Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 53. szám
eladással ei:éi/.en conjuctmáklől függ, daczára annak, hogy gyakran oly potom árral kell megelégednie. Az egyesületi kezelés feleslegessé teszi továbbá, termelő tagjainak hordó- készleteit és őket azon helyzetbe hozza, hogy az eddig hordókra présre, pinczére fordított tetemes pénzösszegeket a szőlőbe fektethessék a termelés fokozása ezé Íjából. Végre az egyesület, és szövetkezet tagjaiknak mindig hitelt fognak nyújthatni, terményeikre adandó előlegek alakjában és pedig sokkal mérsékeltebb kamatláb mellett, mint a minő ma rendszerint alkalmaztalak azon vevők által, a kik a termelőnek előlegeket adnak, de azután annak kényszerhelyzetét ki is aknázzák. A vidéki piucze-egyesület és a Bortermelők Szövetkezete közti munkafel- osztást a következőképen tervezzük: A szövetkezet pinczemesterei berendezik az egyesületnek központján a szüretelő és erjosztő helyiségeket lehetőleg már fennálló épületek felhasználása mellett, vezetik az összes szüretelési és erjesz t.ési munkálatokat és az erjedés után a kész bort megbecsülik, ha ezen becsíi az egyesület által elfogadta,tik, akkor a bor a szövetkezet birtokába megy át, mely azt tetszése szerint vagy elszállítja pinezéibe, vagy közvetlenül adja el. Ha el nem fegadtatik a becsű, akkor az egyesület borának tulajdonosa maradván, azt saját pinezéjében megtartja és bármikor bárkinek eladhatja, de jogosítva is van azt a szövetkezetnek kezelésébe és az eladás közvetítésének czéljábói átadni, megalapítván egy minimális eladási árt, ezen kezelésért mérsékelt kezelési dij fog fizettetni, az értékesítés esetében pedig egy megfelelő Közvetítő dij. Az egyesület megalakulása után annak minden tagja a szövetkezetbe lép és pedig annyi üzletrészszel, a hány 1600 négyszög öles hold szőleje van, ezen üzletrészek mindegyike után 10 frtot fizet be készpénzben a belépéskor és 40 frtot a következő termés értékéből. Ezen befizetésok az üzlet részes tag javára köny veltetnok és ezek után történik majdan a tiszta jövedelemből az osztalék kivetése. Az erjesztő és piuczehelyiségek lerendezését és felszerelését az egyesületek közös költségen teljesifik, a szükség és lehetőség esetében és mérvében azonban a szövetkezet előlegezheti az * * * egycsülelcknck az ezen befektetésre kellő összeget, és azt a következő egy, vagy több termésből megtérítteti magának. Az újból ópi tkoz As „szerfelett drága lévén, lehetőleg egy már fennálló és ezen czélokra alkalmas épülőt lesz átalakítandó akképon, hogy az erjesztés lehetőleg földszint, fűthető helyiségben történhessék, a szüretelési eszközlések pedig az emeleten, az erjesztő helyiség felett, kisebb területet felölelő egye sülötöknél a két olmólotbeni munkálkodás nem oly fontos, nagyobbaknál azonban mellőzhetlen lesz, minthogy k ülőnkön a szüretelési művelőtök idő - és munkavesztességgel járván, túlságos hosszú időt vennének igénybe. Nagyon ldváuutos, hogy az erjesztés mennél nagyobb kádakban történjék, a hol az azok beszerzésére lcollő tőko nem állami rendelkezésre, ott a meglevő lekötő legnagyobb hordók lesznek e czélra fölhasználhatók, a melyeket a szövetkezet tagjaitól befizetésként a 40 százalék raelfogadhat és az egyesületnek előlegként, kiadja. Igen kívánatos az is, hogy az exportálandó borok lehetőleg minden évben uj hordókban szállíttassanak, miután azonban a világszerte elfogadott 225—550 literes hordókból készlet nincs és másrészt az egyesületi tagoknak meglevő hordóikra a jövőbon többé szükségük nem lesz, ennélfogva az első évi szállítás történhetik a meglevő régi, do kifogástalan karban lövő és mértékre nézve liitelesített hordókban, a melyeket a szövetkezet tagjaitól a 40 százalékos befizetésben elfogadhat. Ezek értékesíttetvén, a befolyó pénzért uj hordók készíttethetnek a jövő évi termés számára. Gróf KEGLEVICH ISTVÁN. Szent István ünnepe. Maszlagliy Ferencz prépost a követkézéi fölhívást teszi közzé : A nagyjai iránt élő kegyeletben mindig önmagát tisztelte meg a nemzet. E tisztelet kiváló mérvben osztályrésze a magyar nemzotnok, mely jó és balsorsában egyaránt nem szűnt meg kegyeletben őrizni nagy félfia inak emlékét s miként dicsteljos napjaiban azok fényes példáján lelkesült, hogy borús napjaiban épen elődeinek hagyományos honszereteto, e világitó oszlop a. pusztaságban, orizto meg. reményét a jövőben. — 1083-ban történt, hogy László magyar király Székesfehérvárott az akkoron szentté avatott István királynak sírját az ország összes főrendőrnek s főpapjainak jelenlétében meg- nyittatván, első apostoli szentkirályunk áldás tosztó jobbját sértetlenül feltaláld. Je len évben tehát nyolc z- s z á z éve annak, hogy o 1 s ő a p o s t o 1 i s z e n t k i r á 1 y u n k jobbja a nemzőt d r á g a ereklyéje lön. A magyar nép nyolezszázad óta kebelében élő őszinte kegyelettel tisztelte ezen ereklyében nagy királyának emlékét és évente egy nemzeti testvéries ünnepben ezen kegyeletének adóját leróni mindig hazafiui kötelességének is merte. A magyar nemzet ősi kegyeletéhez illőnek szene István ünnepének ezen évi n y o le z s z á z é v e s j u b i- l e u m á t:, minél fényesebben megülni. E jolen szerény sorok czélja nem egyéb, mint tisztelettel felhívni azok figyelmét, a kiktől függ, hogy nemzetünk ezen momentózus ünnepe jelentőségéhez képest megtartassák. A vízivárosi zárdából. A vizsgálatok csütörtökön délelőtt a szóbeli, délután a zenevizsgálat tárgyait illették. A szóbeli vizsgálatokon ismét Major István ur elnökölt, szomszédjai voltak Sujánszky és Blümelhuber kanonokok, a hallgatóság ismét igen di szes és előkelő. A szóbeli vizsgálatok az apróság részéről szintén kiválóan sikerültek s a vizsgálatokat Ma,jer István püspök buzdító beszéde rekesz- tette be. Délután a zene vizsgálat sorrendje a következő volt: 1. Franczia vigj. nyitány Kéler Bé- átói. 8 kézre játszók : Groffics Aranka és Etelka, Paczolay Camilla, Helle Mariska, k. a. 2. Tílkröcske. Szavalják : Druga Irénbe és Vass Márta k, a. 3. Kardal. 4. Le chéne et le roseau par La Fontaine. Szavalja: Grofíits Aranka. 5. Maienblüthen Lichnertől. Játsza : Horváth Hermin k. a. 6. Am Wasser. Szavalják: Csáky Fancsi és Bódé Regina k. a. 7. Rondo Streabbogtol 6 kézre játszók : Jurassy Stefánia, Szabó Bella és Gizella k. a. 8. A legszebb virágok. Szavalja: Horváth Herrn in k a. mit ebédelnek. Mondd meg, hogy mit eszel és megmondom, ki vagy. Bolondság! Láttam már a leglégiesebb tüneményt, a legaetheribb jelenséget, a leg- karcsubb őzikét, a legköltőibb báj alakot (már ahogy a szép leányokat titulálni szokták) amint disznókarajt evett párolt káposztával ; s másrészt tanúja voltain egy oly jelenetnek is, melyben egy sertéskereskedes- btí'ii meghízott polgártársunk macedoine-1 xziircsölt a vigadó előtti kioszkban. Azért a szép leány megmaradt szép leánynak, a kövér disziióliizluló pedig kövér di szuóhiz- lalónak. * Már az az állítás, hogy a ruha. teszi az embert, a fii ózó f embertől származik ; — a németek gondolták ki. De azért ez is épen olyan franczia, mint, a lobbi. Istenben megboldogult Zsedényi Edénk tudvalevőleg nem nagy súlyt fektetett az öltözéke eleganciájára. Ismeretes az az okoskodása is mellyel e cinismussal határos hanyagságát indokolta. „Pesten mindenki ösmer — mondta — hát minek öltözködjem ; Bécsien meg nem ismer senki, hát ott kinek a kedvéért cifrálkodjam ? Nem is nézte volna ki belőle senki az excelleu- cáás urat. Inkább látszott valami nyugalmazott kisdedovónak, mint valóságos belső titkos tanácsosnak, aki meg ezenfölül telivér milliomos is. Az ősz államférfin rozzant öltözéke egészen közmondásos lett s ma már szinte legenda- szerűnek moi.dhiló. Még akkor sem kivéte- leskodett, ha az udvarhoz hívtak. Azt csak megtette, hogy ilyenkor frakkot húzott és teli íz nyakkendőt kötött, de annyira már nem lerjedt loynliása, hogy a cipőjére is gondot viselt volna. Egy képviselőtársa amint éppen az udvari ebédhez mennek, megiuterpellálja: — Nézd csak, Edus bácsi szakad, a czi- pőd — Mit csináljak ? — felel az,—- ha egyszer mindig kiszakad? Pedig már hányszor folfoztattam ! Eu \s tanúja voltam egy esetének. A koronaherceg-utcában sétált s véletlenül meg talált lökni egy pesztonkát, ki egy kosárbau mindenféle, piacon megvásárolt apróságot cipelt. A lökés következtében a kosárból valami lagurult a földre. A leány íölpillaut és megnézi, hogy ki az, aki ellene az utteutá- tumot elkövette. Előtte egy vén ember, szi- nehagyotfc ruhában ütött-kopott cilinderrel! Természetesen nem nagyon imponált a kis szolgálónak, aki kofáktól tanult nyelven élesen kikelt a merénylő ellen. — Még ma is röstel lpm, hogy mennyi minden, épen nem megtisztelő czimet kellett az agg államférfidnak a kis kofától elfogadni. Elmondta az mindennek, amivel bántani szokták az embert. Még zsidónak is. Persze hogy ez akkor még nem volt olyan sértés, mint ma. * Már most, ha valamely elegáns fiatal képviselő, ki a budgot-viták alatt a hölgykarzatra szokott gukkerezni, ha például Ro- lionczy Gida vagy Fenyvessy Feri löknének löl egy ily kosárhordó kis leányt, hát inerné-e az őket olyan könyörületloníil összoszidui és még zsidónak is elnevezni! Dehogy merné ! Egy kitűnő párisi művészről maradt fönn a következő adoma. Lépéseket tett, hogy elnyerje a becsület rend keresztjét. Hosszas utánjárás után — mert e nélkül Fraucziaországban sem kapni lendjelet sikerül is neki. A hogy megkapta örömében mindjárt csináltatott hozzá draga uj kabátot, melyet a reudszalag- £>**1 együtt azonnal sétálni vitt valamelyik boulevardra. A hatás reudkivfili vol t. Száz meg száz ember, aki azelőtt rá sem nézett, alázatosan emelte meg előtte a kalapját. Lépten-uyomou köszöntek neki. Művészünket ez eleiutón niulattatá, de később unalmára lett. Az ovációk terhére váltak. Kezdte a köszöntéseket nem viszonozni, s inikör látta, hogy még sem szabadulhat tőlük, a legrövidebb utón haza sietett. Otthon ledobta magáról kabátját, azt a rendjellel együtt dühösen a földhöz vágta, s leikiáltott : Hát neked köszönhetem, hogy az utcán kalapot emelnek előttem, s nem érdemeimnek ? Eltette a. rendjelet a szekrényébe és sohasem használta többé. Sétálhatott is megint nyugodtan a boule- vnrdokou ; — nem háborgatta senki a köszöntésével. MILKÓ IZIDOR. 9. Kardal. 10. Lo pauvre petit matelot par L. Touruier. Szavalja : Knapp Anna k. a. 11. Bolero Streabbogtól. 12 kézre játszók : Horváth Hermiu, Schalkház Gizella, Palkóvich Lujza, Csáky Fancsi, Skadra Czeczil és Skadra Gizela k. a. 12. Jóizii. Előadják többen. 13. Valse Chopintől. Játsza : Paczolai Camilla k. a. 14. Der Handschuch der Elisabeth. Szavalja : Rajcsányi Aranka k. a. 15. Kardal. 16. Szél és nap. Szavalja: Helle Erzsiké k a. 17. Jubel Galopp Córfchumtol. 4 kézre játszák: Kassa Ida és Skadra Cz. k. a. 18. Wohin? Stunntól; Szavalja: Schalkház Gizella k. a. 19. Faust Leybachtól. Játsza: Bodó Regina k. a. 20. Aiuions les flours. Szavalják többen. 21. Fretidenklänge Hummeltől 4 kézre játszák: Dobos Etel és Helle Erzsi k. a. 22. Jó tanácsok minden napra. — Szavalják többen. 23. Der lustige Krieg Hummeltól. 8 kézre játszák : Palkovich Lujza, Knapp Anna, Horváth Hermiu és Szychta Háti Id k. a. 24. Meglepetés. Szavalja: Kovács Mariska k. a. 25. Kardal. — A tánezvizsgálatok az oktatás befejezése után lőnek megtartva. A zenei vizsgálatokat is elismerésre méltó siker koronázta, mint egyáltalán az idei vizsgálatok minden részletét, a miért fogadja a jeles intézet őszinte szerencseki vánatainkat. Gazdasági levél. (A készletek biztosítása.) Miké Izidor jeles tárczairóuktól közlünk mai számunkban mutatvány Divatok czim alatt a Révai Testvéreknél megjelent szellemes müvéből, melyet kiválóan ajánlunk olvasóink figyelmébe. Takarmány kaszálás nagy részt befejezve s a termények ; betakarítva leg- rövid idő múlva következik az aratás, hordás, cséplés stbbi. A gazda élete csupa küzdelem, csupa koczkázat, aggály és bizonytalanság ; do éppen azért mert annyi eshetőséggel áll szemben, melyek egyike is képes reményeit meghiúsítani, fáradsága gyümölcseit tönkre teszi : feltétlenül szükséges, hogy magát a veszélyek ellen fedezhesse. Ily fedezet napjainkban a biztosítás tűz és jég ellen kiválólag, miután e két elemi csapás pusztítása szokott legérzékenyebb csapásokat mérni a gazdára. Biztositó társulataink nem is késtek dterjeszteni figyelmüket e körülményre a mennyiben a készletek biztosítását úgy szervezték, hogy egy hónapi rövid időre eszközölhető azok biztosítása. Az I. m. ált. bizt. társaság dijj tételei 100 fr. biztosított érték után egy havi időtartamra szalmás gabona készleteknél szabad ég alatt vagy szalmafe- delíi pajtákban 55 fr. két hóra 82 fr. cserépzsindely födél alatt 1 hóra 15 fr. 2 hóra 23 fr. fa zsindely alatt 1 Íróra 27 fr. ° hóra 42 fr. Ürszalina csak s|4 értékben fegadtatik el biztosításra. Ezekből láthtaólag a dijjtételek nem magasak, lelköismoreteskötelessóge volna mindönkinek legalább 1 hóra biztosítani kész gabonáját, melyet behord a szilk udvarba, vagy szérüs kertbe, hol kazal kazal hátán, boglya boglya hátár. van, végig az egész községben s ha kigyúl- lad egy kéménye a falunak, mentlio- te ti önül leég az egész község évi ko- nyere, szalmája, takarmánya. E sorok Írójának volt elég alkalma a népet buzdítani, hogy biztosítsák a terményeket tűz ellen, legközelebb most is hivatalos körúton lévén vándor gazdasági előadásaiban kiterjeszkodik a biztosítás ezen ügyére is, ösztönözvén TolVtatiTs a mellékleten.
