Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 40. szám

győzni, hogy az alárendelt teendőket, miket a szolga, végez, senkinek sem de­rogáljanak, mert, ha'ezen munkákat is meg akarja valaki ítélni, kell hogy maga is értsen valamit hozzájuk, elte­kintve attól, hogy gyakran fordul elő nz eset, hogy a szolgát a fiatal ember­nek helyettesítenie keli. Lövészegyesületi közgyűlés. Pünkösdhétfőn délután négy órakor nyitotta meg a lövész egyesület köz­gyűlését Palkovils Károly főlö vész- in ester. A folyamatban lévő városi képviselő választás, valamint a szép ünnep egyéb élvezetei távol tartották a tagok legnagyobb részét. Az elnöki megnyitó — mint rende­sen — vádló panaszként hangzott. — Panaszként, hogy a legjobb törekvés mellett is csak pangással foly az egye­sületi élet s a vád nem másokat, csak .azokat illeti, a kik bizonyos kötelezett­ségek teljesítése alól oly könnyen ki tudják magukat vonni s nem törődnek sokat az egyetlen esztergomi polgári egy-esü let Kivi rá goz tat a sa v a 1. Horánszky Nándor országgyűlési kép­viselőnk, a ki a közgyűlésre jött tel Budapestről, alapos reformokat sürget s ■oh aj Íja, hogy a választmány mind az a I a psza bá iy oka t m eg v ál toz tassa, m ind azon módokat megkeresse, melyek az -egyesület felvirágzására vezetnek. A péuztárnoki jelentés szerint a le­folyt év bevétele 584 frt G7 kr, a ki­adás 547 frt 83 kr volt. Eszerint a maradvány G frt, 84 kft. tüntet föl. A pénztárnok is sajnálkozását, fejezi ki a fölött, hogy az egyesület számos tagja a lehető léginakacsabbul hárítja el ma­gától azon kötelezettségek teljesítését, melyre névaláírásával vállalkozott. A jegyzői jelentés szerint az egye­sületnek a nmlt évben 205 tagja volt. Az idei szaporodás 4G. Levonva a tö­rült neveket, a mostani létszám 240. A megejtett választások a következő eredmény nyel jártak : Főlövószmester : Palkovies Károly, másodlövészmester : Szerencsés Mihály, jegyző : dr. Kőrösy László, péiiztár.nok : Vezér János, ügyész : Szenttamási Béla, háznagy : Litsaer József. Választmányi tagok : dr. Áld őri Mór, Beliczai Gyula, Bed 1 ovits Ferencz, Dó- czy Ferencz, Ékesi Adolf, Frey Ferencz, dr. Helcz Antal, Helcz Ferencz, Hoff­mann Ferencz, Horánszky Nándor, Kiinda Rezső, Kováts Albert, Korányi József, Lieb Béla, Magoss Sándor, Me- széna Ferenc/, Niedermann Pál, Ultósy Ferencz, Reviczky Gábor, Reusz János, Rudolf Mihály, Szabó Alajos. A közgyűlés lefolyása után volt a lő vő pálya ünnepélyes megnyitása, a mit azután este az egyesület termében tár­sas vacsora, követett s a melyen 40 tag vett részt. A 1 ársas vacsorán Palkovits Károly főlövószmester lelkesen poharat emelt az egyesület pártolóira, Horánszky Nán­dor előkelőén Palkovicsra, Beliczay szintén Palkovicsra, Schwartz József ismét a főlövészmesterre, s végül a köz ügyek lelkes liarczosa, Ragályi Gyula, a virágzó szigeti kör érdemes elnöke egy komoly felköszöntőben ösz- szefoglalta az elmondottakat. Teleki Sándor gróf legközelebb azt javasolta apálynak, hogy vessen ki adót a Kasztokra. Kétségkívül kelle­mes jövedelemhez juthatna az állam pénztára s a közönség kevesebb kelle­metlenségnek lenne kitéve. Különben vidám hangulat uralko­dott s a patriarchális közgyűlés közva csóvája is megérdemelte volna, hogy háromszor annyi toasztja . . . pardon, hogy háromszor annyi közönsége legyen. Esztergom szabad királyi város szervezési szabályzata. (Vége.) VII. Közegészségügyi bízott, ág ; A közegészségügyi bizottsághoz tar­tozik mindaz, a mit az 187G. 14. t. ez. az egészségügyben részletez. Járvány ideje alatt, járvány- bizott­sággá alakul, a mikor is az óvrendsza- biiyok kivitelénél önállólag intézkedik. Véleményt a helyi közegészséget ille­tőleg, — véleményez a városi és kór­házi orvosok és szülésznő állomások betöltésénél. 47. §. A bizottságok ülésében a jelenlevők határoznak, a tanácskozás ügyrendjét a bizottságok külön állapítják meg : 47. §. Az elöljáróság, segéd-, a kezelő és szolgaszemélyzet fizetése : polgármester 1200 frt, kapitány 900 fit, két tanács nők ogyeiikint 900 frt, lőj >gyző 900 frt, főügyész, 500 frt, aliigyész 300 frt, pénztáritok 900 frt, ellenőr 800 frt, számvevő 900 frt, közgyám 850 fit, levéltárnok és iktató 700 frtj mérnök 700 frt, a határfelmérése és térképelése egyezmény szerint, erdő­mester 700 frt. ezen felül természet beni lakás, vagy 150 frt lakbér, ker­ti illetmény 20 frt, — 8 öl tűzifa s egyéb termesz!menyi járandóság két láncz rét, főorvos 400 frt és a kór­házi illetmény, alorvos 250 frt és a kórházi illetmény, pénztári tiszt 700 frt, polgármesteri tollnok 600 frt, ka­pitányi segéd 600 frt, pénztári segéd GOO frt, adóvégrehajtó G00 frt, város gazda 500 frt s lakás természetben, két hegymester per 300 frt 600 frt, kiadó 500 frt, két Írnok por 450 frt 900 frt, Rend biztos 400 frt szabad lakás a városházban és ruha illetmény 100 frt, öt hivatal szolga per 216 frt 1080 frt, egy nyomó 200 frt, tiz rendőr és egy tüzér per 21G frt és ruhaillotmény, négy erdőkerülő a) 240 frt 9G0 frt, négy sirásó á) 96 frt 384 frt, és ruhaillotmény. Kelt Esztergomban 18S3. évi már- ezius hó 30 án. KOLLÁR ANTAL, NIEDERMANN J. biz. elnök. biz. jegyző. Sétahangverseny. A piros pünkösd csak meghozta az ő örömeit. Hozott aranyos szép tavaszi napot a természet legpompásabb bájaival, hozott szívesen várt vendégeket, hozott párat­lan sokaságai hérmaílnnepet, hozott sé- taliangversenyt s hozott még sok egye­bet, de elég lesz, ha itt megállapodunk egy kissé. A sétahangversenyre a katonai tisz­tikar igen kevés meghívót, adhatott ki, mert sok vendéget várt Komáromból a vasárnap délután érkező hajón. Magút a meghívók nagyon is a rögtönzés asz­taláról keletkeztek s bizony sok helyre megkésve érkeztek. Mindamellett élénk érdeklődéssel várta mindenki a séta,hangverseny napját. A bécsi hajóval érkező ezredes és tisztikar elé az egész helybeli tisztikar kivonult s azonkívül nagy közönség hullámzott föl és alá a szőke Duna partján. A Rákóczy-induló lelkesítő hangjai mellett kötött ki a hajó s a vendégek partra szállottak. A kölcsönös üdvözlések után a fisz tek testületé a Fürdő vendéglő kelle­mes kertjébe gyülekezett, hol a zene­kar térzenét rögtönzött. Az előadott programúi a következő volt : Hazay emlék. Czerny karnagy indulója. — Weber Freischütz operájának nyitánya. — Strauss Kenust du mich ? czimü k Hemes walzerja. — Czerny Local­chronik czimü potpourija. — Czibulka Gavotte royale. — Gounod Faustjának egy részlete, a Walpurgisnacht. — Német: Pöugetyüs csárdása. — Az előadott részleteket a szép közönség elismerő tapsokkal jutalmazta. Este nyolez órakor a Fürdő ven­déglő nagy termében volt a sótahang- verseny, melyre igen előkelő közönség jelent meg. A sétahangverseny programmja a következő : Suppe Über Berg, über Thal czimü zenemüve, — Doppler Il­kájának nyitánya (csak jelezve). — Millöcker Koldusdeákjának Laura wal­zerja. — Honi füzér, Czerny. —. Du hörst . . . Leoben Martini, dala. — Ctvas für Ale Czerny potpourrija. — Néli! Zligener-Staendchenje. — Tisza Aladár Túrna vize lassau folyik medrében czimü csárdása. A programiu egyes részletei közé újabb, nem jelzett, zeneművöket is föl­vetettek s tekintettel a hosszú pausákra maga a sétahangverseny körülbelül ti­ze tiketted félig tartott. A jelen volt szép világ, névsorát a következő rendekben állítjuk össze: Bellovits Ferenczué, Dr. Berényi Gyu- láné, Dr. Brunuer Kálmáiné, (Bpestről.) Burány Jáuosné, Clemont Ferenczué, Felsenburg Gyuláné, Fiedler Ferenczué, Görz őrnagy né, Haudiuger Ignáczné, Héya Ti vadai né, Hertolendy Gyuláné, Hromodáné, Hílbschl Alajosné, Kiinda Rezső né, Dr. Kiss Józsefné, Koller Ödönné (Karváró!.) Leipolder őrnagy né, Müllenau kapitányáé, Niedennann Jó­zsefi)«, Pissuth Istvánná, Raunik ka­pitányáé (Komáromból.) Rehfeld kapi- tányné, Rédly Gyuláné, Rónay Gyuláné, Rudnyánszky Anlalné. Saagliy Agatha, Sa,ágiiy Bélámé, Sarlay Edéné, Ságody őrnagyné, Séuyi Ferenczué, Sattler ka­pitányáé, Servatky kapitányáé, Szecskay Cornél né, Wachenhusen főhadnagyáé, Waldkirck alezredesi!é (Komáromból.) Wittmann kapitányáé (Komáromból.) Zinnern főhadnagy né. Burány Mariska, Csernó nővérek (Ácsról.) Dubrovay Gizela (Érsekújvár­ról.) Haudiuger Katinka, Héya Gabri­ella, Hílbschl nővérek, Kiss Anna, Loóssy Ilka, Paczolay nővérek, Palástby Erzsi, Pisuth Amália, Rognin nővérek, Rónay Irmácska, Rédly nővérek, Richter nővérek, Spalek Vilma Wimmer nő. uves termek lettek. A puha fabútorok he­lyét gobelin és bársony gprni túrák foglalták el, a puszta falakat ékes aranyozott kárpi­tok fedték ; a padlózat parkettel van kirakva az ablakok felett nehéz selyem tapéták függnek ; a finom arany keretes tükrök alatt márvány lapu konsol asztalok állnak, és eme nagy úri termekben éli világát Lán- goss Ibolyka a hires énekesnő! Tardoskeőy Richárd gróf tehát csakugyan megtátogatá őt, nem csak egyszer, igen gyak­ran, és hogy Ibolyka kedves társaságát ne legyen kénytelen a piszkos szobákban élvezni magához méltó módon butoroztatá be la­kását. De hát ama szegény öreg asszony abból a rozzant ágyból hová került ? Hova lett-e gyönge teremtés védangyala ? Meghalt. Gyönge teste nem bírta el szenvedéseit, lelke pedig ama csapásokat, mit a gróf lá­togatása tetézett. Ibolyka eltemetteté jó anyját és ama ál­dozatok fejében, melyeket a jó anya leá­nyáért hozott, s amely áldozatkészségnek ő maga is áldozata lett, ezek fejében Ibolyka hullatott néhány könnyet és gyászolt négy hétig. Az ötödik hétben már átalakították a lakást, mert Richard gróf tiszteletét akarta tenni. És Ibolykából nagy úri hölgy lett. Nehéz selyem plissévei és hrokád pauiével díszített ruhában, és strucctollas Makart kalapban sé­tált, nyaka, karja és füle tele volt rakva a leggyönyörűbb brillantokkal és minden ajk halkan azt sugá ez a mi Patt ink, Láugoss Ibolyka ! És mint tetszett az neki, mily jól esett ez hiúságának, magát egy hírneves énekesnőnek ünnepeltetni. S ő volt valóban az ünnepelt hölgye a Váczi utczának, a dandy le sorba köszöntek neki ; az újságírók moginterwiewolták ; a műkedvelők hódolattal emliték nevét. Ez igy tartott a téli saisou alatt. Ekkor vau a couczertek ideje ez a nagyvárosi élet legzajosabb korszaka. De jött a saisou morte, a főváros üres lett s Ibolyka maga is Szliacsou nyaralt, mintha itt akarná a téli dicsőség fáradalmait kipihen ni! . Ott ki is piliené... örökre!.. Mert a midőn eljött az uj saisou, a hang­versenyekben, a társadalmi körökben és a művész világban el feledéit a Láugoss Ibolyka nevet, és e fényes csillag hulló csillag volt, mely fényesen átrepülte a láthatárt és le­tűnt! Richárd gróf is nagyon ritkán láto­gatott már el Ibolykához mert hiszen Ibolyka nem volt már egyedül ama fényes termek­ben, és mert ama rozzant ágy helyén, hol az anya feküdt ott állt ... a buldachiuos bölcső, melyben egy kis leányka sikoltozott, ez lett Ibolyka társalkodója saját gyer­meke .. ! És arról a helyről, melyről egykor a véd- angyal intő szavai hangzottak, halkan, bá­gyadtan, — az engedeti e n s é g gyfi- mölc.'e:a bukott hölgy magzata zúgja fülébe a szemrehányó szózatot . ! És Richard gróf'? oh az csak addig leve I tiszteletét; amig érzéki szerelme vonzotta őt, de midőn a lovagias kötelesség szólitá fel őt erre . . . távol maradt. Ibolyka becsülete árát a lefolyt év alatt elköltő, a gyermek részére pedig minden hó elsején posta utalványon egy csekély összeg érkezett. Éifélre jár az idő ! A főváros utcái cseu- desiilni kezdenek, a koncertek és színházak közönsége már otthon vau ... az utcákon minden második lámpát elolták . . . csak ott ama hosszú szüle utcában mely a főváros íiditő ligetébe vezett, pezseg még a* élet. forr a világ. Csak eme bünfészekben van nappali zaj és zsibaj itt a czigányzenébe belevegyül még a mulató deákok zsibaja és az énekesnők kupiéiba a taps vihar. És emez utcza egyik |pinczehelyiségébeu, hová a mulató kompániák már csak dőzsölni járnak, azt beszéli': a fővárosi éjjeLezolc, uj erő működik, amely valódi deleje a mulató ifjúságnak ! Gyönyörű alakja párosulva an­gyali arcával, és csengő hangja párosulva kecses mozdulataival, oda vonzza a fiatal­ság javát és ezeknek valódi bálványa lett ! .. És a pincze kis csalogánya, a primitiv színpadon trikóban jelenik meg merészen kivágott derékkel. A neve Gyöngyös Ibolyka. Ibolyka az, a lures énekesnő, ki saját fogatain járt s kinek dandyk s gavallérok borultak lábai elé. Ő az, és felvevő harma­dik nevét, mert a Láugoss név feltüntetné ama szép világot, midőn ő még Richárd gróffal enyeleghetett. De a boldogság oly múló harmat csep csak, mely emlékezete a sanyarú időkben, Oly fekete. Ki akarta ir­tani ez idők emléket is ; de miként lehetne ezt hisz ott fekszik bölcsőjében ez idők élő tanúja ! S amint Richárd gróf odahagyta ama fényes termeket, beköszöntött egy új, hívat­lan vendég : az Ínség . , . ! Ibolyka hozzá vala, szoktatva a nagy úri kényelmes élethez; kicsi kezecskéi, melyek ulabastrom finomságunk valának, nem is­merők a munkát, és Ibolyka nagyúri élet­módjáról nem tudott leszokni...! Leszállóit tehát fénypontja magaslatáról és a redoute fényes termeit felváltá ama pincével : itt ő volt a primadonna ! Énekelt, de hangja elveszte ama csengé­sét és kellemét, mely őt oly uagygyá emelé ... de büszkesége nem szenvedt csorbát, mert hisz ő itt is az ünnepelt, itt is szám - tálán az imádója ! A váczi utczáu most is ama fényes öl­tözetekben sétált, ismét minden ajk azt súgta : ez a hírhedt Ibolyka . . ! De már nem köszöntek neki oly sokat mint eddig és többnyire csak titkon, Azonban mégis annyira megkedvelték őt hogy igen sok látogató tévé nála tiszteletét, s hogy oly gyakran hevertek a selyempúm­lagon bokréták és koszorúk. * „Tessék virágot venni!“ . . . „Tessék kérem, kitűnő illatú rózsákat. tessék . . ! így kiuálgatja a virágárus leány kis bok­rétáit az éjjeli kávéházakban. A fiataloknak tetszik ama kedves alak, ama égő szemek, s a biborajk alatt a gyöngysor fogak, onye- legnek vele, tréfálnak mig végre vala­melyik vesz egy bokrétát és ennek alapján jogot táplál megkérdezni • „mi is a neve picinyke galambom . . ?“ —• A nevem . . . ? Ibolyka kérem ! Igen újra ő az, s most Rózsay Ibolyka ? Tehát újra lejebb szállt egy lépcsővel !. Igen ! A sors oly irigy, megáldja az embert adományával, bogy a véletlen egy szeszélye által elruboltathassa. Megáldj Inolyk it gyű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom