Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 5. szám
5. szám. Esztergom. V. évfolyam. Vasárnap, 1883. január 14 étu r es Mi egjei.enik hetenkint kétszer VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié...............................................6 fit fél évre....................................................., negyedévre ............................................... 1 Egyes szám ára 7 kr 0 Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: j^FALZ HÁZ ELSŐ EMELET hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL: jSzÉ^HENI-TÉR hová a hivatalos s a magán hirdetések, ji nyilttérbe szánt közlemények, előlizotési pénzek és reelaíuílások intézendök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK :| r. 1 szótól 100 szóig — fi t 75 100—200-ig . 1 „ 50 200-300-ig . 2 „ 25 Bélyegdíj 30 kr. MAGANHIRDETE8EK megállapodás szerint lehető legjutányosabban közültetnek. NY1LTTÉR sora 20 Kr. A jő emberekhez. A nyomor és ínség foszlányos kolduslánya kopogtat be a szegény tabániak közt, a hol az idei farsangot szomorúság és nyomorúság váltja töl. A vidám czimbalomszó, mely a szegények lakodalmát szokta kisérni elué- mul, a didergő és éhező gyermekek sírásától, a fonók nótázó leányai és énekes legényei fájdalmasan vonják meg magukat idegen hajlékban s kérik az irgalom kenyerét könyörülő jó emberektől. Szegény népünk érdekében szólalunk föl. Olyan az a mi szegény népünk, mint a gyermek, csak örülni és sírni tud, örömében, csak a hozzá közel állók osztozik ; bánatát pedig nem érti meg az, a kit az Isten jó móddal áldott meg. Azért olyan elhagyatott s azért pusztul olyan könnyen, ha a járvány rettentő uralma vagy az ár viz szörnyű csapása nehezül reája. A kétségbeesés könnyűit első soriul u- is vallásunk választottjai, papok és apáczák szárították föl, ők nyújtották az eleséget s vigasztalást. De minden jószivü emberhez azt a kérést intézik, hogy gyámolitsák az ő segitkezésöket, erősítsék az ő munkájukat, adakozzanak bármit is, de azonnal. Bis dal, qui cito dat s a nyomor annál jobban csillapul; mentői gyorsabban segítünk rajta. Sok jó embert áldott meg az isten jó móddal. Tekintsenek azok a jó emberek a szegény esztergomi népre, mely sehonnan se várhat segélyt az istenen kívül csak a jószivü esztergomiaktól. Az ő nvomoruságuk nem indít részvétre idegeneket, mert az uj esztendő eleje úgyis nagyon sok nyomorulttal gyarapította hazánk ínségeseit. Országos gyűjtést tehát aligha rendeznek egyes dunavidéki csapások enyhítésére, mert mindenfelé olég a házi nyomorult, a helyi szegény. Az árvíz a szegény esztergomi nép jó részét nemcsak hajléktalanokká tette, de úgyszólván minden télijüket tönkre pusztította. A mit a nyáron nagy nehezen összekuporgattak, azt a kis eleséget, az áradat nagyrészt elrontotta, megsemmisítette. Lehet, hogy a nyomom viskók közül akárhány össze fog roskadni s a szigorú tél derekán sok szegény család hajléktalanná van téve. De ha gyorsan is elmúlnék fejünk fölött a vészes csapás, ha a medreba- gyott viz újra nyugalmas folyásába térne, azok a lakások, melyek ablakain ki- és be járt a jeges bulláin, sokáig hasznavehetetlenek s nem lakhatók. Nagy tehát a nyomorúság a mi szegény népünk sújtott családjai között. A jó emberekhez fordul mindenki segélyért, a jó emberek irgalmát esdi a hajléktalan szegény, a ki nem tud koldulni, mert dolgozni szokott s ha nehéz munkával is keresi mindennapi kenyerét, mégis a maga szorgalma sivár gyümölcseit szereti legjobban. Adakozzunk a szegény esztergomi nép nyomora enyhítésére. Adakozzunk tiszta, szivből s azonnal, hogy a vész csapásait mentői inkább és gyorsabban megenybitsük. Az anuatemplomi irgalmas nénék, a derek plébániák s a jótékonysági egyesület azok a legilletékesebb források, a hová köuyöradomáuyaitikkal fordulhatunk. A nyomor és Ínség a szegényt jobban sújthatja, de azért a johbmódua- kat sen kerüli el. A ki segített a nyomorultadon, azon Ínsége napjaiban az ég áldása, dús kamatokban árasztja el a visszifizetséget. Városi közgyűlés. — jan. 11. — Paj János polgármester az ülést megnyitván, előterjeszti azon intézkedéseket melyeket a bekövetkezett vizve- szély €llenében foganatosíttatott. Feolvastatott a főkáptalan nevében Mayer István 5 méltóságának a polgár- mestenez intézett levele, melyben értesít, íugy a méltóságos főkáptalan elhatárolta, m'szerint az árvíz sújtottakat segélyben fogja részesíteni. Ezen értespes a város közönsége részéről hálás köszönettel vétetett. Eőterjeszté ugyancsak, hogy az eszteigomi takarékpénztár 100 frt, Frey Vilmos sajátjából 10 fr tot küldött lozzá a károsultak részére. Köszönettel vétetett. Df. Helcz inditványozá, hogy se- gélyatás iránt a belügyminiszleriümhoz feliral intéztossék. Elfogadtatott. Irditványozá, hogy a méltóságos főkápklannak köszönő felirat intéz lessék. 1 lfogadtatott. Dczy Ferencz a házról-házra való kéregitést beszüntetni s a hatóság részéről a. 1 á i r á s i i v e t kór kiadatni. Ma rosy József a vészbizottsá.gnak eddigi eljárását nem helyesli, azt tartja, hogy a belügyminisztériumhoz a segély nyújtás iránt már rég fel kellett volna. írni. Horváth Mihály a gátaknak közmunka erővel való helyreállítását indítva nyozá. Marosi a szükséges vádintézkedések megtételére a vészbizottságot kívánja in eg bízni. Vágóhíd tárgyában a pénzügyi bizottság jelentése, mely szerint a vágóhíd építésének szüksége elismertetik, azonban az árvíz és kaszárnya kérdésén ek végleges megoldása után véleményeztetik, foganatba vétetik. Elfogadtatott. A kaszárnyára vonatkozó egyezség, melyben a felépítési batáridő 1884. évi augusztus végéig meghosiszabbiitatott, ugyancsak a katonai megtérité.sek 1884. év végéig való kijárultatása állapíttatott mog. Véleményadás végett a pénzügyi bizottságnak adatott ki. Erre az ülés azzal, hogy hétfőn folytattatni fog, feloszlott. Részletek. (Rényi Rezsőnek a „Huinanismusról“ tartott felölvosásából) A kereszténység abban különbözik minden egyéb isteni kinyilatkoztatástól, hogy nem csupán az értelem felvilágosítása, hanem egyénivé vált kinyilatkoztatást is foglal magában. —Aa „Isstergom és Vidéke11 tárcsája, Szenvedések, i. Ne higyjed el, ha azt beszélik, Hogv átkozódom szerteszét, A miért te fájó szivemet A kínok tőrével átvered ! ,..Nugy hűtlenséged elfeledtem S habár borult az ég felettem, i Hogy villámok czikázzanaií ! • . . Én téged mégis áldalak. II. Tudom én azt, hogy megboesátni A vétkes bűnét — szép erény ; Azért, — hogy lelkem is ragyogjon — Te néked megbocsátok én. De míg feléd eugesztelődve, Áldólag nyújtom két kezein ! S rajtuk végigperegni lassan Forró könnycsepped erezem : Nem kell a disz többé szivemnek, Eléd rogyom miként a holt! . . S megátkozom őrjöngve, azt, ki En tőlem téged elrabolt! III. III. Ne nyújtsd másodszor azt a kelyliet, Mit ajkamnak Ízlelni kellett ! Irtózta tó, mi benne volt... ! Egy csepp belőle —érzem —itt Örökkön fáj, sért, vér ezik ! IV. Azt kérdezik, hogy arezomou Miért a csöndes liervadás ; Csak ő nem kérdi, mert hiszen ügy tudja, mint tán senki más!... ...S csipkét hímez, sietve varr, Midőn nem látja senki őt : Készít magának és nekem Feliér virágos szemfedőt ! PERÉNYI KÁLMÁN. Eldobott szerelem. A képviselő ur, mosolygó arczczal, ragyogó szemekkel tesz le kezéből egy illatos, halvány, rózsaszín papira levelet. Aztán a kályha mellé húzza zsöllyeszékét, rágyújtva egy bayaderos flor-ras a gom oly gó szürkésen kék füstön, elégedetten mereng el. Újra és újra átolvassa a kis levélkét. Arczáu minden vonás elárulja, hogy nagyon kedves lehet az előtt. Talán minden betűje leikébe, szivébe van vésve, emlékezetéből nem törölheti azokat már ki semmi sem ! Hogy is törülhetné ! Az első üdvözlet. Egy gyönyörű szép fiatal asszonytól kinek bájai jobban elbóditák, mint a mai nap összes dicsősége. Pedig ez a dicsőség igen sok egy napra. Ki is hitte volna ! Egy vagyontalan ifjú, a ki alig pár éve a közélet színpadán szerepel, már holnap mint nagykövet jelen meg a képviselőháziam, mint azon állásnak örökösi, melyért nagy li rfí államférfiak versenyezlek — izgatott sóvárgással. íem is tudja, hogy minek köszönheti ezt a végtelen szerencsét ? Kitűnő bizonyít ványajiak, melyeket a tanárok adtak ? — Aligha Seukisem kérte még azokat elő. Mikorképviselőnek megválasztották, az is csak gy kis véletlen volt, hisz nem is ál- modot; róla. Bzványi volt a párt jelölje. Kamilla lépteti föl, — Kamilla korteskedett mellette. lizonyosau meg is választják de . . len, de . . Erre a „de“-re nem tud senki nit felelni. Kmilla a bűbájos asszony nem szeret róla bjszélui ; annyi bizonyos, hogy a választás napján Rozváuyi visszalépett s őj lett mgválasztva. tyg volt lepve nagyon. Ki ajánlhatta ! őt, a Zegény, igénytelen ifjút, a ki a dús gazdaj| Rozváuyinak csak titkára volt. Hisz i|az, hogy sokan ismerték, de hát elég-ejnz arra, hogy ily fényes, ily szédítő kitüntíés érje a 26 éves fiatal embert? lítte való estén épeu a tiszttartóék- nál vo ; a kis Erzsikét látogatta meg ; a a g y r m ekko r i ideált, a forrón szerele kedvest, kihez az első szerelem üdve, iraéuye kötötte. K ő este tért \ issza a Rozváuyi kastélyba jitja az erdőn vezeté keresztül Lova lassú hésekbeu haladt előre, de gondola tai a nssze levő jövőben száguldtak, midőn tel.sülni fognak két szerető szív évek óta táplt vágyai és reményei! Mieu boldogok lesznek ők, — milyen sziencsés lesz, ha Rozváuyi ur ügyészévé nevezi ki, pedig meg lesz nem soká mert meg van Ígérve. Merengéséből hangok zavarták fel. A hold fénynél megismerte Rozványit és a szomszéd földbirtokosnőt, a dúsgazdag Kamillát. Kamilláról azt beszélte az egész rae- gye, hogy Rozványit szereti ; ezért vált el férjétől, — s hogy nem soká egybe kelnek. Beszélték azt is, hogy Rozváuyi mást szeret, hogy csak a múlt emlékei csatolják a szép Kamillához. Hogy ki az a más, azt nem tudta senki, csak a hidegség, mely- lyel a szép dúsgazdag asszony iráut viseltetett, az sejteté, hogy szive más hálóba került. Mert hogy egykor és nem is oly régen komoly viszony volt közöttük, azt mindenki tudta. Kamilla nyíltan bevallotta, Rozváuyi meg nem tagadta. Hanem úgy félévóta, minden megváltozott Rozváuyi kerülte Kamillát, bejárt a székvárosba, visszavonult a közügyektől és kezdett arról beszélni, hogy hosszabb útra indul. Azt sem tudta aztán senki megmagyarázni, hogy mért fogadta hát el a jelöltséget újra? Azt mondták: szerelmes, rajongó szerelmes a szép asszonyba, de titkolni akarja, mert Kamilla kaczérságát akarja megtörni, de azért csak egy pár lesz ő belőlök, akárki meglássa. 1 De ha úgy látta v< Ina valaki őket. a mint a választás előestéén Je iő, az tudta volna hogy itt szakításról van szó. A szép asszony kipirult arczczal hevesen lihegő kebellel beszélt. A hangokat
