Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 43. szám
lés inkább a háziul' felé hajlott s 750' fi-tot szavazott meg házbérül. A közgyűlés erre a lemondott tisztikart újra megerősítette tisztében, ‘csakhogy a lemondást vissza nem vonták s igy uj rendkívüli közgyűlés vált szükségessé, amelyen főlOvészmcsternek Paul Józsefet, allövészmestei uek Szerencsés Mihályt, pénztáritoknak Biun- ner Ferenczet, Pisuth Istvánt újra ügvésznek s Litsaer Józsefet jcg^zenek választották. 1S72. Egymást követi még mindig a sok választmányi gyűlés, melyeken ha nem is határoznak el gyakran többet, mint hogy máskor határoznak, mindamellett mindig az egyesület iránt való érdeklődést bizonyítják be. Az ápril 21 én tartott közgyűlés, melyről n. mi jó Litsaer bátyánk nyolcz fólió lapot tudott feljegyezni, Frey Vilmost újra flmesterró választotta, ki a választást ol is fogadta. Frey Vilmos elnöksége mellett az egyesület vezetése polgári irányú,igen gondos kezelésű s erős összetartásu életben nyi latkozott, a mi a régibb tagok előtt még mindenesetre élénk emlékezetben van. A lövöldéi ifjúság által rendezendő Katalinba,1 rendezésére a választmány báró Barkóczy Pált és Magurányi Józsefet kérte föl. 1873. Pisuth István országgyűlési képviselő, ki mint egyesületi ügyész 7 évig vitte a lövészegyesület dolgait, a magy. kir. honvédelmi minisztertől hat drb Werndl-fele puskát eszközölt ki olyan kikötéssel, hogy az egyesület azokat díjtalanul használhatjas szükségeseién megint Tatára szállíttassa. 1874. Az 1874-iki Jlövószegyesületi álnr- czos bált Szerencsés Mihály, Korák Egyed, Viola István, Litsaer József, Major János és Korányi József buzgó egyesületi tagok rendezték. Csakhogy a szép törekvés nem állt arányban a sikerrel. A tiszta jövedelem alig múlta fölül a száz forintot. Az alapszabályok fölterjesztése csak a máj. 13-iki v. ülésen vált testté, a mikor is Burány János az újonnan kidolgozott alapszabályokat bemutatta s azok fölterjesztését indítványba hozta. A múlt évben egy színtársulat bérelte föl a lövöldo termét s fizet ott hat forintot előadásonként. De a közönség nem igén pártolta a társulatot, a fizetség hanyagul folyt be s a terem bútorzata megléhetŐSüii megrongálódott. Az újonnan jelentkező színigazgatónak tehát már nem adtak engedélyt, mert mini a jegyzőkönyv mondja „ösmérve az esztergomi közönséget, hogy inkább a kintlevő birtokokon élvezi a tenné- szetadtn, gyönyöröket, semmint az úgyis költséges színi előadásokat venné igénybe“, tehát csak károsodottnak tekinti előre is azt a vakmerő igazgatót, aki színtársulattal mer ide jönni. 1875. A lövöldéi ifjúság Buzárovits Gusz- táv, Bergmann Ferencz, Fiedler Fe- rencz, Frey Ferencz, Hoffmaun Béla, LeíTter István, Lieb Béla, Meszéna Kálmán, Magos Sándor, Scbönbeck Mihály, Scbönbeck Imre, Szabó József, Szőlősy János, Leitgéb János, Lutil- szky István, Oltósy Lajos és Printner Antal urakból állott, kiket a választmány az egyesület javára egy nagy farsangi mulatság rendezésére kért föl. A vigalom azonban hajótörést szeuve- dett s az egyesület pénztáruoka 52 frt pótlásra volt utalva. köv. Vége Emlékezzünk régiekről. helyi Imre 1.40, ürge Sándor 6.—, < Molnár Ferencz 2.30, Tinnyei Közhír- í tokos Urak ősz vesén 12.37, Bosenbach ] Pál 2.30, Läufer Antal 25. —. Gainel Ferencz 3.20, Stanl {ovies Mihály 5. —, ] Aprili Borbála 7.30, Lindshaie Mihály i Károly 1.40, Liebenritt János 1.40. ; Tik Jósef 2.30, Aprili Jakab 1.15, Lobhauer Leuárd 5,—, Holdampf t Leopold 2.30, Nagy-Öl védi Al Esperest 1 20.—, Bátorkeszi Plébános 5.—, Mázsiai Plébános 12.30, Ebedi Plóbá nos 12.30, Kőhid-Gyarmathy Plébános 5.— Kémendi Plébános 10.—, Szöl- gyóni Káplány 5.- . Köbölkúthi Káp- lány —.50, Muzslai Káplány, 5.—, Kőhid-Gyarmathi Káplány 2.30, Ké- mendi Káplány 5.—, Farn ad i Káplány 2.30, Ebed Helység 1.8, Farmid Helység 6.1, Kicsind Helység —.6, Németh Szölgyény Helység —,17, Párkányi Járásbeli Helységek által ajáu lelt, és eladatott Tonnesztmónyek ára fejében befolytanak öszvesen 352.16, Steinbach Károly 125.—, Süttey Mól nár Czéli 20.—, Esztergomi Fésűs Czélr 10.—, Kern Antal 2,—. Esztergomi Asztalos Czéli 2.—, Loderger- ber János 2.30, Esztergomi Schuster Czéli 20. —, Megyobéli Maróthi Uradalom 500.—, Eketsről Thúróczi Ál-Esperest 20.—, Befolyt öszvesen 37445.50 és 1 arany természetben. Ezon felebaráti Segedelemből befolyt segély pénzek a Megyében Kárasodottak közt következő módon osztattak ki — u. ni. 1. Különféle oggyes Kárvallottak közt rögtön az Árvíz ideje alatt kiosztattak. 2. Esztergom Királyi Városi károsodott Lakosok a Nemes Vármegye által megalapított arány szerint kaptak 3. Esztergom Vármegyebáli kárval lőtt Helységek Lakosai kaptak, nevezetesen : Esztergomi Járásban : Ersekségi Jobbágyok különösen 1300.—, 1. Szent- G-yörgy Mező Város 588.—, 2. Szent- Tamás Mező Város 4038.45, 3. Esztergom Érseki Város 2793 43, 4. Tátiii Helység 2045.20, 5. Nyerges-Újfalu Helység 1052.—, 6. Dömös Helység 402. —, Húzatlan Zsellérek 125.6, Párkányi Járásban : 7. Párkány Mező Város 6251.26, 8. Nana Helység 2339.6, 9. Mocs dto 835.48, 10. Muzsla dlo 778.48, 11. Karva dto 145.—, 12, Ebed dto 87.24, Kiosztatott öszvesen 37443.50, és 1 arany természetben. Melly gyászos esi menyről szól ló irományok, Károk Ősz vei nisi Levelezések, és egyébb Oklevelek a Nemes Vármegye Leveles-Tárában tétettek utóbbi Tudomás végett. Kelt Esztergomban Julius 15. 1839. KÜLDÖTTSÉG. (Adalékok az 1883-iki árvíz tortéuetéhez). ,> (Vége.) Zimmerman Ferencz 2.30, Miskey Miklós 1.—, Szeischáb Károly 1.—, Schmidt, Mihály 2 30, Hartman Márton 2.30, Horváth Ignácz 2.30, Keliondorfer József 5.—, Allio Özvegye 12.30, Sandleilner Mihály 5.—, Szveda Antal 2.30, Szalinay Dániel 2.30, Mészáros József 2,30 Gyurasin Pál 2.30. Újhegyi Mihály 12.30, Illyés Ignácz 2.30. Bájthőnyi Sándor 2.30, Veszelovszky Károly 5,—, Névtelen 50 —, Pruzsinszky Mihály 5.—, (hiányos) 2.30, Gorots Sebestyén 10.—, Rááb György 5.—, Névtelen 5.—, Veszif 'Czy Ferencz 2.30, Bekő lnne 2.30, Csizmazia János 10. —, Schultz János 2 30, Berzimter József 2.30, Kaula Ferencz 2.30, Dávid József 12.30, Scheldt H. A. 2.30. Kamocsny Károly 2.30, Gruber Egyed 2.30, Keller Lőrincz 5.—■, Haskó Gáspár 2.30, Hegedűs Ferencz 2.30, Únyi Köziül tokos Urak öszvesen 50.—, Aprili 2.30, Űrbanovszky János 2.30, Kesztölczi 2.30, Georgovisics Ferencz 2.30, Büttner Károly, természetben egy aranyt, Szuppant 2.30, Koch Ignácz 7.30, Kr mlicska Tamás 25.—, Ujjiy;ii elvitt«-k már Önökhöz az ő dicsőségét, mely gyorsan támadt mint forgó szél s rövid idő alatt bejárta a művelt világot. De nini még meg sem mondtam ki előtt állanak Önök. Hit biz ez a fiatal ember, akinek arczképéfc a Vasárnapi Újságból, vagy a Koszomból már ismerik nem más mint Mikszáth Kálmán. Nézzék meg jól s ha nem akarják elhinni hogy ő az, csak szólítsák meg ! Dialektusáról ráismernek a jó palóczra, aki kéd- vencze a Pesti Hírlap alvó közönségének, különösen pedig mióta megkezdte a „t. házból“ czirnű silliouetteket Írni. A Scarrou álnevet használja a P. H-ban és az olvasó ép oly mohón néz azon cziklc után, mely alatt a Scarrou név áll, mint az iuyencz a pezsgés palaczk után, melynek vignettáján Roederer bizonyítja a nemesi származást. Jókai után alig van tehetségesebb Írónk, mint Mikszáth, ezt bátran el merem mondod noha nem vagyok a kölcsönös reklam- hiztositó-társaság tagja. Egy kár benne, hogy lutheránus. De ez a szerencse, mert ha pl. o. jámbor katholikus ember volna, sokan kétségbe vonnák hogy ő jeles iró, igy azonban egyetlen egy ellensége sincsen. Még Mende Bódog sem az, aki pedig csaknem minden kérdésben más álláspontot foglal el mint a nagy palóez. Mende szintén egyik jelentékeny munkatársa a Pesti Hírlapnak. 0 szerkeszti annak közgazdasági részét és pedig oly élénken hogy el is olvassák. Ez pedig nagy szó nálunk, hol a közgazdasági részt az olvasó közönség nagyrészt figyelmen kívül szokta hagyni. Jelentékeny munkaerőt képvisel a Pesti Hírlapnál Sziklay János is, aki a színpad titkait tanulmányozza és a trikók birodalmában akar magának polgári jogot szerezni. Ya i-esi név alatt sok érdekes csevegés lát tohi napvilágot. Rad o' Antal, az újdonságok nagymestere, aki olló nélkül szerkeszti a hírrovat és eny- uyibeii unikum volna, ha más részről szintén nem tenné őt unikummá az a körülmény hogy ez egyedüli újságíró, aki olaszul ép úgy ir ir és beszél mint a saját édes anya nyelvén. Antalik Károly, ki az országgyűlési és színházi rovatot vezeti arról nevezetes, hogy minden vidéki színészről naplót vezet s akár melyik pillanatban megtudja mondani, hogy ez vagy az a szülésznő vagy színész az ország melyik városában tartózkodik, s melyik korcsmában mennyivel tartozik, Scliii ittely József a P.H. lotumfaeja. Ha Ő nem volna, talán a lap som volna képes fermállani. Ő az egyetlen ember aki a szerkesztőnél több időt tölt a lapnál s már az éjjeli munkát is ő végezi. A külföldi rovatot vezeti és a táviratokkal bíbelődik. Reggelire egy táviratot fogyaszt el, déli ebédre kettőt és még pecsenyének egy express levelet, vacsorára pedig Futtáidnál van abonálva. Végül még Sebőkről, a Hírlap reporteré- rol kell megemlékeznem, aki mintegy jó reporterbez illik, olyan keskeny mint egv borotva-kés, sokat is simittat magán, és nincsen széles hála. Kár 'bogy úgy tesz mint a. pók, sokat igyekezik hálójába keríteni, de aztán bosszúra fonja a szálakat. HEVESI JÓZSEF. gyerelc Ezdemerics Mózes és Mari jól megtermett helyre csángó leány és Nagy Bartis érkeztok városunkba. Legbánatosabb volt közöttük a kis Nagy Bartis, a ki nagyon könnyen sírásra fakadt, ha a szülői után tudakozódtam. Elhagyta az apját, anyját s kilenc/, éves korában egyedül ment a nagy világ küzdelmeibe. — Ne búsulj Bartis, majd megjön a szüléd is, ha meghallja, hogy jó dolgotok lesz. Már pedig nektek jó dolgotok lesz nálunk, csak emberül viselkedjetek. Bánkódó kék szemei megint könybe lábadtak s úgy elkezdett zokogni, hogy alig lehetet egykönnyen elcsiliiaui. A kis Ezdemerics Mózes már kuru- czabb gyerek. Elénk mint az eleven ezüst, bátran és szaporán megfelel a hozzaiutézett kérdésekre s valóságos székely életrevalóság kandikál ki bogár fény es szemeiből. Persze könnyű neki, mikor mellette van a Mari nónje, nz a takaros csángó leány, a ki nyugodt egykedvűséggel hajtogatja össze rokolyáját s érdekes csángó dialektussal válaszol a hozzá intézett kérdésekre. A gyerekek alig tiz évesek s folyékonyan olvasnak magyarul, sőt a kis Mózes még németül is olvas s dicséri a tanítóját. Forral Pali nagyon holyre legény, a ki igen illedelmesen tudja megállani a helyét. Középtermetű szőke csángó, ki szülői nélkül hajadon leány testvérével tért be Magyarországra. A jóravalóság őszinteség és becsüle- lesseg sugárzik ki ezeknek az embereknek a szeméből, a romlatlanság, élelmesség s vállalkozó szellem nyilat kozik szavaikban és cselekmieteikben. Az urnnpi körmenetre persze fölvonultak ők is a várba s nagyokat néztek az ünnepély fényes és pompás jelenetein. A közönség rendkívül nagy érdekkel szemlélte a rozsdaszin daróez kaputba öltözött fiukat s az olábos rokolyákban feszítő leányokat s uton-ut- félen apróbb nagyobb ajándékokkal halmozták el. A díszes egyházi körménothez hasonlót még álmunkban se láttak soha s a naiv csángók, a kik eddig csak plébánost ismertek nem is mulasztották el megjegyzésüket a teljes pompában kivonult püspökökre, kanonokokra s a többi személyzetre, hogy — Ejha, be sok szép plébános ! * Csütörtökön oste érkeztek a többiek. Koncz Gergely a feleségével, Miklós Jóska három apró gyerekkel s az anyjukkal, Nagy Pál két kis fiúval s a feleségével. Koncz Gergely amolyan középtermetű szőke csángó, a ki keveset beszól és sokat elgondolkodik, különösen ha csintalan apróságaira tekint. Miklós Jóska jól megtermett valóságos családapa csángó, a ki minduntalan kieorrigál. — Nem vagyunk mi csángók kérem. | Mi székely-magyarok vagyunk Hadikfa I várói. Nagy Pál katonavégzett nyalka ember, a ki már hulánuskodott is. Nagyon értelmes fiatal ember, a ki el tudna vezetni nemcsak tizenhat csángót, de százat is, mert van hozzá esze meg bánásmódja. Elmondta, hogy miként származtak vissza s hogyan jöttek el Esztergomba. Hát hallották „odahaza“, hogy „idő- haza“ nagy szívességgel várják vissza az elszakadt székelymagyarokat. Nemcsak egyes városok, do az egész ország visszaszerotto őket. Eljöttek hát hazájukba, Magyarországra, eljöttek becsületesen dolgozni ; do azért nagyon szó rőtnek ám, ha hirt küldhetnének hazar 1 s A mi csángóink. (Tárczalevél ) Űrnapján érkeztek meg a jóravaló csángók. Messze Hadik fal várói egyenesen Esztergom ha. Már „a mi csángóink.“ Jöttök vasúton meg hajón s mind a tizenhatan Schönheck Imre nyájas házának udvarán gyülekeztek össze. Plébánosuk a honezések vendége, ő, kísérte el az expoditiót Esztergomba három napi utazás után. Valamennyien meglátszott, hogy élőtök ogyik legnevezetesebb mozzanata előtt állanak. Szülőföldjüket hagyták oda, a, hazáért, melynek szent neve minden csángó szivébe van vésve. A magyar lelkesedés könnyen lobbanó lángjának fénye csalta be a jó csángókat, ide Esztergomba. Hiszen főispánok dictiózlak nekik s ogósz városok rajongása foga,dia utjokban, a mi már egy kissé sok is, meg ártalmas is. Az első napon egv nagyon helyre szőke legény Fórra,y Pál, azután hajadon tostvéro Forray Anna, a két csángó
