Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 30. szám

had Jvij iíli Város tulajdon köbléből ál - Irtson HÓmöUoket kik a/ egész Társa- sár- Jilciruttyával ollyanokat válasszanak ki km a törvényes Kormány ozást bizni lehessen. Eíéle ősz ve iktatott érdemes s tudós szelnél ek Tanácsnak neveztett.nek, mert a különös jóiul valamit liértelen ;n- té/ni és végezni v szodelmes, hasznos pedig hossszabb Tanácskozás után a dolgot szaporán végre hajtani. Nem volna kévánatossabb, mintsem az i Ilyen szükséges Tagokat örökké megtarthatni, de mivel vagy a szándé­kok különbsége nem oly hasznossá,kát nevezett, mint a millyenoket egy város Kormányozása kéván, vagy a vigyázat­lanság néha némelyeket lioszsz bb Hi vat alia órdemetlenekké tett. vagy a liaszimssakat, a, táradba tat lan iparkodás .életektől meg fosztott: ai ra való nézve dicséretes szokásba jött illyelén kor­mányozó Tanácsot haszon kedviért gyak rabban ujóttani. Erre a végre küldettem én is ke- gyelmessen mostani Felséges Első Fe­renc/ koronás Urunktól mint királi Biztos ebben a régi bajnokos és díl- ■csos.éges Szabad királi Esztergom Vá­rossá ban. Hogy teliéit nyílvánságossabban a Nemes Városnak kiküldésemnek okai értésére legyenek, a dolognak igaz rendgye úgy hozza magával, bogy leg­először is az királi Levél ololvastas- -sék és szokás szerént publicáltassék. Me Ily nagy örömnek tartanám ! ha e Nemes Városnak edgycző választásával • gy olly Tanácsot ál léthatnék, melyben Személtenként minnyájan, és az egész közönség öszvességgel megnyugodna s boldogulna. Ez edgyetlen egy czéllya Fölséges Urunk, ez az én óhajtásom, ez — tudom — az egész Nemes Vá- ro-nak kívánsága. Nem is lehet kételkedni ezon sze jeneséiül, ha a részre hajló személy- válogatás hályogot nem von a közjóra nézni tartozó voksolásra; nem minden Tudós hasznos, se nem minden tapasz­talása ! Az Erkölcs nyilatkoztattya ki mind a kettőt,! Az Erkölcs — mon­dám — melly a közönséges Tágasság­ban tulajdonát utolsó helyre teszi, — Bolgár-Társainak pedig javát mind kü­lönössel!, de legfőképpen közönségessen első Jóiiiik tartya, ennek keresésén, el­nyerésén, megtartásán törekedik. Illy szép, illy hasznos, illy szük­séges erkölcsű és Nagy Lelkű férfiakat számossal! találhatni e derék Nemes — A fin nagyon vásott, mester uram. Nem akar tanulni, a mit tudott is elfelej­tett. A tanárok nem akartak vele vesződni. Rosszul viselte magát. Becsületes családból \ aló ; tisztességes testvérei vannak, a kik valóságos angyalok, csak beléje származott, egyedül beléje a sátán. Kifogtam az iskolából mester uram. Két ót állott előttem. Vagy börtönre hagyni növekedni, vagy embert csinálni be­lőle. Embert akarok csinálni belőle. Nagyon szigorú apa s nagyon kegyes anya mellett konok gyereket nem lehet nevelni. Elhoztam hát mester ur magához. Kálózom egészen. Verje, üsse, idomítsa, koplaltassa, gyötörje, csak az édes anyja m> tudja meg soha, hogy mikép neveli mes­ter uram. Iparosnak szánom, nem való másnak ! • * És hány apa gondolkodik igy az iparos pályáról, mintha oc’u. estik azokat kellene küldeni, a kik különben séiumirevaló bör- tömirágokká nOvekedn'mek. AUCUN, — Ködfátyolképes mutatványok kez­dődnek ma a szín házban .Egy tiszteséges negyvcnnyolczas honvéd és leánya óhajtja általuk közönségünket szóra­koztatni. A jóLékonyczólü előadásokat kettős ok alapján is ajánljuk olvasóink pártfogásába. Városban ; fogjunk telnit csendes szívvel s ép indulattal egy ilyen nagy dolog­hoz ! No sajnál lyuk vállninkat egybe vetni o közönséges teller, vagyis egy Neme; Tanács választása alá, kinő vállaira f<>g szállaui a mienkrüi majd nem csak az egész, nehézség. Azon legyünk, hogy egy Szívvel és Szájjal áldgyák épélő Székünket árvák és Eüzvegyek, Hatalmasabbak és iigyefo- gyottak! Én ugyan első örömeim s dűcsősé- geim közé fogom számlálni ezen érát, ha e Nemes Városnak hasznára s hol dogságára elül iillésom alatt el fo­lyami Közli: dr. MERÉNYI LAJOS. Szőlőszeti levél. (Gyüiki Antal borászati szaktanár lugas-rend­szere.) Ezen művelési rendszernél a lúgos­ban sorokban levő szőlőidnek épen olyan törzset kell novel mink, mint a gyü­mölcsfa dereka, vagy törzse. Valamint nem engedhető meg, hogy a gyümölcsfa tövéből susnyók sarjadjanak, és ha fakadnának, azokat az eszes gyümöl­csész a legnagyobb figyelemmel törek­szik eltávolítani a fák tövétől. Épen így le kell tisztítani a lugassorokban levő szőlő tő tövén, vagy annak dere­kán kisarjadzé fakadásokat. A talaj színe fölött 50 — 60 c. m. magasan legyen az alsó léczsor, itt, kezdődik a törzs első két ága, melyek a lóczen kétfelé, jobbra és balra le­tektől ve kötöz fessenek le. A többi léczek egymástól fölfelé ismét olyan magasságban lehetnek egy­más fölött, mint a milyen magasságban van az alsó sor lécz a földtől, vagyis 50 — 60 c. m. Es minden sor lóczon a törzsből kieredő 2— 2 szál vessző úgy hajiife­lülik a léczen lefektetve, mint az alsó léczen. Ekkor ezen, az ily módon elhajlitva lefektetett vesszőknek minden egyes rügye úgy kezeltetik, mintha mindegyik rügy egy egy tőke volna. Ezek hajtásai föloresztelnek a fö­löttük közvetlenül álló léczig, ehhez megkötöztél vén, a kötésen fölül még egy levelet meghagyván, a rekenyo többi része elnyirétik. Ugyanezen eljárást követjük a többi léczekro lefektetett vesszőkkel is. A legfelső sor lóczot helyettesíteni lehet sodrony nyal is, mivel ehlioz már csak az alatta álló vesszők rügyeinek hajtásai költöztetnek az okból, hogy a szél által idő oda ne lóbáltassanak. Az ily módon kezelt 20 öl hosszú sor lugasról 35 akó bort szüretel t Gyürki Antal úr. Oly óriási eredmény, mely valóbau gondolkozó a ejti az embert, fia vajon nem jobb volna-e nekünk, kik a csemege szőlő termelésre elhatároztuk magunkat, ha Gyürki Antal lugasrendszerét fogad­nék el művelési rendszerül. Ily óriási eredmény elérésére min­den tőlünk kitelhető áldozatot meg lehet fenni. Mert ha 20 öl hosszúságú sor lu­gason 35 akó bor, vagy 35 akó bor­nak megfelelő mennyiségű csemege szőlőt termelhetünk, akkor a szőlőbir­tok olyan kincs, melyhez képest a földbirtok csak másodrendű lobot vi­dékünkön. De csak olyan kozok között, melyek a tudománynak a szőlőművelés terén tett újabb vívmányait alkalmazni és a, helyi viszonyokhoz idomítani tudják. Csakhogy ezen óriási eredményhez nem halhatni ám csak úgy könnye dcseti ; nagy áldozatok és befektetések szükségesek ehhez. Minélfogva csak lassan, a prűdön­ként lehel, többről többre menni. Első nehézség és ez a legnagyobb, az igy közeli, lugasoknak a télére va.ó letakarása, mert az első három-négy évben ugyan még leliajlithafók a fedd alá a még fiatal törzsek, de már 10 — 15 vagy busz éves törzsök az én né­zetem szerint nem hajlítható le a f.dd alá botakarás végett. Ebbéli nézetemet ki is nyilvání­tottam Gyürki úrral szemben ott a helyszínén, saját szőlőmben, a javított Guiot rendszer szerént berendezett lu gasaim között. Mondván, hogy én minden észtén dobén növelek uj törzsöket, ezen a má­sik esztendőben uj magfákat, ezek pro­dukálják a harmadik esztendőben a ter­mést. Mire ezek kilermették magukat, a harmadik esztendőben akkor ezeket tő­ből levágom, de már ekkorra növeltem helyükbe uj törzsöket uj magfákkal és ez igy megy a végtelenségig. Ezen fiatal törzsökül; könnyen le- linjlithuték föld alá, télire be takarás végeit. Az igaz, mond Gyürki ur, csak­hogy ezzel a rendszerrel nem fog ön 35 akó bort, vagy annak megfelelő mennyiségű csemege szőlőt leszedni. Mig a megizmosodott törzsükök megizmosodott ágairól, ilyen hosszú sor lugasról, mint a milyen ez itt, a hol épen állunk, ha csak elemi csa­pások nem érik, könnyen levehető az említett mennyiség. De hogy az elemi csapások ellen lugasainkat 111 e g v é (111 e s s ü k, szükséges. Hogy a szőlősgazda is épen úgy, mint a mezőgazda, beruházásokat, be­fektetéseket tegyen. Valamint a földbirtokosnak ökröt, lovat, szamarai, birkát, sertést, kocsit, szekeret, ekét, kapát és még nagyon sok más bombázásokat kell tenni, ha birtokát jól akarja jövedelmeztetni : Epen igy a szőlőbirtokosnak gon doskodni kell előre, hogy termését min den körülmények között megmenthesse, biztosíthassa. Ennélfogva az igy kezelt lugasok­nál az állványok, lugas oszlopok úgy legyenek szerkesztve, hogy ezekre gyékény, vagy ehhez hasonló más egyéb takarók alkalmazhatók legyene'. Van már Bécsbon egy olyan pa­pírgyár, mely épen efféle czélokra víz­hatlan papírokat gyárt, az ilyen víz­hatlan papírokkal nemcsak téléi o be lehet fedni lugasainkat, hanem úgy lehetnek szerkesztve lugasai 1 ványaink, hogy ezeken egész nyáron át fen na- radhatnak ezen takarók, melyek szük­ségszerén t le, vagy föl göngyölitlietők legyenek, sőt hogy még a nyári jég­esők ellen is megóvható legyen a ter­més. És miután a tudomány már any- nyira előre haladott, hogy az időjárást, már öt-hat nappal előre jol/i, a mi­dőn a szőlősgazdának már előre résen kell állani, hogy a tudomány által nyújtott előnyt saját javára fölhasz­nálhassa. Az ón véleményem szerint még ezen vízhatlan papír takarók is alig mente­nék meg lugasaink rügyeit a téli 15 — 16 fokos hideg ellen, mi nálunk nem ritkaság, sőt olykor 18—22 fokig is leesik az érzékeny higany. A szalmatakaró azért nem alkalmas, mivel ezt az egerek téli fészkűi hasz­nálják és a szalmával együtt a lugas­vesszőket is megörüli. Alkalmas és igen hasznos lehet ezen lugasművelési rendszer Európa délnyugati részeiben, hol télen által nem szükséges a szőlővesszőket föld alá letakarni. j>e itt nálunk Magyarországon, kü­löiíosen Kecskeméten és vidékén, hol az industria még nincs annyira előre haladva, hogy az effélo industriosus befektetések haszonnal járnának; ma­radjunk meg a javított Guiot rend­szernél. Az a rendszer^ engedi magát Iligásainkhoz idomítani. Olyanformán, hogy oly hosszú cser - csapot, vagy ugarcsapot, vagy Gyürki ur szerint „törzsökét“ növelünk, mint a milyenek lugasaink magasságával megegyeznek, például ezen* *törzsök le­het 1 méter, vagy esetleg 2 méter magas is, ezen törzsökön annyi magfát nevelünk, hogy minden sor léczre jus­son 2 szál magfa, az egyik szál jobbra a másik balra hajlítandó le a léczre, a legfelső sor lécz fölibe pedig sodronyt hiizimk, hogy eliez a fürtös rekenyókot felköt,űzhessük ; aj” mint ez kitermette magát, eltávolítjuk s az uj törzsökét uj magfáival lehúzhatjuk télire föld alá. Igaz, hogy ezen az utón nem te­lem meg 29*01 lugason 35 akó bor­nak megfelelő mennyiségű csemege sző­lőnk, de okvctetlenül megterem annyi, hogy mire a tudomány fölfedezi azt, hogy mikép lehet legczélszeriibben és legolcsóbban az igy kezelt lugasokat télére betakarni, akkorra, mondom ak­kora lesz annyi pénzünk lugasaink ter­méséből, hogy ezon eszközöket ma­gunknak minden megerőltetés nélkül megszerezhetjü k. ZABOLAY KÁROLY. Apróságok. Hát csak száz es.-.tömlő előtt is volt slondriánság, meg zavaros viz a város­házán. A mint azt a~mai számban közölt régi okmány mutatja. Azt hittük eddig, hogy az ősök szollemo makulátlan s csak az utódok esnek néha kellemetlen krédóba. A mióta Esztergom a mappán van, mindig egy volt a baja, hogy a mit egy esztendő alatt végzett, azt két évig kellett rendbeszedni. * Ködfályolképeket mutogat ma egy ] vén honvéd, a ki szeretné ködbe is I meg fátyolba is burkolni Világost. Van nekünk is igen sok ködfátyol képünk. Csakhogy azt a nagy publi­kumnak bemutatni küdfátyolkóptelen- ■'ég lenne. * Holnap Mailát,h requiem. Szinte belel'orzadunk, ha a vérfa­gyasztó gyilkosságra gondolunk. És az eltűnt gyilkos ellen megin­dított ügyetlen hajsza immár az élez-, lapoknak szolgáltat hálás anyagot. Hát úgy van az már, hogy ügyetlen emberek a, legmeginditóbb tragédiából is bohózatot tudnak csinálni. * Egy szép hölgy a napokban Goethei! Faustját olvasta. Igen elmésen mondta . el az egyes részletek tartalmát, de úgy, , hogy azonnal elárulta, magát. Modernül 1 olvasott: azaz csak lapozgatott. Kinek is kellene Goethe, mióta/ Zola Emil megjelent. A remek műveket újabb időben csal® egyetlen népfaj olvassa végig. A szedők.. * Különben a héten megint nem tör-- tént semmi. Olyan egyhangú életet élünk, álcán csak a, rozmárok a grönlandi fjordokonii Mindennap ugyanaz a sivár proi< gramm, semmi változatosság és tarla-j lom. Egy múmia sírboltban gyakran egyr napon nagyobb élénkség uralkodhatik >1 mint nálunk Esztergomban egy hóié alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom