragadva fegyverét hatalmamban tartsam őt a legközelebbi állomásig.

De hatalmas ökle a revolveren nyugodott

s tán ő épen azon gondolkodott, hogy hogyan támadjon meg.

Mitévő legyek ! — A mint igy gondolkoztam a koupé falán egy kis táblát pillantok meg e felírással: „Vészjelző“ —Ez részben vissza adta nyugalmamat, hisz szükség esetén, nem kell egyebet tennem, mint az ablakot kinyitva a fölötte elhúzódó zsineget meghúzni, hogy a vonatot megállítsam és zajt üssek.

Elhatároztam, hogy utitársamat nem fogom szem elől téveszteni. Ö szabályosan lélegzett, de én meg voltam győződve, hogy ez csak színlelt ah ás, s hogy látszólag becsukott szempillái daczáia jól szemmel tart.

E közben az éj sötét, lett, süni köd vette a vonatot körül. — A megfeszített, figyelem mellyel úti társam minden lélegzetét, minden mozdulatát kisértem, végre kifárasztott, — elaludtam.

Egy jó óráig aludtam, midőn hirtelen felébredtem eszembe jutott helyzetem. Hirtelen kinyitom szemeim, — s oh borzalom — egy sötét alak hajol föléin, s abban a pillanatban visszahúzódik.

Segítség segítség ! — kiáltám, s felugorva az táblákhoz rohantam ; de mielőtt elérhettem volna, egy kéz ragadta meg karomat.

— Mi az ördögöt csinál ön ? IJgy látszik nagyon izgatott álmai, vagy lidórez nyomása lehetett.

— Feltekintolr és közvetlen közelemben ii ti társam mosolygó arczát pillantom inog, Mosolygó arcza teljes nyugodtsága egészen megzavartak, azt liivém, hogy egy bandita fenyegető tekintetével fogok találkozni, s| helyette egy gúnyos arcz mosolyog felém, I

is megmarad még az önkéntes és czél- szerű mozgás, sőt megmarad maga, az öntudat is. Megjegyezzük itt újra, hogy miután e kisőrletek állatokon vitettek végbe, ámbár igen fontosak ; de ezekre nézve is kiterjesztjük azon nézetünket, melj et az ember és állat közt való-.összehasonlításról a megelőző fejezetben elmondott unk.

Lássuk most már, hogyan vé’.eked nek a physiologusok o tekintetben Wagner II. azt mondja, bogy a legkülönbözőbb színezetű physiologusok között igen elterjedt, vélemény az, hogy a lelki működések az agyban jönnek létre. Ranke szerint pedig a tudomány ogyérteimftleg akként nyilatkozik, hogy az embernél az agyba kell helyeznünk az öntudatnak és a magasabb szellemi tulajdonságoknak székhelyét. De akadtak, kik az ellenkezőt vitatják.

Gall a szellemi működések egyes tüneményeinek értelmezésére külön tehetségeket vett fel és e tehetségeket áz agy egyes ^részeihez kötötte ; Flon- rens, hírneves physiologus, az öntudatos szellemi működések összegének helyét keresi abban, tehát az egész lelket akarja, localisálni, 0 az állatok koponyáját lefejtette, azután a megmn. radt agy velőt részletenként eltávolította. A kisagy eltávolítása után a tyúk vagy galamb nem tudott egye neson megállni, nem tudott járni, futni, vagy röpülni ; de azért még tudott mozogni Ebből azt következtette, hogy a mozgások rendezése a kisagy által történik ; de maguknak a mozgásoknak keletkezésű a gerinczagyban megy végbe. Ugyanaz volt az eredmény, midőn a másik kettőt t. i. a nagyagyat és a, gerinczagyat távolította el, a kisagyat pedig sértetlenül hagyta. Midőn a nagy agy egyik féltekéjét vette ki, az állat nem látott a kivett féltekével ellenkező oldalon levő szemén ; „értelme" azonban — mint mondja — megma radt. Mikor pedig mind a két féltekét eltávolította, az állat se nem látott, se nem hallott ; elvesztette ösztönét; nem tudót futni, repülni és enni ; öntevékeny mozgásai megszűntek s igy akarata sem volt. De mozgási képessége megmaradt. Floureus tehát ezek nyomán határozott különbséget talál az életerő és psychikai erő közt. Azon képesség, mely a, nagy agy eltávolítása után megmarad, az életerő munkája ; a mi pedig megszűnik, az a lélek működése. A nagy agy eltávolítása után megszűnt a fölfogás, figyelem, emlékeMiért hajolt ön rám, midőn felébredtem ? kérdem bizalmatlankodva :

— Uraságod csalódik, — feleié nyugodtan — én a lámpa alatt egy arczképet nézegettem, bizonyára árnyékom ijesztette meg annyira !

Néhány bocsánat kérő szót morogva a legellentótesebb érzésektől áthatva, ülésembe hanyatlottam. Alvásról persze szó sem lehetett már, különben nemsokárahajnalodott s nekem nem nyílt alkalmam, hogy meggyőződjem, valljon utitársam csakugyan az volt-e aminek tartottam, t. i. valami rabló.

— Nem kísérletted meg később beszédbe ereszkedni vele, hogy megtudhass valamit tőle ? — kérdém Bélától midőn gondolataiba merült.

— Nem, ő mélyen aludt egész éjjel s talán nem is vette észre midőn kiszállottam.

Akkor az egész ^történet nagyon csonka

— mondám gúnyosan — s bizonyára csak phantasiád szüleméaye. S ezzel kalapomat véve távozni készültem.

Véletlerüi! épen barátom kalapja jutott kezembe, s midőn le akarom tenni a bélésében egy névjegyet pillantottam meg.

— Hát ez mi ? — kérdem s ezeket olvastam.

L . . . Ferencz — jól ismert rendőrirém

— kölcsönösen csalódtunk egymásban ; én önt sikkasztónak tartottam ; ön engem rab-, lónak !

OMIKRON.

hot, ítélet ás akarat. Ltok tehát a lélek fiiuclioi melyeknek szervo a un<rv

Gazdasági tudósítások.

(A 0«*d»*4sM5ri™(,a III,lósilói )

, ,K 0 b1 !: " l|-»l írják: Oü éri rozs

es búza termésre, a kil-ít-í« m j.•

... , Muus a kozepszo"'"<■1 joob. arp* és iuhn n.szAur.

S"‘íp’. li"l;.oWcii:l ís toknrmiinjrépám

J • l.iíiimwnj nemünkre középszerű. A sertések szórványosan hullanak. E^yébb gazdasági állatok egészségi állapota jó.

B ú t o í k eszi n a korai rozsok Ignn jók, a késeiek ritkák, a búza és arpa közép termést Ígér, zabok roszak a kapás növények általában mind jók’ a szőlőkből, mivel benne a philoxera szemlátomást pusztít, gye,Ige torvés remélhető.

*

Szegedy Sándor tudósítása a következő : Megyénk több vidékeiről beérkezett egészen egybevágó tudósításokból ! ad Öthat van összo termési kiállításainkat reményeink, sajnos, még az időlegesen középén alulinak jelzett termésen is alul fognak valósulni ugy, hegy nem p ess inns tik us ítéletet mondunk ki ha azt állítjuk, hogy 1883. a rósz közép- termésű gabona évek számát szaporította.

A íepczék határozottén rosszul sikerültek, a, fagy sok táblát annyira tőnkre tett, hogy azokat ki kellett szántani, a megmaradt részek is silány termést nyújtanak.

Biizfik a tavaszi száraz fagyok után megbokrosodni rendesen nem bírván íitkák maradnak, de nem elé°' ez iöft * "W'némi rozsda, mol/űfj/A ‘ figyelmes szemlélőt többé nem hagyja kétségben, mert a kalászon jelenleg is njta lévén, aszott szemű gabonát eredményezőiül, a kalász ugy is rövid, kifejletlen, a termés a legkedvezőbb esetben^ sem fog közepesen felül emelkedni.

Rozsok azonban mind bokrosodás, mind szemfejlődés tekintetében kitünően «•illának pár nap arathatok jó minőségű 8 e% bő termésre van kilátás.

Zabok, mintha csak niárcziusbnn vol- minak, alig látszanak a földtől és nagy ■ íésze a, zablái,Iáknak, nem is szolid, de vad zabból áll, ugy, hogy magnak ; meghagyni nem lévén észszerű, a zabok nagy része a takarmánynak zölden j kerül kasza alá.

Árpákra, mint tavaszbuzára, határo-I- zottan rosszak a kilátások, amennyiben mindkét, gabnafaj túlzott ritka és fejét á sok hely fitt máig sem bírván kihányni, rósz termést ígér.

Szénánk azonban a kalászosok rossz x [sikerének ellenkezőleg elég és igen u kitűnő minőségű termett, sajnos a vizár • -j az utóbbi napokban gyorsan zúdult M rétjeink és alant fekvő szántóinkra sL újból nagy csapásként nehezül a föld- I- mívelő gazdákra sok helyütt, a kitűnő ? széna boglyák tetején csapkod át az ár -j száz és száz hold kapás növény, mely- - Ijel épen az alant, fekvő talajok beül- -J tetve voltak, áll viz alatt s megy tönkre le pedig éppen a kapás növények azok, melyekhez legalább a legjobb reménye- ~t két köthetnék. Kukoricza, burgonya, j

takarmány és ezukorrépa kitűnőek. __FL

L

eudek kaszálás a héten vau folyamat- ban, minősege jó lehet s a mennyiséggel is megvagyunk elégedve.

Szőlők mennyiségre nézvo gazdáink ef szerint alig lógnak sikerülni, kevés fürt ih látszott és a hosszasan tartó és nem jh júniushoz illő hűvös időjárás a virág- -t zásban igen kényes szőlőt valószínűleg szintén fogja termésében csökkenteni. g.

Gyümölcs elég látszik, de van her-A, nyó is annyi, mennyit régen láttunk,‘,>i a vérmes remények, valószínűleg o to3*«> kinletben is erősen csökkennek.